őszi parti
e könnyű nyári alkonyon
kinyúl' egy kar a balkonon
és méla, lomha indulattal,
lassú vágyú mozdulattal
oszt nekem. e barnuló
aranyba hajló nyárutó
- a kártyalappal bíbelő' -
carrarariból víznyelő
a bort ha önti, úgy folyik
pohár e fénnyel megtelik
buján hamiskás bájjal int
kacér az őszi ég megint
megízleli az álmokat
füstillatú a pillanat
jó rómeó és júlia
- nem sékszpír ez, hanem kuba -
a bor, a kártya, jó szivar...
de itt az ősz már, itt hamar,
lehull a nyárnak hamuja
elmúl' a vágyak tavasza
a könnyű nyár így eliram'
már hűvösül a balkonan
a barbár tél már erre jő
nem kártyalappal bíbelő'
aranyba hajlóból ezüst
elhamvadóból búcsúfüst
egy még utolsó ultimó
egy még utolsó korty ha jó
e könnyű nyári alkonyon
buján aranyló balkonon
füstillatú a pillanat.
megőrzi majd az álmokat
füstillatú a pillanat
jó rómeó és júlia
- nem sékszpír ez, hanem kuba -
a bor, a kártya, jó szivar...
de itt az ősz már, itt hamar,
lehull a nyárnak hamuja
elmúl' a vágyak tavasza
a könnyű nyár így eliram'
már hűvösül a balkonan
a barbár tél már erre jő
nem kártyalappal bíbelő'
aranyba hajlóból ezüst
elhamvadóból búcsúfüst
egy még utolsó ultimó
egy még utolsó korty ha jó
e könnyű nyári alkonyon
buján aranyló balkonon
füstillatú a pillanat.
megőrzi majd az álmokat