Portfóliók

1.

elmehetnénk este
nyaralni egy filmbe.

mi is futhatnánk
a tengerparton, drágám,
napszemüvegben
süttethetnénk magunk,
napolaj-nyomaink
hagyhatnánk a támlán;
szétvetett karokkal
homokra fekhetnénk
és megbámulhatnánk
a szép, csillagos eget,
aztán mondhatnánk,
hogy jól vagyunk most,
amennyire jól csak lehet;
fagylalt is volna,
meg görkoris lányok,
bikinik, koktélok,
csupa szép emberek,
sok pénz, kevés nyomor,
ragyogóra sminkelt szemek,
mindenfelé fiatalok
frissen facsart hangja lebeg -

nézzük meg az este,
hogy milyen volna másképp lenni;
hogy milyen lenne nem gondolni,
és együtt csak a ’semmit’ tenni;
nem érteni mindazt,
amit nagyon is jól tudunk,
s felejttünkben annyit látni,
amit a happyend-ből fogunk.

2.

képernyővédőt kérek
emberi használatra,
mert késhegy-pontos gondolatok
metszik fel az illúzió
lenge kasmír-szövetét.

a megszerkesztett mondatok
ágyhoz kötnek, leforráznak,
feleselnek, talpra ráznak,
mint nehéz követ gördítenek,
nem pihennek, csak rám várnak,
jó volna megsemmisülni,
de tudom: úgyis megtalálnak;
álmodni sem hagynak most már,
mert álmomban épp nem lehet
ilyen precíz vonásokkal
kiboncolni lelkemet;
aláznak és eltemetnek
a steril szike-gondolatok,

pedig én csak estnyugalmat,
kis ’amerikát’ akarok.

3.

nézzük meg az esti filmet!
a felfeslett illúzió még
összefércelhető talán.

talán rendet lehet tenni
a tudat zsúfolt asztalán,
az ’ego’ közben
nem beszélne,
nem mutatna utat ’fájni’.
segíts nekem nem gondolni -
megtehetné most már bármi,
nem lehet már tovább tűrni,
nem tudnék már tovább várni,
nem lehet mind elviselni
a bőrön lassan zöldre váltó
újabb gondolatömlenyeket.

tedd, hogy ne lehessen bajunk,
hogy ne lehessen ez végzetes,
hogy ne halljuk, ne kínozzuk,
ne kaparhassuk szét magunk,
hogy ne kutassuk, mik lehetnénk,
ha már ilyen semmik vagyunk -

tudatunkba őrülten,
kiürülten megfagyunk.

4.

ha volna erre gyógyszer,
akár ’new age’ módszer,
egy jó isten, egy sámán,
egy láma, vagy egy rabbi,
egy sikerkönyvből recept,
(imával hunyd szemed)
hogy ne emésztődj azon,
hogy te hol és ki vagy,
hogy ne azt kérdezd,
hogy lehetne most már vége,
(erről beszélni sem kéne)

ha megérteném, hogyan
viseljem el magam,
megmutatnám, mi a képlet.
de ma nyaraljunk még.

kérlek.