Portfóliók
Isteni téveszme
Az isteni téveszme
Fejest a kreacionizmusn és evolúció nagy vitájába
Ateistának lenni pompás választás, adja meg a szerző az alaphangot bevezetőjében művének, amelyben idéz egy hirdetést, melynek szövege így szól:
Képzelj el egy vallás nélküli világot!" Aztán egy pillanat múlva a multikulturalizmus és Mark Twain Koldus és királyfi által sugallt szerepcsere következményeit taglalja a tudós szerző:" A vallásos emberek túlnyomó többsége szülei vallását követi. (azt már csak halkan merem elmondani, hogy az öreg amerikai regényíró megírta a Pudingfejű Wilson c. munkájában ennek a gondolatnak az inverz változatát, mint ahogy Jókai nemcsak a Szegény gazdagok szerzője, de a Gazdag szegények c. munkát is ő jegyzé).
Az az arkansasi, aki a kereszténységet igaznak, és az iszlámot hamisnak tartja, miközben tudja, hogy pontosan fordítva gondolkodna, Ha Afganisztánban születik, bizonnyára a gyermekkori sulykolás áldozata. A szerző bevallott céljai közé tartozik, hogy amikor bekonferál valakit, akkor hozzátegye, hogy katolikus gyerek, vagy mohamedán gyerek. Aztán a gondolatmeneet tótágast állítja, amikor így folytatja, hogy természetesen nincs olYan, hogy mohamedán gyermek, vagy keresztény gyermek. Ez, a saját szkepticizmusával átitatott polémia vörös fonálként húzódik végig a műben. Dawkins sok helyen föladja a leckét, pl. amikor azt állítja, hogy az erkölcsnek nincs szüksége vallásos hitre, noha Rosa Luxemburgtól Karl Liebeknecht-től Lukács Györgyig a marxista szerzők is elfogadták ezt a tézist. Dawkins remek formában van, kivédi parádriposzttal, hogy a címben szereplő téveszme szerepét és fogalmát a pszichiáterek sajátítsák ki, a kérdés még ennél is alaposabb átgondolásául az olvasó figyelmébe ajánlom Leszek Kolakowsky munkáját,melynek címe: Mi van, ha mégsincs Isten?
Dewkins egyébként nem tartja magát úttörőnek. Azt állítja, hogy Phillip E. Johnson gondolatát habozás nélkül aláírná, tehát ezt:"A darwinizmus az alól a téveszme alól való felszabadulás története, hogy az emberiség sorsát egy magasabb hatalom irányítja"
Dawkins Einsteint idéz:" Nem próbálok emberarcú Istent elképzelni magamnak; elég, ha áhítattal fordulunk a világ struktúrája felé, amennyire tökéletlen érzékeink felfogni képesek"-(Albert Einstein), s aztán tíz fejezeten keresztül megindul Dawkins tudós propagandahadjárata, mint Malinovszkíj vezetésével a Második Ukrán Front.
Dawkind foglalkozik a politeizmus és monoteizmus fogalmával, s az átmenettel, külön fejezet szól az isten melletti argumentációkról és azok cáfolatáról. Ez a fejezet nyugodtan kiegészíthetné Nyíri professzor úr filozófiatörténetének középkori fejezetét. A negyedik fejezet már inkább leszögez, mint argumentál, címe: Miéer szinte biztos, hogy nincs Isten?
Csak ezek után tér rá a vallás antropológiai és más gyökereire.Hátravan még hat fejezet. ezek közül is a legfontosabb:mitől vagyunk jók?
A recenzens tátott szájjal figyel, a 2007-es év alighanem legprovokatívabb könyvét olvasván, egyenlőre nem szól, se pro,se kontra,noha az a meggyőződése, hogy a politeizmus alighanem nem tűnt el, mert EGY Isten ilyen gyalázatosan nem tudott volna elbánni az emberi világgal. S boldogan ér el, mármint a recenzens az utolsó fejezethez,melynek címe: A legburkább burka, mely már korábban körvonalazódott a recenzens krokodilusagyában, úgyismind a :Leggurkább hurka.
Jó tépelődést és derekas szórakozást kíván
Szasa Kolesznyikov
Richard Dawkins: Az isteni téveszme
Nyitott Könyvműhely
Budapest, 2007
[a]http://www.nyitottkonyv.hu[text]www.nyitottkonyv.hu[/a]
Nemcsak az Önző gén-jével nagy sikert aratott szerző szkeptikus, hanem olvasói is.
A Bolhabetű fedőnevű blogger a következőket írja:Valóban gáz, hogy a mind valláshoz, mind a biológiához kevésbé konyító Douglas Adams sokkal jobban megközelítette a vallási hagyományok kultúrában betöltött szerepét a "Van-e mesterséges Isten?" című esszéjében, mint Dawkins egy 400 oldalas könyvben. És rendületlenül folytatja:
Dawkins Úr pimasz vádaskodásait a komoly skolasztikai ismereteinek hiánya miatti elkeseredéssel nézem. Nyilván nem olvasta Roderigo, Sevilla grófja részletes értekezését a császár csizmájánakegzotikus és remek anyagáról, egy percnyit sem foglalkozott Bellini mesterművével, A császár tollas kalapján megcsillanó fénnyel. Egész iskolák írnak alapos tanulmányokat a császr öltözködésének szépségéről, és minden jelentős lapban van rovat a birodalmi divatról. Dawkins szemtelenül mellőzi mindezen mély filozófikus mondandókat, hogy durván meztelenséggel vádolja meg országunk vezetőjét. Amíg Dawkins nem szerez gyakorlatot Párizs és Milánó butikjaiban, amíg nem tud különbséget tenni egy díszes fodor és egy bő klottgatya között, addig nem gondolom, hogy adni kell véleményére. Biológiai képzettsége képessé teheti, hogy felismerjen egy lógó hímtagot, ha látja, de nem teszi képessé az Elképzelt Szövetek megérdemelt elismerésére."
Sorolhatnám azokaz a különféle minőségű, és formátumú szövegeket, amit Dawkins munkásságáról Magyarországon megírtak, ehelyütt inkább magához a könyvhöz fordulunk.
Egy kolozsvári blogger tárgyilagosabb véleményét még azonban idézem:
Most egyszerűen ki szeretném kürtőlni a jó hírt: megszületett fő művének, a The God delusion-nak a magyar és román fordítása.
Nem hagyhatom ki szilveszteri budapesti útamból ezt a bevásárlást, és azt hiszem nem hagyhatja ki egyetlen értelmes ember sem akit érdekel a vallás, az emberi eredet, a civilizációs fejlődés kényes kérdései, és természetesen nyitott gondolkodásunak vallja magát. Ha hiszel, ha nem hiszel, racionális emberként érdekedben áll minden fontos kérdésnek több oldalát megismerni. A világszemléleted magad döntöd el. De egy ésszerű döntés meghozása érdekében fontos, hogy megismerd mindkét oldalt. Az egyházi oldalt már sokat hallotad, nevelésed kikerülhetetlen része volt. Az ateista oldalról inkább előítéletekből, megbélyegzésekből, tévhitekből és tudatos ignoranciából táplálkozhattál eddig. Most itt a lehetőség hogy megismerd ezt az oldalt is a maga valóságában, annak talán legelhivatottabb és legelismertebb képviselője által.
A könyvet meg lehet rendelni online Romániában is a következő linkeken:
Magyarul: [a]http://bookline.ro/control/producthome?id=63163&type=22[text]http://bookline.ro/control/producthome?id=63163&type=22[/a]
Románul: [a]http://www.curteaveche.ro/bookdescription.php?book=576[text]http://www.curteaveche.ro/bookdescription.php?book=576[/a]
Ha Pesten jársz megveheted az első Libri-ből:
[a]http://www.libri.hu/hu/book/vallas/altalanos/isteni_teveszme[text]http://www.libri.hu/hu/book/vallas/altalanos/isteni_teveszme[/a]
Miért érdemes Az Isteni téveszmét elolvasni? Nemcsak azért mert a világ egyik legvitatottab könyvévé vált 2005-ös megjelenése óta, nemcsak azért mert egy művelt, udvarias, világhírű oxfordi professzor írta, nemcsak azért mert egy nagy port kavart kétrészes dokumentumfilm is készült belőle, nemcsak azért mert 1 évig vezette a New York Times bestseller listáját, nemcsak azért mert 2007-ben több európai nyelvre való lefordítása után a kontinens nagy könyvvásárainak megkérdőjelzhetetlen sztárja volt. A könyvet azért is érdemes elolvasni, mert a Libri recenziójának szavaival élve “Dawkins tudatosan provokatív, szellemes és fölényes eleganciával megírt, a tudományos tisztesség elvét mindvégig megőrző könyve igazi csemege hívőnek és nemhívőnek egyaránt”.
A teljes képért jöjjön ide egy rövid részlet a könyv eredeti előszavából is (a tartalomjegyzék, az előszó, és a teljes I. fejezet itt olvasható)
“Gyanítom – sőt, biztos vagyok benne –, hogy sok-sok olyan ember van, aki egyik vagy másik vallásban nevelkedett, de nem érzi jól magát, nem is hisz benne, vagy bántja az a sok gonoszság, amit a nevében elkövetnek. érez némi késztetést, hogy elhagyja szülei vallását, talán vágyik is rá, de egész egyszerűen nem ismeri fel, hogy erre van lehetősége. Ha az Olvasó is ilyen cipőben jár, ez a könyv pontosan neki szól. A tudatosítás szándékával íródott, hogy eszméljünk rá, ateistának lenni valóságos, ráadásul ragyogó, sőt bátor választás. Az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni. (…)
Ha a könyv olyan hatást gyakorol, ahogy elképzelem, a végére minden vallásos olvasója ateistává válik. Micsoda beképzelt optimizmus! Persze a vaskalapos szentfazekak be vannak oltva meggyőzés ellen, a sokéves iskolai sulykolás, évszázadok alatt kiérlelt (tudatos vagy spontán evolúció folytán kialakult) módszerekkel ellenállást épített ki bennük. A leghatásosabb immunizálás többek közt az a nyomatékos figyelmeztetés, hogy senki se nyisson ki egy ilyen könyvet, amely minden bizonnyal a Sátán műve. Pedig hiszem, hogy köztük is él számos nyitott eszű ember, akikben a gyermekkori sulykolás valamilyen oknál fogva nem „fogant meg” vagy nem ártott meg eléggé, talán természetes intelligenciájuk volt olyan erős, hogy végül felül tudott kerekedni. Az ilyen szabad szellemeknek csak egy kis biztatásra van szükségük, hogy teljességgel megszabaduljanak a vallás ártalmaitól. Mindenesetre abban bizakodom, hogy aki ezt a könyvet elolvasta, nem mondhatja többé: „Nem tudtam, hogy lehet.”
forrás:[a]http://czikatihi.wordpress.com/2007/12/30/uj-ev-uj-konyv-magyarul-richard-dawkins-az-isteni-teveszme/[text]http://czikatihi.wordpress.com/2007/12/30/uj-ev-uj-konyv-magyarul-richard-dawkins-az-isteni-teveszme/[/a]
A kiadó:
Richard Dawkins angol biológus, a 70-es évek közepe óta világsikernek örvendő "Önző gén" szerzője, újabb letehetetlenül izgalmas, nagy vitákat kiváltó könyvvel állt elő. Mint az evolúció gondolatának egyik vezető képviselője előbb-utóbb szükségképpen összeütközésbe került a teremtés dogmájával. Ezúttal tehát a vallást és vallásosságot vizsgálja darwinista nézőpontból, az Isten létezésére vonatkozó kérdést, az "Isten-hipotézist" tudományos hipotézisként kezeli. Uganakkor "hitet tesz" az ateizmus mint bátran vállalható, tisztességes és nagy valószínűséggel helytálló álláspont mellett. Felháborodásának ad hangot, amiért az ateizmus ma az Egyesült Államokban körülbelül olyan heves elutasítást vált ki, mint ötven évvel ezelőtt a homoszexualitás. Miközben a nem hívők aránya a tudományos hierarchián felfelé haladva egyre emelkedik, sőt a Nobel-díjasok között a 90 %-ot is meghaladja. Dawkins tudatosan provokatív, szellemes és fölényes eleganciával megírt, a tudományos tisztesség elveit mindvégig szem előtt tartó könyve magától értetődő természetességgel, a legkülönbözőbb szakterületeken széleskörű tájékozottsággal és lenyűgöző tudással vet fel evidens alapkérdéseket és javasol rájuk a tudomány színvonalának megfelelő válaszokat. Miközben ellenállhatatlan, sokszor ironikus stílusával magával ragadja az olvasót, egyúttal rá is pirít, amiért eddig kétkedés nélkül megelégedett a konvenció által diktált tapintatos mellébeszéléssel. Az evolúció gondolatát nem egyszerűen szembesíti a vallással, hanem az ember vallásos viselkedésére,tekintélytiszteletére, erkölcsi magatartására is evolúciós magyarázatot kínál.
Fejest a kreacionizmusn és evolúció nagy vitájába
Ateistának lenni pompás választás, adja meg a szerző az alaphangot bevezetőjében művének, amelyben idéz egy hirdetést, melynek szövege így szól:
Képzelj el egy vallás nélküli világot!" Aztán egy pillanat múlva a multikulturalizmus és Mark Twain Koldus és királyfi által sugallt szerepcsere következményeit taglalja a tudós szerző:" A vallásos emberek túlnyomó többsége szülei vallását követi. (azt már csak halkan merem elmondani, hogy az öreg amerikai regényíró megírta a Pudingfejű Wilson c. munkájában ennek a gondolatnak az inverz változatát, mint ahogy Jókai nemcsak a Szegény gazdagok szerzője, de a Gazdag szegények c. munkát is ő jegyzé).
Az az arkansasi, aki a kereszténységet igaznak, és az iszlámot hamisnak tartja, miközben tudja, hogy pontosan fordítva gondolkodna, Ha Afganisztánban születik, bizonnyára a gyermekkori sulykolás áldozata. A szerző bevallott céljai közé tartozik, hogy amikor bekonferál valakit, akkor hozzátegye, hogy katolikus gyerek, vagy mohamedán gyerek. Aztán a gondolatmeneet tótágast állítja, amikor így folytatja, hogy természetesen nincs olYan, hogy mohamedán gyermek, vagy keresztény gyermek. Ez, a saját szkepticizmusával átitatott polémia vörös fonálként húzódik végig a műben. Dawkins sok helyen föladja a leckét, pl. amikor azt állítja, hogy az erkölcsnek nincs szüksége vallásos hitre, noha Rosa Luxemburgtól Karl Liebeknecht-től Lukács Györgyig a marxista szerzők is elfogadták ezt a tézist. Dawkins remek formában van, kivédi parádriposzttal, hogy a címben szereplő téveszme szerepét és fogalmát a pszichiáterek sajátítsák ki, a kérdés még ennél is alaposabb átgondolásául az olvasó figyelmébe ajánlom Leszek Kolakowsky munkáját,melynek címe: Mi van, ha mégsincs Isten?
Dewkins egyébként nem tartja magát úttörőnek. Azt állítja, hogy Phillip E. Johnson gondolatát habozás nélkül aláírná, tehát ezt:"A darwinizmus az alól a téveszme alól való felszabadulás története, hogy az emberiség sorsát egy magasabb hatalom irányítja"
Dawkins Einsteint idéz:" Nem próbálok emberarcú Istent elképzelni magamnak; elég, ha áhítattal fordulunk a világ struktúrája felé, amennyire tökéletlen érzékeink felfogni képesek"-(Albert Einstein), s aztán tíz fejezeten keresztül megindul Dawkins tudós propagandahadjárata, mint Malinovszkíj vezetésével a Második Ukrán Front.
Dawkind foglalkozik a politeizmus és monoteizmus fogalmával, s az átmenettel, külön fejezet szól az isten melletti argumentációkról és azok cáfolatáról. Ez a fejezet nyugodtan kiegészíthetné Nyíri professzor úr filozófiatörténetének középkori fejezetét. A negyedik fejezet már inkább leszögez, mint argumentál, címe: Miéer szinte biztos, hogy nincs Isten?
Csak ezek után tér rá a vallás antropológiai és más gyökereire.Hátravan még hat fejezet. ezek közül is a legfontosabb:mitől vagyunk jók?
A recenzens tátott szájjal figyel, a 2007-es év alighanem legprovokatívabb könyvét olvasván, egyenlőre nem szól, se pro,se kontra,noha az a meggyőződése, hogy a politeizmus alighanem nem tűnt el, mert EGY Isten ilyen gyalázatosan nem tudott volna elbánni az emberi világgal. S boldogan ér el, mármint a recenzens az utolsó fejezethez,melynek címe: A legburkább burka, mely már korábban körvonalazódott a recenzens krokodilusagyában, úgyismind a :Leggurkább hurka.
Jó tépelődést és derekas szórakozást kíván
Szasa Kolesznyikov
Richard Dawkins: Az isteni téveszme
Nyitott Könyvműhely
Budapest, 2007
[a]http://www.nyitottkonyv.hu[text]www.nyitottkonyv.hu[/a]
Nemcsak az Önző gén-jével nagy sikert aratott szerző szkeptikus, hanem olvasói is.
A Bolhabetű fedőnevű blogger a következőket írja:Valóban gáz, hogy a mind valláshoz, mind a biológiához kevésbé konyító Douglas Adams sokkal jobban megközelítette a vallási hagyományok kultúrában betöltött szerepét a "Van-e mesterséges Isten?" című esszéjében, mint Dawkins egy 400 oldalas könyvben. És rendületlenül folytatja:
Dawkins Úr pimasz vádaskodásait a komoly skolasztikai ismereteinek hiánya miatti elkeseredéssel nézem. Nyilván nem olvasta Roderigo, Sevilla grófja részletes értekezését a császár csizmájánakegzotikus és remek anyagáról, egy percnyit sem foglalkozott Bellini mesterművével, A császár tollas kalapján megcsillanó fénnyel. Egész iskolák írnak alapos tanulmányokat a császr öltözködésének szépségéről, és minden jelentős lapban van rovat a birodalmi divatról. Dawkins szemtelenül mellőzi mindezen mély filozófikus mondandókat, hogy durván meztelenséggel vádolja meg országunk vezetőjét. Amíg Dawkins nem szerez gyakorlatot Párizs és Milánó butikjaiban, amíg nem tud különbséget tenni egy díszes fodor és egy bő klottgatya között, addig nem gondolom, hogy adni kell véleményére. Biológiai képzettsége képessé teheti, hogy felismerjen egy lógó hímtagot, ha látja, de nem teszi képessé az Elképzelt Szövetek megérdemelt elismerésére."
Sorolhatnám azokaz a különféle minőségű, és formátumú szövegeket, amit Dawkins munkásságáról Magyarországon megírtak, ehelyütt inkább magához a könyvhöz fordulunk.
Egy kolozsvári blogger tárgyilagosabb véleményét még azonban idézem:
Most egyszerűen ki szeretném kürtőlni a jó hírt: megszületett fő művének, a The God delusion-nak a magyar és román fordítása.
Nem hagyhatom ki szilveszteri budapesti útamból ezt a bevásárlást, és azt hiszem nem hagyhatja ki egyetlen értelmes ember sem akit érdekel a vallás, az emberi eredet, a civilizációs fejlődés kényes kérdései, és természetesen nyitott gondolkodásunak vallja magát. Ha hiszel, ha nem hiszel, racionális emberként érdekedben áll minden fontos kérdésnek több oldalát megismerni. A világszemléleted magad döntöd el. De egy ésszerű döntés meghozása érdekében fontos, hogy megismerd mindkét oldalt. Az egyházi oldalt már sokat hallotad, nevelésed kikerülhetetlen része volt. Az ateista oldalról inkább előítéletekből, megbélyegzésekből, tévhitekből és tudatos ignoranciából táplálkozhattál eddig. Most itt a lehetőség hogy megismerd ezt az oldalt is a maga valóságában, annak talán legelhivatottabb és legelismertebb képviselője által.
A könyvet meg lehet rendelni online Romániában is a következő linkeken:
Magyarul: [a]http://bookline.ro/control/producthome?id=63163&type=22[text]http://bookline.ro/control/producthome?id=63163&type=22[/a]
Románul: [a]http://www.curteaveche.ro/bookdescription.php?book=576[text]http://www.curteaveche.ro/bookdescription.php?book=576[/a]
Ha Pesten jársz megveheted az első Libri-ből:
[a]http://www.libri.hu/hu/book/vallas/altalanos/isteni_teveszme[text]http://www.libri.hu/hu/book/vallas/altalanos/isteni_teveszme[/a]
Miért érdemes Az Isteni téveszmét elolvasni? Nemcsak azért mert a világ egyik legvitatottab könyvévé vált 2005-ös megjelenése óta, nemcsak azért mert egy művelt, udvarias, világhírű oxfordi professzor írta, nemcsak azért mert egy nagy port kavart kétrészes dokumentumfilm is készült belőle, nemcsak azért mert 1 évig vezette a New York Times bestseller listáját, nemcsak azért mert 2007-ben több európai nyelvre való lefordítása után a kontinens nagy könyvvásárainak megkérdőjelzhetetlen sztárja volt. A könyvet azért is érdemes elolvasni, mert a Libri recenziójának szavaival élve “Dawkins tudatosan provokatív, szellemes és fölényes eleganciával megírt, a tudományos tisztesség elvét mindvégig megőrző könyve igazi csemege hívőnek és nemhívőnek egyaránt”.
A teljes képért jöjjön ide egy rövid részlet a könyv eredeti előszavából is (a tartalomjegyzék, az előszó, és a teljes I. fejezet itt olvasható)
“Gyanítom – sőt, biztos vagyok benne –, hogy sok-sok olyan ember van, aki egyik vagy másik vallásban nevelkedett, de nem érzi jól magát, nem is hisz benne, vagy bántja az a sok gonoszság, amit a nevében elkövetnek. érez némi késztetést, hogy elhagyja szülei vallását, talán vágyik is rá, de egész egyszerűen nem ismeri fel, hogy erre van lehetősége. Ha az Olvasó is ilyen cipőben jár, ez a könyv pontosan neki szól. A tudatosítás szándékával íródott, hogy eszméljünk rá, ateistának lenni valóságos, ráadásul ragyogó, sőt bátor választás. Az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni. (…)
Ha a könyv olyan hatást gyakorol, ahogy elképzelem, a végére minden vallásos olvasója ateistává válik. Micsoda beképzelt optimizmus! Persze a vaskalapos szentfazekak be vannak oltva meggyőzés ellen, a sokéves iskolai sulykolás, évszázadok alatt kiérlelt (tudatos vagy spontán evolúció folytán kialakult) módszerekkel ellenállást épített ki bennük. A leghatásosabb immunizálás többek közt az a nyomatékos figyelmeztetés, hogy senki se nyisson ki egy ilyen könyvet, amely minden bizonnyal a Sátán műve. Pedig hiszem, hogy köztük is él számos nyitott eszű ember, akikben a gyermekkori sulykolás valamilyen oknál fogva nem „fogant meg” vagy nem ártott meg eléggé, talán természetes intelligenciájuk volt olyan erős, hogy végül felül tudott kerekedni. Az ilyen szabad szellemeknek csak egy kis biztatásra van szükségük, hogy teljességgel megszabaduljanak a vallás ártalmaitól. Mindenesetre abban bizakodom, hogy aki ezt a könyvet elolvasta, nem mondhatja többé: „Nem tudtam, hogy lehet.”
forrás:[a]http://czikatihi.wordpress.com/2007/12/30/uj-ev-uj-konyv-magyarul-richard-dawkins-az-isteni-teveszme/[text]http://czikatihi.wordpress.com/2007/12/30/uj-ev-uj-konyv-magyarul-richard-dawkins-az-isteni-teveszme/[/a]
A kiadó:
Richard Dawkins angol biológus, a 70-es évek közepe óta világsikernek örvendő "Önző gén" szerzője, újabb letehetetlenül izgalmas, nagy vitákat kiváltó könyvvel állt elő. Mint az evolúció gondolatának egyik vezető képviselője előbb-utóbb szükségképpen összeütközésbe került a teremtés dogmájával. Ezúttal tehát a vallást és vallásosságot vizsgálja darwinista nézőpontból, az Isten létezésére vonatkozó kérdést, az "Isten-hipotézist" tudományos hipotézisként kezeli. Uganakkor "hitet tesz" az ateizmus mint bátran vállalható, tisztességes és nagy valószínűséggel helytálló álláspont mellett. Felháborodásának ad hangot, amiért az ateizmus ma az Egyesült Államokban körülbelül olyan heves elutasítást vált ki, mint ötven évvel ezelőtt a homoszexualitás. Miközben a nem hívők aránya a tudományos hierarchián felfelé haladva egyre emelkedik, sőt a Nobel-díjasok között a 90 %-ot is meghaladja. Dawkins tudatosan provokatív, szellemes és fölényes eleganciával megírt, a tudományos tisztesség elveit mindvégig szem előtt tartó könyve magától értetődő természetességgel, a legkülönbözőbb szakterületeken széleskörű tájékozottsággal és lenyűgöző tudással vet fel evidens alapkérdéseket és javasol rájuk a tudomány színvonalának megfelelő válaszokat. Miközben ellenállhatatlan, sokszor ironikus stílusával magával ragadja az olvasót, egyúttal rá is pirít, amiért eddig kétkedés nélkül megelégedett a konvenció által diktált tapintatos mellébeszéléssel. Az evolúció gondolatát nem egyszerűen szembesíti a vallással, hanem az ember vallásos viselkedésére,tekintélytiszteletére, erkölcsi magatartására is evolúciós magyarázatot kínál.
