Portfóliók
Az emberiség kincsei
Az emberiség kincsei
[a]http://www.alexandra.hu[text]www.alexandra.hu[/a]
A címlap története:
Agra megszakításokkal 1526 és 1648 között a Mogul birodalom fővárosa volt. Ebben az időszakban épült Akbar Nagymogul vára (a mai agrai Vörös Erőd), Jahan sah palotája és a Gyöngyházmecset (Moti Masjid).
A leghíresebb minden bizonnyal a Tádzs Mahal (Taj Mahal), amelyet az agrai Jahan sah hitvese és saját maga számára mauzóleum építtetett. Itt található egy terület, ahol a hagyományos Pachisi játék élő „figurákkal” játszható.
A Vörös Erőd és a Tádzs Mahal 1983 óta Világörökségként az UNESCO védelme alatt állnak. A Tádzs Mahal turisztikai ismertsége teszi Agrát India egyik leglátogatottabb városává. Szeptembertől decemberig a legalkalmasabb az időjárás az ideutazásra.
A Vörös Erőd
Agra domináns épületét, az Agrai Erőd, amit Vörös Erődként is ismernek, 1565-ben emeltette Akbar. A vörös homokkő erődöt felujítás után Jahan sah palotává építtette át, belső tereit alaposan átváltoztatva márvánnyal és mozaikdíszítéssel. Az erőd területén található a Gyöngyház-mecset, a Diwan-e-Am és a Diwan-e-Khas (a nyilvános és magánmeghallgatások termei), Jehangir palotája, a Khaas Mahal, a Sheesh Mahal (tükrös palota), és a Musamman Burj.
Akbar Nagymogul Krisztus születése után 1565-ben rendelte el az erőd építését, majd az épületet egészen unokája, Jahan sah uralkodásának idejéig többször bővítették. Az erőd zord külseje belül egy valóságos paradicsomot takar. Az erőd holdsarló alakú, keleti oldalán egy, a folio felé néző hosszú, csaknem teljesen egyenes falban végződik. Teljes kerülete 2,4 km. Duplán pártázott vörös homokkő sáncok veszik körül, melyek folyamatosságát bizonyos távonként bástyák szakítják meg. A külső falat egy 9 m széles és 10 m mély árok veszi körül.
Itmad-Ud-Daulah síremléke
Bár intarziái a Tádzs Mahal szépségét is felülmúlják, mégis kevésbé ismert az 1628 –ban épült Itimad-ud-Daula mauzóleum. Ez volt az első mogul-építmény, mely márványból készült, ezzel a korabeli építészet stílusváltását jelezve. A csupán néhány évvel később épült Tádzs Mahalt láthatóan ennek az építménynek alapján emelték. Nur Jehan uralkodónő építtette Itmad-Ud-Daulah's Síremlékét, amit másnéven Baby Taj-ként emlegetnek, az édesapja, Ghias-ud-Din Beg, Jahangir uralkodó főminisztere révén. A többi mogul-korabeli síremlékekhez képest kisebb, néhányan ékszerdoboznak is nevezik ezért. Kertjének alaprajza, valamint a fehér márvány, a mozaik, a belső terek díszítése, a rostélyok a Tádzs Mahal díszítésénél használt elemeket vetítik előre.
Jama Masjid
A Jama Masjid egy hatalmas, Jahan sah lányának, Jahanara Begum-nak tiszteletére 1648-ban épült mecset, mely szokatlan kupolája miatt érdekes, valamint azért, mert nem áll mellette egy minaret sem.
Chini Ka Rauza
Kék csempékkel borított, perzsa hatást mutató kupolája miatt figyelemre méltó a Chini Ka Rauza, amely a Shiraz-ból származó Allama Afzel Khal Mullah Shukrullah tiszteletére épült, aki Jahan sah miniszterelnöke volt.
Ram Bagh
India legrégebbi mogul kertjét, a Ram Bagh-ot 1528-ban létesítette Babur uralkodó. 2,34 km-re fekszik a Tádzs Mahaltól északra.
Soami Bagh Samadh
A város külső, Dayalbagh részén látható a Soami Bagh Samadh, amely Huzur Soamiji maharadzsa mauzóleuma. Huyur alapította a Radhasoami vallást, ezért követői számára a Samadh szent hely. 1908-ban kezdték építeni, és hitük szerint az épület sohasem lesz befejezve. Sokan a “következő Tádzs Mahal”-nak tekinteik. Az élethű, színezett márvánnyal kombinált kőfaragványok sehol máshol nem láthatók Indiában. Ha elkészül, a samadh-ot egy faragott kupola és kapuzat fogja még díszíteni.
Sikandra
Akbar síremeléke
Sikandra, a Nagy Akbar mogul uralkodó hatalmas nyughelye, mindössze 13 km-re van az Erődtől. Akbar síremléke személyiségének sokoldalúságát jeleníti meg. Az óriási, gyönyörűen faragott, vörös-sárga homokkő sír egy kert közepén emelkedik. Maga Akbar tervezte saját sírját és választotta ki a legmegfelelőbb helyszínt. Tatár szokás volt még életükben sírhelyet építeni maguknak, ezt a szokást a mogulok vallásosan megtartották. A piramis-alakú sír építését Akbar fia, Jahangir fejezte be 1613-ban.
Agrától mintegy 40 km-re nyugatra fekszik Akbar régi fővárosa, a Nagy Fatehpur Sikri, amely 17 röpke év után vízhiány miatt elnéptelenedett. A nagymecset és a paloták miatt ma ez a világörökségi körbe tartozó város közkedvelt kirándulóhely Agra mellett.
Wikipédia
azaz
A világ kulturális és természeti örökségének (közkeletű nevén: világörökség) védelméről szóló egyezményt UNESCO (az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete) égisze alatt kötötték Párizsban.
Az egyezmény szövegét 1972. november 16-án fogadták el, majd 1975. december 17-én lépett életbe. Mára 180 ország ratifikálta, és 135 ország több mint 800 természeti és kulturális értékének gyűjteményévé lett.
Marco Cattaneo és Jasmina Trifoni olasz szerzők Az emberiség kincsei címmel, hazánkban az Alexandra Kiadó által kiadott jelen munkájában 110 olyan nemzetközi helyszínt és építményt, természeti képződményt és mesterséges alkotást gyűjtöttek össze, melyek e világörökségnek részét képezik. A kötetben ezeket három részben elosztva találhatjuk meg.
Az első részben (A művészet és a történelem emlékei) elsősorban európai kulturális értékekkel találkozhat az Olvasó, s ez is mutatja azt a sokévszázados történelmi folyamatot, amelynek során Európa és az európai civilizációk határozták meg a világ arculatát.
Ebben a részben többek között olyan nevezetességek szerepelnek, mint a moszkvai Kreml és a Vörös tér, a Westminster Apátság, Potsdam, a Schönbrunni kastély, Versailles, Velence, a Tadzs Mahal, a pekingi Tiltott Város, a New York-i Szabadságszobor (a nemzetközileg ismertebbek közül) vagy Szentpétervár, Krakkó és Prága történelmi belvárosa, a Mont Saint-Michel apátság, a barcelonai Güell Park, a fezi Medina Marokkóban, a líbiai Ghadames óvárosa (a kevésbé ismertek közül). Itt található a könyv egyetlen magyar vonatkozása is: a budapesti Duna-part és a Budai Vár.
A második részben (Ősi civilizációk) az ókori történelem számos helyszíne elevenedik meg olyan helyszíneken, mint pl. Pompeji, Delphoi, az athéni Akropolisz, Mükéné, Karthágó, a jordániai Petra, Perszepolisz, Mesa Verde vagy Machu Picchu. Olyan kevésbé ismert kulturális örökségekről is olvashatunk, mint a libanoni Baalbek, az izraeli Maszada kambodzsai Angkor, a chilei (pontosabban húsvét-szigeti) Rapa Nui Nemzeti Park.
A harmadik részben (Védett területek) már főként Európán kívüli, természetvédelmi területek, nemzeti parkok találhatók, többek között a Duna-delta, a Zaire-kongói Virunga, vagy a tanzániai Kilimandzsáró Nemzeti Park, a seychelle-szigeteki Aldabra-atoll, a kamcsatkai vulkánok, a Galápagos-szigetek vagy a Nagy-korallzátony. Itt találjuk a híres egyesült államokbeli nemzeti parkokat is, mint a Yellowstone, a Yosemite vagy éppen a Grand-kanyon.
A kötet részletes tartalomjegyzéke egy kihajtható világtérképpel együtt szerepel, amelyen a 110 helyszín mindegyike számmal jelölve megtalálható. A kulturális és természeti emlékekhez tartozó rövid ismertetőt összesen több száz, színes, gyakran egész oldalt betöltő, szebbnél szebb fénykép egészíti ki, melyek már önmagukban is elkápráztatóak. A könyv végén megtalálható a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló dokumentum teljes szövege is. A kötetet végül részletes index és a képek forrásának jegyzéke zárja.
Az emberiség kincsei rendkívül dekoratív, gazdagon illusztrált, jó esztétikai érzékkel összeállított munka, mely nagyon szép ajándékötlet bármely alkalomra vagy éppen remek ötletadó utazáshoz, világjáráshoz. Végezetül ajánlóként idekívánkozik még a szerzőpáros bevezetőjének utolsó gondolata: "Az UNESCO égisze alatt egyesített művészeti és építészeti örökséget... nem tekinthetjük pusztán egyes helyek és műemlékek listájának. Valójában nagyszerű eszköz arra, hogy lépésről lépésre nyomon kövessük az emberi civilizáció fejlődésének állomásait, s egyetlen pillantással betekintést nyerhessünk a különböző kultúrákba."
Illés András
és még
Az UNESCO Világörökség egyezménye, melyet a szervezet 1972-ben Párizsban hagyott jóvá, 1975. december 17-én lépett életbe. Azóta 180 ország erősítette meg az okiratot, mely ma 135 ország több mint 700 természeti és kulturális kincsét védelmezi. A világ csodáinak eme felbecsülhetetlen értékű tárházába tartoznak a földi élet evolúciójának azon helyszínei, ahol az emberiség fejlődése megindult - a nemzeti parkok, a rég letűnt, csodálatos civilizációk örökségei, a fényűző királyi paloták, a képzőművészeti és építészeti remekművek, a nagy világvallások szent helyei és az ipari kor úttörő jelentőségű művei.
A különböző korszakok és földrészek örökségéből 110-et választottunk ki, hogy ebben a páratlan gyűjteményben foglaljuk össze bolygónk legkülönlegesebb kincseit. Ez az album így a világ természeti és kulturális örökségét, illetve azt a nem mindennapi kihívást mutatja be.
[a]http://www.papirusz.hu[text]www.papirusz.hu[/a]
225x300 mm, 512 oldal, ára: 5.999,- Ft
[a]http://www.alexandra.hu[text]www.alexandra.hu[/a]
Marco Cattaneo - Jasmina Trifoni: Az emberiség kincsei. Az UNESCO Világörökség
Alexandra Kiadó, Pécs, 2007.
512 oldal
[a]http://www.alexandra.hu[text]www.alexandra.hu[/a]
info@alexandra.hu
Kerekes Tamás
Cafe Stockholm
[a]http://www.transycan.net/hu[text]www.transycan.net/hu[/a]
Illés András
[a]http://www.alexandra.hu[text]www.alexandra.hu[/a]
A címlap története:
Agra megszakításokkal 1526 és 1648 között a Mogul birodalom fővárosa volt. Ebben az időszakban épült Akbar Nagymogul vára (a mai agrai Vörös Erőd), Jahan sah palotája és a Gyöngyházmecset (Moti Masjid).
A leghíresebb minden bizonnyal a Tádzs Mahal (Taj Mahal), amelyet az agrai Jahan sah hitvese és saját maga számára mauzóleum építtetett. Itt található egy terület, ahol a hagyományos Pachisi játék élő „figurákkal” játszható.
A Vörös Erőd és a Tádzs Mahal 1983 óta Világörökségként az UNESCO védelme alatt állnak. A Tádzs Mahal turisztikai ismertsége teszi Agrát India egyik leglátogatottabb városává. Szeptembertől decemberig a legalkalmasabb az időjárás az ideutazásra.
A Vörös Erőd
Agra domináns épületét, az Agrai Erőd, amit Vörös Erődként is ismernek, 1565-ben emeltette Akbar. A vörös homokkő erődöt felujítás után Jahan sah palotává építtette át, belső tereit alaposan átváltoztatva márvánnyal és mozaikdíszítéssel. Az erőd területén található a Gyöngyház-mecset, a Diwan-e-Am és a Diwan-e-Khas (a nyilvános és magánmeghallgatások termei), Jehangir palotája, a Khaas Mahal, a Sheesh Mahal (tükrös palota), és a Musamman Burj.
Akbar Nagymogul Krisztus születése után 1565-ben rendelte el az erőd építését, majd az épületet egészen unokája, Jahan sah uralkodásának idejéig többször bővítették. Az erőd zord külseje belül egy valóságos paradicsomot takar. Az erőd holdsarló alakú, keleti oldalán egy, a folio felé néző hosszú, csaknem teljesen egyenes falban végződik. Teljes kerülete 2,4 km. Duplán pártázott vörös homokkő sáncok veszik körül, melyek folyamatosságát bizonyos távonként bástyák szakítják meg. A külső falat egy 9 m széles és 10 m mély árok veszi körül.
Itmad-Ud-Daulah síremléke
Bár intarziái a Tádzs Mahal szépségét is felülmúlják, mégis kevésbé ismert az 1628 –ban épült Itimad-ud-Daula mauzóleum. Ez volt az első mogul-építmény, mely márványból készült, ezzel a korabeli építészet stílusváltását jelezve. A csupán néhány évvel később épült Tádzs Mahalt láthatóan ennek az építménynek alapján emelték. Nur Jehan uralkodónő építtette Itmad-Ud-Daulah's Síremlékét, amit másnéven Baby Taj-ként emlegetnek, az édesapja, Ghias-ud-Din Beg, Jahangir uralkodó főminisztere révén. A többi mogul-korabeli síremlékekhez képest kisebb, néhányan ékszerdoboznak is nevezik ezért. Kertjének alaprajza, valamint a fehér márvány, a mozaik, a belső terek díszítése, a rostélyok a Tádzs Mahal díszítésénél használt elemeket vetítik előre.
Jama Masjid
A Jama Masjid egy hatalmas, Jahan sah lányának, Jahanara Begum-nak tiszteletére 1648-ban épült mecset, mely szokatlan kupolája miatt érdekes, valamint azért, mert nem áll mellette egy minaret sem.
Chini Ka Rauza
Kék csempékkel borított, perzsa hatást mutató kupolája miatt figyelemre méltó a Chini Ka Rauza, amely a Shiraz-ból származó Allama Afzel Khal Mullah Shukrullah tiszteletére épült, aki Jahan sah miniszterelnöke volt.
Ram Bagh
India legrégebbi mogul kertjét, a Ram Bagh-ot 1528-ban létesítette Babur uralkodó. 2,34 km-re fekszik a Tádzs Mahaltól északra.
Soami Bagh Samadh
A város külső, Dayalbagh részén látható a Soami Bagh Samadh, amely Huzur Soamiji maharadzsa mauzóleuma. Huyur alapította a Radhasoami vallást, ezért követői számára a Samadh szent hely. 1908-ban kezdték építeni, és hitük szerint az épület sohasem lesz befejezve. Sokan a “következő Tádzs Mahal”-nak tekinteik. Az élethű, színezett márvánnyal kombinált kőfaragványok sehol máshol nem láthatók Indiában. Ha elkészül, a samadh-ot egy faragott kupola és kapuzat fogja még díszíteni.
Sikandra
Akbar síremeléke
Sikandra, a Nagy Akbar mogul uralkodó hatalmas nyughelye, mindössze 13 km-re van az Erődtől. Akbar síremléke személyiségének sokoldalúságát jeleníti meg. Az óriási, gyönyörűen faragott, vörös-sárga homokkő sír egy kert közepén emelkedik. Maga Akbar tervezte saját sírját és választotta ki a legmegfelelőbb helyszínt. Tatár szokás volt még életükben sírhelyet építeni maguknak, ezt a szokást a mogulok vallásosan megtartották. A piramis-alakú sír építését Akbar fia, Jahangir fejezte be 1613-ban.
Agrától mintegy 40 km-re nyugatra fekszik Akbar régi fővárosa, a Nagy Fatehpur Sikri, amely 17 röpke év után vízhiány miatt elnéptelenedett. A nagymecset és a paloták miatt ma ez a világörökségi körbe tartozó város közkedvelt kirándulóhely Agra mellett.
Wikipédia
azaz
A világ kulturális és természeti örökségének (közkeletű nevén: világörökség) védelméről szóló egyezményt UNESCO (az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete) égisze alatt kötötték Párizsban.
Az egyezmény szövegét 1972. november 16-án fogadták el, majd 1975. december 17-én lépett életbe. Mára 180 ország ratifikálta, és 135 ország több mint 800 természeti és kulturális értékének gyűjteményévé lett.
Marco Cattaneo és Jasmina Trifoni olasz szerzők Az emberiség kincsei címmel, hazánkban az Alexandra Kiadó által kiadott jelen munkájában 110 olyan nemzetközi helyszínt és építményt, természeti képződményt és mesterséges alkotást gyűjtöttek össze, melyek e világörökségnek részét képezik. A kötetben ezeket három részben elosztva találhatjuk meg.
Az első részben (A művészet és a történelem emlékei) elsősorban európai kulturális értékekkel találkozhat az Olvasó, s ez is mutatja azt a sokévszázados történelmi folyamatot, amelynek során Európa és az európai civilizációk határozták meg a világ arculatát.
Ebben a részben többek között olyan nevezetességek szerepelnek, mint a moszkvai Kreml és a Vörös tér, a Westminster Apátság, Potsdam, a Schönbrunni kastély, Versailles, Velence, a Tadzs Mahal, a pekingi Tiltott Város, a New York-i Szabadságszobor (a nemzetközileg ismertebbek közül) vagy Szentpétervár, Krakkó és Prága történelmi belvárosa, a Mont Saint-Michel apátság, a barcelonai Güell Park, a fezi Medina Marokkóban, a líbiai Ghadames óvárosa (a kevésbé ismertek közül). Itt található a könyv egyetlen magyar vonatkozása is: a budapesti Duna-part és a Budai Vár.
A második részben (Ősi civilizációk) az ókori történelem számos helyszíne elevenedik meg olyan helyszíneken, mint pl. Pompeji, Delphoi, az athéni Akropolisz, Mükéné, Karthágó, a jordániai Petra, Perszepolisz, Mesa Verde vagy Machu Picchu. Olyan kevésbé ismert kulturális örökségekről is olvashatunk, mint a libanoni Baalbek, az izraeli Maszada kambodzsai Angkor, a chilei (pontosabban húsvét-szigeti) Rapa Nui Nemzeti Park.
A harmadik részben (Védett területek) már főként Európán kívüli, természetvédelmi területek, nemzeti parkok találhatók, többek között a Duna-delta, a Zaire-kongói Virunga, vagy a tanzániai Kilimandzsáró Nemzeti Park, a seychelle-szigeteki Aldabra-atoll, a kamcsatkai vulkánok, a Galápagos-szigetek vagy a Nagy-korallzátony. Itt találjuk a híres egyesült államokbeli nemzeti parkokat is, mint a Yellowstone, a Yosemite vagy éppen a Grand-kanyon.
A kötet részletes tartalomjegyzéke egy kihajtható világtérképpel együtt szerepel, amelyen a 110 helyszín mindegyike számmal jelölve megtalálható. A kulturális és természeti emlékekhez tartozó rövid ismertetőt összesen több száz, színes, gyakran egész oldalt betöltő, szebbnél szebb fénykép egészíti ki, melyek már önmagukban is elkápráztatóak. A könyv végén megtalálható a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló dokumentum teljes szövege is. A kötetet végül részletes index és a képek forrásának jegyzéke zárja.
Az emberiség kincsei rendkívül dekoratív, gazdagon illusztrált, jó esztétikai érzékkel összeállított munka, mely nagyon szép ajándékötlet bármely alkalomra vagy éppen remek ötletadó utazáshoz, világjáráshoz. Végezetül ajánlóként idekívánkozik még a szerzőpáros bevezetőjének utolsó gondolata: "Az UNESCO égisze alatt egyesített művészeti és építészeti örökséget... nem tekinthetjük pusztán egyes helyek és műemlékek listájának. Valójában nagyszerű eszköz arra, hogy lépésről lépésre nyomon kövessük az emberi civilizáció fejlődésének állomásait, s egyetlen pillantással betekintést nyerhessünk a különböző kultúrákba."
Illés András
és még
Az UNESCO Világörökség egyezménye, melyet a szervezet 1972-ben Párizsban hagyott jóvá, 1975. december 17-én lépett életbe. Azóta 180 ország erősítette meg az okiratot, mely ma 135 ország több mint 700 természeti és kulturális kincsét védelmezi. A világ csodáinak eme felbecsülhetetlen értékű tárházába tartoznak a földi élet evolúciójának azon helyszínei, ahol az emberiség fejlődése megindult - a nemzeti parkok, a rég letűnt, csodálatos civilizációk örökségei, a fényűző királyi paloták, a képzőművészeti és építészeti remekművek, a nagy világvallások szent helyei és az ipari kor úttörő jelentőségű művei.
A különböző korszakok és földrészek örökségéből 110-et választottunk ki, hogy ebben a páratlan gyűjteményben foglaljuk össze bolygónk legkülönlegesebb kincseit. Ez az album így a világ természeti és kulturális örökségét, illetve azt a nem mindennapi kihívást mutatja be.
[a]http://www.papirusz.hu[text]www.papirusz.hu[/a]
225x300 mm, 512 oldal, ára: 5.999,- Ft
[a]http://www.alexandra.hu[text]www.alexandra.hu[/a]
Marco Cattaneo - Jasmina Trifoni: Az emberiség kincsei. Az UNESCO Világörökség
Alexandra Kiadó, Pécs, 2007.
512 oldal
[a]http://www.alexandra.hu[text]www.alexandra.hu[/a]
info@alexandra.hu
Kerekes Tamás
Cafe Stockholm
[a]http://www.transycan.net/hu[text]www.transycan.net/hu[/a]
Illés András
