Portfóliók

Mosolygok már egyre szépen
Ahogy kinézek a tükörképen
Hajam szálai magasban fent
Szememre az éj csipát kent

Dörgölöm, dörgölöm egyre
Hiába nézek fel a hegyre
Fénylő ruháját hordja-e
Havat nem látok arra se

A fagyos lehelet forrósága
Izzik reszketőn mámorába
Fényével búcsúzik az ősz
Pislogok: itt van egy szösz

Majd a telet elnyeli a sötét
Várjuk majd a tavasz jöttét
Kócosan addig se maradok
Fésülöm tincseim, bár akadok