Portfóliók
Svante August Arrhenius
Svante August Arrhenius (1859. február 19. – 1927. október 2.) svéd kémikus.
Arrhenius Vik (Wik vagy Wijk) városban született, mely közel esik a svéd Uppsala településhez. Szülei Svante Gustav és Carolina Thunberg Arrhenius voltak. Édesapja Uppsala University-n tanított. Három éves korában Arrhenius megtanult olvasni magától. Csodagyereknek számított. Nyolc éves korától egyházi iskolába járt, ötödikes osztályban kezdett. Fizika és matematika foglalkoztatta. A University of Uppsala-ben tanult tovább, ami számára nem nyújtott elég fejlődési lehetőséget, ezért a stockholmi Physical Institute of the Swedish Academy of Sciences-be ment tanulni Erik Edlund-hoz 1881-ben. Kémiai Nobel-díjban részesült. Munkássága jelentősen hozzájárul a globális felmelegedés megértéséhez.
Svante Arrhenius tovább fejlesztette a jégkorszak-teóriát és elsőként hozta összefüggésbe a levegő szén-dioxid tartalmát az atmoszféra átlaghőmérsékletével (üvegházhatás, ("On the Influence of Carbonic Acid in the Air Upon the Temperature of the Ground", Philosophical Magazine 1896(41): 237-76)). Többek között Joseph Fourier, Frank Washington Very, Samuel Pierpont Langley hatott munkásságára. Arrhenius üvegházhatás-törvénye a következő:
ΔF = αln(C/C0)
Arrhenius Vik (Wik vagy Wijk) városban született, mely közel esik a svéd Uppsala településhez. Szülei Svante Gustav és Carolina Thunberg Arrhenius voltak. Édesapja Uppsala University-n tanított. Három éves korában Arrhenius megtanult olvasni magától. Csodagyereknek számított. Nyolc éves korától egyházi iskolába járt, ötödikes osztályban kezdett. Fizika és matematika foglalkoztatta. A University of Uppsala-ben tanult tovább, ami számára nem nyújtott elég fejlődési lehetőséget, ezért a stockholmi Physical Institute of the Swedish Academy of Sciences-be ment tanulni Erik Edlund-hoz 1881-ben. Kémiai Nobel-díjban részesült. Munkássága jelentősen hozzájárul a globális felmelegedés megértéséhez.
Svante Arrhenius tovább fejlesztette a jégkorszak-teóriát és elsőként hozta összefüggésbe a levegő szén-dioxid tartalmát az atmoszféra átlaghőmérsékletével (üvegházhatás, ("On the Influence of Carbonic Acid in the Air Upon the Temperature of the Ground", Philosophical Magazine 1896(41): 237-76)). Többek között Joseph Fourier, Frank Washington Very, Samuel Pierpont Langley hatott munkásságára. Arrhenius üvegházhatás-törvénye a következő:
ΔF = αln(C/C0)
