Portfóliók
Kutyafáját
A kutyák titkos élete
Féltékeny-e a kutya?
Odaadó gazdiként hajlamosak vagyunk sokszor emberi tulajdonságokkal felruházni négylábú barátunkat. Szomorú vagy vidám mint mi, és persze minden szót ért abból amit mondunk neki. Ha esetleg a háta mögött beszélünk, akkor is tudja, hogy róla van szó, ha rosszat tesz és rászólunk egyből megbánja tettét, és tudtunkra adja szégyenérzetét. Ezek természetes gondolatok, hiszen az eb a szívünkhöz nőtt, teljes jogú családtagként él köztünk, így egyértelmű, hogy gondolkozik és érez, akár csak mi emberek.
Ám mégsem ilyen egyszerű a dolog. Nézzünk meg egy olyan helyzetet, ahol a változásokat a kutya nem úgy éli meg mint az ember. Egy új családtag érkezését nem mindig veszi zökkenőmentesen a kutya. A gazdi ráfogja erre a viselkedés változásra, hogy féltékeny a kutya. Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. Ugyanis egy kutya nem lehet féltékeny.
Mit jelent az, hogy nem lehet féltékeny? A viselkedésváltozást sok minden eredményezheti, ám mégsem beszélhetünk olyan emberi érzésekről, mint a féltékenység. A kutya akár a farkas falkaállat. A különbség azonban az, hogy a kutya számára az ember társasága, a család a falka. Mint ahogy a természetben, ebben az ember-kutya falkában is meg van a szigorú rangsor, a kutya és az ember is tisztába kell legyen azzal, hogy ki a falkavezér. Azt a kutyát, amelyik folyamatosan feljebb próbál jutni a ranglétrán, domináns kutyának nevezzük.
Azt minden kutyatartó tudja, hogy az ebek életében nagyon fontos szerepet tölt be a rendszeresség. Az etetéstől kezdve a napi sétáig minden. Ebbe szigorúan beletartozik a felállított és működő rangsor is. Amikor egy új családtag érkezik, mondjuk egy gyermek, a kutya számára egyértelműen a rangsor alján van a helye. Hiszen "újonc", csak most "csapódott a falkához", küzdje fel magát ahogy tudja, neki már megvan a biztos helye. Ám ennek ellenére nem ezzel találkozik. A ranglétra alja helyett hirtelen felékerekedik az újonc, és minden felborul. A kutya bizonytalannak kezdi érezni a helyét ebben a rangsorban, és erre a változásra igyekszik felhívni a gazdi figyelmét különböző módon. Ezt a viselkedést mi emberek már féltékenységnek hívjuk. ([a]http://www.origo.hu)[text]www.origo.hu)[/a]
Még álmodnak is
Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket.
Csakúgy, mint az embernél, a kutyánál is két fő alvásstádium létezik: az egyik az REM (Rapid Eye Movement ), a másik az SWS (Slow wave Sleep), azaz lassú hullámú alvás.
Amikor a kutya elalszik, először az SWS fázisba, később fokozatosan az REM szakaszba zuhan. Az REM-ben megfigyelhető, hogy az alvó szeme mozog a lezárt szemhéjak alatt. Valószínűleg ezek a szemmozgások az álomképekhez igazodnak.
Alvás során az agy elektromos aktivitása (EEG) fokozatosan lassul. Az agy által kibocsátott elektromos jelek frekvenciájuk szerint delta (0.5-3 Hz), téta (4-7 Hz), alfa (8-12 Hz), béta (13-20 Hz) és gamma (20-40 Hz) sávra oszthatók. Az alvás mélyülésével az EEG az éber állapotra jellemző béta-alfa aktivitáshoz képest fokozatosan, téta-delta hullámokkal jellemzett tevékenységgé lassul. Az alvás álomtevékenységgel és szemmozgásokkal (REM) kapcsolatos fázisát gyors EEG-aktivitás jellemzi.
Az alvásidőn belül az REM fázis aránya csecsemőnél a születés után mintegy 70 százalék, amely felnőttkorig (kb. 15 százalékra) fokozatosan csökken. Egy felnőtt kutya az alvásidő 10-12 százalékát tölti REM alvással, egy kiskutyánál ez az érték jóval magasabb.
Olyan állatfajoknál, ahol a kölykök a születés után fejletlenek (pl. kutya- és macskafélék), az REM fázis aránya nagyobb azokhoz (pl. rágcsálók) viszonyítva, melyek ebben az életkorban relatíve fejlettebbek. Ez szintén bizonyítja, hogy az REM alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer érési folyamatában.
Forrás:
National Geographic Online
A kutya az ember legjobb barátja - szoktuk mondani mi, emberek. De vajon így van ez fordítva is? Itt az idő, hogy megismerjük ezt a különös lényt, aki önmagunkra tanít minket, akinek az egész világot jelentjük, s aki akár az élete árán is megvédi azt. Akinek a szemébe nézni annyi, mint tükörbe nézni, aki előbb ismeri a gondolatainkat, mint ahogy azok megfogalmazódnának bennünk, aki valóban képes feltételek nélkül szeretni minket. Kutyanyelvlecke embereknek!
[a]http://www.kutya.hu/[text]http://www.kutya.hu/[/a]
[a]http://kutya.lap.hu/[text]http://kutya.lap.hu/[/a]
[a]http://portal.ebugatta.hu/link/category/0/[text]http://portal.ebugatta.hu/link/category/0/[/a]
David Tayler: A kutyák titkos élete
Partvonal Kiadó
[a]http://www.partvonal.hu[text]www.partvonal.hu[/a]
Kerekes Tamás
Féltékeny-e a kutya?
Odaadó gazdiként hajlamosak vagyunk sokszor emberi tulajdonságokkal felruházni négylábú barátunkat. Szomorú vagy vidám mint mi, és persze minden szót ért abból amit mondunk neki. Ha esetleg a háta mögött beszélünk, akkor is tudja, hogy róla van szó, ha rosszat tesz és rászólunk egyből megbánja tettét, és tudtunkra adja szégyenérzetét. Ezek természetes gondolatok, hiszen az eb a szívünkhöz nőtt, teljes jogú családtagként él köztünk, így egyértelmű, hogy gondolkozik és érez, akár csak mi emberek.
Ám mégsem ilyen egyszerű a dolog. Nézzünk meg egy olyan helyzetet, ahol a változásokat a kutya nem úgy éli meg mint az ember. Egy új családtag érkezését nem mindig veszi zökkenőmentesen a kutya. A gazdi ráfogja erre a viselkedés változásra, hogy féltékeny a kutya. Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. Ugyanis egy kutya nem lehet féltékeny.
Mit jelent az, hogy nem lehet féltékeny? A viselkedésváltozást sok minden eredményezheti, ám mégsem beszélhetünk olyan emberi érzésekről, mint a féltékenység. A kutya akár a farkas falkaállat. A különbség azonban az, hogy a kutya számára az ember társasága, a család a falka. Mint ahogy a természetben, ebben az ember-kutya falkában is meg van a szigorú rangsor, a kutya és az ember is tisztába kell legyen azzal, hogy ki a falkavezér. Azt a kutyát, amelyik folyamatosan feljebb próbál jutni a ranglétrán, domináns kutyának nevezzük.
Azt minden kutyatartó tudja, hogy az ebek életében nagyon fontos szerepet tölt be a rendszeresség. Az etetéstől kezdve a napi sétáig minden. Ebbe szigorúan beletartozik a felállított és működő rangsor is. Amikor egy új családtag érkezik, mondjuk egy gyermek, a kutya számára egyértelműen a rangsor alján van a helye. Hiszen "újonc", csak most "csapódott a falkához", küzdje fel magát ahogy tudja, neki már megvan a biztos helye. Ám ennek ellenére nem ezzel találkozik. A ranglétra alja helyett hirtelen felékerekedik az újonc, és minden felborul. A kutya bizonytalannak kezdi érezni a helyét ebben a rangsorban, és erre a változásra igyekszik felhívni a gazdi figyelmét különböző módon. Ezt a viselkedést mi emberek már féltékenységnek hívjuk. ([a]http://www.origo.hu)[text]www.origo.hu)[/a]
Még álmodnak is
Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket.
Csakúgy, mint az embernél, a kutyánál is két fő alvásstádium létezik: az egyik az REM (Rapid Eye Movement ), a másik az SWS (Slow wave Sleep), azaz lassú hullámú alvás.
Amikor a kutya elalszik, először az SWS fázisba, később fokozatosan az REM szakaszba zuhan. Az REM-ben megfigyelhető, hogy az alvó szeme mozog a lezárt szemhéjak alatt. Valószínűleg ezek a szemmozgások az álomképekhez igazodnak.
Alvás során az agy elektromos aktivitása (EEG) fokozatosan lassul. Az agy által kibocsátott elektromos jelek frekvenciájuk szerint delta (0.5-3 Hz), téta (4-7 Hz), alfa (8-12 Hz), béta (13-20 Hz) és gamma (20-40 Hz) sávra oszthatók. Az alvás mélyülésével az EEG az éber állapotra jellemző béta-alfa aktivitáshoz képest fokozatosan, téta-delta hullámokkal jellemzett tevékenységgé lassul. Az alvás álomtevékenységgel és szemmozgásokkal (REM) kapcsolatos fázisát gyors EEG-aktivitás jellemzi.
Az alvásidőn belül az REM fázis aránya csecsemőnél a születés után mintegy 70 százalék, amely felnőttkorig (kb. 15 százalékra) fokozatosan csökken. Egy felnőtt kutya az alvásidő 10-12 százalékát tölti REM alvással, egy kiskutyánál ez az érték jóval magasabb.
Olyan állatfajoknál, ahol a kölykök a születés után fejletlenek (pl. kutya- és macskafélék), az REM fázis aránya nagyobb azokhoz (pl. rágcsálók) viszonyítva, melyek ebben az életkorban relatíve fejlettebbek. Ez szintén bizonyítja, hogy az REM alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer érési folyamatában.
Forrás:
National Geographic Online
A kutya az ember legjobb barátja - szoktuk mondani mi, emberek. De vajon így van ez fordítva is? Itt az idő, hogy megismerjük ezt a különös lényt, aki önmagunkra tanít minket, akinek az egész világot jelentjük, s aki akár az élete árán is megvédi azt. Akinek a szemébe nézni annyi, mint tükörbe nézni, aki előbb ismeri a gondolatainkat, mint ahogy azok megfogalmazódnának bennünk, aki valóban képes feltételek nélkül szeretni minket. Kutyanyelvlecke embereknek!
[a]http://www.kutya.hu/[text]http://www.kutya.hu/[/a]
[a]http://kutya.lap.hu/[text]http://kutya.lap.hu/[/a]
[a]http://portal.ebugatta.hu/link/category/0/[text]http://portal.ebugatta.hu/link/category/0/[/a]
David Tayler: A kutyák titkos élete
Partvonal Kiadó
[a]http://www.partvonal.hu[text]www.partvonal.hu[/a]
Kerekes Tamás
