Portfóliók
Előrelátó
Szerelem életre halálra
„Az ember csak egyszer fiatal, de egész életében emlékszik rá”
Én épp elképzelem Ficsku Pált és Benedek Szabolcsot, Rentz Mátyást, ahogy közelharcot vívnak a kiadók kézirataikért, és filmproducerek adják egymásnak az ajtót, hatjegyű összegeket lobogtatva, kiabálva fennhangon. Éles versenyben, melyben az ULPIUS HÁZ kiadót csak a célfotó választja el az Európától, netán az Alexandrától. Ez onnan jutott eszembe, hogy Musso jól megírt lektűrje kapcsán a hátlap azt írja, hogy kézirataiért kiadók és filmproducerek versengenek. Ez még Tisza Katának is sok lenne,(lehet, hogy neki nem)
„Kezdetben a múlt és a jövő nem létezett. Ez még a nagy robbanás előtt volt. Ebből a robbanásból keletkezett az anyag, a tér, és az idő.
Az enciklopédiákban azt írják, hogy világegyetemünk történelme tizenötmilliárd évvel ezelőtt kezdődött. Ilyen öregek a legöregebb csillagok. A Föld körülbelül ötmilliárd évvel ezelőtt alakult ki. Nagyon hamar, vagyis egymilliárd évvel később megjelentek az első kezdetleges élőlények: a baktériumok..
Utána következett az ember.
Mindenki tudja, de mindenki elfelejti, hogy az emberiség kora a világegyetem korához képest elhanyagolható. És ezen s végtelenül rövid, morzsányi időszakon belül is csak a neolitikumban kezdtek az emberek véglegesen letelepedni, növényt termeszteni, ekkor építették az első városokat, és fedezték fel a kereskedelmet.”
Ebbe a Kenneth Clark-ra hasonlító nagy narratívába illeszti bele mondandóját a fiatal lektűr--gyáros : Mussot. A hosszú lére eresztett elbeszélés a halálára rádöbbent ember perspektívájából próbál beszélni a jelenről, múltról és a nyúlfarknyira zsugorodott jövőről.
Mindenesetre megajándékoz bennünket azzal a fellélegzéssel, ami akkor éri el az embert, amikor rájön, hogy helyette más hal meg. Musso olvastatja magát, hiteles és jól megírt múltat ír spanyolfalként a főszereplők mögé, ahol a felnőtté válás, ember- mentés, túszdráma, nehéz gyermekkor, első szerelem paneljei mentén ajándékoz meg bennünket az újra az életére döbbent ember szerencséjével, ahol még a titkolt alkoholizmus is megfér azon kevesek kiváltságával, akik előre látják szeretteik és idegenek halálát. Az ezután bekövetkező átértékelés színvonalas összefoglalója a regény.
A 29 éves Guillaume Musso első regénye (melynek sikere nyomán azonnal kiadták a szerző Skidamarink című krimijét is) tipikus "egy szuszra" kiolvasható könyv. Nem véletlenül készül film is belőle: egymást érik a meglepő fordulatok, a történet valóban izgalmas és magával ragadó. A Franciaországban eladott 300 ezer példány is jelzi, hogy a Szerelem életre-halálra egy igényesen megírt, szép és megható lektűr.
A regény a halálból visszatérők történetén keresztül valójában a filozófia alapvető kérdéseire keresi a választ, és a szeretet, az empátia, a másokról való gondoskodás és a megértés/megbocsátás szükségességét sugallva szép és elgondolkodtató élménnyel ajándékoz meg minket.
A könyv főhőse, Nathan Del Amico híres és dúsgazdag ügyvéd. Nyolcéves korában kimenti a tóból a gazdag ügyvéd kislányát, Malloryt, ám hőstette után percekre elmerül a fagyos vízben, s csak a kórházban hozzák vissza a klinikai halál állapotából. A két gyerek barátsága idővel szerelemmé mélyül, s házasság lesz belőle. Kapcsolatuk egyetlen problémája, hogy Nathan egész életét meghatározza az "alulról jöttekre" oly jellemző bizonyítási kényszer. Második gyermekük váratlan halála után pedig a fiatalember még inkább beletemetkezik a munkába, s ez házasságuk válságához, majd váláshoz vezet. Lányuk, Bonnie az anyjánál marad, Nathan pedig sebzett szívvel, magányosan éldegél.
Egy napon aztán ügyfélként bejelentkezik hozzá egy Garrett Goodrich nevű orvos, és e pillanattól kezdve Nathan élete váratlan fordulatot vesz. Goodrich ugyanis egyike a titokzatos "Hírvivőknek", akiknek megvan az a képességük, hogy előre lássák egyesek közeli halálát (ezt az illető feje körül megjelenő fehéren fénylő aura jelzi számukra). Az orvos burkoltan a fiatalember tudomására hozza, hogy napjai meg vannak számlálva. Mint elmondja, a "Hírvivők" feladata az, hogy figyelmeztessék az embereket a közeli végre, lehetőséget adva arra, hogy utolsó napjaikban még rendbe tegyék mindazt, amit életükben elrontottak.
A fiatal ügyvéd nehezen törődik bele a közeli halál gondolatába, ám végül mégiscsak nekilát, hogy elrendezze dolgait. A halálos "üzenet" elfogadása után tanúsított viselkedésével - az addig magába zárkózó, a környezetében lévők iránt cseppet sem érdeklődő fiatalember egyre empatikusabbá és figyelmesebbé válik - kiérdemli, hogy utolsó napjait teljes boldogságban tölthesse feleségével és lányával. Nathan legalábbis így gondolja. Mert vele együtt az olvasónak is meglepetésben lesz része.
Guillaume Musso 1974-ben Antibes-ban született, közgazdaságtant tanít. Diákként kezdett írni. 1993-ban több hónapot töltött az Egyesült Államokban. A Nizzai Egyetemen közgazdaságtudományból szerzett diplomát, majd Montpellier-ben folytatta tanulmányait. 2001-ben jelent meg első regénye, a Skidamarink. Et après... (magyarul: Szerelem életre-halálra, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)című, 2004-es regényét 13 nyelvre fordították le, és film is készül majd belőle. Legújabb könyvének címe: Sauve-moi.
[a]http://www.kultúra.hu[text]www.kultúra.hu[/a]
„Az ember csak egyszer fiatal, de egész életében emlékszik rá”
Én épp elképzelem Ficsku Pált és Benedek Szabolcsot, Rentz Mátyást, ahogy közelharcot vívnak a kiadók kézirataikért, és filmproducerek adják egymásnak az ajtót, hatjegyű összegeket lobogtatva, kiabálva fennhangon. Éles versenyben, melyben az ULPIUS HÁZ kiadót csak a célfotó választja el az Európától, netán az Alexandrától. Ez onnan jutott eszembe, hogy Musso jól megírt lektűrje kapcsán a hátlap azt írja, hogy kézirataiért kiadók és filmproducerek versengenek. Ez még Tisza Katának is sok lenne,(lehet, hogy neki nem)
„Kezdetben a múlt és a jövő nem létezett. Ez még a nagy robbanás előtt volt. Ebből a robbanásból keletkezett az anyag, a tér, és az idő.
Az enciklopédiákban azt írják, hogy világegyetemünk történelme tizenötmilliárd évvel ezelőtt kezdődött. Ilyen öregek a legöregebb csillagok. A Föld körülbelül ötmilliárd évvel ezelőtt alakult ki. Nagyon hamar, vagyis egymilliárd évvel később megjelentek az első kezdetleges élőlények: a baktériumok..
Utána következett az ember.
Mindenki tudja, de mindenki elfelejti, hogy az emberiség kora a világegyetem korához képest elhanyagolható. És ezen s végtelenül rövid, morzsányi időszakon belül is csak a neolitikumban kezdtek az emberek véglegesen letelepedni, növényt termeszteni, ekkor építették az első városokat, és fedezték fel a kereskedelmet.”
Ebbe a Kenneth Clark-ra hasonlító nagy narratívába illeszti bele mondandóját a fiatal lektűr--gyáros : Mussot. A hosszú lére eresztett elbeszélés a halálára rádöbbent ember perspektívájából próbál beszélni a jelenről, múltról és a nyúlfarknyira zsugorodott jövőről.
Mindenesetre megajándékoz bennünket azzal a fellélegzéssel, ami akkor éri el az embert, amikor rájön, hogy helyette más hal meg. Musso olvastatja magát, hiteles és jól megírt múltat ír spanyolfalként a főszereplők mögé, ahol a felnőtté válás, ember- mentés, túszdráma, nehéz gyermekkor, első szerelem paneljei mentén ajándékoz meg bennünket az újra az életére döbbent ember szerencséjével, ahol még a titkolt alkoholizmus is megfér azon kevesek kiváltságával, akik előre látják szeretteik és idegenek halálát. Az ezután bekövetkező átértékelés színvonalas összefoglalója a regény.
A 29 éves Guillaume Musso első regénye (melynek sikere nyomán azonnal kiadták a szerző Skidamarink című krimijét is) tipikus "egy szuszra" kiolvasható könyv. Nem véletlenül készül film is belőle: egymást érik a meglepő fordulatok, a történet valóban izgalmas és magával ragadó. A Franciaországban eladott 300 ezer példány is jelzi, hogy a Szerelem életre-halálra egy igényesen megírt, szép és megható lektűr.
A regény a halálból visszatérők történetén keresztül valójában a filozófia alapvető kérdéseire keresi a választ, és a szeretet, az empátia, a másokról való gondoskodás és a megértés/megbocsátás szükségességét sugallva szép és elgondolkodtató élménnyel ajándékoz meg minket.
A könyv főhőse, Nathan Del Amico híres és dúsgazdag ügyvéd. Nyolcéves korában kimenti a tóból a gazdag ügyvéd kislányát, Malloryt, ám hőstette után percekre elmerül a fagyos vízben, s csak a kórházban hozzák vissza a klinikai halál állapotából. A két gyerek barátsága idővel szerelemmé mélyül, s házasság lesz belőle. Kapcsolatuk egyetlen problémája, hogy Nathan egész életét meghatározza az "alulról jöttekre" oly jellemző bizonyítási kényszer. Második gyermekük váratlan halála után pedig a fiatalember még inkább beletemetkezik a munkába, s ez házasságuk válságához, majd váláshoz vezet. Lányuk, Bonnie az anyjánál marad, Nathan pedig sebzett szívvel, magányosan éldegél.
Egy napon aztán ügyfélként bejelentkezik hozzá egy Garrett Goodrich nevű orvos, és e pillanattól kezdve Nathan élete váratlan fordulatot vesz. Goodrich ugyanis egyike a titokzatos "Hírvivőknek", akiknek megvan az a képességük, hogy előre lássák egyesek közeli halálát (ezt az illető feje körül megjelenő fehéren fénylő aura jelzi számukra). Az orvos burkoltan a fiatalember tudomására hozza, hogy napjai meg vannak számlálva. Mint elmondja, a "Hírvivők" feladata az, hogy figyelmeztessék az embereket a közeli végre, lehetőséget adva arra, hogy utolsó napjaikban még rendbe tegyék mindazt, amit életükben elrontottak.
A fiatal ügyvéd nehezen törődik bele a közeli halál gondolatába, ám végül mégiscsak nekilát, hogy elrendezze dolgait. A halálos "üzenet" elfogadása után tanúsított viselkedésével - az addig magába zárkózó, a környezetében lévők iránt cseppet sem érdeklődő fiatalember egyre empatikusabbá és figyelmesebbé válik - kiérdemli, hogy utolsó napjait teljes boldogságban tölthesse feleségével és lányával. Nathan legalábbis így gondolja. Mert vele együtt az olvasónak is meglepetésben lesz része.
Guillaume Musso 1974-ben Antibes-ban született, közgazdaságtant tanít. Diákként kezdett írni. 1993-ban több hónapot töltött az Egyesült Államokban. A Nizzai Egyetemen közgazdaságtudományból szerzett diplomát, majd Montpellier-ben folytatta tanulmányait. 2001-ben jelent meg első regénye, a Skidamarink. Et après... (magyarul: Szerelem életre-halálra, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007)című, 2004-es regényét 13 nyelvre fordították le, és film is készül majd belőle. Legújabb könyvének címe: Sauve-moi.
[a]http://www.kultúra.hu[text]www.kultúra.hu[/a]
