Portfóliók

Embert még soha nem öltem én
Nem is arról szól e költemény.
Csak arról, hogy megfogta késem,
És eképp szólt: Ezennel végem!
Elvágta az erét,
Rám vetette szemét,
Kihullott kezéből a véres kés,
Fogtam a csuklóját, hogy az édeskés
Életnedvet benntartsam,
Múló ajkát megnyaltam,
„Szeretlek” súgta, és visszacsókolt,
Az egész valahogy szörnyűn jó volt,
De mire kivánszorgott a mentő,
Egy másik, jobb létrendbe átment ő.



2007. szept. 16.
(Esztergom-Bp, vonaton)
írta és leírta: Méhész István