A globális felmelegedés és a mezőgazdaság
A klímaváltozás és a mezőgazdaság nem választható szét.[1] A globális felmelegedés jelentős és egyre növekvő tendenciában kihat a mezőgazdaságra. Az üvegházhatású gázok - mint például a szén-dioxid, a metán - a koncentrációja az atmoszférában sűrűsödik. a szén-dioxid tartalma nő. Egyes amerikai felmérés 23 %-ra, míg más szintén amerikai felmérés 12,5 %-re teszi, hogy a mezőgazdaság hány %-kal járul hozzá a felmelegedéshez.
A Föld lakossága átlépte a 6 milliárdot, 2050-re egyes becslések szerint 9 milliárdan fognak élni a bolygón. A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, a mezőgazdasági termény és termelékenység szintén csökken, hiszen a klímaváltozás sok helyen kiégeti a termést, illetve nem jut a termőtalaj a hosszúra nyúló nyarak miatt megfelelő mennyiségű csapadékhoz.
Christopher Field (Stanford-i Carnegie Intézet), valamint David Lobell a (Lawrence Livermore National Laboratory) kutatója felmérést végzett, az 1980 és 2002 közötti időszakot vizsgálta, amikor globális átlaghőmérséklet 0,7 Celsius fokot emelkedett. Eredményük a következő: minden fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés 3-5 százalékos terméshozam csökkenést von maga után.[2]
Országok
Egyes országok mezőgazdasági károkat szenvednek el, míg más országok ideig-óráig, de jobban járnak az éghajlatváltozással. A felmelegedés öngerjesztő tulajonsága miatt a látszólag mezőgazdasági előnyt élvező országok szintén vesztesei lesznek a folyamatnak. Elég csak a Stern-jelentésre gondolnunk, mely -20%-os világszintű GDP esést prognosztizál. A Stern-jelentés egy jelentős közgazdász által megírt gazdasági tanulmány.
A japánoknak a globális felmelegedés várhatóan évi 30 milliárd eurós kárt fog okozni áll a japán környezetvédelmi minisztérium által kiadott tanulmányban, melyet az ENSZ klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető közleményének hatására végeztek.[3]
Kanada mezőgazdasági terméshozama +27%-kal, Oroszországé +25%-kal, Kínáé +17%-kal, Ausztráliáé +10%-kal, Franciaországé +8%-kal, Indiáé +4%-kal nő a közeljövőben.
A vesztes országok közé tartozik USA -2%, Uruguay -23%, Egyiptom -28%, Brazília -32%.
Magyarország
Az átlaghõmérséklet 1 fokos emelkedése 300 kilométerrel tolja északabbra a búza, a kukorica, a napraforgó és a szójabab termesztésének északi határát. 2007 nyara száraz volt, kevesebb a termés. Nem várt termelésbeni kiesés történt a magyar kukoricatermésben. Az időjárási viszontagságok, szárazság, illetve egyes területeken heves esőzések nagy kiterjedésű területeken károsították a búzát Európában és meglepő módon Kanadában is.
A Föld lakossága átlépte a 6 milliárdot, 2050-re egyes becslések szerint 9 milliárdan fognak élni a bolygón. A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, a mezőgazdasági termény és termelékenység szintén csökken, hiszen a klímaváltozás sok helyen kiégeti a termést, illetve nem jut a termőtalaj a hosszúra nyúló nyarak miatt megfelelő mennyiségű csapadékhoz.
Christopher Field (Stanford-i Carnegie Intézet), valamint David Lobell a (Lawrence Livermore National Laboratory) kutatója felmérést végzett, az 1980 és 2002 közötti időszakot vizsgálta, amikor globális átlaghőmérséklet 0,7 Celsius fokot emelkedett. Eredményük a következő: minden fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés 3-5 százalékos terméshozam csökkenést von maga után.[2]
Országok
Egyes országok mezőgazdasági károkat szenvednek el, míg más országok ideig-óráig, de jobban járnak az éghajlatváltozással. A felmelegedés öngerjesztő tulajonsága miatt a látszólag mezőgazdasági előnyt élvező országok szintén vesztesei lesznek a folyamatnak. Elég csak a Stern-jelentésre gondolnunk, mely -20%-os világszintű GDP esést prognosztizál. A Stern-jelentés egy jelentős közgazdász által megírt gazdasági tanulmány.
A japánoknak a globális felmelegedés várhatóan évi 30 milliárd eurós kárt fog okozni áll a japán környezetvédelmi minisztérium által kiadott tanulmányban, melyet az ENSZ klímaváltozás veszélyeire figyelmeztető közleményének hatására végeztek.[3]
Kanada mezőgazdasági terméshozama +27%-kal, Oroszországé +25%-kal, Kínáé +17%-kal, Ausztráliáé +10%-kal, Franciaországé +8%-kal, Indiáé +4%-kal nő a közeljövőben.
A vesztes országok közé tartozik USA -2%, Uruguay -23%, Egyiptom -28%, Brazília -32%.
Magyarország
Az átlaghõmérséklet 1 fokos emelkedése 300 kilométerrel tolja északabbra a búza, a kukorica, a napraforgó és a szójabab termesztésének északi határát. 2007 nyara száraz volt, kevesebb a termés. Nem várt termelésbeni kiesés történt a magyar kukoricatermésben. Az időjárási viszontagságok, szárazság, illetve egyes területeken heves esőzések nagy kiterjedésű területeken károsították a búzát Európában és meglepő módon Kanadában is.