Portfóliók
Nemzetközi Sarki Év
A Nemzetközi Sarki Év (IPY – International Polar Year) során klimatológusok, kutatók vizsgálják az Arktiszt és az Antarktiszt. 2007 március 1. és 2009, március 9. között valósul meg a negyedik IPY.
2007 márciusától 2009-ig a Nemzetközi Sarki Év keretében 66 nemzet közel 55 000 tudósa végez komplex kutatásokat a sarkvidékeken. A klímakutatók egyik célja, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a jég olvadásának mértékét. [1] A Kanada és Szibéria közötti jégpáncélt Zeppelin léghajóval fogják vizsgálni. Christian Haas a kanadai partoknál lévő jégolvadásokról szeretne folyamatos képet kapni.[2]
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) szervezi a nagyszabású kutatásokat.
Az Északi-sarkvidéken 1,1 °C-kal emelkedett a levegő átlaghőmérséklete, ami kétszerese a felmelegedési átlagnak. Peter Lemke, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) klimatológusa már sokadjára tett nyilatkozatot a globális felmelegedéssel kapcsolatban.[3]
A Nemzetközi Sarki Év előtörténetében osztrák-magyar születésű tengerésztisztek állnak, az ő adatgyűjtő munkájuk révén jött létre a Nemzetközi Meteorológiai Intézet.[4]
A jégből és a fagyott talajból vett minták alapján (jégmag) jégfúrások segítségével dokumentálható a Föld korábbi átlaghőmérséklete. Az így kapott adatokból kiszámolható a Föld éghajlat-változása.
Az első, 1882-83-as Nemzetközi Sarki Évnek osztrák-magyar vonatkozása van a Nemzetközi Meteorológiai Intézet megalapításában. 1872-1874 közötti osztrák-magyar északi-sarki expedíció fedezte fel a Jeges-tenger egyik szigetcsoportját, a Ferenc József-földet.
1882-83-ban a következő országok vettek részt a projektben: az Osztrák-Magyar Monarchia, Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok.
Tragikus módon 24 amerikaiból 17-en éhen haltak az Északi-sarkon a Nemzetközi Sarki Év keretében, az élelemszállító hajó késése miatt. A többi kutató is csak úgy élhette túl, hogy megették a többiek tetemét. Ekkor 14 meteorológiai állomást állítottak fel az Északi-sarkon.
2007 márciusától 2009-ig a Nemzetközi Sarki Év keretében 66 nemzet közel 55 000 tudósa végez komplex kutatásokat a sarkvidékeken. A klímakutatók egyik célja, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a jég olvadásának mértékét. [1] A Kanada és Szibéria közötti jégpáncélt Zeppelin léghajóval fogják vizsgálni. Christian Haas a kanadai partoknál lévő jégolvadásokról szeretne folyamatos képet kapni.[2]
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) szervezi a nagyszabású kutatásokat.
Az Északi-sarkvidéken 1,1 °C-kal emelkedett a levegő átlaghőmérséklete, ami kétszerese a felmelegedési átlagnak. Peter Lemke, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) klimatológusa már sokadjára tett nyilatkozatot a globális felmelegedéssel kapcsolatban.[3]
A Nemzetközi Sarki Év előtörténetében osztrák-magyar születésű tengerésztisztek állnak, az ő adatgyűjtő munkájuk révén jött létre a Nemzetközi Meteorológiai Intézet.[4]
A jégből és a fagyott talajból vett minták alapján (jégmag) jégfúrások segítségével dokumentálható a Föld korábbi átlaghőmérséklete. Az így kapott adatokból kiszámolható a Föld éghajlat-változása.
Az első, 1882-83-as Nemzetközi Sarki Évnek osztrák-magyar vonatkozása van a Nemzetközi Meteorológiai Intézet megalapításában. 1872-1874 közötti osztrák-magyar északi-sarki expedíció fedezte fel a Jeges-tenger egyik szigetcsoportját, a Ferenc József-földet.
1882-83-ban a következő országok vettek részt a projektben: az Osztrák-Magyar Monarchia, Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok.
Tragikus módon 24 amerikaiból 17-en éhen haltak az Északi-sarkon a Nemzetközi Sarki Év keretében, az élelemszállító hajó késése miatt. A többi kutató is csak úgy élhette túl, hogy megették a többiek tetemét. Ekkor 14 meteorológiai állomást állítottak fel az Északi-sarkon.
