Portfóliók
Visszahúzódó gleccserek
A gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte megfigyelhető, egyre dinamikusabban zajló jelenség, amelynek lehetséges következménye a vízkészletek csökkenése, a jégárak növény- és állatvilágának pusztulása, hosszú távon pedig a világtenger szintjének emelkedése. A gleccserek visszahúzódásának okait kutató glaciológusok eredményeik publikálására tanulmányokat írtak az üvegházhatású gázok, a (szén-dioxid-kibocsátás) és a globális felmelegedés közti összefüggésekről. [1] [2] A magas hegyvidékek jégsapkáinak eltűnése világszerte megfigyelhető (Himalája, Alpok, Andok, Kilimandzsáró). Az 1550 és 1850 között lezajlott kis jégkorszak során a Föld átlaghőmérséklete valamivel alacsonyabb volt a későbbi korokénál. Az ezt követő enyhülés következményeképpen 1850 és 1940 között a gleccserek visszahúzódtak, ez a folyamat azonban az 1950–1980 közötti globális lehűlés eredményeképpen lelassult, sőt, helyenként meg is állt.
1980 óta a globális felmelegedés hatására a gleccserek erőteljes olvadásnak indultak a Föld minden táján, sok gleccser el is tűnt. Fenyegetően hat a gleccserek jelenlegi száma. A lényeges a növekvő negatív tendencia 1995 óta, amióta kulcspozícióban lévő gleccserek Grönlandon és Antarktiszon egyaránt a tengerbe omlottak (Larsen B). Ezek az események előrevetítik az eddig (1980-2000) 20 cm-es tengerszint-emelkedés növekvő gyorsulását. Mindez az világ összes alacsonyan fekvő területét veszélyezteti. 2015-ben bekövetkezik a globális éghajlati fordulópont, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid kibocsátását. Utánna a folyamatokat már nem lehet befolyásolni.
1980 óta a globális felmelegedés hatására a gleccserek erőteljes olvadásnak indultak a Föld minden táján, sok gleccser el is tűnt. Fenyegetően hat a gleccserek jelenlegi száma. A lényeges a növekvő negatív tendencia 1995 óta, amióta kulcspozícióban lévő gleccserek Grönlandon és Antarktiszon egyaránt a tengerbe omlottak (Larsen B). Ezek az események előrevetítik az eddig (1980-2000) 20 cm-es tengerszint-emelkedés növekvő gyorsulását. Mindez az világ összes alacsonyan fekvő területét veszélyezteti. 2015-ben bekövetkezik a globális éghajlati fordulópont, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid kibocsátását. Utánna a folyamatokat már nem lehet befolyásolni.
