Portfóliók

Érezni tested könnyeinek ajándék ízét a létezésem legédesebb víg öröme. Akarom a kéjed arcait látni éjek és hajnalok végtelen ágyán. A gyönyörű játéka kezeidnek, ajkaidnak pírja álmaim élete párnájára sírt becsbe fűzött édessé vált remény. Nyelved húsának kergetőző játéka tűzvarázs s szédít, dönt, véremet forralja, toporzékolok a bőrrel takart folyosókon a még reményért. A megélt eszméletnélkülivé tűnt időm ma már az akart vágyaim lován húzza sarkantyúját s új vágtákba fordul a napnak aranyló széles sugarán. Titkokat tudó akarat dübörögve kopogtat kéj palotáján. Forgatja érdes lándzsáját s könyörög a még ízekért s álmodik újabb ormokat. Kendőkkel takart hullámzó széptáj, gyönyörű gyümölcseid levét szürcsölni és kapkodólassan felnyalni akarva vágyom én Rólad. Színek foltjainak darabjai állanak és hullámoznak bennem mély bíbor tajtékokat, ők adnak kíséretként kapaszkodókat - csak harapdálni, kócolni vágylak, markolva érezni, sóhajtva akarlak. Ujjaimat feszesen összefűzni akarom kéjjel tűzött szép tested gyönyörén, simogató hideggé váló nyálam hűsítse hasad bőrét, hideg kövek guruljanak pattogón izzó üstbe végre végleg. Így szeretlek én.