Portfóliók
A Biblia és a Közel-Kelet
A Biblia és az Ókori Közel-kelet
Mivel az ókori Közel-kelet vagy a bibliai világ kutatása egyben a nyugati civilizáció gyökerének kutatása is, különleges jelentőséggel bír a nyugati értelmiség számára. A közel-keleti értelmiség számára pedig még annál is inkább, mivel a közel- Kelet Európai ókori civilizációja-mely a régészeti ásatások során feltárul-egyre nagyobb hatást gyakorol a térségben ma jelen lévő nacionalizmusra, Az egyiptomiak a felsőbbrendűségi igényüket ókori múltjukhoz kapcsolják, melynek nagyszerű civilizációját a régészek és az egyiptológusok fáradhatatlanul igyekezne feltárni. Az egyiptológia régebben az európaiak valamint kisebb mértékben az amerikaiak szakterülete volt, de Egyiptomnak ma már vannak saját szakemberei is az egyiptológia területén. Irak és Szíria az ősi ékírásos kultúrák újrafelfedezésének szentelte magát, mely megkülönbözteti őket a többi, arabok lakta területektől. Törökország a hettitákkal hozza magát kapcsolatba, akikről még egy évszázada semmit nem tudtunk A látványos hettita felfedezések ma már a nemzet büszkeségének számítanak. Irán-amely az isz.. XIX, századig elvesztette minden emlékét történelmének legnaggyszerűbb emlékeit, s most újra Kürosz, Dereioosz ls Xerszész dinasztiájából merít inspirációt. Dicső korszakáról- a legújabb kori sahok alatt .Libanon azzal az ideológiával határolódik el, a környező államoktól, hogy az ott élők a főníciaiak leszármazottjai, és így mások, mint a környező népek. Jordánia nem tud felmutatni komoly ókori kultúrát, mégis büszkén emlékszik vissza edomi, moábiai múltjára.
Így tehát látható, hogy milyen inspirációk táplálják az egyes népek Biblia-és Kelet-Kutatást, igyekezve maguknak minél fényesebb rangot kivívni.
Milyen források állnak rendelkezésünkre az ókori Közel-Kelet történelmének tanulmányozásához? A legegyértelműbbek azok, amelyek írásos formában maradtak fenn. A legismertebb a héber Biblia, ezt követi számos görög és latin aktor műve. Ázsiában a sumer szövegek uralkodnak, a bibliai világ ékírásos irodalma nagyrészt akkád nyelven íródott. Az ékírás végül Anatóliát is elérte, noha a szerző számos helyen megjegyzi, hogy a kutatásterület legszélesebb körben elterjedt nyelve az arámi. Ez azért furcsa, mert népük nem volt hódító, nyelvjárásaik békés módon terjedtek el.
A kötet természetesen foglalkozik a főníciai lineáris A és B írás megfejtési problémáival és eredményeivel. De nem elégszik meg a Közel-Kelet minden számbavehető írásos forrásával. Ez utóbbik közül a legfontosabbak a z építészeti emlékek, többek közt a városok hatalmas falakkal, utcáikkal és épületeikkel a palotáktól a viskókig. Az épületekhez tartoznak helyhez kötött és hordozható berendezések. A helyhez kötött használati eszközök között akadnak KENYÉRSÜTÉSHEZ, illetve téglaépítéshez használt ciszterciták, élelem tárolását szolgáló vermek, és ehhez hasonlók.
Aztán ott van a számtalan hordozgató tárgy, amelyek körül a legáltalánosabb a kerámia. A kerámia gyakran a legértékesebb régészeti ismertetőjel, mivel bár könnyen törik, igen nehezen pusztul
Az ásató tartósabb anyagokból készült szerszámokkal is találkozik, mivel a városok és műemlékek felépítéséhez kőből, rézből, illetve végül vasból készült szerszámok szükségleltettek.
Ez az, amiben a kötet szenzációs. Nemcsak rendszerezi, összefoglalja a régészet, archeológia, nyelvészet, antropológia tudását a Biblia koráról a Közel-Keleten, hanem a szakma forszaiba is beleavat, mini esszéi, bekezdései megvilágítják előttünk a palaontológiai, régészeti adatok gyűjtésének és regisztrálásának szabályait is. Nemcsak korszerű és érthető tudást japunk, de jól rendszerezett módszertant is, ahogy mindehhez eljuthatunk
Kerekes Tamás
A kiadó:
A szerzőpáros klasszikus művének naprakész átdolgozása, mely a legutóbbi régészeti és nyelvészeti kutatásokra támaszkodva mutatja be a nagyszabású bibliai történetek mögött meghúzódó történelmi valóságot. A beszámoló a héber Biblia történeti kontextusára irányul, és feltárja a teremtés, az özönvíz, és hasonló történetek különféle eredetét a Közel-Kelet kultúráiban. A szerzők bemutatják a megdöbbentő párhuzamokat az alapul szolgáló történetek korabeli egyiptomi, perzsa, görög és héber változatai között.
Kiadó: Gold Book
A Biblia és az Ókori Közel-Kelet
Cyrus H. Gordon és Gary A. Rendsburg
Gold Book Kiadó
Info@oldbook.hu
[a]http://www.goldboook.hu[text]www.goldboook.hu[/a]
.
Mivel az ókori Közel-kelet vagy a bibliai világ kutatása egyben a nyugati civilizáció gyökerének kutatása is, különleges jelentőséggel bír a nyugati értelmiség számára. A közel-keleti értelmiség számára pedig még annál is inkább, mivel a közel- Kelet Európai ókori civilizációja-mely a régészeti ásatások során feltárul-egyre nagyobb hatást gyakorol a térségben ma jelen lévő nacionalizmusra, Az egyiptomiak a felsőbbrendűségi igényüket ókori múltjukhoz kapcsolják, melynek nagyszerű civilizációját a régészek és az egyiptológusok fáradhatatlanul igyekezne feltárni. Az egyiptológia régebben az európaiak valamint kisebb mértékben az amerikaiak szakterülete volt, de Egyiptomnak ma már vannak saját szakemberei is az egyiptológia területén. Irak és Szíria az ősi ékírásos kultúrák újrafelfedezésének szentelte magát, mely megkülönbözteti őket a többi, arabok lakta területektől. Törökország a hettitákkal hozza magát kapcsolatba, akikről még egy évszázada semmit nem tudtunk A látványos hettita felfedezések ma már a nemzet büszkeségének számítanak. Irán-amely az isz.. XIX, századig elvesztette minden emlékét történelmének legnaggyszerűbb emlékeit, s most újra Kürosz, Dereioosz ls Xerszész dinasztiájából merít inspirációt. Dicső korszakáról- a legújabb kori sahok alatt .Libanon azzal az ideológiával határolódik el, a környező államoktól, hogy az ott élők a főníciaiak leszármazottjai, és így mások, mint a környező népek. Jordánia nem tud felmutatni komoly ókori kultúrát, mégis büszkén emlékszik vissza edomi, moábiai múltjára.
Így tehát látható, hogy milyen inspirációk táplálják az egyes népek Biblia-és Kelet-Kutatást, igyekezve maguknak minél fényesebb rangot kivívni.
Milyen források állnak rendelkezésünkre az ókori Közel-Kelet történelmének tanulmányozásához? A legegyértelműbbek azok, amelyek írásos formában maradtak fenn. A legismertebb a héber Biblia, ezt követi számos görög és latin aktor műve. Ázsiában a sumer szövegek uralkodnak, a bibliai világ ékírásos irodalma nagyrészt akkád nyelven íródott. Az ékírás végül Anatóliát is elérte, noha a szerző számos helyen megjegyzi, hogy a kutatásterület legszélesebb körben elterjedt nyelve az arámi. Ez azért furcsa, mert népük nem volt hódító, nyelvjárásaik békés módon terjedtek el.
A kötet természetesen foglalkozik a főníciai lineáris A és B írás megfejtési problémáival és eredményeivel. De nem elégszik meg a Közel-Kelet minden számbavehető írásos forrásával. Ez utóbbik közül a legfontosabbak a z építészeti emlékek, többek közt a városok hatalmas falakkal, utcáikkal és épületeikkel a palotáktól a viskókig. Az épületekhez tartoznak helyhez kötött és hordozható berendezések. A helyhez kötött használati eszközök között akadnak KENYÉRSÜTÉSHEZ, illetve téglaépítéshez használt ciszterciták, élelem tárolását szolgáló vermek, és ehhez hasonlók.
Aztán ott van a számtalan hordozgató tárgy, amelyek körül a legáltalánosabb a kerámia. A kerámia gyakran a legértékesebb régészeti ismertetőjel, mivel bár könnyen törik, igen nehezen pusztul
Az ásató tartósabb anyagokból készült szerszámokkal is találkozik, mivel a városok és műemlékek felépítéséhez kőből, rézből, illetve végül vasból készült szerszámok szükségleltettek.
Ez az, amiben a kötet szenzációs. Nemcsak rendszerezi, összefoglalja a régészet, archeológia, nyelvészet, antropológia tudását a Biblia koráról a Közel-Keleten, hanem a szakma forszaiba is beleavat, mini esszéi, bekezdései megvilágítják előttünk a palaontológiai, régészeti adatok gyűjtésének és regisztrálásának szabályait is. Nemcsak korszerű és érthető tudást japunk, de jól rendszerezett módszertant is, ahogy mindehhez eljuthatunk
Kerekes Tamás
A kiadó:
A szerzőpáros klasszikus művének naprakész átdolgozása, mely a legutóbbi régészeti és nyelvészeti kutatásokra támaszkodva mutatja be a nagyszabású bibliai történetek mögött meghúzódó történelmi valóságot. A beszámoló a héber Biblia történeti kontextusára irányul, és feltárja a teremtés, az özönvíz, és hasonló történetek különféle eredetét a Közel-Kelet kultúráiban. A szerzők bemutatják a megdöbbentő párhuzamokat az alapul szolgáló történetek korabeli egyiptomi, perzsa, görög és héber változatai között.
Kiadó: Gold Book
A Biblia és az Ókori Közel-Kelet
Cyrus H. Gordon és Gary A. Rendsburg
Gold Book Kiadó
Info@oldbook.hu
[a]http://www.goldboook.hu[text]www.goldboook.hu[/a]
.
