Portfóliók
A megtalált Éden
A bibliai Éden
A tejjel-mézzel folyó Kánanán
Régészeti és klimatológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy Arménia(Örményország) térségének éghajlata évezredekkel ezelőtt melegebb és csapadékosabb volt amainál, vegetációja pedig dúsabb. A hegyeket lombhullató erdők borították, és a völgyben egzotikus növények tenyésztek. Bár az éghajlat sokkal szárazabb, a területen néhol még ma is találkozunk megdöbbentően szép és termékeny völgyekkel. Minde4n alátámasztja a nézetet, miszerint Örményország volt a bibliai Édenkert helyszíne. Paleontropológusok obszidiánt és malachit lelőhelyeket találtak és arra a feltevésre jutottak, hogy már tízezer éve éltek itt emberek. A tudósok azt is feltételezik, hogy a fémművességnek is ez a terület adott először otthont, és csak később terjedt el Mezopotámiában.
Azok a közösségek, melyek felismerték a réz és az ón ötvözésében, a bronz megmunkálásában rejlő lehetőségeket, óriási technológiai előnyhöz jutottak a még kőipart űző neolitikus csoportokkal szemben. Ez a mesterségbeli tudás katonai fölényt is jelentett, hiszen a réz-vagy bronzfegyverekkel felszerelt seregek legyőzhetetlenek voltak. A fémek megmunkálásának ismerete bizonyos szellemi fölényt is jelentett. Gondoljunk csak arra, hogy az elemek átalakítására törekvő alkimistákat még a középkorban, sőt az újkor hajnalán is hajlamosak voltak természetfölötti hatalommal fölruházni. Még inkább így lehetett ez a fémkorszak hajnalán. Az adott kor emberének világnézetét alapul véve egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az, aki rájött, hogyan képes egy természetes eredetű anyagot egy másikká átalakítani, úgy hitte, isteni sugallatra tette, amit tett. Ezeket az embereket a késői neolitikumban a közösség nagy tisztelettel övezte és gyakran természetfölötti lényeknek tekintette, akik kapcsolatban állnak a természet isteneivel.
Ezek a felfedezések a vadászó -halászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett, állattenyésztő és földművelő életmódra való fokozatos áttéréssel együtt fontos jellemzői az újkőkori forradalomnak. Ma már tudjuk, hogy a Zagrosz hegység termékeny lejtőin ment végbe először ez a változás, azon a területen, amelyet Édenként Azonosítunk. Valójában a bibliai Ádám története az őskori zsákmányoló ember jelentős technológiai tudással rendelkező, életteremtő emberré fejlődését szimbolizálja. És a tudás a civilizáció alapja
David Rohl egy hajós nép elveszett völgyét kereste eredetileg, s könyvében megpróbálta megírni azt, amit a civilizáció genezisének nevezett. A történet, melyet megírt, egy népről és két távoli vidékről szólt, amelyet hosszú tengeri út választ el egymástól. A könyv lapjai ezt az utat követik végig, mely évezredekig tartott. Az utazás Isten hegyének hófedte csúcsain kezdődött, mely az Édenkertre néz le, és a Nílus buja, termékeny völgyében ér véget, ahol az egyiptomi civilizáció kibontakozott. Az utazás eredetileg évezredekig tartott és jóval azelőtt befejeződött, hogy Ménész egyesítette Egyiptomot.
A szerző egyfajta tudománytörténeti fordulattal közelít témájához. Az elmúlt évtizedekben, szerinte, a sumerológusok írásos emlékek alapján próbálták korszerű megvilágításba helyezni a legkorábbi bibliai hagyományokat. Rohl felteszi, hogy mi lenne, ha épp az ellenkező irányból közelítenénk meg a problémát.
Lehetséges-e az, hogy a civilizáció eredetét kutató régészek épp a Genezisben találják meg a választ kérdéseikre?
Rohl elindul kutatni, kérdései nyomán pedig izgalmas adalékokat tudhatunk meg elfeledett civilizációkról, de választ is kaphatunk arra a mindannyiunkat érdeklő kérdésre, hol lehetett az Éden?
A kötet eddig nem tárgyalt tudományos kérdésekre tér ki: a sivatag hajóira, a történelem első csatájára, a történelem első uralkodójára stb.
Kötelező tankönyv nem lesz belőle az elkövetkező években, ám azok, akik tudásuk mozaikdarabjait megpróbálják egy egységes, koherens történelmi rendszerbe illeszteni, jó segítségre lelnek a szerzőben.
A kiadó:
A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK című könyv felfedi a bibliai Genezisben rejlő történelmi valóságot. Megtudhatjuk, hol az Édenkert és hol találhatók ma Noé bárkájának maradványai. Bebizonyosodik, hogy a Genezisnek legjelentősebb alakjai valós történelmi személyiségek. Fény derül arra is, honnan származtak az első egyiptomi fáraók, és hol található az egyiptomi mítoszok ősdombja. Tudósok és felfedezők tucatjai keresték hosszú évszázadokon át Éden földjét és a mesés Édenkertet. David Rohlnak sikerült megtalálnia ezt a helyet, ahol az emberi civilizáció bölcsője ringott. A Genezis forrásainak mélyreható elemzésével, az egykorú kultúrák írott és tárgyi emlékanyagának felhasználásával Rohl bebizonyítja, hogy a Biblia első könyvének több története valós eseményeken alapul, és voltaképpen civilizációnk kialakulásának történetét beszéli el. A szerző végigköveti Ádám leszármazottainak hosszú vándorlását a nyugat-iráni Zagrosz-hegységen túlról Dél-Mezopotámia sík, mocsaras vidékére. Az ókori mezopotámiai epikus költemények vizsgálatával olyan részleteket tár fel, melyek alátámasztják a Genezisben leírtak történelmi valóságát. Hitelt érdemlően bebizonyítja, hogy a bibliai özönvíz valóban bekövetkezett, és azonosítja a helyet, ahol a bárka megfeneklett. A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK további részéből kiderül, kik hozták létre a fáraók-korabeli egyiptomi civilizációt. A Keleti-sivatagba vezetett expedíciója során a szerző cáfolhatatlan bizonyítékokat talált arra, hogy az i. e. 4. évezredben idegen hódítók érkeztek az afrikai kontinensre, és megteremtették az ókori világ egyik legcsodálatosabb civilizációját a Nílus völgyében. Kik voltak ezek a hódítók? Honnan jöttek? A válasz ott van a Genezisben. David Rohl hosszú éveken át kutatta szigorúan tudományos módszerekkel az emberi civilizációt.
Kerekes Tamás
David Rohl Legendás civilizációk
Gold Book Kiadó
[a]http://www.goldbook.hu[text]www.goldbook.hu[/a]
info@goldbook.hu
A tejjel-mézzel folyó Kánanán
Régészeti és klimatológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy Arménia(Örményország) térségének éghajlata évezredekkel ezelőtt melegebb és csapadékosabb volt amainál, vegetációja pedig dúsabb. A hegyeket lombhullató erdők borították, és a völgyben egzotikus növények tenyésztek. Bár az éghajlat sokkal szárazabb, a területen néhol még ma is találkozunk megdöbbentően szép és termékeny völgyekkel. Minde4n alátámasztja a nézetet, miszerint Örményország volt a bibliai Édenkert helyszíne. Paleontropológusok obszidiánt és malachit lelőhelyeket találtak és arra a feltevésre jutottak, hogy már tízezer éve éltek itt emberek. A tudósok azt is feltételezik, hogy a fémművességnek is ez a terület adott először otthont, és csak később terjedt el Mezopotámiában.
Azok a közösségek, melyek felismerték a réz és az ón ötvözésében, a bronz megmunkálásában rejlő lehetőségeket, óriási technológiai előnyhöz jutottak a még kőipart űző neolitikus csoportokkal szemben. Ez a mesterségbeli tudás katonai fölényt is jelentett, hiszen a réz-vagy bronzfegyverekkel felszerelt seregek legyőzhetetlenek voltak. A fémek megmunkálásának ismerete bizonyos szellemi fölényt is jelentett. Gondoljunk csak arra, hogy az elemek átalakítására törekvő alkimistákat még a középkorban, sőt az újkor hajnalán is hajlamosak voltak természetfölötti hatalommal fölruházni. Még inkább így lehetett ez a fémkorszak hajnalán. Az adott kor emberének világnézetét alapul véve egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az, aki rájött, hogyan képes egy természetes eredetű anyagot egy másikká átalakítani, úgy hitte, isteni sugallatra tette, amit tett. Ezeket az embereket a késői neolitikumban a közösség nagy tisztelettel övezte és gyakran természetfölötti lényeknek tekintette, akik kapcsolatban állnak a természet isteneivel.
Ezek a felfedezések a vadászó -halászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett, állattenyésztő és földművelő életmódra való fokozatos áttéréssel együtt fontos jellemzői az újkőkori forradalomnak. Ma már tudjuk, hogy a Zagrosz hegység termékeny lejtőin ment végbe először ez a változás, azon a területen, amelyet Édenként Azonosítunk. Valójában a bibliai Ádám története az őskori zsákmányoló ember jelentős technológiai tudással rendelkező, életteremtő emberré fejlődését szimbolizálja. És a tudás a civilizáció alapja
David Rohl egy hajós nép elveszett völgyét kereste eredetileg, s könyvében megpróbálta megírni azt, amit a civilizáció genezisének nevezett. A történet, melyet megírt, egy népről és két távoli vidékről szólt, amelyet hosszú tengeri út választ el egymástól. A könyv lapjai ezt az utat követik végig, mely évezredekig tartott. Az utazás Isten hegyének hófedte csúcsain kezdődött, mely az Édenkertre néz le, és a Nílus buja, termékeny völgyében ér véget, ahol az egyiptomi civilizáció kibontakozott. Az utazás eredetileg évezredekig tartott és jóval azelőtt befejeződött, hogy Ménész egyesítette Egyiptomot.
A szerző egyfajta tudománytörténeti fordulattal közelít témájához. Az elmúlt évtizedekben, szerinte, a sumerológusok írásos emlékek alapján próbálták korszerű megvilágításba helyezni a legkorábbi bibliai hagyományokat. Rohl felteszi, hogy mi lenne, ha épp az ellenkező irányból közelítenénk meg a problémát.
Lehetséges-e az, hogy a civilizáció eredetét kutató régészek épp a Genezisben találják meg a választ kérdéseikre?
Rohl elindul kutatni, kérdései nyomán pedig izgalmas adalékokat tudhatunk meg elfeledett civilizációkról, de választ is kaphatunk arra a mindannyiunkat érdeklő kérdésre, hol lehetett az Éden?
A kötet eddig nem tárgyalt tudományos kérdésekre tér ki: a sivatag hajóira, a történelem első csatájára, a történelem első uralkodójára stb.
Kötelező tankönyv nem lesz belőle az elkövetkező években, ám azok, akik tudásuk mozaikdarabjait megpróbálják egy egységes, koherens történelmi rendszerbe illeszteni, jó segítségre lelnek a szerzőben.
A kiadó:
A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK című könyv felfedi a bibliai Genezisben rejlő történelmi valóságot. Megtudhatjuk, hol az Édenkert és hol találhatók ma Noé bárkájának maradványai. Bebizonyosodik, hogy a Genezisnek legjelentősebb alakjai valós történelmi személyiségek. Fény derül arra is, honnan származtak az első egyiptomi fáraók, és hol található az egyiptomi mítoszok ősdombja. Tudósok és felfedezők tucatjai keresték hosszú évszázadokon át Éden földjét és a mesés Édenkertet. David Rohlnak sikerült megtalálnia ezt a helyet, ahol az emberi civilizáció bölcsője ringott. A Genezis forrásainak mélyreható elemzésével, az egykorú kultúrák írott és tárgyi emlékanyagának felhasználásával Rohl bebizonyítja, hogy a Biblia első könyvének több története valós eseményeken alapul, és voltaképpen civilizációnk kialakulásának történetét beszéli el. A szerző végigköveti Ádám leszármazottainak hosszú vándorlását a nyugat-iráni Zagrosz-hegységen túlról Dél-Mezopotámia sík, mocsaras vidékére. Az ókori mezopotámiai epikus költemények vizsgálatával olyan részleteket tár fel, melyek alátámasztják a Genezisben leírtak történelmi valóságát. Hitelt érdemlően bebizonyítja, hogy a bibliai özönvíz valóban bekövetkezett, és azonosítja a helyet, ahol a bárka megfeneklett. A LEGENDÁS CIVILIZÁCIÓK további részéből kiderül, kik hozták létre a fáraók-korabeli egyiptomi civilizációt. A Keleti-sivatagba vezetett expedíciója során a szerző cáfolhatatlan bizonyítékokat talált arra, hogy az i. e. 4. évezredben idegen hódítók érkeztek az afrikai kontinensre, és megteremtették az ókori világ egyik legcsodálatosabb civilizációját a Nílus völgyében. Kik voltak ezek a hódítók? Honnan jöttek? A válasz ott van a Genezisben. David Rohl hosszú éveken át kutatta szigorúan tudományos módszerekkel az emberi civilizációt.
Kerekes Tamás
David Rohl Legendás civilizációk
Gold Book Kiadó
[a]http://www.goldbook.hu[text]www.goldbook.hu[/a]
info@goldbook.hu
