Portfóliók
AL GORE BUDAPESTEN - 2007. október 3. szerda - Jövő Háza (Millenáris Park)
A 24. órában ?
A globális felmelegedés hatása Európára és Magyarországra
Konferencia a Figyelő és a Heti Válasz szervezésében
Tervezett időpont: 2007. október 3. szerda
Helyszín: Jövő Háza (Millenáris Park)
Az éghajlat köztudottan változékony. A mai melegedés vajon nem a természet hóbortja, múló kilengése szintén? Az éghajlati változások természetes ritmusa egyet-mást megmagyarázhat a jelenségből, ám a hőmérséklet egész bolygóra kiterjedő emelkedésében az emberiségnek is van szerepe. Századok óta irtjuk az erdőket, szénnel, olajjal és földgázzal fűtünk, szén-dioxidot és üvegházhatású gázokat ontunk a légkörbe – gyorsabban, semhogy a növények és óceánok elnyelhetnék.
Szinte biztos, hogy főleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idő a 20. században – állítja az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (IPCC) 2007. első felében készült jelentése. A földkerekség hőmérséklete gyorsabban nő, mint ezer év óta bármikor.
A világ azonban annyira függ a fosszilis energiahordozóktól, hogy a szén-dioxid kibocsátás korlátozása nem egyszerű feladat. A kiotói egyezmény is csak lassítani tudja az üvegházhatású gázok kibocsátását. A növekedés megfékezéséhez negyven Kiotóra lenne szükség, de azt tető aláhozni maga az örökkévalóság.
Ráadásul, ha napjainkban megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, a felmelegedés akkor is folytatódna! Tehát a csodavárás és reménykedés helyett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, a kibocsátások csökkentése mellett a lehetséges válaszokat kell megtalálni.
A klímaváltozás globális felelősséget ró mindenkire, s habár Magyarország csak igen kis mértékben járul hozzá a problémához, nem várhatunk addig, amíg a „nagyok” lépnek. A Figyelő és a Heti Válasz összefogásában szervezett konferencia alapvető célja, hogy erősítse a „klímatudatosságot” a magyar társadalomban, felhívja a figyelmet a probléma átfogó és sürgető voltára, s társadalmi párbeszédet kezdjen a megoldási lehetőségekről.
Az eddig elszigetelt sajtómegjelenések után egy országos médiatámogatású, átütő, vitaindító, gondolatébresztő konferenciát szervezünk.
A KONFERENCIA TERVEZETT PROGRAMJA ÉS ELŐADÓI
I. RÉSZ: KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS
Felvezető: Részlet a Kellemetlen igazság (Inconvient Truth) című 2007-ben Oscar-díjjal jutalmazott dokumentumfilmből.
ELŐADÁSOK:
Al Gore: Inconvinient Truth (az Egyesült Államok volt alelnöke, demokrata párti politikus)
Sir Nicholas Stern: Az éghajlatváltozás globális gazdasági hatásai (a Világbank volt fő közgazdásza, brit közgazdász, akadémikus)
Stavros Dimas: Európa szerepe a klímaváltozás elleni harcban (az Európai Unió környezetvédelmi biztosa)
Sólyom László: Fenntartható fejlődés, mint globális kihívás (a Magyar Köztársaság államfője)
April H. Foley: AZ USA szerepe a globális felmelegedés elleni harcban (az Egyesült Államok magyarországi nagykövete)
Zhu Zushou: Kína szerepe a globális felmelegedés elleni harcban (a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete)
II. RÉSZ KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS MAGYARORSZÁG
ELŐADÁSOK:
Láng István: Alkalmazkodás a klímaváltozásra magyarországi hatásaihoz (Akadémikus, kutatóprofesszor, a klímaváltozás magyarországi hatásait kutató, 2006. közepén zárult Vahava-projekt vezetője)
Fodor Gábor: Készül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (a Magyar Köztársaság környezetvédelmi minisztere)
III. RÉSZ: ALKALMAZKODÁS EGY MELEGEBB MAGYARORSZÁGHOZ
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSEK
I. Magyarország a füge országa?!
A legnagyobb kihívás előtt a mezőgazdaság áll
Fagykár, csapadékhiány, jégverés, belvíz, árvíz, helyi özönvíz, zivatarok. A természetes vegetáció mellett leginkább a mezőgazdaság érzékeny a változó éghajlatra. Mely területek, régiók a legérintettebbek a klímaváltozás terén, hol csökken leginkább a talaj termőképessége, hol lesz a legkomolyabb probléma az öntözővízhiány, és hol van szükség a termékszerkezet legmarkánsabb módosítására?
A kerekasztal résztvevői (szervezés alatt):
II. Zöldenergia
A széndioxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségei – 1.
A melegebb jövőhöz való alkalmazkodás mellett szem előtt kell tartani a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének lehetőségeit is. A kerekasztal-beszélgetés az energiagazdaságra, a megújuló energiaforrások terjedésének korlátaira, ezen energiaforrásoknak a mai magyar építészetből való figyelmem kívül hagyására koncentrál.
A kerekasztal résztvevői (szervezés alatt):
Fucskó József, Magyar Környezetgazdaságtani Központ szakmai igazgatója
Moderátor: Kovács Tibor
III. Dugóország
A széndioxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségei – 2.
A közlekedés kibocsátásai a világ teljes széndioxid kibocsátásának 22 százalékát teszik ki, és ez az arány az ipari kibocsátásokat többszörösen meghaladva növekszik minden évben. Ez az a terület, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásában komoly lehetőségek rejlenek. Milyen lehetőségek vannak széndioxid-csökkentésre a mai magyar közlekedési viszonyok közepette?
A kerekasztal résztvevői:
Lukács András, Levegő Munkacsoport elnöke
Fleischer Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, fő kutatási területe a környezetbarát közlekedés
Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke
Moderátor: Kántor Endre
IV. Klímabarát települések és a lakossági tudatformálás
A magyar lakosság 65 százaléka városokban él, a fenntartható településfejlődés szempontjából előttük álló kihívások azonosak: többek között a közlekedés csillapítása, helyi megújuló energiaforrások kihasználása, energiahatékonyság javítása, energiatakarékosság, városi hőszigetek kialakulásnak megakadályozása. A felsorolt kihívások azonban nem csak a lakosságot érintik, az üzleti vállalkozások szemléletébe ugyancsak be kell épülnie a környezettudatosságnak. Néhány település már rendelkezik saját klímaprogrammal, milyenek az első visszajelzések?
A kerekasztal résztvevői:
Tóth Gergely – KÖVET INEM főtitkár
Antal Z. László – szociológus, MTA Szociológiai Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs
Bencsik János, Tatabánya polgármestere
Moderátor: Takács-Sánta András
V. Klímabarát vállalkozások
Mennyire jellemzi környezettudatosság az üzleti szférát? A TOP 200 vállalatai mennyire számolnak üzletpolitikájukban a globális felmelegedéssel és hatásaival? Milyen megelőző- és ellenlépések jellemzik e téren működésüket? Mennyire kapcsolódnak be a vállalatok a települési kezdeményezésekbe? Hogyan kezeli a klímaváltozást a pénzügyi szféra?
A kerekasztal résztvevői (szervezés alatt):
PANNON GSM
Citibank
Heim Péter – Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgató
A globális felmelegedés hatása Európára és Magyarországra
Konferencia a Figyelő és a Heti Válasz szervezésében
Tervezett időpont: 2007. október 3. szerda
Helyszín: Jövő Háza (Millenáris Park)
Az éghajlat köztudottan változékony. A mai melegedés vajon nem a természet hóbortja, múló kilengése szintén? Az éghajlati változások természetes ritmusa egyet-mást megmagyarázhat a jelenségből, ám a hőmérséklet egész bolygóra kiterjedő emelkedésében az emberiségnek is van szerepe. Századok óta irtjuk az erdőket, szénnel, olajjal és földgázzal fűtünk, szén-dioxidot és üvegházhatású gázokat ontunk a légkörbe – gyorsabban, semhogy a növények és óceánok elnyelhetnék.
Szinte biztos, hogy főleg az emberi tevékenység miatt melegedett az idő a 20. században – állítja az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának (IPCC) 2007. első felében készült jelentése. A földkerekség hőmérséklete gyorsabban nő, mint ezer év óta bármikor.
A világ azonban annyira függ a fosszilis energiahordozóktól, hogy a szén-dioxid kibocsátás korlátozása nem egyszerű feladat. A kiotói egyezmény is csak lassítani tudja az üvegházhatású gázok kibocsátását. A növekedés megfékezéséhez negyven Kiotóra lenne szükség, de azt tető aláhozni maga az örökkévalóság.
Ráadásul, ha napjainkban megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, a felmelegedés akkor is folytatódna! Tehát a csodavárás és reménykedés helyett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, a kibocsátások csökkentése mellett a lehetséges válaszokat kell megtalálni.
A klímaváltozás globális felelősséget ró mindenkire, s habár Magyarország csak igen kis mértékben járul hozzá a problémához, nem várhatunk addig, amíg a „nagyok” lépnek. A Figyelő és a Heti Válasz összefogásában szervezett konferencia alapvető célja, hogy erősítse a „klímatudatosságot” a magyar társadalomban, felhívja a figyelmet a probléma átfogó és sürgető voltára, s társadalmi párbeszédet kezdjen a megoldási lehetőségekről.
Az eddig elszigetelt sajtómegjelenések után egy országos médiatámogatású, átütő, vitaindító, gondolatébresztő konferenciát szervezünk.
A KONFERENCIA TERVEZETT PROGRAMJA ÉS ELŐADÓI
I. RÉSZ: KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS
Felvezető: Részlet a Kellemetlen igazság (Inconvient Truth) című 2007-ben Oscar-díjjal jutalmazott dokumentumfilmből.
ELŐADÁSOK:
Al Gore: Inconvinient Truth (az Egyesült Államok volt alelnöke, demokrata párti politikus)
Sir Nicholas Stern: Az éghajlatváltozás globális gazdasági hatásai (a Világbank volt fő közgazdásza, brit közgazdász, akadémikus)
Stavros Dimas: Európa szerepe a klímaváltozás elleni harcban (az Európai Unió környezetvédelmi biztosa)
Sólyom László: Fenntartható fejlődés, mint globális kihívás (a Magyar Köztársaság államfője)
April H. Foley: AZ USA szerepe a globális felmelegedés elleni harcban (az Egyesült Államok magyarországi nagykövete)
Zhu Zushou: Kína szerepe a globális felmelegedés elleni harcban (a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete)
II. RÉSZ KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS MAGYARORSZÁG
ELŐADÁSOK:
Láng István: Alkalmazkodás a klímaváltozásra magyarországi hatásaihoz (Akadémikus, kutatóprofesszor, a klímaváltozás magyarországi hatásait kutató, 2006. közepén zárult Vahava-projekt vezetője)
Fodor Gábor: Készül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (a Magyar Köztársaság környezetvédelmi minisztere)
III. RÉSZ: ALKALMAZKODÁS EGY MELEGEBB MAGYARORSZÁGHOZ
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSEK
I. Magyarország a füge országa?!
A legnagyobb kihívás előtt a mezőgazdaság áll
Fagykár, csapadékhiány, jégverés, belvíz, árvíz, helyi özönvíz, zivatarok. A természetes vegetáció mellett leginkább a mezőgazdaság érzékeny a változó éghajlatra. Mely területek, régiók a legérintettebbek a klímaváltozás terén, hol csökken leginkább a talaj termőképessége, hol lesz a legkomolyabb probléma az öntözővízhiány, és hol van szükség a termékszerkezet legmarkánsabb módosítására?
A kerekasztal résztvevői (szervezés alatt):
II. Zöldenergia
A széndioxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségei – 1.
A melegebb jövőhöz való alkalmazkodás mellett szem előtt kell tartani a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének lehetőségeit is. A kerekasztal-beszélgetés az energiagazdaságra, a megújuló energiaforrások terjedésének korlátaira, ezen energiaforrásoknak a mai magyar építészetből való figyelmem kívül hagyására koncentrál.
A kerekasztal résztvevői (szervezés alatt):
Fucskó József, Magyar Környezetgazdaságtani Központ szakmai igazgatója
Moderátor: Kovács Tibor
III. Dugóország
A széndioxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségei – 2.
A közlekedés kibocsátásai a világ teljes széndioxid kibocsátásának 22 százalékát teszik ki, és ez az arány az ipari kibocsátásokat többszörösen meghaladva növekszik minden évben. Ez az a terület, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásában komoly lehetőségek rejlenek. Milyen lehetőségek vannak széndioxid-csökkentésre a mai magyar közlekedési viszonyok közepette?
A kerekasztal résztvevői:
Lukács András, Levegő Munkacsoport elnöke
Fleischer Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, fő kutatási területe a környezetbarát közlekedés
Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke
Moderátor: Kántor Endre
IV. Klímabarát települések és a lakossági tudatformálás
A magyar lakosság 65 százaléka városokban él, a fenntartható településfejlődés szempontjából előttük álló kihívások azonosak: többek között a közlekedés csillapítása, helyi megújuló energiaforrások kihasználása, energiahatékonyság javítása, energiatakarékosság, városi hőszigetek kialakulásnak megakadályozása. A felsorolt kihívások azonban nem csak a lakosságot érintik, az üzleti vállalkozások szemléletébe ugyancsak be kell épülnie a környezettudatosságnak. Néhány település már rendelkezik saját klímaprogrammal, milyenek az első visszajelzések?
A kerekasztal résztvevői:
Tóth Gergely – KÖVET INEM főtitkár
Antal Z. László – szociológus, MTA Szociológiai Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs
Bencsik János, Tatabánya polgármestere
Moderátor: Takács-Sánta András
V. Klímabarát vállalkozások
Mennyire jellemzi környezettudatosság az üzleti szférát? A TOP 200 vállalatai mennyire számolnak üzletpolitikájukban a globális felmelegedéssel és hatásaival? Milyen megelőző- és ellenlépések jellemzik e téren működésüket? Mennyire kapcsolódnak be a vállalatok a települési kezdeményezésekbe? Hogyan kezeli a klímaváltozást a pénzügyi szféra?
A kerekasztal résztvevői (szervezés alatt):
PANNON GSM
Citibank
Heim Péter – Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgató
