Portfóliók
a fiú és a lány (részletek)
/a fiú övcsatjának koppanása a padlón/
l: nem hittem hogy ilyen gyorsan ideérsz
f: én sem
l: jó hogy itt vagy
f: nem egyáltalán nem jó ma sem tudtam semmit hozni neked
l: dehogynem itt vagy ez nekem elég
f: a vörös kígyót láttam fölkúszni a fára el akartam hozni neked a bőrét hogy szebb lehess réz-csillogásával
utánamásztam de csak a tegnapot találtam begubódzott egy ág végén és elérhetetlenné vált még láttam a kígyót egy pillanatra a nap fénye játszott teste vonalaival
gyönyörű volt feláldoztam volna érted arra gondoltam izzadva hogy az életem árán is neked adom őt az áldozatunk lesz
de nem tudtam kockáztatni az életem
gyors volt és fémszerű eltűnt a lombok közt
a nemes tettek helyett két lehetőség maradt vagy lemászom a fáról vagy ott maradok örökre társalogni a magányába burkólódzott nosztalgiázó tegnappal
l: ő mondott neked valamit?
f: nem értettem halk volt és hadart mint aki sokat kell elmondjon de nem bízik abban hogy bárki meghallgatja
l: egy szót sem értettél?
f: nem
de miért érdekel ez téged?
/szünet ágyban sündörgés /
l: érdekel hogy hogyan jutottam idáig
f: hogyhogy idáig? lecsúszottnak érzed magad?
l: nem nem csak
ez csak egy sztereotípia a 'hogy-juthattál-idáig'.
nem csak nem értem meg hogy hogy lettem az aki vagyok
f: ne gondolkozz ezen
a kígyó talán tudta volna felékesített volna ezzel a tudással ezt éreztem
l: de elszaladt
/a lány nevet/
l: a kígyónak nincs is lába
f: csak orra van és belei
l: és egy mítosza ahhoz hogy bölcsnek tűnjön
/a lány még mindig nevet majd kényelmeskedőn a takaróba fúrja az arcát /
l: nekünk sincs lábunk egyhelyben toporgunk
f: ez végletesség
l: ez telítettség
f: ez éjszaka
l: álmosság
f: aludjunk
/szünet /
l: és mi lehet a réz-kígyóval?
f: mindjárt meglátod
/a fiú simogatni kezd/
/a lány csiklandozottan felnevet arcát a melegbe fúrja/
/a lány lába a lepedőn kapál/
/másnap délután hat a lány a szobában fésülködik/
/a fiú beront/
f: eltévedtem
l: hol?
f: búzamező volt nekiszaladtam szívott az ég a csillagok szúrtak mint a dárda köveket vágytam de nem voltak csak tiszta keserű föld és törékeny zöld
l: a víztoronynál voltál?
f: túlmentem azon krokodilokat képzeltem a piócás patakba
l: egyszer megmartak mikor szemetet gyűjtöttünk
f: idealisták voltunk
l: kihalásztuk a zacskókat és a vécéülőkét
f: kaland volt de semmi több
l: most felnőttünk és támogatunk és elmarasztalunk
/a fiú föláll haját hátrasimítja kinéz az ablakon/
f: nem tehettünk többet akkor sem és most sem
l: mit akarsz tenni?
f: tenni akarok magáért a cselekményért
l: ez nem regény
f: de az
l: álmodozó
f: nem csak önző vagyok alkotni akarok felfutni a domb tetejére
l: melyik dombéra?
f: nem emlékszel? oda vittelek tavasz volt és nyárfaszösz költözött hajadba
l: tüsszögtél
f: te is
l: vad voltál tetszett futottál bogár csípett este lett
f: csak kívántalak megélni
l: mit?
/a fiú visszaül az ágy szélére/
f: téged lágy voltál játszottál mint egy gyerek henteregtél a magas fűben nem érdekelt semmi csak a nap melege
l: és a csókod
f: amit akkor még nem adtam meg
l: nem merted megadni magad
/a fiú nevet/
f: nem mertem megadni magam
l: nekem? a légynek sem ártanék
/a fiú elkomolyodik/
f: ha nem lennél meghalnék
l: ne légy megint végletes
f: csak őszinte vagyok
/ a lány törökülésbe ül lábfejére görnyed/
f: a felelősség nyomaszt ugye
l: semmi vagyok ne szeress
f: most te vagy végletes
l: csak félek hogy mi lesz ha előbb halok meg
valamelyikünk szükségszerűen tovább fog élni ha a másik már meghalt
f: te vagy én? mi a tipped?
l: ne kínozz
/a fiú cigaretta után kotor rágyújt/
f: nem bírom ezt a feszültséget vagy te vagy én ez iszonyú ki lesz az első
/a fiú és a lány a domb tetjén ülnek/
f: szerinted van valami az egész világot összetartó láthatatlan erő? ilyen éter vagy fekete anyag vagy isten vagy közös lélek vagy akármi ilyesmi
l: honnan tudhatnám?
f: nem azt kérdezem mit tudsz inkább hogy mit hiszel
l: nem tudom mit hiszek... az mindig változik most még csak nem is érdekel ez a kérdés
f: mi változik?
l: én változom mindig így a véleményem is
/a fiú maga elé bámul/
f: akkor te nem is létezel
l: már hogyne léteznék?
f: csak a pillanatban a következőben már nem vagy te nem vagy ugyanaz
l: nem az vagyok aki tegnap voltam
f: ez elég szörnyű
nem tudsz mihez viszonyítani kifolyik a kezedből az egész homok iszap
l: hát végülis a pillanatnyi állapotom szerint tudok dolgokhoz viszonyulni
f: de az olyan gyorsan változik most mondtad
l: de nincs más... nincs stabilabb alapvetés
f: kell hogy legyen
l: mire kell az neked?
f: például hogy ne érezzem ezt a rohadt bizonytalanságot?
l: ezt most kérdezed vagy mondod?
f: mondom
/hallgatás a lány a fiú felé fordul/
l: na ne nézz már ilyen sötéten magad elé
f: akkor hogy nézzek?
l: ne legyél ideges
f: nem vagyok
l: de az vagy
f: hát ettől aztán biztosan az leszek!
/a lány visszafordul nagy levegő föláll/
l: elmegyek járok egyet
f: megbántottalak?
l: ha vigyázok akkor nem
f: szegénykém
/a lány nevet/
l: nincs bennem semmi sajnálni való
/a lány elmegy közben pitypang-labdákat rúg szét a fiú motyog/
f: mindent csak szépen lassan
érzéssel
szépen lassan
ne hagyd elmenni
de magamtól kell megmenteni
megmenteni
hagyd elmenni
/a fiú is feláll virágot szed a lánynak/
/a fiú vár/
/a lány visszatér kezében csokor virág/
l: neked hoztam
f: istenem de semmi vagyok
/másnap a fiú gitározik a lánynak/
/a lány mosolyog hallgatja haját csavargatja/
/a fiú egy dalt énekel/
f: könnyű ujjaid hegyén
táncot jár az esti fény
megpihen s elalszik
könnyű ujjaid hegyén
elfekszik a délután
szétterül a kék ruhán
lágy öled melegén
elalszik a délután
hajad fényes tengerén
táncot jár az esti fény
szél sóhajtja illatod
hajad fényes tengerén
harmat hízik ajkadon
harmatod lecsókolom
és újra várom csendesen
hogy harmat hízzon ajkadon
f: ezt neked írtam
l: gyönyörű
f: tényleg tetszik?
l: féltél hogy túl... negédesnek találom?
f: igen azt hittem nem
illetve nem tudsz belehelyezkedni a cinizmus meg az irónia az örökös kontroll miatt
l: ha valakinek ilyeneket énekelnek nem számít semmi legalább egy pillanatig semmi sem mérgezi a helyzetet
f: és mindegy hogy ki énekli neked?
/a lány sokatmondóan elmosolyodik/
l: nem önimádó vagyok hanem téged-imádó
f: ezt olyan nehéz elhinni
l: mit?
/szünet/
f: hogy engem valaki szeret
l: biztos mert te nem szereted magad
f: nem
l: mi nem?
f: én nem szeretem magam
l: nem hittem hogy ilyen gyorsan ideérsz
f: én sem
l: jó hogy itt vagy
f: nem egyáltalán nem jó ma sem tudtam semmit hozni neked
l: dehogynem itt vagy ez nekem elég
f: a vörös kígyót láttam fölkúszni a fára el akartam hozni neked a bőrét hogy szebb lehess réz-csillogásával
utánamásztam de csak a tegnapot találtam begubódzott egy ág végén és elérhetetlenné vált még láttam a kígyót egy pillanatra a nap fénye játszott teste vonalaival
gyönyörű volt feláldoztam volna érted arra gondoltam izzadva hogy az életem árán is neked adom őt az áldozatunk lesz
de nem tudtam kockáztatni az életem
gyors volt és fémszerű eltűnt a lombok közt
a nemes tettek helyett két lehetőség maradt vagy lemászom a fáról vagy ott maradok örökre társalogni a magányába burkólódzott nosztalgiázó tegnappal
l: ő mondott neked valamit?
f: nem értettem halk volt és hadart mint aki sokat kell elmondjon de nem bízik abban hogy bárki meghallgatja
l: egy szót sem értettél?
f: nem
de miért érdekel ez téged?
/szünet ágyban sündörgés /
l: érdekel hogy hogyan jutottam idáig
f: hogyhogy idáig? lecsúszottnak érzed magad?
l: nem nem csak
ez csak egy sztereotípia a 'hogy-juthattál-idáig'.
nem csak nem értem meg hogy hogy lettem az aki vagyok
f: ne gondolkozz ezen
a kígyó talán tudta volna felékesített volna ezzel a tudással ezt éreztem
l: de elszaladt
/a lány nevet/
l: a kígyónak nincs is lába
f: csak orra van és belei
l: és egy mítosza ahhoz hogy bölcsnek tűnjön
/a lány még mindig nevet majd kényelmeskedőn a takaróba fúrja az arcát /
l: nekünk sincs lábunk egyhelyben toporgunk
f: ez végletesség
l: ez telítettség
f: ez éjszaka
l: álmosság
f: aludjunk
/szünet /
l: és mi lehet a réz-kígyóval?
f: mindjárt meglátod
/a fiú simogatni kezd/
/a lány csiklandozottan felnevet arcát a melegbe fúrja/
/a lány lába a lepedőn kapál/
/másnap délután hat a lány a szobában fésülködik/
/a fiú beront/
f: eltévedtem
l: hol?
f: búzamező volt nekiszaladtam szívott az ég a csillagok szúrtak mint a dárda köveket vágytam de nem voltak csak tiszta keserű föld és törékeny zöld
l: a víztoronynál voltál?
f: túlmentem azon krokodilokat képzeltem a piócás patakba
l: egyszer megmartak mikor szemetet gyűjtöttünk
f: idealisták voltunk
l: kihalásztuk a zacskókat és a vécéülőkét
f: kaland volt de semmi több
l: most felnőttünk és támogatunk és elmarasztalunk
/a fiú föláll haját hátrasimítja kinéz az ablakon/
f: nem tehettünk többet akkor sem és most sem
l: mit akarsz tenni?
f: tenni akarok magáért a cselekményért
l: ez nem regény
f: de az
l: álmodozó
f: nem csak önző vagyok alkotni akarok felfutni a domb tetejére
l: melyik dombéra?
f: nem emlékszel? oda vittelek tavasz volt és nyárfaszösz költözött hajadba
l: tüsszögtél
f: te is
l: vad voltál tetszett futottál bogár csípett este lett
f: csak kívántalak megélni
l: mit?
/a fiú visszaül az ágy szélére/
f: téged lágy voltál játszottál mint egy gyerek henteregtél a magas fűben nem érdekelt semmi csak a nap melege
l: és a csókod
f: amit akkor még nem adtam meg
l: nem merted megadni magad
/a fiú nevet/
f: nem mertem megadni magam
l: nekem? a légynek sem ártanék
/a fiú elkomolyodik/
f: ha nem lennél meghalnék
l: ne légy megint végletes
f: csak őszinte vagyok
/ a lány törökülésbe ül lábfejére görnyed/
f: a felelősség nyomaszt ugye
l: semmi vagyok ne szeress
f: most te vagy végletes
l: csak félek hogy mi lesz ha előbb halok meg
valamelyikünk szükségszerűen tovább fog élni ha a másik már meghalt
f: te vagy én? mi a tipped?
l: ne kínozz
/a fiú cigaretta után kotor rágyújt/
f: nem bírom ezt a feszültséget vagy te vagy én ez iszonyú ki lesz az első
/a fiú és a lány a domb tetjén ülnek/
f: szerinted van valami az egész világot összetartó láthatatlan erő? ilyen éter vagy fekete anyag vagy isten vagy közös lélek vagy akármi ilyesmi
l: honnan tudhatnám?
f: nem azt kérdezem mit tudsz inkább hogy mit hiszel
l: nem tudom mit hiszek... az mindig változik most még csak nem is érdekel ez a kérdés
f: mi változik?
l: én változom mindig így a véleményem is
/a fiú maga elé bámul/
f: akkor te nem is létezel
l: már hogyne léteznék?
f: csak a pillanatban a következőben már nem vagy te nem vagy ugyanaz
l: nem az vagyok aki tegnap voltam
f: ez elég szörnyű
nem tudsz mihez viszonyítani kifolyik a kezedből az egész homok iszap
l: hát végülis a pillanatnyi állapotom szerint tudok dolgokhoz viszonyulni
f: de az olyan gyorsan változik most mondtad
l: de nincs más... nincs stabilabb alapvetés
f: kell hogy legyen
l: mire kell az neked?
f: például hogy ne érezzem ezt a rohadt bizonytalanságot?
l: ezt most kérdezed vagy mondod?
f: mondom
/hallgatás a lány a fiú felé fordul/
l: na ne nézz már ilyen sötéten magad elé
f: akkor hogy nézzek?
l: ne legyél ideges
f: nem vagyok
l: de az vagy
f: hát ettől aztán biztosan az leszek!
/a lány visszafordul nagy levegő föláll/
l: elmegyek járok egyet
f: megbántottalak?
l: ha vigyázok akkor nem
f: szegénykém
/a lány nevet/
l: nincs bennem semmi sajnálni való
/a lány elmegy közben pitypang-labdákat rúg szét a fiú motyog/
f: mindent csak szépen lassan
érzéssel
szépen lassan
ne hagyd elmenni
de magamtól kell megmenteni
megmenteni
hagyd elmenni
/a fiú is feláll virágot szed a lánynak/
/a fiú vár/
/a lány visszatér kezében csokor virág/
l: neked hoztam
f: istenem de semmi vagyok
/másnap a fiú gitározik a lánynak/
/a lány mosolyog hallgatja haját csavargatja/
/a fiú egy dalt énekel/
f: könnyű ujjaid hegyén
táncot jár az esti fény
megpihen s elalszik
könnyű ujjaid hegyén
elfekszik a délután
szétterül a kék ruhán
lágy öled melegén
elalszik a délután
hajad fényes tengerén
táncot jár az esti fény
szél sóhajtja illatod
hajad fényes tengerén
harmat hízik ajkadon
harmatod lecsókolom
és újra várom csendesen
hogy harmat hízzon ajkadon
f: ezt neked írtam
l: gyönyörű
f: tényleg tetszik?
l: féltél hogy túl... negédesnek találom?
f: igen azt hittem nem
illetve nem tudsz belehelyezkedni a cinizmus meg az irónia az örökös kontroll miatt
l: ha valakinek ilyeneket énekelnek nem számít semmi legalább egy pillanatig semmi sem mérgezi a helyzetet
f: és mindegy hogy ki énekli neked?
/a lány sokatmondóan elmosolyodik/
l: nem önimádó vagyok hanem téged-imádó
f: ezt olyan nehéz elhinni
l: mit?
/szünet/
f: hogy engem valaki szeret
l: biztos mert te nem szereted magad
f: nem
l: mi nem?
f: én nem szeretem magam
