Portfóliók

Ne sírj kedves, hisz a nap ragyog.
Vakít a hó, s neked, világít csillagod
A magasból figyel, szárítja könnyedet.
Anya ne sírj!
Hisz ott vagyok most is veled!


Tudod mit anya? Sírj!


Sírj, ha könnyebb a szívednek
Engedd szabadra az érzésed
De ha kisírtad magadból a bánatod,
Mosolyogj kedves! Hisz tudod!
A nap most már ragyog.


Ő benned él, emléke fáj, és örökre elkísér.
Sírj hát, mert nagyon fáj,
Fáj az a kép, mit belül csak te látsz.
Simogatnád de, nem lehet,
Ezért könnyekkel öntözöd emlékedet.


Tudom a szíved hozzá, húz
A fájdalom igen nagy úr!
Egy érzés, mely a lelked mélyén csücsül, és sebez
Barátaid hiába simogatják a lelkedet,
Csak a fájdalmat érzed, s a tátongó sebet.
 

Csak ülök, és nézek, szemembe könnyet csal
A madárdalos erdő, s a csörgedező patak.
A napsugár fénye, mely csillan a víztükrén,
S a kuvik hangja dalol, az erdő legmélyén.

Az erdő hangja az, mely nyugalmat áraszt,
Az állatok szépsége! Csodás világ az!
A fürgén szaladó mókusok, a fák tetején,
A megbúvó pocok, az erdő rejtekén.

A büszke fakorona, az egekig ér,
Lombja védelmet ad, ha hűsölni térsz,
Lentről nézve a felhőtlen kék eget,
Csak csodálni tudom, a természetet.

Csak hallgatom csendben, e lágy zenét,
A harmatos fűben, fekve nézek én,
Hallgatom a cinke csicsergő hangját,
S érzem az anyaföld csodás illatát

Nyitotta: Galev

Néha dühös, néha fáj is,
hogy ríma még az anyád is;
Mégis kell még moderálás,
s kell a léleknek táplálás
mert anélkül minden veszve,
s rádronthatnék tán' megveszve. (Galev)

Keserűség mely fáj nagyon
Bánat ül most az arcodon
Szavad lelked háborgása
Forr benned, mint izzó láva... (Kedves)

Gyűlöletem egyre árad,
mint szívemben bántó vágyak,
mégis jobb tán megnyugodni,
kell most kissé csillapodni,
mert a szív sok szépet terem,
lelkem ha el nem tépkedem. (Galev)

Mond szíved miért háborog?
Ki volt ki ennyire bántott?
Érzelmeid húrja rezeg
Szívedben kínzó gyötrelem.
A fájdalom a magasba csap
Őrült vágy csak az, mi marad. (Kedves)

S mikor ledönt az őrülés,
béke jön és megenyhülés;
csodás csoda, Ég-ajándék:
nem örök e gonosz játék,
S távol szöknék haragomtól,
üldöz csel, gáncs, gonosz fondor'. (Galev)

Tavaszra nyár jön, őszre tél,
Zord hideg után enyhülés
Vihar után csendes a táj
Haragod is enyhül talán,
Szivárványhíd, az égen jár

(Kedves)

Égen sziporkás szivárvány,
szívem kutat utat Hozzá,
Őt keresem, nyújt nyugalmat,
békét hoz és tűrve hallgat;
Alázat az, amit tanít,
Rá figyelj, ha düh haragít!
(Galev)

Nem szól hozzád, csak néz némán
Szemében fény, mosoly arcán,
Szeretetével átölel
Fogja kezed, segít ha kell.
A magasból téged figyel
Békét megnyugvást ad neked.. (Kedves)

2007-12-04
------------------------------------------------------------------------------------------------
Boldogság

A boldogság madarát láttam felröppenni
Bánatos arcodra láttam fényt derülni
Amerre elvonult, egy-egy tollat ejtett
Ezzel a tollal írok verset neked.

Azt mondja a fáma, ha kezedbe veszed
Bánatod feleded, s nagyon boldog leszel
Küldöm hát e tollat, pósta fordultával.
Reményt s szeretetet vigyen a világba.

Ha látsz a tiszta égen, egy kék tollat szállni
Nyújtózz érte rögvest, próbáld meg elkapni.
Tudom hogy menni fog, nyújtózz egy nagyot,
S a boldogság szívedben örökre maradni fog.

2007-07-29
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Csend

Néma csendre ébredtem ma reggel
Üreség , sötétség volt a lelkemben
A némaság üvölt, hogy szinte FÁJ!
A szívem legmélyén összetört egy világ..

Nem akarok sírni, mégis hull a könnyem
Némán zokogok, ne lássa senki sem,
Fojtogat a sírás, szorítja szívemet,
Valaki elment!! Örökre ...ÉG VELED!!

Már nem fáj az ébredés nélküled,
Szívem kemény, és jéghideg
Meghalt benne minden, a szép, és a remény,
Hatalmas űr maradt benne, csak könny és vér!

2007-07-29
--------------------------------------------------------------------------------------------------
Engedd

Engedd hogy szerethesselek,
Engedd hogy ölelhesselek
Érezni akarom a szerelmedet,
Mit nyújtani csak te tudsz nekem.

Akarom hogy ölelj
Hogy egész éjjel szeress!!
Szeretném ha a hajnal
Karodban lepne meg!

Nem kérek túl sokat,
Csak azt hogy szeress!!!
Kívánom, hogy minden pillanatod,
Csak az enyém legyen!!!....

S a hajnali fénysugár csak a miénk lenne
A harmatcsepp a fűben, a lábunkon lenne.
Ha az első napsugár, mely ajkadon játszik
Nekem hozná a hírt!!


SZERETLEK KEDVESEM TÉGED A SÍRIG!!!!!

2007-09-29
---------------------------------------------------------------------------------------------
Ezüstös nyár


Mikor a hajnali fénysugár
Pajkosan beles szobád ablakán
Mikor a vakító napfény színe ezüstre vált
A tomboló vihar benned is csitul talán.

Mikor a büszke hajkoronád ritkul
S ragyogó fényét vesztve megfakul
Mint zöld lomb mikor sárgára vált, s lehull
Ott állsz mint magányos fa, lombtalanul.

Élted az életed bátran
Szembe szálltál minden gáttal
Egész életed harc volt csupán
Hogy életben maradj e Föld hátán.

Beköszönt hozzád az ezüstös nyár
Megnyugvást, s békét hoz talán
Mosolyt csal arcdora a gondolat
Mert életed nem volt haszontalan.

Látod magad előtt az életed
Mely röpke pillanat alatt lepereg
Láttad felnőni gyeremeked
S láttál megszületni új életet.

Lassan végére ér a nyár
Kezed ereje csökken, -Nem fáj.
Mert érzed hogy szíved meleg.
Benne ezernyi érzés, - Tiszta szeretet.

2008-02-10
----------------------------------------------------------------------------------------------
Hagyd elmenni

Szeretnék fényt varázsolni a szemedbe,
Békés megynyugvást a fájó lelkedbe.
Halovány mosolyt varázsolni az arcodra,
Melyen égő fájdalom tükröződik ma.

Elmúlik minden egyszer, te is tudod már!
Az élet könnyes, kezdete, keserves.
De ne hidd hogy könnyebb a folytatás
És jön hozzá még, sok sok csalódás.

Az élet egy örök harc,
Melyet magadnak vívsz,
S ha itt az idő menni kell,
Te csendben mész, mert ő hív!

Megkezded utad az ismeretlenbe
Hogy elfoglald helyed a végtelenbe.
Hogy egyszer megint, újra és újra,
Visszatérhess tanulni ebbe a világba...

Engedd el azt, kinek menni kell
Angyalok vigyáznak rá, ezt hidd el nekem.
Fenntről mosolyogva tekint le rád,
-Mennem kell, de figyelek rád!...

Te tudod hogy igazat szól,
Bár hangja megremeg,
A végső útjára lép csendesen,
S te könnyezve hagyod, hogy elmenjen.

Szívedben emléke veled lesz míg élsz
Bár most még sajog, fáj, hiszen élsz,
Nem hagyott magadra, csak hosszú útra ment.
S ha neked is menned kell, őt ott lesz melletted

200-10-03
------------------------------------------------------------------------------------------------
Hiányzik nekem

Ragyog az égen a napsugár
S te elmélkedve alatta állsz,
Hisz most van az a pillanat,
Mikor kívülről látod önmagad.

Melegség járja át testedet,
El nem múló szeretet.
Szemedben most könny ragyog,
Mert hiányzik neked nagyon

Nem most ment el, több éve már,
De hiánya mégis ugyanúgy fáj!
Nem tudsz másépp gondolni rá
Csak a szeretettel, s könnyekkel igazán.

Én ugyanezt teszem,
Hisz könnyes a két szemem.
Könnyfüggönyön át nehezen látok
Kedves lényét hiányolom......


Szívemben őrzöm emlékét,
Minden percben velem van még
Érzem, mert most is könnyezem.
Mert nagyon nagyon szerettem.

Ő votl az ki felnevelt
Mindig ott volt mikor kellett.
Ölébe hajtva fejem simított
Közben szép meséket mondott.

Csalt is, picit ha kellett értem
Fogta kezem, ha sírva ébredtem
Két kezével törölte könnyem
A nagymamám volt ő nekem!!!!!

2007-11-01.
----------------------------------------------------------------------------------------------
Karácsony - könny - szeretet - béke

 2007-11-22
--------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem akarom

 

Nem akarom tudni mit hoz a holnap
Nem akarom tudni, ha más karjában vagy
Nem akarom tudni, hogy mit hoz az élet,
Csak egyet akarok! Szeretni téged!

Csak ennyit akarok nem mást
Csalódni sem akarok többé már,
Nem akarom tudni mi lesz holnap,
Mert fájó emlékképem van csak...

Hiába szeretnék arcodra nevetni
Nem tudok mást tenni, csak zokogva sírni
Nem tudok többé lágy dalra fakadni
Mert csak a bánat mar, nem tudok szárnyalni,

Szorít, feszít, tombol! Sajog szüntelen,
Mint izzó lávafolyam, égeti lelkemet.
Bár a nyagy tűz után új élet fakad,
Az én szívem helyén, csak üszök, s hamu marad.


2007-10-17
-------------------------------------------------------------------------------------------
Nevet a hold

 

Nézd az égen a csillagot!
És a holdat! Hogy ragyog!
Kerek arca rád nevet,
Pillatása kacsint neked.

Felhők gyülekeznek sorban
Nézd hogy rohannak gyorsan!
Eltakarják fényes arcát
Nem tud többé nevetni rád...

Néha néha előbukkan
Mosolyát küldi gyorsan.
Ezüstös fényével átölel
S az ajkadon megpihen.

Csókot lop és hozza nekem
Megkeres és átölel
Érzem csókod most ajkamon.
Nézd kedves! A hold ragyog!
 

2007-110-29
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem kérek sokat az élettől

Nem kérek sokat az élettől én,
csak boldogságot, és reményt.
Egy szerető szivet,
mely önzetlenül, csak az enyém,

Egy boldog családot,
és egészséget szeretnék,
Egy csendes kis házacskát,
s nem csak hiú reményt.

Szeretnék barátom most melletted lenni
Szeretném kezem arcodra tenni
Könnyeid záporát kezemmel felfogni.
S az arcodra kedves, mosolyt varázsolni.

Szeretném ha minden reggel a nap sugár,
Felhőtlenül, nevetve mosolyogna rád
Arcod a meleg napfényben fürödne
A mosoly arcodról sohasem szünne.

Lenne minden napod boldog,
két ölelő kar űzné gondod
Lenne melletted egy szív,
mely csupán csak szertettel bír.

Baráti jobbom nyujthatom csak feléd,
de úgy érzem neked ez sokat ér
Hívj nyugodtan ha fáj nagyon,
ott leszek veled, ha te is akarod.

Majd ha egyszer végleg száműzöd a halált,
S a szellmeme tőled messze száll,
Átadom helyemet másnak
Egy kedves és szerelmes lánynak.

Addig engedd hogy veled legyek,
Csak hallgasam amit világnak üzensz
Küld szét a reményt, s a gondolatot,
Hogy holnap a nap újra ragyogni fog!

Megpróbálom a sötétséget tőled elűzni
A rút halál árnyékát messzire kergetni
Hozni számodra a fényt, s a reményt,
Hogy bizton sikerülni fog! S nem hal el a remény!!

2007-09-14
--------------------------------------------------------------------------------------------Láncvers: Poszem a világmindenségben

Tényleg ez lennék? Egy porszem a légben?
Egyetlen atom, a világmindenségben?
Igen! Az vagyok! Egyetlen porszem csupán,
Ki megpróbál élni, ezen a föld hátán. (Kedves)

Porszem vagyok, amely a napban táncol,
Mely öledbe hullhat, lehetsz te bárhol.
Egy porszem, melyet, ha vihar kerget
Heggyé válik, s fölemel téged! (virágének)

Porszem vagyok, törékeny és apró,
A mindenség léptékén az igazi múlandó,
De porszem társaimmal együtt alkotva a létet
Közösen működtetjük a világmindenséget. (Alkina)

S mikor felszállunk a sötét végtelenbe,
szétoszlunk a félelmetes sebességbe,
megtört szívünk erőrekap, s újra éled,
alkotva egy új, szebb mindenséget. (sleepwell)

Mivé lenne porszem nélkül a világ,
foszlott ruha, mit olykor a moly kirág,
én vagyok a föld sója, szállok a szélben,
velem érez a lét, nem halunk meg, még nem.
(Rozália)

Emlékezz ránk, porszemekre,
kik lakunk sűrű messzeségbe',
mi vívunk orkánnal végtelen harcot
míg ártatlanként átalszod a világot (Doreen)

Most a mindenség üzen az embereknek:
porszemből lettetek, s majd porrá lesztek,
az életet nagyon szeressétek,
mert gyorsan peregnek a porszemek!
(sleepwell)

Csodálatos versszakokat írtatok, kösznöm...
És szeretném befejezni egy, ezen az oldalon nem szereplő alkotó soraival, és így méltó befejezést nyer a vers.
MÉGEGYSZER KÖSZÖNÖM..

(Kedves)

Szerző: Snowfox

"Egy porszem világot jelent
S egy szál vadvirág az eget
Fogd fel tenyeredben a végtelent
S egy percben élj évezredet" (Kedves)

2008-01-08
--------------------------------------------------------------------------------------------
Osonva érkezett

 

Egy idő múlva tudod, minden halovány lesz
A külső fény tompul, s a benső csillogóbb lesz.
Lehetsz külsőre rút, mint egy banya
Ha lelked érzékeny, és te vagy a csoda.

Nézed arcát, s hallod, nem tudod, mit érzel
Csak azt, hogy hiányzik, ha nem keres téged.
Lopakodva oson figyeld hívó szavát,
Még nem tudod, csak érzed, lényének hiányát.

Tudom hogy rád talált, csak várja hogy átöleld
Hogy végre felismerd! S mond neki; - IGEN!
IGEN! Most már tudom, te vagy kire vártam!
Barátként érkeztél, s itt maradtál nálam!

2007-09-25
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Verspárbaj: Szavak mögötti érzések

 

A ki nem mondott szavak mögött, érzések vannak rejtve,
Felkorbácsolnak tombolnak, s aztán csendesednek,
Mikor tajtékzik a tenger, a hullámok az égre csapnak fel,
S aztán lecsendesül, hogy csillogó víztükör legyen.
(Kedves)

Arcodon a ráncok sorok,
s közé betűk vannak vetve;
a sorok közt így olvasok,
kívül mosollyal, belül merengve. (Galev)

Bár nevetve mondod, hogy semmi baj.
Lelkedben harsányan sikolt egy hang,
Elég volt! Nem bírom tovább!
Arcodon mégis a mosoly, és megnyugvás.

(Kedves)

Lehet szavaid értelme szép is,
Lehet arcodon valós a kép is.
Hazudhatsz nevetést akkor és most is:
Az Igazi érzést meglátom így is. (Galev)

Szememben könnycsepp, Kristályként csillog,
Szivárvány az égen ívelt hidat von
Pille szárnyán repülök tovább
S te érted mit is akarok igazán.
(Kedves)

Szavaid mögé belátok szivemmel:
bánatot sohajthatsz mind a két szemeddel,
vagy mosolyod ívelhet szivárvány-sereggel,
Én ott leszek, s olvasok szívedben szivemmel.

(Galev)

 

207-10-12
-----------------------------------------------------------------------------------------------
Tavaszi ébredés

 

Hazafelé egy tavaszi reggelen
Egy aprócska fény játszik velem
Szemembe fényt varázsol
Szívembe meleget. Látod?

Pajkosan cikázik fénye
Meg meg áll egy falevélen.
Átsuhan egy vékony ágon
Megpihen egy friss hajtáson.

Rügyet fakaszt melegével
Melegít a tél hevében...
Mosolyt csal arcodra
Ragyogást a hajadba.

Látod ott a hóvirágot?
Fagyos földből kicsírázott
Éled napfény melegére
Szirmát bontja dideregve...

Csilingel a harangvirág
Ibolya is ébred már
Illatozik a gyöngyvirág
Tarka már az egész világ.

Ébred a természet, ásítva nyútózik egyet
A kipattant rügyből zsenge hajtás lesz
Előbújik az apró vad remegve
Kicsal mindenkit a melegre.

Repül a pille szányát bontja
Friss csokor kerül az asztalra
Harmatos fű a szélben lengedez
Az egész világ varázsszóra ébredez.
 

2008-02-12
--------------------------------------------------------------------------------------------------Vihar készül

Mikor vörösödik az ég alja,
Talán vihar készülődik hajnalra.
Mikor fátylat borít a kék égre,
A napnak sugarát hogy elkendőzze.

Hogy tompítsa fényét, s annak ragyogását,
Hogy ne égessen a tűz fényes orcáját.
Hogy könnyekkel áztassa a jó anyaföldet.
Amikor tombolni készül, én nem félek.

Nem félek tőle, mert jól tudom,
Hogy a vihar után újból élni fog,
Ha pusztít is azt, csak azért teszi,
Hogy szirmait újra frissen bonthassa ki.

Hogy elhaljon az, minek halnia kell,
Hogy éledjen az, minek éledni kell,
Hogy ragyogjon fényében, mikor életre kel.
Hogy kápráztasson el minket életerejével.

Hogy ki ő? Ezt már te is tudod!
Mikor megújult pompával beles ablakodon.
Mikor elfárad nem végleg búcsúzik, csal aludni tér,
A megpihenő természet mely újból életre kél.


2007-07-21

--------------------------------------------------------------------------------------------------
Főnix

Drága Phőnix te valós csoda!
Éledj poraidból újra, újra, és újra!
Hogy vakítóan szórd a fényed,
És szépséged a világra.

Bűvöld el a szunnyadókat,
Gyújts lángot szívükben,
Add meg azt a remény sugarat,
Melyet oly régóta keresnek.

2007-07-08
---------------------------------------------------------------------------------------------

Ha majd leszáll az éj

Ha majd leszáll az éj,
S az égen ezernyi csillag ragyog
Gondolj rám, mert SZERETLEK
Akármíly távol vagyok!


Szívem hevesen ver, ha látom arcodat,
Ajkam lázban ég, s várja csókodat,
Testem remeg a vágytól, hogy hozzám érj,
Ezernyi szikra gyúl szívemben, ha szemedben tűz ég....


207-07-08
------------------------------------------------------------------------------------------
Kutyavilág

Két szemével rám tekint
Gondolatomba tekint.

Megmutatja nekem az utat,
Leginkább azt hogy mit akar.

Mikor bajban van szemét lesunyja
Szégyenli haj bajt csinál,

Mikor segítesz neki hálásan tekint
Két szeme szól némán!;

- Köszönöm kisgazdám...

Szép meleg tekintete
Mikor segítségért könyörög,

Ha nem figyelsz bánatos,
Ha segítesz felpörög..

Édesen tud játszani,
Örömében majd feldönt,

Farkával csapkod boldogan,
Arcodra kutyapuszit nyal.....:

2007-07-08
-------------------------------------------------------------------------------------
Búcsú egy időre tőletek

Olvasok sorban pereg a könnyem
Én sem szoktam feladni oly könnyen.
Gondolatok jönnek, véleményt cserélnek,
De azt hiszem írni most már nem fogok néktek.

Nem tudom mit mondjak
Néha fájt is nagyon
Elmult a varázs ezen az oldalon.
Elment a kedvem attól, hogy írjak.

Gondolataim vészes riadót fújtak.
Nem jön ajkamra szó
Most csak sírok csendben,
S ha újra éledek írni fogok nektek.

Most tényleg búcsuzom
De nem végleg megyek
Csendben figyelek
Addig verseljetek...


2007-07-24
-----------------------------------------------------------------------------------
Drága barátom hova mész?

Senki nem megy el! Mindenki marad,
Csak csendben vannak picit az énekes madarak.


Majd egyszer csak megjön a hangjuk Szépen énekelnek,
S akkor a daluk hidd el százszorta szebb lesz!

De most egyenlőre, csak a csend marad.
Bontakozzanak az újabb kis madarak...

Hangjuk csicsergése a szálljon el messze,
Énekük rezgessen minden szívhúrt ott bent.

Énekelj pacsírta! Halljam a hangod!
Szívemet kitárom, s hallgatom dallamod....

2007-07-25
----------------------------------------------------------------------------------------
 Csodás érzés

Csodás a nap, csodás az élet,
Csodás az érzés amit most érzek.
Elhalkult a zene, nem dalol mint régen
A néma csend volt csak, mi dobolt egyre nékem.....

Valami meghalt! Valami véget ért...
S e néma csendet A te hangod törte szét....
Halld hát te is most a szirének hangját...
Ha nem hallod, akkor nézd, s lásd a sellők táncát!

Ha nem látod.. akkor nézd, nézd most a lelkeddel...
Amit ott találsz , ott van mind benned......

2007-07-25
---------------------------------------------------------------------------------------
Isten hozott újra

Örülök hogy vissza tértél, nem hagytál el végleg
Szívemben a remény lángja egyre jobban éled.

Éled és útra kél, élvezi a napot, 
A  drága napsugárt, amely reánk ragyog.

Óh te édes sugár, mely fentről szóród fényed.
Mutasd az utat, hol keresnélek....

Ha megtalállak, tudom hogy rögvest követlek,
A világosságot hát most, mutasd meg nekem.....

Mikor fényed osztod a világnak te csak büszkén ragyogsz.
Ontsd hát a fényedet, s legyen mindenki boldog.....

2007-07-28
---------------------------------------------------------------------------------------------
Szösszenet

Eső áztatja, szél fújja arcod
Mégis a legszebb a titkos mosolyod
A könnyek mögül csillan a reménysugár
Holnapra szebb, s csodásabb lesz e világ!

2007-07-30
----------------------------------------------------------------------------------------
Trópusi erdőből visszatérek haza......

Trópusi erdőből vissza térek haza,
Itthon is szépen cseng a fülemüle dala.

Lágyan ring az ágon, boldogan trillázik,
Hívja párját haza, mert ő még hiányzik.

Megbúvik a vad az erdő sűrűjében
Őzike kukucskál ki a tisztás szélen.

Riadtan pislog futni szeretne,
Önfeledten ki a vadvirágos rétre.

Szeretne szabadon szárnyalni a széllel,
Versenyt száguldani a tarka pillével.

Óvatosan kémlel, araszol meg- meg áll
S ha nem zavarja semmi, száll mint a madár.

A szorgos méhecske is száll csak körbe körbe
Mielőtt virágport vinne, a közösbe.

Szálldogál gyorsan, virágról virágra,
Gyűjti a nektárt be a kaptárba.

Bodri kutya is a fűben hempereg,
Figyeli a játszó apró gyermekeket.

Repülnék hozzájuk én is gondolatban,
Érzem a tavaszt a szívemben egyre jobban, s jobban

Friss patak csörgedez a fák közt csendesen
Hozza az életet, s a hűs vizet nekem......

2007-07-30
---------------------------------------------------------------------------------
Csend....

Néma csendre ébredtem ma reggel
Üreség , sötétség volt a lelkemben
A némaság üvölt, hogy szinte FÁJ!
A szívem legmélyén összetört egy világ..


Nem akarok sírni, mégis hull a könnyem
Némán zokogok, ne lássa senki sem,
Fojtogat a sírás, szorítja szívemet,
Valaki elment!! Örökre ...ÉG VELED!!

Már nem fáj az ébredés nélküled,
Szívem kemény, és jéghideg
Meghalt benne minden, a szép, és a remény,
Hatalmas űr maradt benne, csak könny és vér!

2007-07-30
------------------------------------------------------------------------------------
Ölelni szeretnélek

Szeretnélek megölelni
Az ajkammal érinteni,
Hogy ne sírj tovább kedves,
Hisz itt vagyok melletted...

Nevess hisz süt a nap
Légy hát picit boldogabb
Hidd el szebb az életed,
Ha nem a bánatod figyeled

Simogat minden szavad
Hogy legyek boldogabb
Balzsam minden szó lelkemnek,
Mellyel megsimogatsz engem.

Kezem arcodhoz ér
Simogat lágyan
Szél borzolja hajad,
Én állok, és várlak...

Nézem némán a kék eget
Az elröppenő életet,
Keresem a boldogság madarát
Hogy mefgogd és  elkapd..a tollát

2007-07-30
----------------------------------------------------------------------------------------
Halld

A télbe csak életet lehel a tavasz
Cseppnyi boldogság az, mit a nap fénye ad,
A Tavasz varázsa majd magával ragad
Ne hagy elrepülni a boldog pillanatokat.....

Kérd az angyalod, hogy vigyázzon rád,
Ne álljon melleted, csendben, és némán!
Varázspálcájával új életet hozzon,
Bánatos szivednek szerelmet adjon.

A kiszáradt meder élettel teljen meg
Lelkedben újra lobogó tűz égjen,
Ámor nyila ne a halálod legyen
Éledj újra kedves! ÉLD AZ ÉLETED!!!!

2007-07-30
---------------------------------------------------------------------------------------
Szösszenet1

Éberen álmodsz lelkedben kétely
A sorokban benne van minden mit érzel.
Bár a káromkodás nem is szép dolog
De ezért vagyunk mások, és boldogok...

2007-07-30

Te jó ég!!!!!!

Válaszolni most nem tudok
Mert érzem hogy rögtön melléd zuhanok
Nem tudom mi a baj most velem
Húz a mélység, s érzem hogy bele veszek
-------------------------------------------------------------------------
szösszenetek

Drága angyal nem sírok már
Hangom feléd bátran száll
Nem kell mellém ülni soha,
Hisz a sors nem oly mostoha.....

Nem kívánja el tőled
Hogy könnyeid hulljanak
Légy csak boldog minden éjjel,
Ne ülj mellém! Nem szabad!!!!!.....
---------------------------------------------------------
Fáj az élet....

Sír üvölt az életkerék,
Minden mozdulata fáj,
Göröngyös az az út
Melyen a szekere jár..

Apró kövek teszik tönkre
S a nagy rejtett lyukak,
Örökös csapda ez,
S tönkre teszik az utat.

Sír a zongora húrja
Dallama megremeg
A szív húrjai is rezegnek
Mert valaki messze ment......

--------------------------
Tudom hogy néha rosz a világ
Sok ember másokon gázol át

Ilyenkor könny áztatja az utcákat
A lelkekben ezernyi seb fájhat..

Tombolhat a vihar pusztító ereje!
De mikor kitombolta magát

Az élet a megkezdett útján,
Újra megy csendben tovább

S a könnyek melyek csak peregtek
A földbe új életet lehelnek

2007-07-31
-------------------------------------------------------------------------------------------
Nem tudom miért....

Nem tudom csak fáj, mert bennem van némán
Itt dübörög a lelkemben, elég egy rosz szó és elvesztem.


Szépen szól a zongora húrja, csak a mester tud játszani rajta
Kinek jó érzéke van hogy ne sírj, ha bánatod van, magadból kiírd


Sírok, s a könny csak hull és pereg, a szív húrja ismét bele remeg
Nincs ki rezgését lágyan csillapítsa, mert messze a mestert, ki szépen játszott rajta


Eltelt egy éj, már tisztán látok, csitult a vihar, mely tegnap még tombolt
Könnyeim zápora elmosta a port, ragyog a napfény, s mégsem vagyok boldog

Ami tegnap még fájt, már csak emlék, ami tegnap még vérzett, ma mély sebként él
Nem vérzik tovább, csak belül fáj és sajog, mert minden pillanatban csak rá gondolok.


Az érzés mely tombol a testemben, az érzés mely ott él nyugtalan szívemben,
Nem hagy nyugodni együtt van velem, hisz te is ott élsz már örökre énbennem.



2007-08-01
--------------------------------------------------------------------------------------------------
Csend szösszenet

Van mikor a csend lágyan átőlel,
De van mikor lelkednek fáj!..
IGEN!

A néma csend is lehet választ adó
Mikor a füledben üvölt egy hang
Hogy;- NEM JÓ!

Akkor érted meg te is
A csend néha beszédesebb,
Mint egy kimondott szó, mely hamis!


Milyen érdekes is a világ!
Mindenki másként hallja meg a csend szavát,
Fülében mást zeng a csend szava
S varázslatosan áll össze a  "Csend szimfónia"


2007-08-03
--------------------------------------------------------------------------------------------
Sejtelmes nyári éj

Sejtelmes nyári éj
A hold elrejt ne félj
Takarja arcodat holdsugár
Kíváncsiskodótól óvja már.

Jöjj velem, fogd a kezem
Bújj hát az ölembe kedvesem
Arcodat fedi lepel
Csókodat akkor majd én lopom el..


Jöjj hozzám vár a csoda
Csilingelő ének dallama
Szívedben táncol rezeg a húr
Szerelmünk akkor majd lángra gyúl.

2007-08-03
---------------------------------------------------------------------------
Álmodni jó:)

Álmodni csak titokban lehet
S ha nem ezt teszed elveszel kedvesem,
A realitás talaján kell hogy maradj
Különben elveszted önmagad.

De álmodni mégis oly jó!
Mi lenne ha ez sem lehetne való
Azt hiszem a valóság sokkal roszabb lenne......
Az élet számunkra keservesebb lenne.

Szeretek álmodni, s a föld felet lebegni
De igyekszem egyben jónak is lenni
S csak szeretetet és békét adni..

Rózsaszín olykor a világ, de néha szurok sötét,
Van mikor könnyed zenét dúdol a szél,
S van mikor pusztító ereje vissza tér...

2007-08-03
-------------------------------------------------------------------------
Álomvilág függönyén

Álomvilág függönyén keresztül nézed e világot
A benne látni vélsz százszínű virágot.

A hajnal bíborpalástja borítja vállad,
Mikor fellebbenti a szellő róla a fátylat.

Érintésedre megrezdül szívében minden húr
Csodásan csilingel, s dallama felé az út.

Nem elérhetelen az a vágy mit érzel,
Bár veszít varázsából, hogy ha megérinted.

Őrizd hát - e képet, ha úgy akarod,
De ha másra vágysz, akkor öleld, s ne told el magadtól.

2007-08-04
-----------------------------------------------------------
szösszenet2

Szívedben ébredez a remény,
Távoli könnycseppeken át tükröződik a fény
Meglásd elindul útjára a reménysugár
S a két szerető szív bizton egymásra talál..
-----------------------------------------------------------------
Porszem vagyok a világmindenségben....

Tényleg az lennék? Egy porszem a légben?
Egyetlen atom a világmindenségen?
Igen az vagyok! Egyetlen porszem csupán,
Ki megpróbál boldog lenni ezen a Föld hátán

Szeretnék éjjel a holdfényben fürdeni veled
Szeretnék úszni a folyóban meztelen
Érezni ahogy a víz testem hűsíti
S hogy két karod derekam öleli.

Szeretnék rohanni a folyó gyors sodrásával
Versenyt szállni a szelek szárnyával
Ragyogni az égen a csillagokkal
S álmodni csendesen ölelő karodban.

2007-08-07