Mit érzel…?
Mit érzel, amikor felkel a nap,
És az álmos órád magadra hagy,
Ha gerlével üzen a messzeség,
Mert már szívedre tört a békesség?
Mit érzel, amikor fáradtan kélsz,
Kanyargó ösvényről erdőbe térsz,
Ha hallod lelkednek szép, halk szavát,
És tudod, hogy holnap majd mi vár rád?
Mit érzel, amikor szemed hunyod,
Képek közt sodor el az új napod,
Ha gondolatodban is távol jársz,
Mert valami mégis megbabonáz?
Mit érzel, ha mosolyogsz szüntelen,
Ha két karod széttárva féktelen,
Ha többé már semmi mást nem akarsz,
Csak maradni az úton, min haladsz?
Mit érzel, amikor mesél a hold,
Mely vágyakra bontva magában hord,
Ha visszacsókol a félt vallomás,
Mert ez az érzés már egészen más?
És az álmos órád magadra hagy,
Ha gerlével üzen a messzeség,
Mert már szívedre tört a békesség?
Mit érzel, amikor fáradtan kélsz,
Kanyargó ösvényről erdőbe térsz,
Ha hallod lelkednek szép, halk szavát,
És tudod, hogy holnap majd mi vár rád?
Mit érzel, amikor szemed hunyod,
Képek közt sodor el az új napod,
Ha gondolatodban is távol jársz,
Mert valami mégis megbabonáz?
Mit érzel, ha mosolyogsz szüntelen,
Ha két karod széttárva féktelen,
Ha többé már semmi mást nem akarsz,
Csak maradni az úton, min haladsz?
Mit érzel, amikor mesél a hold,
Mely vágyakra bontva magában hord,
Ha visszacsókol a félt vallomás,
Mert ez az érzés már egészen más?