bezár
 

Portfóliók

Hatodik 50 vers

Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Búcsú....

Mikor az éj levetni készül csillogó palástját,
Mikor a hajnal bíbort fest az égre.
Amikor álommanó is aludni tér
Ébenfekete lován útra kél.

Patkója nyomán szikrák gyúlnak,
Fénylik a messzi távolban
Mutatja hazafelé az utat
Hogy könnyebben tudd követni azt.

Hallgasd a szíved dobbanását
Figyeld a szellő suttogását
Nézz olykor az égre fel,
S találd meg kit oly régóta keresel.


S te hajnalban látod meg azt a tündöklő csillagot.
Kinek fénye csak neked ragyog,
Akkor együtt haladtok tovább
Álommanó ébenfekete lován.



2007.07. 06.
-----------------------------------------------------------------------------------
HOGY LEHET

Hogy lehet ez ily hamar?
Fellobbant egy apró láng,
S az aprócska pici láng az,
Mely ekkora tüzet csinált

Tüzet csiholt, és már éget
Te is érzed melegét?
Érzed hogy a tűz heve
Emészti szíved egészét?

Ha rám gondolsz könnyezel?
Én is ezt érzem kedvesem!
A Boldogság könnyei ezek!
Melyek égetik szívemet...

Most hunyd be két szemed kedves
Érezd hogy ott vagyok veled
Át karollak csendesen
Együtt vagyunk csak mi ketten.

Szívem összes melegével
Átölellek, kedvesem
Vigyázok rád álmodban
Hogy nyugodt legyen éjjeled.

2007.06.25.
------------------------------------------------------------------------------------------
Galambposta....

Szerelmem küldöm néked
Ezt a fehér galambot,
Melynek rózsaszín csőrére,
Most egy édes csókot adok.

Viszi hozzád levelem,
Szerelmes szívemet,
Benne égő csókomat,
Melyet ha oda ér, meg kapsz.

2007.06.25.
--------------------------------------------------------------------------------------------
APRÓCSKA LÁNG...

Megint érzem szívem könnyez
Szeretettel telik meg
Szememben könnycsepp csillog
Kristály tiszta szeretet.

Melegség járja át testemet,
Benne éled egy apró láng
Egy aprócska lángocska,
Melyet a szeretet táplál.

A kis lángocska útra kél
Perzsel éget ha hozzá érsz
Csak az nem ég meg tőle,
Kinek szívében ott él a szertet .

Már nyitott szemmel is álmodom
Nem tudom hogy mit érzek
Annyi minden kavarog bennem,
S mind mind ismerős érzések.

2007.06.25.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Kozmikus Szerelem...


Össze kovácsolódunk az éterben,
Mint a futó rózsaszál,
Két tőröl fakadtunk ugyan,
De hajtásunk egymásra talált

Össze ölelkezünk a magasban,
S együtt kúszunk tovább
S a mi közös gyermekünk
Száll az éterben tovább.


2007.06.25.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Egy tőröl két érzés fakad....

A szerelem, és a gyűlölet egy tőről fakad,
Nézd csak meg éjjel a csillagokat.
Bolyonganak a kék égen,
Keresik a párjuk éppen.


Nézd ezt a csodás virágot!
Mely a kertben pompázott.
Két színű gyermek, mely egy tőről fakadt,
Mint mikor a szerelem, a gyűlöletbe, át csap.......
2007.06.25.
--------------------------------------------------------------------------------------------
A szív is tud néha tévedni!

A szív is tud néha ekkorát tévedni,
Ezernyi sebből is tud vérezni.

Mert életető eleme elhagyta,
Akkor érzi azt hogy nincs miért maradnia...


Szememben könnycsepp gyűl,
Áztatja arcom, feltör bennem a múlt
Hiába nem akarom..........


Mond hát kedves!
Miért gyűlnek könnyek a szemembe
Hisz a régi érzést temettem örökre.
Azt mondom nem fáj, de mégis igaz.

Ha egyszer meg sebeztek
Sosem hevered ki azt.
Szived mindig fájni fog
Akármit csinálsz, némán fogsz szenvedni.

Mert csak egy megsebzett szív
Tud fájni csak igazán
Sírj hát drága barátom,
S ha úgy könnyebb neked,
Én is melléd állok, és zokogok veled

2007.06.24.
---------------------------------------------------------------------------------------------
EGY CSEPP KÖNNYCSEPP

Egy csepp könnycsepp hull mint a zápor,
Senki sem bántott, mégis fáj most.

Édesen fáj, mert az jutott eszembe,
Mily kedves voltál és ott voltál mellettem.

Most neked fáj és sajog, minden mi szép volt,
Mégsem akarod a baráti jobbot.

Olvasom a versed, könnyezem újra.
Régi emlékek törnek a magasba.

Azt hittem vége, de nem lesz az tudom,
Mély sebet ejtett feledni nem tudom.

A bánat élménye csak, mi tompul kicsit néha,
Hogy pusztító lávaként törjön felszínre újra.

Mert minden könnycsepp, mely ott csillog a szemedben
Szívedből egy vércsepp, s ezt soha nem felejted

2007.06.25.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Tomboló vihar.......

Mint forgószél úgy söpör végig a tájon,
Viszi a port, a falevelet,
Minden mocskot fel kap és szórja
Söpri a sok sok szemetet.

A szélfolyosókon keresztül megtisztul a környezet,
A várva várt eső, végre megérkezett!!
Tombol odakünn minden elem,
A hideg, s a meleg összecsap

Kettőjük találkozásából, fényes villámcsapás fakad.
Zuhog az égi áldás, villámlik, és mennydörög,
Az ablakban állva nézem látványa megfogott.
Csavarja a szél a fákat, a csodás fakoronákat,

Hajlong a büszke fakorona üdvözli a szelet.
Az éltető esőcseppet, s a hűs leheletet.
Meghajolva üdvözli a hozzá érkező erőt
Köszönti a távolból villámló felhőt.

Mikor csendesül a vihar,
Nem nyög a fakorona,
Az eső csendesen esik tovább
Nedvét mohón issza a Földanya....


2007.06.21.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Nem akarom tudni.....

Nem akarom tudni mit hoz a holnap
Nem akarom tudni mi lesz ha elhagysz,
Ha a hold tombolni kezd, én is tombolnék vele,
Ha ki hal a napnak fénye, én is akarnék halni vele.......


Ne akard kedvesem, hogy életem elmúljon,
Ne akard, hogy szívem íly hamar szunnyadjon.
Akard hogy éljen benne a lángoló szerelem,
Akard hogy veled éljem az életem

2007.06.07.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Ha...

Ha egy szép holdfényes estén a hajnalt látod ébredni,
Ha a holdanyó mellé a napot látod érkezni.

Ha a csillagok fényét bíborra festi a napsugár
Szerelmünk örök, és elválaszthatatlan már...

Ha a szememben csillogó könnycsepp
Lelkemnek többé már nem fáj..

Ha puszta létem számodra a legszebb dallam már
Mikor dalol az esti szél, s az esőcsepp is halkan zenél.

Ha szerelmed hívó szava az életre hív, hát remélj!
Reméld hogy bánatot nékem sosem okozol,

S a könny mit látsz szememben, öröm könnyek ott,
Érezd szerelmed viszonzásra lelt, szárnyalok veled a magasban fent.

Ha kéred hogy ugorjak a mély szakadék felett
Megteszem..........
Mert ígéred elkapsz, és mélyre nem esem.
Bajom nem eshet....

Behunyom szemem, és vakon ugrok feléd
Mert tudom hogy ott leszel velem az út végén...

2007.06.07.
-------------------------------------------------------------------------------------------
A mult....

A mult végig kísér mint egy rémálom
Az álomképeket lerázni hiába próbálom.
Csak te és én vagyunk ki újra és újra,
Más fényt varázsolhat a régi vászonra.

A vihar tépte fa koronája zöldül
A kismadárka is gyorsan felépül
Hamarosan repül énekel boldogan
Mert párja énekét hallja a magasban

Harmatcsepp ragyog a falevélen
Tudod ez is egy könnycsepp. Ugye már nézed?
Mert a fák is tudnak könnyezni néha,
Ha látják a sors hozzájuk mily mostoha......

Nem fáj már a lélek, begyógyult sebe
Csak igen mély nyomot hagyott ő benne.
Már tüske sincs mégis fáj néha,
Mert nincs oly balzsam, mely végleg gyógyítana....


Bár a szerelem csodát művel néha
Újra és újra, pírt csal az arcomra,
Ha rám veted csógó meleg barna szemed,
Sugárzik belőled a tiszta érzelem....

Tömjén illat lengi be most a teret,
Édesen lágyan érzem hogy átölel
Beszívom magamba édes illatát,
S így álmodom az életem tovább..

2007.06.07..
-------------------------------------------------------------------------------------------
Gyöngyszem vagy..

Gyöngyszem vagy, igazi ritka kincs
Íly tiszta lélek a világon több nincs.
Szíved, s érzésed oly tiszta,
Mit a friss hegyi patak eredő forrása.

Szépsége szebb, mint a víztükör csilláma.
Távolból is látszik tiszta ragyogása
A legmélyebb pontról is fényesen ragyogsz
Ámultan néz le rád a nap, és a hold.

A csillagok is csak téged kísérnek
Beragyogják veled a nagy kékséget.
Két fénysugár indult útnak az éjben,
Hogy párjára találjon a nagy messzeségben.

A két rokon lélek most találkozott.
S összefonódva együtt ragyognak most ott.
Világítanak a szurok sötétségben
Dalra fakadnak az éj csendjében.

Énekük oly szépen szól,
Ki hallja annak szívébe hatol.
Lehetne-e szebb, és jobb?! Ó mond!
Mikor két szerelmes szív lágyan dalol?

2007.06.04.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Varázslatos téli tájon

Varázslatos téli tájon.
Hópihe ring zsenge ágon.
Zúzmara lepi a fákat,
Friss hó ropog talpam alatt.

De nem fázom a zord hidegben,
Mert forró tűz ég a szívemben,
Melynek nyomán élet fakad
S a tűz csitulni sosem akar.

Süvölt a szél töri az ágat,
De nyomában új érzés támad,
Tombol a fagyos csikorgó tél,
De a szívem akkor is érted ég.

Testem hevesen lángol
Nem érzi a tomboló fagyot a tájon,
Csak téged lát szüntelen,
S várja hogy mielőbb magadhoz öleld.


2007.06.04.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Fényeső!!

Neved híven tükrözi éned,
Érintésed gyógyír a szívemnek.
Ha távol vagy akkor is érzem,
Amint tenyered érinti arcom, érzem..

Gondolatban is ott vagy velem,
Hűsíted égő sebem nekem
Mikor vihar után csendes a táj,
Úgy nyugszom én is a fájdalom után..

Fájdalmas volt a búcsú, de ott voltál velem
Éreztem lelked mely védőn átölelt,
Bánatom enyhíti nyugtató hangod,
Oly jó hogy velem vagy, segítesz ha szólsz....

Vagy csendben ülsz mellettem a kispadon,
Megfogod kezem, s érzed hogy hagyom,
Hagyom hogy átjárja lelkem a szeretet,
Mellyet tiszta szívből sugárzol nekem..


2007.06.04.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Édes Balzsam....

Sok ezernyi csillag indult el útjára,
Ragyogni a távoli gyönyörű világban.
Csillagok adnak találkát egymásnak,
Hogy hírt adjanak magukról a nagyvilágnak...

Az égen ezernyi apró csillag ragyog
Fényük bejárja az egész világot,
Viszik gondolatuk a messzeségbe,
Gyönyörűséget lopnak az emberek szívébe
2007.06.04.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Semmi sem szebb...

Semmi sem szebb, mert lágyan zeng
Elbódít, s a legszebb álmot adja meg.
S ha ébredek akkor sem szűnik az álom,
Minden percben vigyázod álmom.

Éltetlek szerelmem, hisz fontos vagy nekem
Benned él tovább lángoló szerelmem
Kettőnk kapcsolata tiszta és nemes.
Érzem csak így érdemes élnem veled.

Ketten álmodunk, s ébredünk,
Boru sosem takarja életünk,
Szárnyalunk boldogan eggyé válva
Szabadon lebegünk a nagyvilágban..


2007.06.04.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Kísért a gondolat...

Könny szökik szemembe kísért a múlt,
Szemedben ismét fájdalom gyúlt!
Nem akarom látni hogy ennyire szenvedsz
Inkább szárnyalj velem, hidd el hogy könnyebb lesz...

Szerelmet néked én neked nem adhatok,
Bár lehoznám néked a tündöklő csillagod
Ha a gyöngyszemed a tenger mélyén lenne,
Alámerülnék, csakhogy fényt lássak szemedben.

Ne könnycsepp csillogjon, s gördüljön már,
Mosolyod ragyogjon, mint fényes napsugár,
Gyöngyöző kacajod szálljon az égre fel,
Felejtds el ŐT! Más kell a szívednek...

Harmatos fűben mezítláb járni
A tengerparton csillagra vadászni
Lesni a hulló csillagok fényét,
S akkor kívánni álmod beteljesülését...

200706.03.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Még nem...

Azt hittem igen, de mégsem,
Azt hittem túlvagyok, de mégsem,
Mond miért fáj ha tudom hogy vele?
Egy a kérdés! Miért nem velem?

Miért haragszom, mert vele
Miért gondoltam azt hogy csak velem,
Miért fájt annyira még most is a szó?
Miért fáj most is?! Miért?! Mond!!!

Miért dobban gyorsabban szívem?
Miért fáj ha látom hogy örökre elment?
Miért tört meg az ami sosem volt?
Hiú álom volt csak mi másé volt...

Sohasem mondta hogy enyém szíve,
Sosem kérdeztem hogy így van-e?
Mégis mikor másé lett szíve,
Éreztem, meghalok nélküle.....


2007.06.03.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Tombolj.....

Tombolj te pusztító tűz! Égess hogy ne fájjon!
Jöjj viharos szél! Söpörd el álmom!
Jöjj eső és zuhogj! Mosd le könnyeimet!
Törj vulkán a magasba!!! Pusztítsd el életem....

2007.06.03.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Nem tudok hinni...

A szememnek nem tudok már hinni
Csak örömkönnyeket ejteni
A boldogságban úszom veled,
Mint fehér galamb a fellegek felett.

Könnyeimmel öntözöm a kertet,
A virágokat, s tápálom a tengert,
Dúsítom a friss hegyi patak vizét,
Táplálom a sivatag életét.

Mindezt köszönhetem néked,
Ki könnyeket csaltál szemembe
Szerelmet a szívembe, melegséget, s reményt,
Hogy eggyé válunk és így lesz az életünk tökély....

2007.06.03.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Nem teszem...

Nem kell szerelmen osztozni,
Csak tiéd, nem is kell mondani.
Nem akarok semmi mást,
Boldogan élni veled tovább.

Boldogan eggyé válok veled
Ha akarod csak a tiéd leszek
Nem kívánom és se másképp
Csak veled és mindörökké.

Kettőnk álma egy világ,
Nem fér bele senki más
Csak te és én létezem,
Szívem dobbanása tied.

Bársony palástjával takar a hold
Teljes színpomájával ragyog
Nekünk nyílik csak a hóvirág.
A pacsirta nekünk zengi csak dalát.

Ne szenvedj kedves, nem hagyom,
Nem hagyom hogy szíved a bánatba forduljon,
Dalolj kis pacsirtám nekem
Dalold hogy szebb az életed velem.


2007.06.03.
-------------------------------------------------------------------------------------------
IDŐN és TÉREN TÚL

Testünk lelkünk eggyé vált
Így lett tökéletes a világ
Életem az életed
Szerelmem a lételemed.

Szárnyalunk túl a földi léten
Szellemi síkon a kék égen
Szerelmünk fényesen ragyog,
Bejárja az összes csillagot..

Boldogságfelhő, melyben járunk
Átadjuk másnak is boldogságunk,
Mosolyt fakasztunk amerre járunk
Melegséget a szivekbe, szeretetet a lelkekbe...


2007.06.03..
-----------------------------------------------------------------------------------------
Mi is a szerelem?

Huncut kis fények ragyognak szemedbe
Pajkos fények játszanak veled nevetve
Repkedsz vele együtt, mert boldog vagy.
Keresed szüntelen, ha tőle távol vagy.

Nem tudod miért, de hiányzik neked
Bánatos vagy ha nyomát sem leled,
Érzed hogy megremegsz ha hallod szavát,
Szíved hevesen ver, ha érzed illatát..

Megfoghatatlan érzés, ez a SZERELEM
Mindig ott van veled, s fáj nagyon ha elmegy.
Bánatod enyhül, lesz másik , nem baj.
De emléke örökké mélyen a szivedbe mar....

2007.06.01.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Fény a sötétben

Szerelem éneke,
Mely fény hoz a sötétbe
Szabadság madara
Arany kalitba zárva.

Oly gyönyörű, s keserves éneke,
Mindaz ki hallja megremeg bele.
Fáj minden édes kimondott vallomás
Sír az, ki hallja a szerelem dalát.

Boldog vagy, s egyben oly boldogtalan,
Szabad vagy, s egyben mégis rab vagy.
Rabul ejtett Ámor, szívedet sebezte
Arany nyílvesszeje mámort vitt lelkedbe.

Gyere kedves közel lépj a szívembe.
Töltsd be nekem a fényt az életembe.
Világítsd meg azt a rejtett kisszobát.
Melyben ketten vagyunk, s kint rekedt a világ...

2007.06.01.
-------------------------------------------------------------------------------------------
A szerelem rabja lennél...

Barátságos a néma csend,
Melyben két karod lágyan ölel,
De nem zárlak sötétbe kedvesem,
A fény, ami életet téged, s engemet.

Csak akkor lélegzik igazán szabadon,
Ha illatos kert felett lebeghet a napon,
Fényben tündököl csak, a sötétben elhal
Aranykalitkába, mond miért zárjalak?


Nem élnél boldogan, csak énekelnél lágyan
A szerelemről mellyel oda zártak,
Rab lennél kedvesem, a szerelem rabja,
Sugárzó fényed egyre csak tompulna.

Nem akarom én ezt, szárnyalj csak szabadon,
Érezd a napot, s a bódító illatot
Halld a madarak énekét a réten,
S az éltető esőcsepp frissességét érezd.
2007.06.01.
------------------------------------------------------------------------------------------
Ezt már szeretem.....


Jöjj hozzám édes szerelem
Bújj ide, melengesd keblemet.
Gyere táncolj szárnyalj a fényben,
Boldog legyen mind az, ki hozzád érhet....

Mindenki lelkét könnyedén érinted,
Puhaságoddal selymet terítesz,
Lágyan öleled érzékeny lényét,
Védő burokkal óvod bánatos szívét....

2007.06.01.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Végem van tőletek.....

Most mindenki bánatos?
Mindenki érzi hogy szíve elhagyott?
Senkit nem érint a boldogság szele,
Nincs ki mondaná gyere szárnyalj velem?


Nem akarok sírni!
Elég volt már!
Örülök hogy lelkem
Magára talált.......

Vége a bánatnak, a sírásnak lásd
Dalol a pacsirta, nem csap zajt már.
Édesen cseng dala, lágyan szerelmesen
Melegít dalol, s fényt hoz reggel nekem...

2007.06.01.
-----------------------------------------------------------------------------------------
Vihar....

Vihar tépi a sudár fákat,
Üvölt a fájdalom, s tova szál.
De nyomát ott hagyja a réten,
Mint tájkép a csata után...

De az élet újra indul
Virágzik újra a rét,
A méhecske is megkezdi útját,
S megkezdi szorgos életét....

2007.06.01.
-------------------------------------------------------------------------------------------
KÁR.....

Kár hogy az éjnek ezt az arcát látod,
Kár, hogy a könny és a bánat ül orcádon,
Kár hogy a hold ezüstös fénye hidegen ölel,
Kár hogy a csillagok fénye nem játszik veled.


Fáj nagyon hogy a szíved vérzik,
Fáj ha a lelked facsarja az esti szél,
Fáj, ha az éj gyötrelmes, s az elmúlását várod,
Nem tündököl varázslatosan a csillagos éj.

Fáj hogy lelked szüntelen vérzik, és sápadt vándorként éled életed,
Nem repülsz gondtalan, s boldogan a felhők felett .
Pedig az öreg hold barátságosan integet ,
S ezüst hidat emel a sötét fellegek felett..

Angyalok vigyáznak rád, kísérik minden léptedet,
Hogy az ezüsthídon át, a boldogság felé vigyenek.
Kezüket szívedre téve gyógyírt vigyenek neked.
Elűzzék a sötétséget, s a fájó érzéseket.....


2007.06.01.
----------------------------------------------------------------------------------------
A tarka rét..

A tarka rét ontja illatát, elbódít, amerre száll.
Lebegsz együtt vele, elvisz oda, hol a boldogság szigete.


Illatozik ezernyi liliom, a friss harmat hűsíti arcod
A szivárvány hidat rajzol a kék égre, festői szépsége tárul elébed.

Talpad alatt nedves puha homok pereg
A zuhatag permetcseppjei borítják tested.

A bozótban őzike lapul félénken, nyuszicsalád nyüzsög a fészkében
Csivitelnek a madarak az ágon, mindenki boldog, s ez nem csak álom

2007.06.01.
-------------------------------------------------------------------------------------------
ESŐ UTÁN...

Eső, és könny áztatja az utcát,
Állok az esőben egyedül árván,
Az égi áldás az mi eltakar,
Hulló könnyeimet te látod csak...

Mikor véget ér a zápor.
A napsütés a rétre csal! Látod?
Táncolok újra boldogan végre
Hajam szél borzolja átjárja éppen.

Mezítláb osonok a réten,
Nesztelen hogy észre ne vegyen,
Harmatos fűben szaladok hozzád.
Remélem ott leszel, és vársz rám drágám

2007.05.28.
-----------------------------------------------------------------------------------------
Mond tudsz-e nevetni

Mond tudsz-e gondtalan nevetni?
Ha ő nem nevet feléd.
Mond tudsz - e szívből kacagni?
Ha szíve már nem tiéd.

Mond tudsz-e mosollyal ébredni arcodon?
Ha tudod hogy kedvesed távol van tőled nagyon.
Mond tudsz-e könnyeket hullatni érte?
Ha érzed hogy mindennek örökre vége!

Mond tudsz - e álmodni szépet vele?
Ha tudod hogy elhagyott örökre.
Mond tudsz- e boldogan létezni nélküle?
Vagy boldogtalanul, és nem vele......

Mond hogy éled tovább az életed?
Ha mással lesz, s nem veled,
Kimondod-e azt hogy nincs tovább?
Mert nélküle számodra megállt a világ.


Ha kibírod mondani, s tudsz feledni,
Arcodról a könnyeket csendben törölni
Ha tudsz zokogni hangtalanul s némán.
Akkor túléled, hidd el, csak a szíved fáj némán.......


2007.05.28.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Fehér akác

Fehér akác a tavaszi szélben
Ring az ágon lengedez,
Nem hinnéd el, de én tudom,
Hogy olykor ő is könnyet ejt.

Kelyhébe gyűjti a könnyeit
Hogy senki ne lássa meg,
Csak szépségét mutatja néked
A bánatát észre ne vedd!!

Majd csendben ha leszáll az éj
Kibontja szirmait,
Utat enged könnyeinek
Bánatát halkan suttogja neked itt..

2007.05.28.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Suttogd a fülembe....

Suttogd ide a fülembe kedvesem hogy jó velem,
Súgd meg nekem, hogy csak velem!
Tudjam kedves hogy csak én!
Én vagyok az egyetlen a szíved rejtekén....

Nem akarok mást csak ezt!
Tudjam hogy a hold velem kel,
A napnak sugara én legyek neked,
A szívedbe fénysugarat én vigyek.

Én legyek szellő a forró nyárban,
Hűsítő patak a hegyi forrásban,
Éltető napfény a réten.
Viruló százszorszép az illatos réten....

2007.05.27.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Ha úgy érzed....

Ha úgy érzed becsaptak ne tűrd állva némán.
Ha nem teszel semmit elvesztél rég már...
De ha a visszavágás csak az, mi éltet
Te sem leszel különb, Ezt ugye érted?!

Megsebzett galádul, becsapott a drága,
De mégiscsak ő volt ki szíved kalitba zárta.
Ha nem is örökre, csak egy kis időre,
Ő volt az kitől a boldogságot remélted......

Sokszor kívántam én is, hogy csak úgy fájjon,
Ahogy nekem akkor, s kerülje az álom
Gyötörje a kín, ahogy sokszor engem
Minden reggel könnyes szemekkel ébredjen..

De ez csak álom, mert ő nem érzékeny
Szíve helyén fa van, semmit sem érez.
A te szíved az mely törékeny és véres
Csak az idő lesz képes gyógyítani téged....

2007.05.27.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Varázslatos álom..

Varázslatos álom, megpihen pilládon,
Nesztelen oson, átölel az álom.
Halkan dalt dúdol, és oly jó neked vele,
Nem akarsz ébredni, azt akarod csak vele.....

Megjelent álmodban, mert őrá vártál épp.
Szíved hevesen ver, ha hallod énekét.
Érzékenyen követed a csábító zenét.
Hallgatod némán, s nézed szép kék szemét.


Együtt álmodsz vele, míg nem jő a hajnal,
S távozik tőled az első fénysugárral.
Füledben még mindig zeng az éneke,
De jaj! Ő már távol van, elment messzire vele.......

2007.05.26.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Meleg takaró, a csillagos égbolt,
Az öreg hold a lelki pásztor.
Vigyáz az álmodra, míg körútját járja,
Gyújtja a fényeket új utat mutatva...
2007.05.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Hamis dal.....

Csalfa csalogány hangja
Mely füledbe cseng,
Hamis pacsirta volt
Ki neked énekelt.

Hangja elbűvölt
Álomba kergetett.
Mond kedves
Veled ki tette ezt?

Vagy tudatlan volt,
Ki rajtad sebet ejtett?
Nem tudta, míly mélyen érzel?
Szíved mily érzékeny dalára?

S csak dalolt szépen a kismadárka?
Mond kedves miért nem szólsz?
Miért nem énekelsz neki?
Ha nem érti, kétszer
Háromszor dalold el neki.

Egyszer megérti tán a dalos pacsirta,
Hogy szíved húrjain játszik negédes hangja.
A csuda vigye el a buta madarat!!!
Nem figyel, s dalával érzékeny lelkedbe mar....

2007.05.22.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Bánatos vagy....

Lelked gyötri tengernyi kín,
Hiánya már már megőrjít,
Nem szeretem ha ilyen vagy!
Fájdalom szenvedés, mi benned van.

Lelked marcangolja tépi, míg van egy kis darab,
Mely érezni tud, s talán szeretni.
Nem nyugszik míg egyben vagy....

Mint a vihar tépi a fákat, úgy tép szét tégedet,
Könnyektől nedves a párnád, mikor reggel felébredsz.
Nem könyörül, nem ereszt, szét tépi vérző szívedet,
S a könnycseppek mik szemedben gyűlnek,
Szíved utolsó cseppjei, a szeretet kezd elhalni...

2007.05.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Csalogány Dala...

Csak dalol a kismadár,
Dala csendül az éjen át,
Trillázik , cseng az éneke,
Hogy minden szív húrja remeg bele!!

Megremegsz bele, s érzed már,
Hogy vágyad ettől a magasba száll,
Repülnél boldogan feléje,
Hogy két karodban érezd végre

Nem harapok, Simogatlak,
Két karommal átkarollak
Csókot hintek a szádra,
Az édes szép orcádra.


Sötét folt van emlékedben?
Vágytól heves kebeledben ?
Vágytól duzzaó testedben ?
S lángoló két szemedben ?

2007.05.22.
-------------------------------------------------------------------------------------------
..............És volt valaki...

És volt valaki, ki csak rád várt,
És örült, hogy végre rádtalált,
Neked énekelte szerelmes dalát,
De dala süket fülekre talált...

Érzését eltemette,
Elröppent messze a hegyekbe,
Szerelme viszonzást nem lelt,
Bánatosan hervadt a havasokban fent...

Hiába vitte a szél a sóhajod
Szerelmes lángja kihunyt, rég halott
Sápadtan fekszik a magasban
Csipekrózsa álmát alussza nyugodtan....

De nem várja a csókot
Mert reménytelen
Nem akar ébredni
Ott szunnyad csendesen....

2007.05.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Ne már!
Nem lehetsz ennyire magányos és reménytelen!
Hisz reménytelen az én vagyok!!
Nem figyelted eléggé a hulló csillagot.
Nem kívántad azonnal, hogy mi legyen tovább..
Állj fel kérlek, és gyere velünk tovább....


Leragadtál kedves. az emlék visszahúz,
A szíved leginkább keservbe borul.
A fájdalom lett látom, a szíveden az úr!!!
Fekete köpenyt borított rád gazul....

Nem enged szabadon, fojtogat tovább..
Dobd le a köpenyt, és állj a napfényre MÁR!
Szívd hát a tarka rét illatát jó mélyre....
Itt vagyunk ha kéred és vigyázunk rád! Érted?

Csak állj fel kérlek!
Ne légy magányos tovább...
Írd ide bánatod, add nekünk tovább
Nem bújj el kérlek, mert az nem jó!!!!
Tárd ki a szíved, mert csodás és jó!!!!!!!

2007.05.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Megcsalt....

Megcsalt, elhagyott
Bánat ül ajkamon
Keresem kutatom,
De nyomát sem találom.

Holdfényben egyedül táncolok
Szememben a könny ezüstösen csillog,
Lelkem mardossa az égető fájdalom
Minden érzés hihalt, hideg csók ajkamon.

Az éjben, magányos szivek találkoznak
A sok csillag közt, százan randevúznak.
Táncolnak együtt az éj tengerében
S megfürödnek, egymás szép szemében.

2007.05.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Szép volt...

Édes borús, hangulatod, mélabús
Komoran nézel a világra s elbújsz
Messziről nézed s neked nem jut......
Se szép, se édes, csak a bús
Gyere közénk ne búsulj!!

2007.05.22.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Tavaszváró

Tavaszváró kiskertemben
Nyílik sok száz szép virág,
Piros, sárga, fehér rózsa
Ontja feléd illatát.

Elbűvől, és elvarázsol
A színes tarka rét,
Kis méhecske szorgalmasan
Gyűjti apránként élelemét...

Könnycsepp lennék a szemedben
Talán sosem sírnék.....
Nem engedném hogy életem
Eltünjön ismét.....

Ott csillognék szemedben,
Mint egy drága ékszer
S te féltve őriznél, védnél,
Mint a szemed fényét...

2007.05.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Tiszta vizű virágos kert.....

Varázslatos szép kis kertben csörgedezik egy patak
Tiszta vize a kertben éltető erőt fakaszt.
Forrása a szeretet, s mindaz, mit e fogalom rejt,
Ritka gyöngyszem drága kincs, mit ebben a forrásban lelsz.

A kispatak tavacskába gyűlik a kert közepén,
Partján ezernyi virág keretezi a tó tükrét
Benne vidám élet zajlik, halacska, és békahad,
Ott élnek és fickándoznak, látszik nagyon boldogan.

A napocska sugarával megpihen a tó mélyén,
S ránevet a drága gyöngyszem, csábítóan int felé.
A víztükrön keresztül is ragyog a szépsége,
Tisztasága fürdőzik a napsugár fényében...

Melengeti azt ki ránéz, hozzá érni nem szabad,
Mert csak addig tündököl, míg érintetlen marad...
Emeli a kert szépségét, hogy messziről megtaláld,
Ragyogása, melegsége, bejárta a földet már.....

Mindenhol megtalálod, e szépséges kiskertet,
Hol szeretet minden házban, akkor ezt is megleled.
Mert szeretet talaján, nyílik százszoszép virág,
Illatával elvarázsol, így lesz szép ez a világ.

2007.05.22.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Ne menj... maradj...

Bár borongós, szived és magányos
Ne hidd hogy egyedül csak te vagy magányos..

Érzelmekkel teli, édes- bús lelked
Szívedben, legbelül egy lángocska éled..

Megtalál majd egyszer kinek e gyöngy kincset ér
Nem lesz akkor szived magányos ne félj....

Mert tudod mindig ott van az a kis remény,
És csak az hal el, kiben a szeretet már nem él...

2007.05.25.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Ki vagy te mond?

Kivagy te mond, ki csak magát ostorozza,
Kinek a szenvedés csak a jussa,
Kinek szívében lángol a szeretet,
Mégis csak másoknak ad hitet.

Nem átjár a fény tündököl!
Szíved melegsége másnak öröm,
Leleked szépsége magával ragad.
S te fájó sziveddel magadra maradsz.

2007.05.25.
-----------------------------------------------------------------------------------------
Viszi a szél...

Viszi a szél az álmaimat,
A legféltettebb vágyaimat
Mélyen elrejtett titkomat,
S a forrongó érzést, mi felkavar.

A vihart követi a csendes lét,
Az esőt, a felfrissülés,
A forróságot, mely belülről emészt,
S a pusztító tűz után az eltűnt reményt.

De tudod a tűz nyomán új élet indul,
A hamvadó parázs üszökje alatt lapul.
Várja hogy újra életre keljen
új élettel töltse meg a kertet.

Újból madár dalol a fán,
Kihajt az új rügy a friss hajtás nyomán,
Ébred és él a természet
Melyet a szerelem lángja emésztett.

Frissen köszönt rád a hajnal,
Csókot int a kelő nappal,
Végig kísér egy életen
S a végén búcsút int neked.

2005.05.25..
--------------------------------------------------------------------------------------------


nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés