Portfóliók
A pokoltól a világhírig
Felix Zaldman: Sohase hidd, hogy ez az utolsó utad
A harmincnyolc találmányt bejegyeztetett, Lengyelországban(Grodno) született tudós életrajza a vészkorszak emlékeitől a francia becsületrendig. A Franklin Institue for Sience érdemérmével kitüntetett férfi életútja legalább annyira izgalmas, mint Adler Gáboré, akit mint angol kémet tartott számon az olasz fasiszta hatalom és a napokban derült ki róla, hogy eredetileg magyar zsidó volt. Emlékeit a Múlt és Jövő kiadó adta ki. Zaldman írni is tud. Nézzük meg, hogy a Grodnóban született férfi, hogyan illeszti be életét a vészterhes nemzetközi viszonyokba. Minta minden memoire- író számára.
„Június 23-án véget ért a szélcsend. Másfél hónappal ezelőtt kifulladt a Vörös Hadsereg téli offenzívája, most azonban a szovjetek összeszedték erőiket és a következő támadásra készültek. A Finn-öböltől a Fekete-tengerig terjedő nyolcszáz mérföldön át végestelen végig dermedt nyugalomban álltak a szovjet csapatok. Velük szemben csatasorban állt 180 német csapategység, a Wermacht teljes hadseregének háromötöde. Ám ezek már nem ugyanazok az erőteljes, elbizakodott egységek voltak, amelyek pontosan három évvel ezelőtt elözönlötték a Szovjetuniót. Ezek a német csapatok kivérzettek és kimerültek voltak, létszámuk összezsugorodott, fegyverzetük siralmas állapotban volt. Tudták, hogy közeledik a csapás és azt is tudták, hogy ha jön, nem lesz segedelem. A Szövetségesek három héttel korábban partra szálltak Normandiában, és a német csapatok legjava arra kényszerült, hogy állja a sarat a nyugati árral szemben. A keleti seregek magukra maradtak. A szovjetek erősödésével a német katonai hírszerzés azon fáradozott, hogy beazonosítsa a küszöbön álló támadás helyét. A Vörös Hadsereg téli offenzívája az egész front területén hatalmas területeket foglalt el, de a szovjet előrehaladás a Fekete-tenger felé, a Pripjaty- mocsaraknál volt a legfenyegetőbb. Az ott lévő szovjet egységek már a Kárpátok lábánál álltak. Ha ezen a barikádon betörnek, akkor a németek azzal szembesülnek, hogy a szovjetek berontanak a Kárpát-medencébe, amelynek nyugati szélén ott van Bécs, amögött meg Németország. A Pripjaty- mocsaraktól északra némileg ígéretesebb volt a helyzet. A megerősített városokból álló „Vaterland-vonal” vigyázta Észak-Lengyelország és a Baltikum megközelítését. Ebben a szektorban Ernst von Busch tábornok 850 000 fegyverese nézett farkasszemet egymillió szovjet katonával. A számok a védelemnek kedveztek, a megerősített városok félelmetes pajzsot alkottak. A német hírszerzés szerint minden jel arra mutatott, hogy a támadás nem itt, hanem Délen lesz. A szovjetek buzgón táplálták ezt a megfigyelést. Május végén és júniusban véghezvitték a hadtörténelem egyik legfurfangosabb cselét; ezrével készítettek hamis tüzérségi fegyvereket és tankokat, fiktív kommunikációs hálózatot, véderődítményeket építettek ki, és csapatösszevonásokat színleltek. A szovjet vezérkar a legnagyobb titokban dolgozott; semmit nem írtak le, és a valóságot csupán a legmagasabb rangú parancsnokok ismerték. Az álarc mögött ott mozgott a Vörös Hadsereg. Éjnek idején két teljes, fekete lepelbe burkolt hadsereg özönlött északra. A bjelorusz szektorban tizenkét lövészdivízió és egy tankegység helyezkedett el, és készen állt a meglepetésszerű támadásra. Június 23-án mindent elözönlő erővel megindult a szovjet offenzíva. A legelső napon, estefelé, a kettőzött szárny támadása megpecsételte Vityebszk sorsát, azét a városét, amely a Vaterland -vonal erődítményeként a téli offenzíva alkalmával két támadást is visszavert. Három nap múltán a szovjet satu bezárult, megsemmisítve a páncélos divíziók még megmaradt, elgyötört részeit. Háromszáz mérföldnyire a régi lengyel határtól hatalmas lyuk tátongott a német fronton. A szovjet lavina előtt a Vaterland-vonal többi erőssége is összeroskadt. A Pripjaty -mocsaraktól északra Rokosszovkij tábornok Első Bjelorusz Hadserege zúzta szét a német vonalakat. Bobrujszkán pedig még öt divíziót felmorzsolt. A frontok mögött a partizánok vittek végbe nagy pusztítást a vasútvonalak és a hidak terén. A Vörös Hadsereg pedig északról, délről és keletről összefutott, hogy találkozzék Minszk katonai és kommunikációs központjában. Július 2-án az előretörő szovjetek találkoztak is a balsors sújtotta városban, és bekerítettek 100 000 német katonát. Néhány egységnek nem sikerült kimenekülnie dél felé, az erdőségen át. Legtöbben azonban benn maradtak a hatalmas zsebben, és vagy meghaltak, vagy megadták magukat. A németek elitcsapata megsemmisült. Németország tíz nap alatt csaknem negyedmillió embert veszített. Németország tíz nap alatt csaknem negyedmillió embert veszített.
A Lengyelország felé támolygó németek megpróbálták összeszedni magukat, de sehol nem találtak természetes védővonalra, és mivel a szovjet offenzíva oly sebesen és akkora erővel tört előre, nem is maradt idejük a keresgélésre. Először Mologyecsno esett el, aztán Baranowicze, majd Lida. Július 13-án a szovjetek elérkeztek Grodno-ba,
a régi zsidó városba, a határ lengyel oldalán.
Július 15-én a kora reggeli sűrű ködben megindult a végső támadás e megerősített város ellen. Egy SS-tankegység heves ellenállást fejtett ki, de másnap hajnalban két órára a szovjet csapatok már elfoglalták a postát és a vasútállomást. Kora délután a német páncélosok északnyugat felé menekültek, ahol a Niemen –folyó kanyarulata előnyös helyzetet kínált számukra. Ott, a Niemenen, épp Grodno felett, a zilált német egységek új állást építettek ki tankokból, tüzérségből, gépesített gyalogságból, még egy szakasz tábori csendőrséget is szerveztek. A folyópart fákkal borított dombja felett az egész régióból idefutott német seregek maradványai őrjítő sebességgel beásták magukat, miközben csak úgy záporoztak rájuk a szovjet ágyúlövegek. A folyó német oldalán két falu volt, erőd részen. Hajdan szép nyári dácsáiról volt nevezetese, amelyek egyikében Jan és Anna Puchalski élt öt gyermekével. A mélyen vallásos Puchalskiék azért imádkoztak, hogy a front minél előbb vonuljon el tőlük nyugat felé. Megrendültek, amikor megtudták, hogy Grodno elesett; a hatalmas dörejek azt is elárulták nekik, hogy a a németek felrobbantották a Niemen hídjait.
Most azonban százezernyi katona jött-ment körülöttük, árkokat ástak a házuk mellett a környező erdőkben. Amikor Puchalskiék felfogták, hogy a németek elszánták magukat és harcolni készülnek, aggodalmuk az egekig csapott. Nemcsak maguk miatt aggódtak, hanem vendégeikért is, akiket immáron másfél éve, a grodnói gettó likvidálása óta befogadtak. Mert a hátsó szobájuk padlója alatti szűkös lyukban öt zsidó kucorgott-két férfi, két nő, és egy Felix (Feivel) Zandman nevű tizenhét éves fiú.
Az elbeszélés a rettenetes kezdéstől kezdve megtartja feszített tempóját, a Biblia jut eszembe róla, egy ilyen könyv, ami ilyen jól kezdődik, nem is laposodhat el…
Kerekes Tamás
Kevés vezető amerikai üzletember élte át a holokausztot, és egyikük sem mondta el élete történetét ilyen részletesen és magával ragadóan.
EDWARD B. SHILS
a Wharton School of Business professzora
Felix Zandman a nemzetközi üzleti élet kiemelkedő alakja; ebből a könyvből megismerhetjük izgalmas élettörténetét.
PHILIP LASKAWY
az Ernst & Young elnöke
Nem tudjuk, hogy Lázár életre kelt-e, de az biztos, hogy Felix Zandman puszta léte felér egy feltámadással. Amióta előbukkant a holokauszt poklából és a bujkálás sötétjéből, fénybe borítja a világot tudományos géniusza, üzleti sikerei és az elvesztett szeretteire való érzékeny és pontos visszaemlékezés révén.
BEATE ÉS SERGE KLARSFELD
Felix Zandman életútja sokban hasonlít a zsidó nép újkori történelmére. A zsidósághoz hasonlóan ő is feltámadt hamvaiból, gazdaságilag erős és szellemi szempontból kreatív új életet épített magának. Zandman is Izrael földjén talált rá önmagára, és népéhez hasonlóan ő is szívében hordja az emlékeit. Ez a könyv az ő megrázó történetét mondja el.
IZRAEL TAL TÁBORNOK
Izrael állam hadügyminiszter-helyettese
[a]http://www.multesjovo.hu/hu/books_category.asp?ID=13&cat=Életrajz[text]http://www.multesjovo.hu/hu/books_category.asp?ID=13&cat=Életrajz[/a]
Múlt és Jövő Lap és Könyvkiadó
A harmincnyolc találmányt bejegyeztetett, Lengyelországban(Grodno) született tudós életrajza a vészkorszak emlékeitől a francia becsületrendig. A Franklin Institue for Sience érdemérmével kitüntetett férfi életútja legalább annyira izgalmas, mint Adler Gáboré, akit mint angol kémet tartott számon az olasz fasiszta hatalom és a napokban derült ki róla, hogy eredetileg magyar zsidó volt. Emlékeit a Múlt és Jövő kiadó adta ki. Zaldman írni is tud. Nézzük meg, hogy a Grodnóban született férfi, hogyan illeszti be életét a vészterhes nemzetközi viszonyokba. Minta minden memoire- író számára.
„Június 23-án véget ért a szélcsend. Másfél hónappal ezelőtt kifulladt a Vörös Hadsereg téli offenzívája, most azonban a szovjetek összeszedték erőiket és a következő támadásra készültek. A Finn-öböltől a Fekete-tengerig terjedő nyolcszáz mérföldön át végestelen végig dermedt nyugalomban álltak a szovjet csapatok. Velük szemben csatasorban állt 180 német csapategység, a Wermacht teljes hadseregének háromötöde. Ám ezek már nem ugyanazok az erőteljes, elbizakodott egységek voltak, amelyek pontosan három évvel ezelőtt elözönlötték a Szovjetuniót. Ezek a német csapatok kivérzettek és kimerültek voltak, létszámuk összezsugorodott, fegyverzetük siralmas állapotban volt. Tudták, hogy közeledik a csapás és azt is tudták, hogy ha jön, nem lesz segedelem. A Szövetségesek három héttel korábban partra szálltak Normandiában, és a német csapatok legjava arra kényszerült, hogy állja a sarat a nyugati árral szemben. A keleti seregek magukra maradtak. A szovjetek erősödésével a német katonai hírszerzés azon fáradozott, hogy beazonosítsa a küszöbön álló támadás helyét. A Vörös Hadsereg téli offenzívája az egész front területén hatalmas területeket foglalt el, de a szovjet előrehaladás a Fekete-tenger felé, a Pripjaty- mocsaraknál volt a legfenyegetőbb. Az ott lévő szovjet egységek már a Kárpátok lábánál álltak. Ha ezen a barikádon betörnek, akkor a németek azzal szembesülnek, hogy a szovjetek berontanak a Kárpát-medencébe, amelynek nyugati szélén ott van Bécs, amögött meg Németország. A Pripjaty- mocsaraktól északra némileg ígéretesebb volt a helyzet. A megerősített városokból álló „Vaterland-vonal” vigyázta Észak-Lengyelország és a Baltikum megközelítését. Ebben a szektorban Ernst von Busch tábornok 850 000 fegyverese nézett farkasszemet egymillió szovjet katonával. A számok a védelemnek kedveztek, a megerősített városok félelmetes pajzsot alkottak. A német hírszerzés szerint minden jel arra mutatott, hogy a támadás nem itt, hanem Délen lesz. A szovjetek buzgón táplálták ezt a megfigyelést. Május végén és júniusban véghezvitték a hadtörténelem egyik legfurfangosabb cselét; ezrével készítettek hamis tüzérségi fegyvereket és tankokat, fiktív kommunikációs hálózatot, véderődítményeket építettek ki, és csapatösszevonásokat színleltek. A szovjet vezérkar a legnagyobb titokban dolgozott; semmit nem írtak le, és a valóságot csupán a legmagasabb rangú parancsnokok ismerték. Az álarc mögött ott mozgott a Vörös Hadsereg. Éjnek idején két teljes, fekete lepelbe burkolt hadsereg özönlött északra. A bjelorusz szektorban tizenkét lövészdivízió és egy tankegység helyezkedett el, és készen állt a meglepetésszerű támadásra. Június 23-án mindent elözönlő erővel megindult a szovjet offenzíva. A legelső napon, estefelé, a kettőzött szárny támadása megpecsételte Vityebszk sorsát, azét a városét, amely a Vaterland -vonal erődítményeként a téli offenzíva alkalmával két támadást is visszavert. Három nap múltán a szovjet satu bezárult, megsemmisítve a páncélos divíziók még megmaradt, elgyötört részeit. Háromszáz mérföldnyire a régi lengyel határtól hatalmas lyuk tátongott a német fronton. A szovjet lavina előtt a Vaterland-vonal többi erőssége is összeroskadt. A Pripjaty -mocsaraktól északra Rokosszovkij tábornok Első Bjelorusz Hadserege zúzta szét a német vonalakat. Bobrujszkán pedig még öt divíziót felmorzsolt. A frontok mögött a partizánok vittek végbe nagy pusztítást a vasútvonalak és a hidak terén. A Vörös Hadsereg pedig északról, délről és keletről összefutott, hogy találkozzék Minszk katonai és kommunikációs központjában. Július 2-án az előretörő szovjetek találkoztak is a balsors sújtotta városban, és bekerítettek 100 000 német katonát. Néhány egységnek nem sikerült kimenekülnie dél felé, az erdőségen át. Legtöbben azonban benn maradtak a hatalmas zsebben, és vagy meghaltak, vagy megadták magukat. A németek elitcsapata megsemmisült. Németország tíz nap alatt csaknem negyedmillió embert veszített. Németország tíz nap alatt csaknem negyedmillió embert veszített.
A Lengyelország felé támolygó németek megpróbálták összeszedni magukat, de sehol nem találtak természetes védővonalra, és mivel a szovjet offenzíva oly sebesen és akkora erővel tört előre, nem is maradt idejük a keresgélésre. Először Mologyecsno esett el, aztán Baranowicze, majd Lida. Július 13-án a szovjetek elérkeztek Grodno-ba,
a régi zsidó városba, a határ lengyel oldalán.
Július 15-én a kora reggeli sűrű ködben megindult a végső támadás e megerősített város ellen. Egy SS-tankegység heves ellenállást fejtett ki, de másnap hajnalban két órára a szovjet csapatok már elfoglalták a postát és a vasútállomást. Kora délután a német páncélosok északnyugat felé menekültek, ahol a Niemen –folyó kanyarulata előnyös helyzetet kínált számukra. Ott, a Niemenen, épp Grodno felett, a zilált német egységek új állást építettek ki tankokból, tüzérségből, gépesített gyalogságból, még egy szakasz tábori csendőrséget is szerveztek. A folyópart fákkal borított dombja felett az egész régióból idefutott német seregek maradványai őrjítő sebességgel beásták magukat, miközben csak úgy záporoztak rájuk a szovjet ágyúlövegek. A folyó német oldalán két falu volt, erőd részen. Hajdan szép nyári dácsáiról volt nevezetese, amelyek egyikében Jan és Anna Puchalski élt öt gyermekével. A mélyen vallásos Puchalskiék azért imádkoztak, hogy a front minél előbb vonuljon el tőlük nyugat felé. Megrendültek, amikor megtudták, hogy Grodno elesett; a hatalmas dörejek azt is elárulták nekik, hogy a a németek felrobbantották a Niemen hídjait.
Most azonban százezernyi katona jött-ment körülöttük, árkokat ástak a házuk mellett a környező erdőkben. Amikor Puchalskiék felfogták, hogy a németek elszánták magukat és harcolni készülnek, aggodalmuk az egekig csapott. Nemcsak maguk miatt aggódtak, hanem vendégeikért is, akiket immáron másfél éve, a grodnói gettó likvidálása óta befogadtak. Mert a hátsó szobájuk padlója alatti szűkös lyukban öt zsidó kucorgott-két férfi, két nő, és egy Felix (Feivel) Zandman nevű tizenhét éves fiú.
Az elbeszélés a rettenetes kezdéstől kezdve megtartja feszített tempóját, a Biblia jut eszembe róla, egy ilyen könyv, ami ilyen jól kezdődik, nem is laposodhat el…
Kerekes Tamás
Kevés vezető amerikai üzletember élte át a holokausztot, és egyikük sem mondta el élete történetét ilyen részletesen és magával ragadóan.
EDWARD B. SHILS
a Wharton School of Business professzora
Felix Zandman a nemzetközi üzleti élet kiemelkedő alakja; ebből a könyvből megismerhetjük izgalmas élettörténetét.
PHILIP LASKAWY
az Ernst & Young elnöke
Nem tudjuk, hogy Lázár életre kelt-e, de az biztos, hogy Felix Zandman puszta léte felér egy feltámadással. Amióta előbukkant a holokauszt poklából és a bujkálás sötétjéből, fénybe borítja a világot tudományos géniusza, üzleti sikerei és az elvesztett szeretteire való érzékeny és pontos visszaemlékezés révén.
BEATE ÉS SERGE KLARSFELD
Felix Zandman életútja sokban hasonlít a zsidó nép újkori történelmére. A zsidósághoz hasonlóan ő is feltámadt hamvaiból, gazdaságilag erős és szellemi szempontból kreatív új életet épített magának. Zandman is Izrael földjén talált rá önmagára, és népéhez hasonlóan ő is szívében hordja az emlékeit. Ez a könyv az ő megrázó történetét mondja el.
IZRAEL TAL TÁBORNOK
Izrael állam hadügyminiszter-helyettese
[a]http://www.multesjovo.hu/hu/books_category.asp?ID=13&cat=Életrajz[text]http://www.multesjovo.hu/hu/books_category.asp?ID=13&cat=Életrajz[/a]
Múlt és Jövő Lap és Könyvkiadó
