Portfóliók
Orosz rulett kezdőknek
A katasztrojka
A kollizió
Lehetséges volna: szerelem első szóra? És úgy, hogy az első szó az, hogy „nem?” Itt az ember tegye félre a hitetlenségét és válaszoljon igenlően: igen, a poszt-Reagan/ Bush Manhattanban, ezzel a piercingelt, nyughatatlan, villódzó képeken nevelkedett és verbálisan vacilláló ifjúsággal: lehetséges. Mert eben az egy szóban Vlagyimir, aki szégyenletes menekülése óta a középnyugattól nem szerette magát, felismerte az önszeretet egy örvendetes helyettesítőjét. Végül is itt egy nő, aki egyedül van és elkülönül a bulikon, aki rabszolgalányként dolgozik, aki Vlagyimir sejtése szerint, csak az öltözködésben engedte meg magának az extravaganciát, de egyébként tudta, hogy világának erős korlátai vannak.
A főhős : VLADIMIR
Az ünnepelt Tyson félrevontaVladimirt. Nagyon örülök, hogy megismertelek -mondta, lehajtva a fejét Vladimir szintjére, nagyon örülünk, hogy megismertelek-mondta; mozdulata természetes volt, mint egy darukar lendülése. Biztosan sok alacsony barátja van, mint az a fiatal, légies nő is, Kuala Lumpurból. -És Frank is nagyon örül. Mindig kerestünk egy kedves oroszajkú embert Franknek.- És Frank is nagyon örül.
-Jó itt lenni –jegyezte meg Vladimir udvariasan.
-Itt? Amerikában?
-Nem, nem,. A buliban.
-Ja, a buliban. Itt. Frankón megmondom neked, Vlagyimir
Vlagyimir lábujjhegyre állt. Tyson szája, az a nagy, kiugró valami frankót készült kiereszteni. Mi lehet az?
Azon az estén UV -fényben és hangos dzsesszmuzsikában úsztak egy lepukkant gyárépület legfelső emeletén. Mielőtt kipucolták, a hely biztos úgy nézett ki, mint egy marhavagon, most viszont alig volt benne valami, néhány kanapé, egy hifi, nyitott piásüvegek, amiket ki kellett kerülni vagy fogni és használni.
Okost6ojásoknak látszottak, az új glamour gizda fazon szerint öltözve, ami gyorsan a belvárosi lexikon részévé vált. Az egyik mintapéldány egy szűk, szögletes széles gallérú pöttyös ingben túlkiabálta a többit: Hallottátok? Safi kapott egy EU ösztöndíjat, hogy póréhagymákat tanulmányozzon Právában.
-Már megint az a kurva Práva- mondta egy másik, aki barna strébernadrágot viselt, és zsebes tornacipőt. Az csak a retardált posztszovjet mutánsok tabula rasája, ha engem kérdel. Bár sose bontották volna le a berlini falat.
Vlagyimir szomorúan figyelte őket. Nemcsak, hogy úgy töltötte az egész életét, hogy egyetlen EU ösztöndíjat sem nyert el, de minden szánalmas ruhadarab, amitől az emigráció óta szabadulni próbált, most a kifutók bombasikere lett. Zsebes tornacipő! Milyen förtelmes. És olyan öregnek érezte magát ezektől a műmájerektől, ő, aki csak a vacak kecskeszakállával és az „Emigráns” állandó jelzőjével tudta enyhíteni őskertvárosi ruhatárát.
-Én sokszor olvastam Turgenyev Feljegyzéseit, mondta Vlagyimir, remélve, hogy a Kirov Balettba és az Ermitázsba való gyermekkori kiruccanásai elég kulturníjjá teszi majd. Valójában az egyetlen alkalom, amikor Vlagyimir átfutotta az Egy vadász feljegyzéseit, egy évtizede volt és csak arra emlékezett belőle, hogy nagyrészt a szabadban játszódik.
A Ventillátor története ( Ribakov, az egyik főszereplő meséli Vlagyimirnek)
A mi titkos történetünk egy apával és egy fiúval kezdődik, mindketten Odessza nagy kikötővárosában születtek és nevelkedtek. Tudod, Vologya, elképzelni sem lehetett volna szorosabb kapcsolatot apa és fiú közt, annak ellenére, hogy ez az apa, aki foglalkozására nézve tengerész volt, gyakran hajózott a világ körül, és a fiát sok szeretője közül az egyiknek a gondjaira kellett bíznia. Grr. -Ribakov nyilvánvaló élvezettel morgott. Letelepedett egy közeli fotelba, és eligazgatta a párnákat.
-Minden hosszú elválás ólomsúlyként nehezedett az apa szívére- folytatta, s lehu
nyta szemét. A tengeren gyakorta folytatott képzeletbeli beszélgetéseket a fiával, még akkor is, ha a szakács, Ahmetyin, az a tetves csecsen könyörtelenül kicsúfolta, és kétségkívül a levesébe köpött. De azután egy napon az 198o-as évek végén…találd ki, mi történt. A szocializmus elkezdett összeomlani. Így hát apa és fia minden további gond nélkül kivándorolt Brooklynba. Rettenetes körülmények közé. Egy garzonlakásba. Mindenütt spanyolok. Ó, a szegények sanyarú sorsa! Nos, a fiú, Tolja volt a neve, de mindenki Bobák-nak hívta, szóval a fiú boldog volt, hogy újra együtt van a papácskájával, de még nagyon fiatal volt. Fel akart hozni egy lányt, hogy alaposan megdugja, tetőtől talpig. Nem volt könnyű, elhiheted. És nem volt a közelben olyan munka, ahol kamatoztathatta volna természetes intelligenciáját. Esetleg egy-két görög felbérelte, hogy robbantsa fel az éttermüket, biztosítási célból. Ügyes volt az ilyesmiben, úgyhogy bumm-bumm. Ribakov nagyot kortyolt a vodkából. Keresett a fiú így tíz-húszezret, de a fiú továbbra sem nyughatott. A Ventillátorember a fejére bökött az érthetőség kedvéért. Vlagyimir egyetértően megérintette saját fejét. A tea és a vodka kombinációjától izzadni kezdett. Zsebkendő után kotorászott a zsebében, de csak a Ribakovtól kapott tíz százdollárost találta. A bankjegyek ropogósak voltak, mintha keményítették volna őket. És akkor a fiú kapott egy tippet -folytatat Ribakov. Kapcsolatai letek. Először Londonba ment, aztán Ciprusra, aztán Právába. Práva? Vlagyimir felélénkült. A kilencvenes évek Párizsa? Amerika művész-elitjének kedvenc helye? Igen, folytatta Ribakov, ott manapság valóban lehet pénzt keresni. Néhány év leforgása alatt a fiú elfoglalja Právát, a megfélemlített helyiek meghajolnak az akarata előtt. Az ő kezében van a taxibiznisz a repülőtéren, fegyvereket csempészik Ukrajnából Iránba, kaviárt a Kaszpi tengertől Brighton Beachre, ópiumot Afganisztánból Bronxba, övé minden prosti a főtéren, közvetlenül a Kmart előtt. És minden héten pénzt küld a szerencsés apjának. Na ilyen egy hálásfiú. Bedughatta volna a Papát egy otthonba vagy egy pszichofarmra, ahogy a gyerekek szokták ezekben a cinikus időkben.
Nos, uborka , a Ventilátor és én örömmel tesszük meg Neked a következő ajánlatot: szerezd meg nekem az amerikai állampolgárságot, a fiam pedig igazgatóhelyettest csinál belőled. Egy modern üzletembert. Egy, …hogy is mondjátok ti zsidók? Egy ganefet. Az állás többet hoz óránként nyolc dollárnál, az biztos. Angol és az orosz nyelvtudás kell hozzá. A jelölt legyen egyszerre szovjet és amerikai. Érdekel a dolog?
Vlagyimir keresztbe tette a lábát és előredőlt, ebben a testhelyzetben kissé megborzongott. De ez a fizikai melodráma nevetséges volt. Logisztikai szempontból nem volt benne semmi. Úgysem lesz belőle maffiózó Kelet-Európában. Westchesteri szülők egyetlen, dédelgetett gyermeke, akik valaha évi huszonötezer dollárt fizettek, hogy egy haladószellemű középnyugati főiskolára járassák. Igaz, Vlagyimir nem arról volt híres, hogy egy jól körülhatárolt erkölcsi tájon mozogna, de a fegyvercsempészet Iránba egyértelműen nem volt a térképen. És mégis, az agya leghátsó zugában kinyílt egy ablak
.
S az események elindulnak, mihelyst egy sokfogú amerikai elnök néhány tonna kaviárért néhány tonna zsidót cserél Oroszországgal, s bevándorolt főszereplőink máris ott találják magukat a tréfliben…egy szadomazochista bárban dolgozó barátnővel, s sertés- szalámit falatozó, kivándorolt, identitásukat fenntartani akaró orosz zsidókkal
A kiadó előszava
Vlagyimir Girskin huszonöt évesen nem sokat szeretne az élettől. Igazi "Lúzeruska" - ahogy orosz édesanyja szólítja -, pénz nélkül, kilátások nélkül, egy szekrény méretű barátnővel, és a bevándorlási hivatal végtelenül unalmas mindennapjait éli New Yorkban. Ám egy napon útjába akad egy furcsa orosz öregember, aki a letelepedési engedélyért nagyobb összeget helyez kilátásba Girskinnek, és jó kapcsolatokat, amiből ugye sosem elég. A fiú belemegy a piszkos játszmába, és nemsokára Prágában, a kultúr- és maffiaparadicsomban találja magát
egy tréfás kedélyű gyilkos maffiózóval, Bobákkal az oldalán. Ketten ördögi tervet eszelnek ki, hogy az Európában identitásukat kereső hiszékeny amerikai fiatalokat kifosszák. Kezdetben minden simán megy, csak épp Prága az illúziók városa, ahol senki sem az, aminek látszik...
Az Orosz rulett kezdőknek vérbő humorú beszámoló az európai zsidó bevándorlók USA-élményeiről, miközben feledhetetlen szatíra is egyben, amely ízeire szedi szét a nagybetűs "Amerikai álmot". Ahogy egy lelkes kritikusa írta; "Vlagyimir Girskin leigázta Európa egyik felét, csak a rossz felén kezdte..."
Mivel Kaminer az idén feleségével, egész pontosan a feleségével írt szakácskönyvvel, érkezett a Könyvfesztiválra, így kénytelen voltam betevő orosz zsidó bevándorló adagomat a Konkrét Könyveknél (an imprint of Ulpius-ház Könyvkiadó) megszerezni Gary Shteynart Orosz rulett kezdőknek című regényével. Kemény küzdelem volt, mert a Dobó Geri tervezte borító miatt nehezemre esett kézbe venni a könyvet. És hogy mindenki hamar rájöjjön, hogy ez egy előítéletes poszt lesz: mi a francot várjunk valakitől, akit Gerinek hívnak
És mit várjunk valakitől, akit Garynek hívnak? Hát egy egészen habkönnyűn (Kaminernél is habkönnyűbben) olvasható regényt, ami ráadásul elég hosszú ahhoz, hogy jól beleélj magát a ember és még mindig ne legyen vége, ráadásul Shteyngart (Kaminerrel szemben) gyerekkorában vándorolt ki az USA-ba, így lényegesen jobban beszél angolul, mint Kaminer németül, plusz Varró Zsuzsa remekül fordított (és éljen! éljen! megszületett egy újabb aligfordított magyar szó: az Euréka utca protszija után hivatalosan is van expat)
A cselekmény röviden annyi, hogy a gyermekkorában a Szovjetunióból az USA-ba települt Vlagyimir Girskin 1993-ban 25 évesen egy bevándorlókat segítő civil szervezetnél dolgozik, szert tesz egy barátnőre, akihez kéne sok pénz, de a pénzszerzés kalamajkái közepette sok-sok bonyodalomba keverdik, amiért gyorsan expattá kell válnia, irány Práva! (Ez egyébként engem eléggé idegesített, hogy a cseh Prágából, sztolovác Práva lesz, a Károly-hídból, Emánuel, Alfonz Muchából, Adolf Pstrucha, stb.) Ott aztán a helyi orosz alvilággal sok bonyodalom közepette egybefoly, aztán még több bonyodalom közepette szétvál, és akkor vissza Ámerika.( Van időnk.hu [a]http://209.85.129.104/search?q=cache:O5-psOpsOXMJ:vanidonk.blogspot.com/index.html+orosz+rulett+kezd%C5%91knek&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu[text]http://209.85.129.104/search?q=cache:O5-psOpsOXMJ:vanidonk.blogspot.com/index.html+orosz+rulett+kezd%C5%91knek&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu[/a]
Gary Shteyngart: Orosz rulett kezdőknek
Konkrét Könyvek, 2007, Budapest
Kerekes Tamás
[a]http://www.marlonbrandy.nolblog.hu[text]www.marlonbrandy.nolblog.hu[/a]
-
A kollizió
Lehetséges volna: szerelem első szóra? És úgy, hogy az első szó az, hogy „nem?” Itt az ember tegye félre a hitetlenségét és válaszoljon igenlően: igen, a poszt-Reagan/ Bush Manhattanban, ezzel a piercingelt, nyughatatlan, villódzó képeken nevelkedett és verbálisan vacilláló ifjúsággal: lehetséges. Mert eben az egy szóban Vlagyimir, aki szégyenletes menekülése óta a középnyugattól nem szerette magát, felismerte az önszeretet egy örvendetes helyettesítőjét. Végül is itt egy nő, aki egyedül van és elkülönül a bulikon, aki rabszolgalányként dolgozik, aki Vlagyimir sejtése szerint, csak az öltözködésben engedte meg magának az extravaganciát, de egyébként tudta, hogy világának erős korlátai vannak.
A főhős : VLADIMIR
Az ünnepelt Tyson félrevontaVladimirt. Nagyon örülök, hogy megismertelek -mondta, lehajtva a fejét Vladimir szintjére, nagyon örülünk, hogy megismertelek-mondta; mozdulata természetes volt, mint egy darukar lendülése. Biztosan sok alacsony barátja van, mint az a fiatal, légies nő is, Kuala Lumpurból. -És Frank is nagyon örül. Mindig kerestünk egy kedves oroszajkú embert Franknek.- És Frank is nagyon örül.
-Jó itt lenni –jegyezte meg Vladimir udvariasan.
-Itt? Amerikában?
-Nem, nem,. A buliban.
-Ja, a buliban. Itt. Frankón megmondom neked, Vlagyimir
Vlagyimir lábujjhegyre állt. Tyson szája, az a nagy, kiugró valami frankót készült kiereszteni. Mi lehet az?
Azon az estén UV -fényben és hangos dzsesszmuzsikában úsztak egy lepukkant gyárépület legfelső emeletén. Mielőtt kipucolták, a hely biztos úgy nézett ki, mint egy marhavagon, most viszont alig volt benne valami, néhány kanapé, egy hifi, nyitott piásüvegek, amiket ki kellett kerülni vagy fogni és használni.
Okost6ojásoknak látszottak, az új glamour gizda fazon szerint öltözve, ami gyorsan a belvárosi lexikon részévé vált. Az egyik mintapéldány egy szűk, szögletes széles gallérú pöttyös ingben túlkiabálta a többit: Hallottátok? Safi kapott egy EU ösztöndíjat, hogy póréhagymákat tanulmányozzon Právában.
-Már megint az a kurva Práva- mondta egy másik, aki barna strébernadrágot viselt, és zsebes tornacipőt. Az csak a retardált posztszovjet mutánsok tabula rasája, ha engem kérdel. Bár sose bontották volna le a berlini falat.
Vlagyimir szomorúan figyelte őket. Nemcsak, hogy úgy töltötte az egész életét, hogy egyetlen EU ösztöndíjat sem nyert el, de minden szánalmas ruhadarab, amitől az emigráció óta szabadulni próbált, most a kifutók bombasikere lett. Zsebes tornacipő! Milyen förtelmes. És olyan öregnek érezte magát ezektől a műmájerektől, ő, aki csak a vacak kecskeszakállával és az „Emigráns” állandó jelzőjével tudta enyhíteni őskertvárosi ruhatárát.
-Én sokszor olvastam Turgenyev Feljegyzéseit, mondta Vlagyimir, remélve, hogy a Kirov Balettba és az Ermitázsba való gyermekkori kiruccanásai elég kulturníjjá teszi majd. Valójában az egyetlen alkalom, amikor Vlagyimir átfutotta az Egy vadász feljegyzéseit, egy évtizede volt és csak arra emlékezett belőle, hogy nagyrészt a szabadban játszódik.
A Ventillátor története ( Ribakov, az egyik főszereplő meséli Vlagyimirnek)
A mi titkos történetünk egy apával és egy fiúval kezdődik, mindketten Odessza nagy kikötővárosában születtek és nevelkedtek. Tudod, Vologya, elképzelni sem lehetett volna szorosabb kapcsolatot apa és fiú közt, annak ellenére, hogy ez az apa, aki foglalkozására nézve tengerész volt, gyakran hajózott a világ körül, és a fiát sok szeretője közül az egyiknek a gondjaira kellett bíznia. Grr. -Ribakov nyilvánvaló élvezettel morgott. Letelepedett egy közeli fotelba, és eligazgatta a párnákat.
-Minden hosszú elválás ólomsúlyként nehezedett az apa szívére- folytatta, s lehu
nyta szemét. A tengeren gyakorta folytatott képzeletbeli beszélgetéseket a fiával, még akkor is, ha a szakács, Ahmetyin, az a tetves csecsen könyörtelenül kicsúfolta, és kétségkívül a levesébe köpött. De azután egy napon az 198o-as évek végén…találd ki, mi történt. A szocializmus elkezdett összeomlani. Így hát apa és fia minden további gond nélkül kivándorolt Brooklynba. Rettenetes körülmények közé. Egy garzonlakásba. Mindenütt spanyolok. Ó, a szegények sanyarú sorsa! Nos, a fiú, Tolja volt a neve, de mindenki Bobák-nak hívta, szóval a fiú boldog volt, hogy újra együtt van a papácskájával, de még nagyon fiatal volt. Fel akart hozni egy lányt, hogy alaposan megdugja, tetőtől talpig. Nem volt könnyű, elhiheted. És nem volt a közelben olyan munka, ahol kamatoztathatta volna természetes intelligenciáját. Esetleg egy-két görög felbérelte, hogy robbantsa fel az éttermüket, biztosítási célból. Ügyes volt az ilyesmiben, úgyhogy bumm-bumm. Ribakov nagyot kortyolt a vodkából. Keresett a fiú így tíz-húszezret, de a fiú továbbra sem nyughatott. A Ventillátorember a fejére bökött az érthetőség kedvéért. Vlagyimir egyetértően megérintette saját fejét. A tea és a vodka kombinációjától izzadni kezdett. Zsebkendő után kotorászott a zsebében, de csak a Ribakovtól kapott tíz százdollárost találta. A bankjegyek ropogósak voltak, mintha keményítették volna őket. És akkor a fiú kapott egy tippet -folytatat Ribakov. Kapcsolatai letek. Először Londonba ment, aztán Ciprusra, aztán Právába. Práva? Vlagyimir felélénkült. A kilencvenes évek Párizsa? Amerika művész-elitjének kedvenc helye? Igen, folytatta Ribakov, ott manapság valóban lehet pénzt keresni. Néhány év leforgása alatt a fiú elfoglalja Právát, a megfélemlített helyiek meghajolnak az akarata előtt. Az ő kezében van a taxibiznisz a repülőtéren, fegyvereket csempészik Ukrajnából Iránba, kaviárt a Kaszpi tengertől Brighton Beachre, ópiumot Afganisztánból Bronxba, övé minden prosti a főtéren, közvetlenül a Kmart előtt. És minden héten pénzt küld a szerencsés apjának. Na ilyen egy hálásfiú. Bedughatta volna a Papát egy otthonba vagy egy pszichofarmra, ahogy a gyerekek szokták ezekben a cinikus időkben.
Nos, uborka , a Ventilátor és én örömmel tesszük meg Neked a következő ajánlatot: szerezd meg nekem az amerikai állampolgárságot, a fiam pedig igazgatóhelyettest csinál belőled. Egy modern üzletembert. Egy, …hogy is mondjátok ti zsidók? Egy ganefet. Az állás többet hoz óránként nyolc dollárnál, az biztos. Angol és az orosz nyelvtudás kell hozzá. A jelölt legyen egyszerre szovjet és amerikai. Érdekel a dolog?
Vlagyimir keresztbe tette a lábát és előredőlt, ebben a testhelyzetben kissé megborzongott. De ez a fizikai melodráma nevetséges volt. Logisztikai szempontból nem volt benne semmi. Úgysem lesz belőle maffiózó Kelet-Európában. Westchesteri szülők egyetlen, dédelgetett gyermeke, akik valaha évi huszonötezer dollárt fizettek, hogy egy haladószellemű középnyugati főiskolára járassák. Igaz, Vlagyimir nem arról volt híres, hogy egy jól körülhatárolt erkölcsi tájon mozogna, de a fegyvercsempészet Iránba egyértelműen nem volt a térképen. És mégis, az agya leghátsó zugában kinyílt egy ablak
.
S az események elindulnak, mihelyst egy sokfogú amerikai elnök néhány tonna kaviárért néhány tonna zsidót cserél Oroszországgal, s bevándorolt főszereplőink máris ott találják magukat a tréfliben…egy szadomazochista bárban dolgozó barátnővel, s sertés- szalámit falatozó, kivándorolt, identitásukat fenntartani akaró orosz zsidókkal
A kiadó előszava
Vlagyimir Girskin huszonöt évesen nem sokat szeretne az élettől. Igazi "Lúzeruska" - ahogy orosz édesanyja szólítja -, pénz nélkül, kilátások nélkül, egy szekrény méretű barátnővel, és a bevándorlási hivatal végtelenül unalmas mindennapjait éli New Yorkban. Ám egy napon útjába akad egy furcsa orosz öregember, aki a letelepedési engedélyért nagyobb összeget helyez kilátásba Girskinnek, és jó kapcsolatokat, amiből ugye sosem elég. A fiú belemegy a piszkos játszmába, és nemsokára Prágában, a kultúr- és maffiaparadicsomban találja magát
egy tréfás kedélyű gyilkos maffiózóval, Bobákkal az oldalán. Ketten ördögi tervet eszelnek ki, hogy az Európában identitásukat kereső hiszékeny amerikai fiatalokat kifosszák. Kezdetben minden simán megy, csak épp Prága az illúziók városa, ahol senki sem az, aminek látszik...
Az Orosz rulett kezdőknek vérbő humorú beszámoló az európai zsidó bevándorlók USA-élményeiről, miközben feledhetetlen szatíra is egyben, amely ízeire szedi szét a nagybetűs "Amerikai álmot". Ahogy egy lelkes kritikusa írta; "Vlagyimir Girskin leigázta Európa egyik felét, csak a rossz felén kezdte..."
Mivel Kaminer az idén feleségével, egész pontosan a feleségével írt szakácskönyvvel, érkezett a Könyvfesztiválra, így kénytelen voltam betevő orosz zsidó bevándorló adagomat a Konkrét Könyveknél (an imprint of Ulpius-ház Könyvkiadó) megszerezni Gary Shteynart Orosz rulett kezdőknek című regényével. Kemény küzdelem volt, mert a Dobó Geri tervezte borító miatt nehezemre esett kézbe venni a könyvet. És hogy mindenki hamar rájöjjön, hogy ez egy előítéletes poszt lesz: mi a francot várjunk valakitől, akit Gerinek hívnak
És mit várjunk valakitől, akit Garynek hívnak? Hát egy egészen habkönnyűn (Kaminernél is habkönnyűbben) olvasható regényt, ami ráadásul elég hosszú ahhoz, hogy jól beleélj magát a ember és még mindig ne legyen vége, ráadásul Shteyngart (Kaminerrel szemben) gyerekkorában vándorolt ki az USA-ba, így lényegesen jobban beszél angolul, mint Kaminer németül, plusz Varró Zsuzsa remekül fordított (és éljen! éljen! megszületett egy újabb aligfordított magyar szó: az Euréka utca protszija után hivatalosan is van expat)
A cselekmény röviden annyi, hogy a gyermekkorában a Szovjetunióból az USA-ba települt Vlagyimir Girskin 1993-ban 25 évesen egy bevándorlókat segítő civil szervezetnél dolgozik, szert tesz egy barátnőre, akihez kéne sok pénz, de a pénzszerzés kalamajkái közepette sok-sok bonyodalomba keverdik, amiért gyorsan expattá kell válnia, irány Práva! (Ez egyébként engem eléggé idegesített, hogy a cseh Prágából, sztolovác Práva lesz, a Károly-hídból, Emánuel, Alfonz Muchából, Adolf Pstrucha, stb.) Ott aztán a helyi orosz alvilággal sok bonyodalom közepette egybefoly, aztán még több bonyodalom közepette szétvál, és akkor vissza Ámerika.( Van időnk.hu [a]http://209.85.129.104/search?q=cache:O5-psOpsOXMJ:vanidonk.blogspot.com/index.html+orosz+rulett+kezd%C5%91knek&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu[text]http://209.85.129.104/search?q=cache:O5-psOpsOXMJ:vanidonk.blogspot.com/index.html+orosz+rulett+kezd%C5%91knek&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu[/a]
Gary Shteyngart: Orosz rulett kezdőknek
Konkrét Könyvek, 2007, Budapest
Kerekes Tamás
[a]http://www.marlonbrandy.nolblog.hu[text]www.marlonbrandy.nolblog.hu[/a]
-
