Portfóliók

Feltornyosulnak a felhők felettünk,
Ahogy haladunk a fényből kiérünk,
Már sápadtan mosolyog a nap ránk
Szemünkben még izzófényt látnánk
Ha megállnánk, de hajt a kavargó idő

Koppan az esőcsepp, egyre sűrűbb
Zápor hullik, követi lüktető szívünk
Nyugtalan dobogását, bizsergetően
Tapad ránk, átölelve testünk féltően
Ha átérezhetnénk, de hajt a hűvös idő

Minden cseppben az örök küzdelem
Hódító, bódító, mámoros, szüntelen
Örök körforgásban születik és múlik
Szélsodorta pillanat darabokra hullik
Ha megnyugodhatnánk, de hajt az idő

A monoton percegésben szivárvány
Kínálja útját, repül a szerelemszárny
Egymást átölelve jön a legszebb perc
Összeérve jelent, s múltat átérezhetsz
Ha együtt álmodnánk, de hát hajt az idő