Portfóliók

Megérkezve a szelek szárnyán, suhanva
Semmiből röppen, eltűnik már valahova
Megjelenik mosolyogva, bár láthatatlan
Táncot lejt, körülvesz, járkál, hangtalan

Keresztül lépdel képzeletbeli küszöbön
Hogy szendergő gondolatokba merüljön
Bátortalanul fontosságát is bizonygatva
Rátelepszik kissé feszülten szorongatva

A kínos csend, ami körülvesz szüntelen
Ami éppen mögötte húzódik érthetetlen
Elégedetten nyugtázza, kicsit furcsállja
Egy halk hang se jut a határtalan világra

Tesz-vesz, hogy az ürességben ne éljen
Zaklatott csend érkezett következtében
Beborítható habos fehér virágmintákkal
Nyomban dermedt csend lesz csodákkal

Az ámulat elszáll, mennek játszani már
Magához eszmél, itt bizonytalanság jár
Ez már kétkedő csend üvegtábla mögött
A halvány kép, színtelen fogalom között

Érzések mozdulnak álmatagon, recsegve
Lyukakat fúrva a távolba révedő tekintete
Kíváncsi csend lett egy világ szegletében
Már a tiszta éjszakai égbolt képzeletében

Az idő illőn beköszön, megtöri a csendet
Köszörülve torkát ölt a néma csend testet
Öntudatlan élet, mélyben örvénylő titkok
Reméld, hogy megérted : miért szótlanok