Portfóliók

A Tollaskígyó egy tabáni fa lombjai között kucorogva ijedten pislogott, amikor lecsaptak rá a ORFK kommandósai. Kissé fázott az esti hűvösben, a kiabálásból pedig semmit sem értett. Tulajdonképpen azt sem tudta hol van. Fél óra múlva viszont már a ORFK Teve utcai főhadiszállásán találta magát, ahol Tóth százados vezérletével nekiláttak a kihallgatásának.
- Anyja neve, foglalkozása? - próbálta felvenni az adatokat Tóth beosztottja, Kiss zászlós.
Ám a Tollaskígyó, ha akart volna sem tudott válaszolni a kérdésekre, hiszen évszázadok óta súlyos amnéziában szenvedett. Csak nézett maga elé tanácstalanul, vajon mit akarhatnak tőle.
- Mi a neved? Nem ér-tesz ma-gya-rul? - tagolta lassan Kiss zászlós, hátha ezzel segít a helyzeten.
De a szoba közepére ültetett teremtmény továbbra is csak riadtan meredt maga elé. Aztán nagyon halkan motyogni kezdte: - Kvecalkoatl, Kvecalkoatl...
- Szórakozol velünk? Mit vakerálsz itt cigányul? - üvöltött rá Tóth százados a dühtől egészen kivörösödve, és egy hatalmasat lehúzott a Tollaskígyónak. Az ütésbe egészen belerázkódott az amnéziától szenvedő istenség agya. Egy ideig kábán pislogott, majd egyszerre sárgás fény gyúlt a szemében, a következő pillanatban pedig letépte kihallgatója fejét. Mire a többiek felocsúdtak már csak a hűlt helyét találták.
Tóth századost az ORFK saját halottjának tekinti, hozzátartózóinak az év végéig adott haladékot a szolgálati lakás elhagyására.

[p][/p]