Portfóliók
borsa
Trágárkodás kultúrkörben
[a]http://borsa.hu/cikk/20070401/tragarkodas_kulturkorben/[text]http://borsa.hu/cikk/20070401/tragarkodas_kulturkorben/[/a]
Azt mondják a magyar kultúra szerves része a káromkodás, mégis zavarbaejtő, ha színházban találkozunk ezzel. Az Udvariatlan szerelem című előadás nem kímél minket.
Ritkán kerül ki piros karika egy előadás plakátjára. Már csak ezért is izgatottabbnak érzed magad, amikor belépsz a kicsi nézőtérre, és előretrappolsz a második sorba. Ekkor még nem tudod, hogy vesztedre lesz az a hely, ahonnan mindent látni, örülsz és figyeled a körülötted lévőket. Egyetemisták, néhány középkorú fazon és öreg néni, már be is telt a terem, te meg csak találgatod, mi következhet.
Annyit már tudsz, hogy az előadás alapjául az Udvariatlan szerelem című kötet szolgált, amelyben találunk ismert -Dante, Chaucer vagy Aquitániai Vilmos -, és kevésbé ismert - Afonso Eanes do Coton - költőket, trubadúrokat. Csehy Zoltán, Borbáth Péter, Dúll Kata, Győrei Zsolt, Havasi Attila, Horváth Viktor, Jeney Zoltán, Ladányi-Turóczy Csilla versfordításait Győrei Zsolt rendezésében láthatjuk.
Ráhangolódásnak helye nincs, rögtön belevágnak a közepébe. Igyekszel követni a pergő ritmust és felfogni, hogy mi zajlik a színpadon, de mindennek ellenére a tizedik percben már tudod, egyáltalán nem volt jó ötlet előre ülni. Zavartan vigyorogsz az egyébként igen jóképű színész srác szemébe, míg ő legnemesebb szervének kalandjairól beszél. Menekülési útvonalat keresve hallgatod, amint cenzúra nélkül, kellő alapossággal tálalja a részleteket.
Melós duma kulturális köntösben
Zavarodat csak jobban fokozza, hogy a nénikék éppen mögéd ültek. Legszívesebben hátrafordulnál és befognád a fülüket. Olyan érzésed van, mintha a szüleiddel pornóznál. Végül túllendülsz ezen is, megnyugtatod magadat azzal a gondolattal, hogy biztos hallottak ők már különbet is. A mosolygást abbahagyni már úgysem tudod, és már az is tetszik, hogy amit a melósok hét közben kötőszóként dobálnak utánad, itt művészi köntöst kapott.
A középkori költészet egy másik szeletét ismered meg. Az ájtatos szüzek és ábrándozó lovagok után végre egy hús-vér szelet a XIII. század emberéből. Egyházat, prüdériát és főleg lányos zavarodat nem kímélő őszinteséggel emlegetik a hitbuzgó urak öltözék alatti szerszámhasználatát. Mintha mindenki be lenne oltva tavasz hormonnal. Mindezt humorral és öniróniával, öncélúságnak és közönségességnek nyoma sincs.
Alig egy óra múlva, az utcára kilépve sem tudod levakarni az idétlen vigyort az arcodról és biztos vagy benne, minden szembejövő pasi tudja, hogy épp mire gondolsz. A legjobb, ha hazasietsz a párodhoz, aki izgatottságodat látva biztosan bánni fogja, hogy ezúttal nem tartott veled a színházba. Aggodalomra semmi ok, a "A fiatal tollforgatók kötetben is megjelent fordításainak esszenciáját a Színművészeti Egyetem muzsikás kedvű, élénk fantáziájú növendékei kürtölik világgá április 15-én a Spinoza Házban."
[a]http://borsa.hu/cikk/20070401/tragarkodas_kulturkorben/[text]http://borsa.hu/cikk/20070401/tragarkodas_kulturkorben/[/a]
Azt mondják a magyar kultúra szerves része a káromkodás, mégis zavarbaejtő, ha színházban találkozunk ezzel. Az Udvariatlan szerelem című előadás nem kímél minket.
Ritkán kerül ki piros karika egy előadás plakátjára. Már csak ezért is izgatottabbnak érzed magad, amikor belépsz a kicsi nézőtérre, és előretrappolsz a második sorba. Ekkor még nem tudod, hogy vesztedre lesz az a hely, ahonnan mindent látni, örülsz és figyeled a körülötted lévőket. Egyetemisták, néhány középkorú fazon és öreg néni, már be is telt a terem, te meg csak találgatod, mi következhet.
Annyit már tudsz, hogy az előadás alapjául az Udvariatlan szerelem című kötet szolgált, amelyben találunk ismert -Dante, Chaucer vagy Aquitániai Vilmos -, és kevésbé ismert - Afonso Eanes do Coton - költőket, trubadúrokat. Csehy Zoltán, Borbáth Péter, Dúll Kata, Győrei Zsolt, Havasi Attila, Horváth Viktor, Jeney Zoltán, Ladányi-Turóczy Csilla versfordításait Győrei Zsolt rendezésében láthatjuk.
Ráhangolódásnak helye nincs, rögtön belevágnak a közepébe. Igyekszel követni a pergő ritmust és felfogni, hogy mi zajlik a színpadon, de mindennek ellenére a tizedik percben már tudod, egyáltalán nem volt jó ötlet előre ülni. Zavartan vigyorogsz az egyébként igen jóképű színész srác szemébe, míg ő legnemesebb szervének kalandjairól beszél. Menekülési útvonalat keresve hallgatod, amint cenzúra nélkül, kellő alapossággal tálalja a részleteket.
Melós duma kulturális köntösben
Zavarodat csak jobban fokozza, hogy a nénikék éppen mögéd ültek. Legszívesebben hátrafordulnál és befognád a fülüket. Olyan érzésed van, mintha a szüleiddel pornóznál. Végül túllendülsz ezen is, megnyugtatod magadat azzal a gondolattal, hogy biztos hallottak ők már különbet is. A mosolygást abbahagyni már úgysem tudod, és már az is tetszik, hogy amit a melósok hét közben kötőszóként dobálnak utánad, itt művészi köntöst kapott.
A középkori költészet egy másik szeletét ismered meg. Az ájtatos szüzek és ábrándozó lovagok után végre egy hús-vér szelet a XIII. század emberéből. Egyházat, prüdériát és főleg lányos zavarodat nem kímélő őszinteséggel emlegetik a hitbuzgó urak öltözék alatti szerszámhasználatát. Mintha mindenki be lenne oltva tavasz hormonnal. Mindezt humorral és öniróniával, öncélúságnak és közönségességnek nyoma sincs.
Alig egy óra múlva, az utcára kilépve sem tudod levakarni az idétlen vigyort az arcodról és biztos vagy benne, minden szembejövő pasi tudja, hogy épp mire gondolsz. A legjobb, ha hazasietsz a párodhoz, aki izgatottságodat látva biztosan bánni fogja, hogy ezúttal nem tartott veled a színházba. Aggodalomra semmi ok, a "A fiatal tollforgatók kötetben is megjelent fordításainak esszenciáját a Színművészeti Egyetem muzsikás kedvű, élénk fantáziájú növendékei kürtölik világgá április 15-én a Spinoza Házban."
