bezár
 

Portfóliók

Negyedik 5o vers

Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
-------------------------------------------------------------------------------------------
Kis madárka ül az ágon....

Kismadárka ül az ágon,
Neked küldöm,
Hozzád szálljon!!
Halld meg mit üzenek neked,

Szívemben lángol a szerelem.
Az arcodra mosoly szálljon.
Szemedben fény nevessen,
Hiszen csak téged szeretlek!

Édes csókot az ajkaidra,
Lágy ölelést két karomban.
Élvezzük a nap melegét,
S a szerelmünk forró hevét.

Tüzet gyújtottál szívemben,
Szikrát a két szememben.
Szeretlek hisz te is tudod,
Tiéd minden gondolatom!!!!

2007.05.15.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Nem rombol....

Nem rombol, csak kesereg,
Szívében tombol a gyűlölet,
Mert szíve sajog legbelül érzem,
Kitörni készül a szüntelen.

Mint izzó lávafolyam tör elő
Fröcsköl, s éget amerre jár,
De hamvaiból újra és újra
Fiss élet keletkezik a tűz nyomán.....



2007.05.06.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Madárdalos ébresztő....

Félhomályban, félálomban
Hajnali pirkadatban a szobámban,
Zene szól a fülembe,
Egy kismadár éneke.

Csak csendben hallgatom némán,
Mert oly kellemes nekem.
A kismadár trillája melengeti lelkemet.
Szemem csukva, fülem nyitva,
S a kimadár hangja cseng,
Újra és újra!


2007.05.06.
--------------------------------------------------------------------------------------------
KERESEM A BOLDOGSÁG TARKA MADARÁT....

Szárnya szegett kismadár
A nagyvilágban merre szállsz?
Hol talállak mond hol lehetsz?
Az utat feléd mutatod nekem?

Szabadon szárnyalnék veled
Megkeresném kedvesem
Hogy szerelemben és békében
Karjaiban pihenni térjek.

Két karomban tarthassam
Csókjaimmal elhalmozzam
Mond te kedves kismadár?
Vajon most hol? Merre szállsz?

Mosolyt varázsolnék rád
Hogy ne légy szomorú ma már
Elvesznék két szép szemedben
Csakhogy boldog légy minden este..


2007.05.05.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Halld meg tengerész szavam...

Haragosan zúg, morog a tenger
Retteg mindenki, ki nyílt vizen evez,
Mert a tenger istene nem kegyelmez,
Alkudni nem lehet vele.

Elnyel mindent, s mindenkit,
Ki volt oly vakmerő és bátor,
Hogy azt hitte uralja őt
S szembeszállhat vele bárhol.

Halld meg hát tengerész
Mit üzen most néked,
Ha életed meghagyja
Csak köszönd meg! Érted?!

Mert lehet kegyes hozzád a sors,
De lehet még mostoha,
Ha nem tiszteled erejét,
Nem kegyelmez neked soha....

2007.05.03.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Ha gyűlölsz....

Ha gyűlölsz s a könnyeid nyeled
Szíved hidd el, akkor sem lesz
Egy cseppet sem könnyebb,
Mert a gyűlölet és a szeretet
Egy tőröl fakad!! Én úgy hiszem.

Ki megsebezte szíved,
S benned mély nyomtot hagyott,
Kinek gondolatára is nyelsz egy nagyot,
Kinek emléke örökké szívedben ragyog,
Hiába gyűlölöd! Szereted őt nagyon!

Mert ha gondolatban mindig csak vele,
Ha szíved vérzik, és sebekkel van tele,
Ha a sebekről csak az ő neve jut eszedbe.
Ha azt gondolod hogy milyen jó volt vele.

Tombolhat benned a boszú lángja
Gyűlöletednek akkor is ő mindig a tárgya,
Ez még akkor a fájó, elmult szerelem virága.
Hiába titkolod, s terítesz rá fátylat,
A legsűrűbb szövésen keresztül utat tör magának.

Mondod hogy gyűlölöd!
De érzed hogy nem igaz,
Vissza hoznád őt! Ez tudod hogy igaz!
De nem vallod be de őt akarod!
Pedig övé minden titkos gondolatod.......

2007.05.03.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Mond miért van....

Mond miért van hogy könnyed hull,
S nem tudod miért!
De oly jó sírni,
Bár nem érted miért!

Ha látod, hogy más boldog,
Könny miért szökik szemedbe?
Tán boldogtalan vagy?
Ez a sorsod mindörökre?

Igen! Talán ez!
De ezt te honnan tudod?
Nyitott könyv vagyok talán?
Hát fejtsd meg ha tudod!

Ezernyi gondolat zsibong az agyamban.
Mind mind tudatni akarja!!!!!!!
De NEM!!! Nem akarok tudni róla én!!!!!!!
Nekem ez rendeltetett, ezt dobta a gép!!!!!

Boldog voltam egykor,
Szárnyaltam vele
De egyszer vége lett.
S ma nem vele.....

Nem kérdem miért?
De egyszer vége lett,
Azóta kutatom,
Egyre csak szüntelen..

2007.05.04
---------------------------------------------------------------------------------------------
Álommanó

Legyen álmod könnyű és légies,
Mert hidd el álmodni, csak így érdemes.
Mikor álommanó pilládra ül
Mikor az éj ajkadra édes csókot küld,

Feledd a napi gondokat, szárnyalj és lebegj
Az álmok tengerén, légy boldog vele.
Vele kit álmodtál, kinek szíve, hárfa húrja
S te vagy az egyetlen ki érzéssel játszik rajta.

Játszol egy gyönyörű dallamot,
Mellyel kedvesed álomba ringatod.
S akkor már nem egyedül álmodsz,
Mert együtt vagy vele,
Az álmok mezején virágokat szedve..


2007.05.02.
--------------------------------------------------------------------------------------------
A tavasz varázsa

A tavaszi zsongás pergése
A mezei állatok ébredezése,
A természet újjászületése,
Az őzek ridat menekülése.

Mind mind magával hozza a tavaszt,
A szerelmet, s a csalódásokat.
Majd egy újabb szerelem lángoló hevét
Mely megrezegteti a fák, s bokrok levelét.

Majd békésen elvarázsolva újra
Merülsz el egy új kapcsolatban.
Élvezd a tavasz illatát,
Az első napsugár simogatását,

A lágy szellő érintését
A hűs patag hangjának csörgedezését
Figyeld némán a pillangó táncát
Érezd a szerelem hívó szavát.....

2007.04.30
--------------------------------------------------------------------------------------------
BÁNATOS KISKUTYA VAGYOK

Bánatos kiskutya vagyok,
Szemedben könnycsepp ragyog,
Lecsókolnám arcodról a könnyet,
Hogy ne lássam amikor szenvedsz.

Csak mosolyod lássam amint rám nevetsz
Bíborszínú ajkad mely annyira kedves.
Szemed tüzének pillantása mely elveszejt
Csak ezt szeretném látni, ha rád nézek kedves.



Ne szégyelld könnyeid,
Hagyd hullani el ne rejtsd!
Mert minden könnycsepp
Egy-egy vércsepp
Megsebzett szívedből
Ezt SOHA NE feledd!!!


Ha a hold arca elpirul, hamarosan eső hull.
Így pirulok én most kedves, patakokban hull a könnyem.
Elbújok messze a világtól, hogy könnyeim ne lásd most
De tudd hogy bánatos vagyok, s a felhőből patakzom.

2007.04.30.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Felhők felett..

Felhők gyülekeznek a kék égen
A napsugár is elbújt az éj tenegrében,
Lángol a messzeségben a sötét ég alja
Vihar készül, kitörni talán hajnalra.

Szele megérint, érzem.
Reszketek ha most rád nézek.
Nem kedves, nem azért, mert fázom,
Hanem azért mert oly nagyon hiányzol.

Szívemben tombol ezernyi érzés,
Izzó lávafolyam mi ott bent ég még,
Perzsel, éget, s rötgön lángra kap,
Oly forró az érzés, mi most felkavar.

Pusztító viharként készülne kitörni
Felkapni mindent, s magával ragadni
Egy csöppnyi porszemet sem hagyni másnak.
Mi hozzád tartozik nem engedni másnak.

Mindent elragadni ölelni százszor,
Ajkad csókokkal borítani bárhol
Érezni lekled finom rezdülését
S hallani hangod bársonyos rezgését.

Mindez ott szunnyad belül a lelkemben
Őrzöm, ott féltve jó mélyen elrejtve
Nem engedek be egyetlen kíváncsi szemet sem
Csak ketten vagyunk ott bent együtt a fellegekben.


2007.04,30.
--------------------------------------------------------------------------------------------
ÉRINTSD MEG A SZIVEM

Mikor az első napsugár az ég aljára szalad
Mikor fényével elűzi a holdat,
Mikor bíborszínre festi az ég alját
Hírdetve, hogy ébredj, mert közel jár.

Akkor arcodra fessen pírt a hajnal,
Akkor hajad borzolja a szél,
Akkor ajkad nyíljon édes csókra,
Hogy a szíved remegjen belé!

Akkor érezd kevesed vágyát,
Végre teljesítsd minden álmát,
Mire az öreg hold újra éled,
Szerelmed megint lángban égjen..

Mikor megkezdi útját az öreg hold,
Mikor az esthajnal fényben ragyog.
Akkor érintsd meg a szíve rejtekét,
Ne hagyd hogy szerelme elhamvadjon még.


2007.04.30
--------------------------------------------------------------------------------------------
Csak csendesen...

Szép éjt, csendeset, neked
Hogy a világ ne ébredjen
Alszik most a fű, s a rét,
A virág az illatát ontja szét.

Alszik a kismadár, fészkében
Lapul a vad a fák alatt
Odvában szunnyad a mókus család
Csak én tudom, hogy valaki járt nálam.

Bekopogott az ablakon.
Így köszöntött csendesen
Kedvesem megjöttem halld szavam,
Ébredj és tárd ablakodat.

Hoztam a tavasz hírnökét,
Elsőként neked ide
Érezd a virág illatát
És elhoztam neked őt ide.


2007.04.30.
--------------------------------------------------------------------------------------------
REPÜLJ PILLANGÓ

Repülj kicsi pillangó, tárd ki szányaidat,
Vitorlázz a szélben és engedd el magad,
Élvezd a napsugárt, az esőt, és a szelet.
Érezd a zsongást, mit a tavasz hozott neked.



Pörögj, táncolj, ébredj,
Találd meg a párod
Ne hagyd elszaladni,
A legféltettebb álmod.

Váltds valóra mindazt,
Mit régen megálmodtál
Bontsd ki szárnyaidat
S repülj újra most már!!

2007.04.30.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Mikor a hold.....

Mikor az est sötét fátylát teríti az égre,
Mikor a napusugár aludni tér végre.
Mikor a hold ezüstös fénye álmodban téged elkísér.
Akkor kedvesed szava hozzád is elér.


Mikor kigyúl a sok fényes csillag a sötét ég tengerén,
Világít messzire, mint meganyni apró láng szerte - szét.
Mikor lehunyod szemed, s elképzeled vele az álmod.
Szerelme téged végig elkísér, szinte két szemeddel látod.

Mikor két karoddal mást ölelsz, de gondolatban csak vele,
Mikor ajka ajkadhoz ér, s te azt érzed hogy vele,
Mikor kinyitod szemed s nem ő van veled,
Akkor érted meg mit jelent "Ő" neked.

Érzed a vágyat miközben mást ölelsz,
Fojtogat a sírás ha mindig nincs veled
Őrülten féltékeny vagy mert érezed
Hogy a sors nem őt adta néked.

2007.04.29.
--------------------------------------------------------------------------------------------
NINCS és NEM is VOLT SOHA

Igazság sehol sincs, ezt soha ne keresd
A hazugság virágzik, minden kis virágzó kertben.
Tényleg reményed sincs hogy mindez jobb legyen
A hazugság, s a métely fertőzi a földet.

Bűnben fertőben él az egész világ,
Nem csak a szány törött, rohad az egész világ.
Megsebzett szivek csoportosulnak
S az álmok mind halomra elhalnak.

Virágzik a gyűlölet, a harag, s a kétely,
Meghal minden igaz szerető lélek.
Hiába akar a felszinen maradni
Nem tud, s nem is akar a magasban szárnyalni.

Visszahúz a posvány, a mocsár a romlás.
Nem menekülhetsz, mert szorít a hínár.
Átfogja lábad, lehúz a mélybe
S te dermedten nézed, tenni nem tudsz ellene.

2007.04.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Ha fáj....

Ha minden kedves emlék csak fáj
Ha szívedbe emléke csak sebet vájt
Ha megsebzett szíved vérzik szüntelen
Nem érdemelte meg a szívedet!

Nem könnyű feledni kit önzetlenül szeretsz
Nem könnyű feledni az édes perceket
Nem könnyű, de nem is akarod!
Akarod hogy szíved sajogjon!

Nem sötétség az, mitéged vonz nagyon,
A világosság felé mennél jól tudom,
Nem sötétség az, mitéged vonz nagyon,
A világosság felé mennél jól tudom,

Ezért maradsz ott, s kijönni nem akarsz
Ezért van az hogy könnyet szemedbe csal
Az érzés, mely téged fogva tart,
Megsebzett, de engedni mégsem akar.

Fogva tart szemének vakító fénye
Vérvörös ajkának kéjes érintése
Csábító karjának lágy simogatása
S szünni nem akaró vágyad utána.

Ne kívánd a halál jéghideg csókját
Megdermeszti szíved megsebzett pontját.
Nem segít, csak ámít, könnyebb úgysem lesz.
Élettelenül fogod látni szerelmedet.


Jéghideg párnáján fekszik ermedten
Szívéből nem vér, jégcsap mered bent
Megfagy minden mi hozzá ér
Élettelen élő, ki nem érez rég.

2007.04.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
TE IGAZÁN GYŰLÖLÖD...

Te aztán igazán gyűlölöd ezt a vad világot,
S a vad világban azt ki neked ennyit ártott.
Még a túlvilágon sem adsz kegyelmet neki
A megbocsátást, szíved nem ismeri....

Oly sok keserűség lakozik szívedben,
Mint megsebzett vad vágtatsz gyűlöletben.
Még halála után is csak átkot keservet akarsz,
Pihenni ne tudjon ezt kívánod csak.

Jelzed önkívületben, hogy mindehol teher
Megsebez mindenkit akit körül ölel
Kiveti magából a holtak világa,
Magányra ítéled, örök bolyongásra!

Mert lehet hogy gyenge, és sokat vétkezett,
De nincs oly szörnyű lélek, mely ekorát vétkezett.
Nem üldözni kell, feloldozni néha,
Meglátni a szépet, s feledni a rosszat.

2007.04.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
HA NEM LESZEK...

Mikor a víztükör a holdfényben megremeg
Mikor lángoló szenvedélyed hasztalan keresed
Mikor az esti szellő szárnyán érkezik az üzenet
Elment! Elhagyott! Nem lesz többé!..

Ki téged oly nagyon szeret.

Mikor bánatod kiáltod a hajnali csendben,
Mikor könnyeid hullatod a szakadó esőben.
Mikor a mennydörgés rázza meg a kék eget,
Mikor villámok hasítják ketté a felleget.

Mikor mindenki reszket és fél
Mikor sötét van odakünn, s a vihar tép,
Mikor a sudár fa élete jajongva véget ér,
Akkor érted meg, ki voltam, neked én!

2007.04.22.
---------------------------------------------------------------------------------------------
A PILLANGÓ TÁNCA

Hát ennyire reménytelen?
Ennyire kétségeesett kis pillangó lennél?
Ki feladta a reményt?
S nem akar élni többé?!

Ne add fel!!!
Legyen ez a pillangó ébredő tánca!
A legszebb tánc a sejtelmes félhomályban!
És utána jöjjön az édes ébredés!

Mely meghozza a pillangó kedvét, és életét...
Tündökölni fog a nyárban,
Vidáman repkedni a tavaszi napsugárban,
Fürdeni fog a hold ezüstös fényében,

Táncát lejti majd az ébredő erdőben
Újult erőre kapva lejti boldogan táncát,
Mert magtalálja ő az élete párját...
És ketten az ébredő erdő nyomában

Kergetőzve a napsütésben, a tarka virágzó réten
Járja el majd, vele a gyönyörű násztáncát!!!
S a törékeny pillangó végre valóra váltja álmát.....
Repülni fog önfeledten vele a tavaszi napsugárban!!!!!!!!!

2007.04.17.
--------------------------------------------------------------------------------------------
ÉBRED A TERMÉSZET

Ébred a természet kicsit korán talán........
Virágzik az orgona a szomszéd udvarán......
Közeleg anyák napja Köszöntjük anyukánk......
Ki othonába tér vissza, ki a temetőbe talán....

Mindenki imádja azt ki életet adott,....
Szertettel gondolunk rá, kicsik , és nagyok...
Kimegyek a temetőbe, köszöntöm édesanyám,
Elsétálok kicsit arréb, hogy könnyeim ne lássák...

Kíváncsi szemek néznek, hisz XXX éve halott már,...
De akkor is ő volt az egyetlen édesanyám....
Orgonát viszek sírjára, köszöntöm jó anyám,,
Bocs de az orgona ezt hozta ki belőlem már.....

2007.04.17.
------------------------------------------------------------------------------------------
Mond, hogy szeretsz..hisz jó hallani
Szinte lesem ajkaidról e büvös szót
Mond sokszor el, hogy lelkem szárnyaljon
S örömben ne rejtse a valót !!

re:

Hát hallja meg kinek szól szavad........
Lássa az kinek szól........
Mert ha süket fülekre talál........
Kár akkor minden szó!.......

Lelked nem szárnyal vele....
Szabadon mint a madár,
Csak vágy ami hozzá szól,
Úttalan utakon jár,....


A remény hogy téged szertet,
Csak hiú ábránd talán!..



2007.04.16.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Mond....

Mond hogy össze tartozunk már!
Mond hogy enyém lett szived!
Mond hogy minden gondolatod az enyém,
Ha nem vagyok melletted!!

Mond hát kedves hogy hiányzom,
Hogy őrülten kerget a vágy!
Ajkad csókomra szomjaz.
Mond kedves mond már!!

Mond hogy nem múlik el az éj,
Hogy ne gondolnál reám.
Miközben két karoddal
Derekam fognád át!


Eggyé olvadnánk ketten,
Szállnánk a havasok felett,
A szivárvány összes szinét,
Kikeverném, de csak veled!


Szikrázna a csillagos égbolt,
Ragyogna lángolna az ég!
Tüzijáték pompájában szórná vakító fényét,
S ezernyi csillaggal fűszerezné a kékjét


Ragyogna lángolna az ég!
Ezernyi csillaggal fűszerezné a kékjét
S tudatná, a világgal.
Mennyire boldog vagyok én!...

2007.04.16.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Titkos vágyad

Titkos vágyad, oly nagyon szeretni
Szerelmedet forrón a szívedre ölelni,
De minden érzésed oly reménytelen
Hisz soha nem viszonozza érzelmeidet.

Álmokat kergetni, és várni hogy eljő
Emlékét őrizni sírni ha nem jön
Könyörögni néki nincs sok értelme
Elment itt hagyott, hagyd menni örökre!

Szeretnél elmenni, magányba fordulni
Szerelmes szívedet páncélba burkolni
Ne tudjon sebet ejteni többé senki rajta
Mert úgy érzed szíved nyomban meghasadna.

Nincs a földön oly hely, mely védelmet adna,
A szíved fájdalma ezt az érzést adja
Mert a megsebzett szív tud csak fájni igazán
S ezt a sebet az idő gyógyítja majd talán.


2007.04.16.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Halld meg!

Halld meg mit mondani akarok
Halld meg ha hozzád fordulok,
Halld meg mit üzen a szél....
Mikor lágyan zengi énekét


Halld hogy sóhajom feléd száll
Halld meg hogy szívem csak rád vár,
Halld a messzi távolból dobbanását
Halld minden percben szerelmem szavát...

2007.04.16.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Ha a szíved bánatos...........


Ha szived bánatos, mert elhagyott,
Szörnyen egyedül vagy magányos.
Megsebzett kit oly nagyon szerettél
Összetörtél látom..

Ó te szegénykém... Elmúlik mint minden
A te sebeid is begyógyulnak egyszer!
Nem nyomtalanul, én azt nem mondhatom
A hegek ott maradnak, a bánat tompulni fog.


De nézd csak a pozitív oldalát
Ha egyszer elment, azt jelenti odébb állt.
Visszajönni sosem fog talán már!
Arcodon könnyek záporozhatnak.

Lelkedben tomboló vihar van.
Nem múló fájdalom, s ezernyi bánat,
Ne hagyd hogy hiánya kiölje a vágyat!
Rázd le magaról , vess neki gátat!

Ne hagy kialudni a szeretet lángját,
Tudod ha nem lesz, megérzed hiányát.
Tápláld azt a tüzet a lelkedben ott belül!
S meglásd a borura, hamar jő a derű!



Ne hagy hogy szivedet páncél vegye körül
Rázd le a bilincset, mely szorítva fojt legbelül
Szíved melegétől a vaskéreg megreped
S a te szíved is újra hevesebben ver!!!!!
Mert újra él és szeret.....

2007.04.11.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Törékeny üveghegy

Törékeny üveghegy büszke orma
Ezernyi napsugár táncát járja rajta
De jajj tornyosulnak a felhők már látom!
Oda a fény, oda a csillogás, és az álmom...

Szépséged törékeny, mint az üveghegy csúcsa
Jön egy szörnyű vihar, s eltörik nyomban!
Fényedet tompítja a vészesen sok felhő
Homlokodra barázdát vés a bánat, s az idő.

Szemedből könnycsepp gördül végig orcádon
Lecsókolnám ha hagynád drága kis virágom.
Mosolyt csalnék édes orcádra, kedves.
Nem akarom látni hogy ennyire szenvedsz.

Fényedben ragyogj, mert akkor vagy boldog,
Csillogj hát kedvesem éledj, feledj, ragyogj!
Messze űzném a felhőt, hogy lássam mosolyod
S az üveghegy csúcsa is újból csillogni fog!

2007.03.18.
--------------------------------------------------------------------------------------------
/beíró:lonci61/
"Úgy hagyom az ágyat, amint ő hagyta, szétvetve és feldúlva,
hogy az összegyűrt lepedőn ott maradjon testének lenyomata az enyém mellett.
Holnapig nem fürdöm, nem is öltözöm fel,
s meg sem fésülködöm - így őrzöm simogatása hűlt helyét.
Ma nem eszem, sem reggel, sem este, rúzst,
púdert nem kenek magamra - így őrzöm csókját,
Zárva hagyom a zsalukat, és nem nyitok ajtót, nehogy az emléke,
mely itt leng körülöttem, kiszálljon a széllel."

Pierre Louys: Bilitis dalai, A túlélő múlt

--------------------------------------------------------------------------------------------


AZÉRT CSAK LÉPJ A FÉNYRE..

De azért csak lépj a fényre, és frissístd fel magad
Hagyd hogy a könnyű szél simogassa hajad
Hagyd hogy borzolja selymesen lágyan,
Mert ha elment, s téged örökre elhagyott,
Nem érdemli meg, hogy lelked sanyargatod..

Csak ott mélyen fáj még, mert friss a seb.
A szív érzékeny húrja a fájdalomtól remeg
De gyógyulni fog lassan, s újra tiszta lesz.
Helyén a nyomok nem tünnek el végleg,
De tompulni fog a fájdalom mit most te érzel.

2007.03.20.
-------------------------------------------------------------------------------------------
KÖNNYCSEPP

A hold ezüstös fénye lágyan átölel,
A hajnali harmatcsepp orcádon pihen.
De nem! Nem harmatcsepp mit orcádon látok!
Szemedben szomorúság bánat, s könyycsepp mit látok!

Nyári estén holdfényben a kispadon
Ott ülök csendes magányomban s hallgatok
Halgatom hogy mit suttog az éj,
De bármit is mond, nem vagy itt elmentél...

Az éj sugara szebbé tesz mindent,
A bánatot, s az egyre hulló könnyet
Nem sírj kedves mert ott vagyok veled
Némán hallgatlak nézlek, s megfogom kezed.

2007.03.21.
-------------------------------------------------------------------------------------------
BOLDOGAN ÉBREDJETEK

Bodogan ébredjetek, angyalok zenéljenek nektek.
Lantján pengese nektek legszebb dalát,
S lője ki felétek Ámor a nyilát.
Ki nem kér belőle, rejtőzzön el jó mélyre!

De ha vágyod a szerelmet, állj ki a rétre.
Tárd ki két karod, mosolyogj az égre,
Kérd Ámort hogy keressen,
S a nyilával téged leterítsen.

Találja meg kedvesed,
Kinek szíve csak érted remeg,
Ki csak szíved melegségét kéri,
S csókjával ajka ajkadat érinti.

Kinek szerelme forrón lángol.
Két karja lágyan ölel bárhol.....
Ki önfeledten szeretni tud,
Ki bánatot könnyedén feledtetni tud...


2007.03.22.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Belső hang.....


Egy belső hang mely suttogja neked.
A hang mely mindig ott van veled.
A hang mely őrzi titkod és álmod.
Egy hang mely az ébredésért kiált most!

Megőrzi szíved fájdalmát ha hagyod,
Gyötör szüntelen, akkor is ha nem is akarod,
Kínoz a kétségbeesés, s a vágy!
Hogy e hang maradjon csendben már!

A hang mely ott dobol kebledben,
Fájdalmad kiáltja szüntelen.
Álmodban verejtékedben fürdesz,
Mert a hang sosem marad csendben.

2007.03.25.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Csókot és szerelmet mindenkinek.

Érzed a tavasz illatát?
A szerelem bódító mámorát?
A pillangók könnyű táncát?
S a vágyak tomboló nászát?

A kósza szél lengését?
A friss harmatcsepp érintését?
A melegítő nap sugarát,
A szivárvány pajkos játékát?

A patak zúgását,
A halak csobbanását
A méhek zümmögését,
S a méz édes ízét?

Itt érzem csókját a számon,
Ő nincs most itt mégis látom!
Érzem csókjának ízét,
Két karjának csábító erejét..

2007.03.25.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Ne sírj többé kedves.......


"Ne sírj, többé kedves ha gyötör a bánat,
Csak nevetnek, rajtad hogyha sírni látnak.
A te fájó szíved nem lesz attól könnyebb,
És nincs olyan ember ki megérdemli könnyed!"


Lépj hát ki a fényre, mosolyogj az égre!
Hogy bánatos könnyedet elrejthesd végre!
A napsugár mosolya vidítsa a lelked,
Ne lássa senki sem, hogy mennyire szenvedsz...

Vedd fel védőpajzsod, óvd a lelkedet,
Mert ki megsebez, nem törődik veled.
Egy laza mozulattal új strigulát írva,
Lép a másikhoz, téged otthagyva..

Töröld le könnyeid, mosolyogj bátran
Hissz ebben a világban oly sok barát van
Segítenek ha kell, megfogják kezed.
S ha akarod, együtt is zokognak majd veled....

2007.03.26.
--------------------------------------------------------------------------------------------
ÉJJELI ÁLMODOZÁS

Szentjános bogárka világít a réten,
Hogy megtaláld azt mit keres a szíved.
Illatozik a rét, a szellő lágyan átölel.
A hűs patak vize frissíti testedet.

Lennék a patak tajtékos habja,
Hogy tested ölelhessem, lágyan simogassam.
Lennék holdsugár, egy nyári éjszakán
Mely rád pillant megölel, s testeden táncot jár.

Lennék pillangó, mely válladon megpihen,
S lennék méhecske ki is ajkadra libben.
Csókot lopnék tőled minden éjjelen
S te csókommal ébrednél minden reggelen.

2007.03.26.
--------------------------------------------------------------------------------------------
ÉBRED AZ ERDŐ

Bíborpalástjába takaródzva nyugodni tért a napsugár
A tenger kékjében alábukik már.
Elindult útjára a holdsugár,
Hogy fényével bejárja a csillagos éjszakát.

Szunnyad az erdő apraja és nagyja,
Most indul útra a vadászó falka.
Ébredezik a róka, ki apró vadra les,
Figyeli mozgását sok sok riadt szem.

Fülel a bagoly is étek után nézne,
De a kis mezei nem lép ki a rétre.
Óvatos a lelkem, mert ott az lent alomban
Kölykei anyjukat, visszavárják, ottan.

Megindul az élet a holfény nyomában
Nyüzsög minden élő lent a félhomályban
Keresi párját a sün, és a róka.
A hajnal sugarával térnek nyugovóra....

2007.03.26.
--------------------------------------------------------------------------------------------
A SZÍV IS TUD EKKORÁT TÉVEDNI.....

Igen az szív is tud tévedni ezernyi érzést áltatni
Mert nem akarod hogy úgy legyen ,
Nem akarod elhinni, hogy megtörténhet veled!
Ezért elhessegeted a figyelmeztető jeleket.

De tévedsz ha azt hiszed,
Hogy ezt a végtelenségig büntetlenül élvezheted
Mert egyszercsak felébredsz és jajj látod.
Hogy hiába az ámítás! Nyomát sem találod!

Az ágyad üres már! Elment és itt hagyott!
Nem kér többé belőled, s ez most fáj nagyon!
Pedig meggyire vágytad! Csókját ölelését!
S te beleadtad a szíved összes érzését!

De ő csak kihasznált s könnyedén tovább állt.
Nem érdekelte az sem hogy neked mennyire fáj
Az ő szive nem dobog, kőkemény azt hiszem!
Mert egy érző szív sosem nem tenne ilyent!

2007.03.27.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Hát ezek a szavak

Hát ezek a szavak nem sok jót sejtetnek
Bánatos a szíved sajnos érzem ezt
De ne add fel a reményt, mert tudod az,.....
Mi a legvégső esetben végleg kihal..

Kellj fel az ágyról, indulj ki a rétre
A bánat kövéről.... állj fel kérlek szépen
Ültem én is rajta elég sokat.... értted?
De én is felálltam, hát te is tedd meg kérlek!...

Mert idővel minden fájdalom halovány,
S oly nagyon többé már nem is fáj,
A most kinzó fájdalom a múlté lesz már
Tested s a lelked még mindig szeretetre vágy...


Eljön egyszer hozzád, ki megérinti lelked
S az a kis fénysugár megint éledni kezd.
Lángolni fog égetni marni, és fájni,
Mert csak a szerelem, az, mi édesen tud fájni.....

2007.03.27.
---------------------------------------------------------------------------------------------
TŰZBEN ÉGEK...

Tűzben égek a vágytól kedveseml
Mióta elmentél annyira hiánnyzol nekem.
Gyötör a vágy, kínoz szüntelen
Minden pillanatban érzem tekinteted.

Reménykedem hogy szerelmed nem ismer határtl
S a beteljesülésig gyötör téged is a vágy!
Hogy újból két karodban tarthass kedvesem
S forró csójaiddal, ajkaim érinthesd.

Emlékemben őrzöm, mit meghagytál nekem
Keserű és édes, mi itt maradt velem....
Vágyaim az éterben feléd száll kedves
Jeleimet küldöm csak neked!, Érzed?

2007.03.27.
--------------------------------------------------------------------------------------------


Szikrázó harmatcseppes vidám napot nektek....

A hajnali napsütésben
Hajad hullámzik a szélben
Harmatcsepp csillog orcádon,
Boldogságot így kívánok..

Kívánom ezt tiszta szívből,
Barátságból, szeretetből....
Elkerüljön bú és bánat
Csak ragyogás legyen ma nálad......

2007.03.28.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Hajnali órán olvasom....

Hajnali órán olvasom e sorokat
Nézek bambán de fejem üres, nincs sehol egy gondolat....
Csak annyit fogok fel ebből az egészből,
Hogy valaki elment, kinek nem kellett volna
S a halál eljegyezte, ajkára hideg csókját nyomta.

Ellopta, s vitte magával kéretlen,
Mert tudd meg barátom, ő íly könyörtelen!
Ha leáldozott az idő, neked is menned kell.
Megfogja kezed, s te engedelmeskedel..

Ki itt maradt, életét adná cserébe neki
De a kaszás könyörtelen sohasem alkuszik
Közönnyel nézi, hogy szíved megszakad
S eljön érted is ha úgy érzi.......

Lejárt az időd, eleget tanultál,
S kiérdemelted a megváltó halált..
De addig is néked dolgod van, ne várd!
Majd eljön érted időben meglásd.

Bár a lángok körbefonják tested, s lelked
A tisztító tűzbe egyedűl kell lépned
Mások bűneit magadra nem veheted
Mindenkinek egyedül kell átesni ezen.

Szíved fájdalma sosem lesz övé
Neked fájnod, szenvedned kell, mindörökké
Hogy elindulhass az úton el a fény felé
Hogy megtapasztalj mindent,
S bátran lépj a Nirvána felé.....

2007.03.28
--------------------------------------------------------------------------------------------

HIÁBA MINEN, MERT ELMENTÉL....

Hiába a vágy, a szenvedély, a lobogó tűz,
Mert elmentél.........

Szerelmem nem kellett, elhamvadok én, az égő szenvedély parázsában izzok én.....
De mind hiába, mert elmentél.......


Jöhet eső, szél, és tomboló vihar, szívem lángja mindörökre olthatatlan marad.....
De mindhiába mert elmentél....


Könnyeimmel öntözöm a fákat, de nyomában azonnal párafelhő támad...
De minden hiába, mert elmentél....

Repülök a széllel, hogy utol érjelek, hogy sajgó szívemet megmutassam neked.....
De minden hiába, mert elmentél....

Kutattam rohantam, a sebes folyóba ugrottam, alámerültem százszor....
De minden hiába mert elmentél......

Így hát kifulladva, reményemet vesztve, visszatérek a földre.......

És érzem hogy kettőnk kapcsolatának, mindörökre vége!
2007.03.28.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Bánarta bánatot ne halmozz

Bánatra bánatot ne halmozz
Fájdalmad hidd el akkor is gyötörni fog
Nem lesz könnyebb semmi sem vele
Az elmúlás vágya a gyengék vétsége.

Megcsalt kiben vakon bíztál,
Ugrottál ha ígérte elkap, s te bíztál
Ígréte megvéd minden bajtól mi rád vár
A mélyben felfogja testedet, s megvédi lelkedet
És nem engedi hogy baj történjen veled.

Nem elmenni, hanem itt maradni, nehéz
A fájdalmaddal szembe nézni, ne félj
Tanulj meg túlélni minden halálos sebet,
Melyet az élet érző szíveden ejtett

Felállni a sötétség verméből lehet
Melybe egy könyörtelen lélek álnokul ejtett
Csak tanulj meg újra az emberekben bízni,
S ha kell, hát ismét vakon ugorni....

2007.03.30.
--------------------------------------------------------------------------------------------
   Sas vagyok szabad madár

Sas vagyok, szabad madár,
Szárnyalok, a szbadság vár.
Repülünk a felhők felett
Rohanunk szélsebesen.

Felettünk a nap szórja fényét
Alant a tenger türkizkék
Napfényben fürdenek a habok
Repülünk, s én boldog vagyok.

Delfinek csakpata velünk halad
Figyelik szárnycsapásainkat.
Követnek a végtelen kékségben
Hogy ott legyenek, mikor kell!

Sehol egy árnyékos szárazhely
Nincs egy fedélzet, hol megpihej
Akkor felbukkannak a delfinek,
Készek, hogy a hátukra vegyenek.



2007.03.30.
--------------------------------------------------------------------------------------------
A felhőtlen boldogság

Szemedben lángoló érzelmet látok
Minden szavad édes nektár nekem
A kétkedésnek nyoma sincs szívemben,
Ez a felhőtlen tiszta szerelem!


Vágyom minden percben hogy itt legyél velem
Fogd a két kezem, s lágyan átölelj!
Hogy tekintetedben lobogjon mindig a vágy,
Csak ezt akarom, semmi mást!


Számomra ez a felhőtlen boldogság!!!!

2007.04.01.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Gyógyulóban.....

Az jó ha úgy érzed, hogy gyógyulóban van szived
Örülök, hiszen ez csak jót jelent.....

Nem érdemli meg könnyedet, ki oly könnyen felejt.....
Nem érdemli hogy könnyet ejts, s a bánatba felejtkezz!!

Kinek forrón dobogó szív helyett hidegen csillogó gyémánt van,
Magányos az, s örökre az is marad.......

Szeretni sosem tud, a csillogó kődarab
Ezért a lelke egy része örökké halott marad.......

2007.04.07.
-------------------------------------------------------------------------------------------
VÁGYAK

Szeretnék a szemed fényében fürdeni
Szívedben azt a kis lángot fellobbantani
Szeretném érezni két karod ölelését
Szeretném hallani hangod zengését.

Te vagy nekem a fény a sötét éjben
Te vagy a melegség, a hideg télben
Te vagy a hűsítő nektár a forrró nyárban,
Te vagy az, kire oly régóta vágytam.

Jöjj hát kedves világíts nekem,
Jöjj, s gyújts lándot a szívemben
Jöjj és oltsd a szomjam a forró nyárban,
Jöjj hozzám kedves epekedve várlak.

2007. 04. 09.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Kérdésedre a válasz

Ki nem mondott válaszra vársz,
De hiába, nincs rá felelet,
Az ezernyi kérdés melyre a választ keresed
Hallgasd a szív szavát, mely ott él benned
Minden dobbanása válasz kérdésedre.

Amikor szíved hevesen dobog
Mikor meglátod őt, testedben láng lobog
Mikor közel vagy, csak hogy halld hangjának zengését
Mikor majd megőrülsz, hogy csak hozzá érj.

Akkor kérdezd szived, vajh most mit szeretne?
Lennél karjaiban tűzben hevülve
Csókja oltaná szomjad, mire vágysz!
Ne keresd tovább, a választ megkaptad már....

2007.04.11.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Hol voltál kedves


Hol voltál kedves, mikor az ég zengett?
Mikor a hajnalfény az ég kékjére bíbort festett !
Hol voltál mikor felhő borírtotta a kék eget?
Mikor a villámok cikáztak fejem felett?

Nem voltál sehol, és én csak vártam
Vártam a hercegem, de hiába nem láttam
Nem jött mikor a napocska felragyogott,
Mikor sugarával az arcomra futott.

Nem tudtál volna írni?
Csak egy pár szót üzenni?
Kétségek gyötörtek, s keztem azt hinni.....
Elment itt hagyot nem gondol rám a drága.....

Nem tudtam mit tegyek, vártam de hiába....


2007.04.11.


nyomtat


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés