Portfóliók
111 híres regény
111 híres regény
Woody Allan egyszer gyorsolvasási módszerrel elolvasta három nap alatt Tolsztoj Háború és béke három, grandiózus kötetét. A kérdésre-miről szólt? -azt válaszolta: Oroszországról.
Hegel a polgári világ epopeiája, azaz eposzaként határozza meg a regényt; Kundera költői elmélkedésnek nevezi a létről. Bárhogyan is definiáljuk e sokszínű műfajt, annyi bizonyos, hogy az ókor óta léteznek regények, s máig a legolvasottabb irodalmi műfajnak számítanak. (Apuleius: Az aranyszamár, Petronius: Satyricon) Mindehhez hozzáteszi Mark Twain, hogy a regény annak az embernek a vallomása, aki nem követett el semmit. Míg Hegedűs Géza, a tematikát kissé szűkítve, a szerelmes-regény műfaját úgy definiálja, hogy az egy epikus kísérlet, hogy Jancsi megtalálja Iluskát. A posztmodern korban a tematika tovább szűkült a nanotérre: Posztmodern Péter feltalálta az ikes igéket. Az írói kuratóriumok és grémiumok, akik ezen jeles szerzők „szövegeit+ különböző könyvbemutatókra citálják, hogy mit is jelent a posztmodern regény, azt örökre sírjukba viszik. Csak sejtem a megoldást: a posztmodern regény olyan jó minőségű szöveg, amely alapjában vendégszövegből áll, tehát jó, annak ellenére, hogy az eleje, a közepe, na meg a vége rossz. Ezek a szerzők szoktak három néző előtt a Budapesti Könyvfesztiválon felolvasóestet tartani. Ha négyen vannak, az már tömegsiker.
Noha a modern kor Odüsszeiája mindenki által ismert sorokkal kezdődik: Louis a fütő elhajózott az Új-Hebridákra, mégis a regény a nagyepika reprezentatív műfaja. Az elnevezés a 12. században keletkezett Franciaországban, ahol romannak kezdték hívni azokat az irodalmi műveket, melyeknek nyelve a lingua romana, tehát a beszélt köznyelv volt, s nem a tudósok által használt latin. Ennek nyomán Európa-szerte ez a kifejezés terjedt el (több változatban) a műfaj megjelölésére. A magyar 'regény' elnevezés a nyelvújítás korában keletkezett, és a 'regélni', azaz 'mesés történetet elmondani' kifejezést őrzi etimológiájában.
A regény 'formátlan', 'amorf' műfaj, mivel a nagyepika másik jelentős műfajával, az eposszal szemben sem tematikai, sem szerkezeti kötöttségei nincsenek, s alműfajainak, műfajtípusainak száma is szinte végtelen. A regény kötetlen modorban elbeszélt történés-sorozat. Nagy terjedelmű, rendszerint hosszú időtartamot felölelő történetet ábrázol szerteágazó cselekménnyel, fő és mellékszereplőkkel. Középpontjában a részletesen ábrázolt háttér előtt játszódó eseménysor áll, a történetszövés mellett azonban fontos szerepet kap a szereplők érzés- és gondolatvilága, esetleg a cselekmény folyamán kibontakozó jellemfejlődése. A regény rendszerint prózai formájú, bár a 19. században a romantika létrehozta az átmenetileg divatos verses regény önálló, epikolírai műfaját.
A műfaj körébe sorolt műalkotások csoportosításának számtalan módja létezik. Külső forma alapján létezhet monologikus és dialogikus regény, levélregény, naplóregény, keretes regény. Az elbeszélői nézőpont szerint énregény és perszonális regény, szerkesztésmódja alapján kronologikus vagy időbontásos regény.
Terjedelme alapján megkülönböztethető a nagyregény és a kisregény műfaja (ami azonban nehezen különíthető el a hosszú elbeszéléstől), valamint a regényciklus és a regényfolyam. A tematikus felosztás a bestsellerek reklámozása révén alakult ki. A szórakoztató irodalom körébe sorolható a szerelmi, a háborús regény, az útikaland, a science fiction, a detektívregény, a western stb. Az olvasók életkorához igazodva megkülönböztethetjük a gyermek- és ifjúsági regényeket.
Mihail Bahtyin irodalomtörténész a korai regények alábbi típusait különbözteti meg. A próbatételes kalandregény cselekménye a mese mintájára épül fel. A hős kiszakad környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, és hosszú hányattatás után révbe ér. A kezdő és végpont között a kalandok felcserélhetők egymással. A hősök jelleme és életkora nem változik. A köznapi kalandregény a kalandokat mindennapi környezetbe helyezi, gyakran a bűnözés világába. A kalandok ugyanúgy felcserélhetők egymással, legfeljebb a pikareszk regény hőse a regény végén eljut arra az elhatározásra, hogy változtat életmódján. A fiktív életrajzi regény cselekménye lineáris, a kalandok sorrendje már nem cserélhető fel. A színtér a mindennapok világa. A főszereplőnek itt már jelleme, egyénített lélekrajza van, s lehetősége nyílik saját sorsának alakítására. A fejlődésregényben is fontos szerepet kap az utazás, de itt a próbatételek célszerű sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése.
A regény történeti fejlődésének gyökerei a hellenisztikus görög és római irodalomig vezethetők vissza, az antik regény a Kr. u. 1-3. században élte virágkorát. Az antik regény legfőbb jellemzői a prózai forma (bár még gyakran versbetétekkel tűzdelt), a jelentős terjedelem, továbbá az, hogy a cselekmény és a szereplők túlnyomórészt a fikció termékei. Az ókori regények szórakoztató célzatú történeteket adtak elő.
[a]http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Regeny.htm[text]http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Regeny.htm[/a]
A Móra Kiadó 111 híres külföldi regény című kiadványa megkönnyíti, hogy ismereteket szerezzünk a regény világtörténetéről. Ma már világosan látom, hogy nem mindegy, hogy a Királyné nyakláncát, Münchausen kalandjait Magda Marinko, Svejk,Kiszely Tünde, Kelemen Annácska, Győzike, vagy Szerb Antal meséli el. A két kötet egyik legnagyobb erénye, hogy a világirodalom remekeit kiváló írók tömörítették: Ágai Ágnes, Csoóri Sándor, Diószegi András, Elbert János, Fehér Klára, Fejes Endre, Gyárfás Ferenc, Lányi Sarolta, Lengyel Balázs, Rubin Szilárd, Török Endre Ungvári Tamás, Vajda Endre, Walkó György). Elnézést kérek azoktól, akiket kihagytam, de mind a felsorolt nevek, mind a könyvben talált regénytömörítések meggyőztek arról, hogy a kivonatok önállóan is megállják a helyüket esztétikai szövegként, azaz olvasmányos kivonatok. Aki ólomkatonákkal akarja eljátszani a tíz évig tartó trójai háborút a vasalódeszkán, az nagyot téved, de aki ennek a két kötetnek alapján akar alapvetően fontos információkat szerezni a világirodalom regénytörténetéről, az nagyobb szerencsével jár.
A szövegek esztétikai értékéről már szóltam, arról még nem, hogy az egyes regénykivonatokat rendkívül színesen, frappánsan megírt kor és személyiségrajz vezeti be, mely nem öncélú, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kivonat elolvasása után elhelyezhessük a művet a képzeletbeli irodalmi könyvespolcunkon. Majdhogynem teljes irodalomtörténetet kapunk, ha arra gondolunk, hogy a válogatás nem európacentrikus, keleti és kínai regények ismertetése sem hiányzik a két kötetből, amelynek további erénye, hogy a szakirodalmat közérthetően idézi, ne4m úgy, mint Lukács György, akinek esztétikai dionoszauruszában az állítmány a második kötetben található, annak is a végén.
Negyvennégy éve olvasok, első irodalmi diplomámat a szegedi főiskolán szereztem, a másodikat az Eötvös Egyetemen, ahol doktoráltam is irodalomból. Mégis, ebből a kötetből tudtam meg, hogy Henry Fielding Habsburg rokonsággal bírt, s hogy Sdade márkit egy ellenfél herceg megmérgezte és hat hónapig haldokolt. Újra eszembe juttatta a könyv, hogy W. Scott lírikus is volt és Laurence Sterne életművét is jobban értem most, mint az egyetemen. Összegezve: a kötet nemcsak alapvető ismerteteket közöl, de kuriózumokat is.
Használati útmutató: boldogult úrfi-koromban Zemplényi tanár úrnál vizsgáztunk világirodalomból. Akkor már minden vizsgázónak volt egy főiskolai irodalom szakos diplomája. A tanár urat nem érdekelte a cselekményvázlat, az eszmetörténet. A halandzsa. Ő csak arra volt kíváncsi, hogy elolvastuk-e valóban az eredeti művet. Fura kérdések hangzottak el. Hogy hívták Babel regényében Szása Kolesznyikov lovát? Wirginia Woolf Hullámok c. regényében hogy hívják a főhős meghalt fiát? Kihez menekült a keleti gótok legnagyobb fejedelme, a Veronai Detre? Maria Edgeworth regényében, a Rackenti kastélyban, milyen szerepet játszik Thady Quirk? Ilyenkor hosszasan néztünk ki a zúzmarás lánchídra és átkoztuk magunkat, hogy nem olvastuk el az igazit.
A kiadó, a könyv legnagyobb erényének azt tartom, hogyha valaki elolvassa a kivonatokat, segítséget kap ugyan a vizsgázáshoz, van fogalma arról, hogy miről szól a regény, de még inkább az a lehetőség vonz, hogy az illető kedvet kap az eredeti regény elolvasásához. S ebben ez a kiadvány páratlan szerepet játszik.
A kiadó előszava
101 híres író 111 híres regényének bő kivonata és rövid méltatása olvasható a felújított két kötetben. A Háború és béke, az Ulysses, A tulajdonságok nélküli ember, a Werther, a Candide, az Elveszett illúziók, Az eltűnt idő nyomában, a Gulliver, a Don Quijote éppúgy szerepel benne, mint a Közöny, A varázshegy, a Herzog, A 22-es csapdája,.A nagy utazás, a Szegény Avroszimov, az 1984, a Szép új világ, a Zabhegyező, A bádogdob, az Ivan Gyenyiszovics egy napja. Regénymesék a világon mindenütt megjelennek, abban a reményben, hogy nemcsak középiskolások és egyetemisták puskájául, nemcsak tanárok emlékezetének felfrissítéséül szolgálnak, hanem mindenki kedvet kap tőlük a művek elolvasásához is.
Kerekes Tamás
111 híres regény
Móra Kiadó
[a]http://www.morakiado.hu[text]www.morakiado.hu[/a]
info@morakiado.hu
Woody Allan egyszer gyorsolvasási módszerrel elolvasta három nap alatt Tolsztoj Háború és béke három, grandiózus kötetét. A kérdésre-miről szólt? -azt válaszolta: Oroszországról.
Hegel a polgári világ epopeiája, azaz eposzaként határozza meg a regényt; Kundera költői elmélkedésnek nevezi a létről. Bárhogyan is definiáljuk e sokszínű műfajt, annyi bizonyos, hogy az ókor óta léteznek regények, s máig a legolvasottabb irodalmi műfajnak számítanak. (Apuleius: Az aranyszamár, Petronius: Satyricon) Mindehhez hozzáteszi Mark Twain, hogy a regény annak az embernek a vallomása, aki nem követett el semmit. Míg Hegedűs Géza, a tematikát kissé szűkítve, a szerelmes-regény műfaját úgy definiálja, hogy az egy epikus kísérlet, hogy Jancsi megtalálja Iluskát. A posztmodern korban a tematika tovább szűkült a nanotérre: Posztmodern Péter feltalálta az ikes igéket. Az írói kuratóriumok és grémiumok, akik ezen jeles szerzők „szövegeit+ különböző könyvbemutatókra citálják, hogy mit is jelent a posztmodern regény, azt örökre sírjukba viszik. Csak sejtem a megoldást: a posztmodern regény olyan jó minőségű szöveg, amely alapjában vendégszövegből áll, tehát jó, annak ellenére, hogy az eleje, a közepe, na meg a vége rossz. Ezek a szerzők szoktak három néző előtt a Budapesti Könyvfesztiválon felolvasóestet tartani. Ha négyen vannak, az már tömegsiker.
Noha a modern kor Odüsszeiája mindenki által ismert sorokkal kezdődik: Louis a fütő elhajózott az Új-Hebridákra, mégis a regény a nagyepika reprezentatív műfaja. Az elnevezés a 12. században keletkezett Franciaországban, ahol romannak kezdték hívni azokat az irodalmi műveket, melyeknek nyelve a lingua romana, tehát a beszélt köznyelv volt, s nem a tudósok által használt latin. Ennek nyomán Európa-szerte ez a kifejezés terjedt el (több változatban) a műfaj megjelölésére. A magyar 'regény' elnevezés a nyelvújítás korában keletkezett, és a 'regélni', azaz 'mesés történetet elmondani' kifejezést őrzi etimológiájában.
A regény 'formátlan', 'amorf' műfaj, mivel a nagyepika másik jelentős műfajával, az eposszal szemben sem tematikai, sem szerkezeti kötöttségei nincsenek, s alműfajainak, műfajtípusainak száma is szinte végtelen. A regény kötetlen modorban elbeszélt történés-sorozat. Nagy terjedelmű, rendszerint hosszú időtartamot felölelő történetet ábrázol szerteágazó cselekménnyel, fő és mellékszereplőkkel. Középpontjában a részletesen ábrázolt háttér előtt játszódó eseménysor áll, a történetszövés mellett azonban fontos szerepet kap a szereplők érzés- és gondolatvilága, esetleg a cselekmény folyamán kibontakozó jellemfejlődése. A regény rendszerint prózai formájú, bár a 19. században a romantika létrehozta az átmenetileg divatos verses regény önálló, epikolírai műfaját.
A műfaj körébe sorolt műalkotások csoportosításának számtalan módja létezik. Külső forma alapján létezhet monologikus és dialogikus regény, levélregény, naplóregény, keretes regény. Az elbeszélői nézőpont szerint énregény és perszonális regény, szerkesztésmódja alapján kronologikus vagy időbontásos regény.
Terjedelme alapján megkülönböztethető a nagyregény és a kisregény műfaja (ami azonban nehezen különíthető el a hosszú elbeszéléstől), valamint a regényciklus és a regényfolyam. A tematikus felosztás a bestsellerek reklámozása révén alakult ki. A szórakoztató irodalom körébe sorolható a szerelmi, a háborús regény, az útikaland, a science fiction, a detektívregény, a western stb. Az olvasók életkorához igazodva megkülönböztethetjük a gyermek- és ifjúsági regényeket.
Mihail Bahtyin irodalomtörténész a korai regények alábbi típusait különbözteti meg. A próbatételes kalandregény cselekménye a mese mintájára épül fel. A hős kiszakad környezetéből, veszélyes helyzetekbe kerül, és hosszú hányattatás után révbe ér. A kezdő és végpont között a kalandok felcserélhetők egymással. A hősök jelleme és életkora nem változik. A köznapi kalandregény a kalandokat mindennapi környezetbe helyezi, gyakran a bűnözés világába. A kalandok ugyanúgy felcserélhetők egymással, legfeljebb a pikareszk regény hőse a regény végén eljut arra az elhatározásra, hogy változtat életmódján. A fiktív életrajzi regény cselekménye lineáris, a kalandok sorrendje már nem cserélhető fel. A színtér a mindennapok világa. A főszereplőnek itt már jelleme, egyénített lélekrajza van, s lehetősége nyílik saját sorsának alakítására. A fejlődésregényben is fontos szerepet kap az utazás, de itt a próbatételek célszerű sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése.
A regény történeti fejlődésének gyökerei a hellenisztikus görög és római irodalomig vezethetők vissza, az antik regény a Kr. u. 1-3. században élte virágkorát. Az antik regény legfőbb jellemzői a prózai forma (bár még gyakran versbetétekkel tűzdelt), a jelentős terjedelem, továbbá az, hogy a cselekmény és a szereplők túlnyomórészt a fikció termékei. Az ókori regények szórakoztató célzatú történeteket adtak elő.
[a]http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Regeny.htm[text]http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Regeny.htm[/a]
A Móra Kiadó 111 híres külföldi regény című kiadványa megkönnyíti, hogy ismereteket szerezzünk a regény világtörténetéről. Ma már világosan látom, hogy nem mindegy, hogy a Királyné nyakláncát, Münchausen kalandjait Magda Marinko, Svejk,Kiszely Tünde, Kelemen Annácska, Győzike, vagy Szerb Antal meséli el. A két kötet egyik legnagyobb erénye, hogy a világirodalom remekeit kiváló írók tömörítették: Ágai Ágnes, Csoóri Sándor, Diószegi András, Elbert János, Fehér Klára, Fejes Endre, Gyárfás Ferenc, Lányi Sarolta, Lengyel Balázs, Rubin Szilárd, Török Endre Ungvári Tamás, Vajda Endre, Walkó György). Elnézést kérek azoktól, akiket kihagytam, de mind a felsorolt nevek, mind a könyvben talált regénytömörítések meggyőztek arról, hogy a kivonatok önállóan is megállják a helyüket esztétikai szövegként, azaz olvasmányos kivonatok. Aki ólomkatonákkal akarja eljátszani a tíz évig tartó trójai háborút a vasalódeszkán, az nagyot téved, de aki ennek a két kötetnek alapján akar alapvetően fontos információkat szerezni a világirodalom regénytörténetéről, az nagyobb szerencsével jár.
A szövegek esztétikai értékéről már szóltam, arról még nem, hogy az egyes regénykivonatokat rendkívül színesen, frappánsan megírt kor és személyiségrajz vezeti be, mely nem öncélú, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kivonat elolvasása után elhelyezhessük a művet a képzeletbeli irodalmi könyvespolcunkon. Majdhogynem teljes irodalomtörténetet kapunk, ha arra gondolunk, hogy a válogatás nem európacentrikus, keleti és kínai regények ismertetése sem hiányzik a két kötetből, amelynek további erénye, hogy a szakirodalmat közérthetően idézi, ne4m úgy, mint Lukács György, akinek esztétikai dionoszauruszában az állítmány a második kötetben található, annak is a végén.
Negyvennégy éve olvasok, első irodalmi diplomámat a szegedi főiskolán szereztem, a másodikat az Eötvös Egyetemen, ahol doktoráltam is irodalomból. Mégis, ebből a kötetből tudtam meg, hogy Henry Fielding Habsburg rokonsággal bírt, s hogy Sdade márkit egy ellenfél herceg megmérgezte és hat hónapig haldokolt. Újra eszembe juttatta a könyv, hogy W. Scott lírikus is volt és Laurence Sterne életművét is jobban értem most, mint az egyetemen. Összegezve: a kötet nemcsak alapvető ismerteteket közöl, de kuriózumokat is.
Használati útmutató: boldogult úrfi-koromban Zemplényi tanár úrnál vizsgáztunk világirodalomból. Akkor már minden vizsgázónak volt egy főiskolai irodalom szakos diplomája. A tanár urat nem érdekelte a cselekményvázlat, az eszmetörténet. A halandzsa. Ő csak arra volt kíváncsi, hogy elolvastuk-e valóban az eredeti művet. Fura kérdések hangzottak el. Hogy hívták Babel regényében Szása Kolesznyikov lovát? Wirginia Woolf Hullámok c. regényében hogy hívják a főhős meghalt fiát? Kihez menekült a keleti gótok legnagyobb fejedelme, a Veronai Detre? Maria Edgeworth regényében, a Rackenti kastélyban, milyen szerepet játszik Thady Quirk? Ilyenkor hosszasan néztünk ki a zúzmarás lánchídra és átkoztuk magunkat, hogy nem olvastuk el az igazit.
A kiadó, a könyv legnagyobb erényének azt tartom, hogyha valaki elolvassa a kivonatokat, segítséget kap ugyan a vizsgázáshoz, van fogalma arról, hogy miről szól a regény, de még inkább az a lehetőség vonz, hogy az illető kedvet kap az eredeti regény elolvasásához. S ebben ez a kiadvány páratlan szerepet játszik.
A kiadó előszava
101 híres író 111 híres regényének bő kivonata és rövid méltatása olvasható a felújított két kötetben. A Háború és béke, az Ulysses, A tulajdonságok nélküli ember, a Werther, a Candide, az Elveszett illúziók, Az eltűnt idő nyomában, a Gulliver, a Don Quijote éppúgy szerepel benne, mint a Közöny, A varázshegy, a Herzog, A 22-es csapdája,.A nagy utazás, a Szegény Avroszimov, az 1984, a Szép új világ, a Zabhegyező, A bádogdob, az Ivan Gyenyiszovics egy napja. Regénymesék a világon mindenütt megjelennek, abban a reményben, hogy nemcsak középiskolások és egyetemisták puskájául, nemcsak tanárok emlékezetének felfrissítéséül szolgálnak, hanem mindenki kedvet kap tőlük a művek elolvasásához is.
Kerekes Tamás
111 híres regény
Móra Kiadó
[a]http://www.morakiado.hu[text]www.morakiado.hu[/a]
info@morakiado.hu
