Portfóliók
Csáth Géza füveskönyve
Csáth Géza füveskönyve
A füveskönyv kifejezés nem szerepelt Arisztotelész Poétikájában és a mai blogbeosztásban is hiába keresnénk a gasztroblogok és a megmondósok közt, mégis Márai Sándor füveskönyve óta érezzük, hogy a füveskönyv egy-egy jelentős író gondolatainak gyűjteménye. Nos Csáth Gáza füveskönyvét a szegedi Lazi Kiadó tette közzé. Ebből szemezgettünk.
Erkölcs és bűn
Minden emberben él bizonyos ősi, gyermekes hajlam, hogy a más tulajdonjogát ne tisztelje.
Az angol hidegvér-ez a legnélkülözhetetlenebb feltétel ahhoz, hogy valakiből nagystílű gonosztevő válhassék.
A bölcsesség nem az őszinteségben van, és nem is a hazugságban, hanem másutt, a kettőn kívül.
Aki mindig ordít, szívemből utálom; azaz utálnám, ha nem tartanám bolondságnak és céltalanságnak a gyűlöletet. Azt hiszem, aki okos, az nem haragszik semmiért és senkiért.
Némely társadalmak nagy moralistái tegyenek le már végre arról, e társadalmak nagy gazemberek nélkül is meg tudnának élni.
Az alázatos ember lelke sovány és lassan fogyatkozik.
A restség mégis sokszor a jók őrzőangyala, mert megóvja őket, hogy mindenüket elosztogassák.
Nagyon szemérmesnek lenni annyi, mint nagyon szexuálisnak.
Az erkölcs nem valami állandó: változik. Megfelel a kornak, s így semmiképp se jő ellentétbe a józan ésszel, az emberi törvényekkel.
Írás, művészet
Az analízis csak szenvedést hoz, keserű életismeretet és kiábrándulást. Az írás pedig gyönyört ád és kenyeret.
Vaserővel kényszerítem magam, hogy írjak. Írnom kell. Ha nem is lesz számomra többé az írás életműködés soha, legalább legyen játék. Játszanom kell, ha nem is mulatok.
A lángész hasonlít ahhoz az emberhez, aki utazik, mert vonaton sohase lehet aludni.
Hogy a művészek ideges emberek, mindenki természetesnek tartja, s hogy tele van velük az idegorvosok váróterme, ezt éppúgy nem tartjuk különlegesnek, mint azt, hogy a katonát a háborúban megsebesítik, vagy a szénbányász tüdőbetegséget kap. Ők az agyukkal dolgoznak -az pusztul.
A jó írót, a kész művészt az jellemzi, ami a gyakorlott, tréningben levő gyorsfutót. Jól startol, nem veszti el a lélekjelenlétét, és biztosan kiszámítja, hogyan kell elsőként beérkeznie.
Pszichológia, orvoslás, gyermek
A kis doktor, miután kitüntetéssel letette a harmadik orvosi szigorlatot, komolyan kezdett gondolkodni, hogy megházasodik. Miért kezdett el gondolkodni erről?- kérdezheti minden józan ember. Nos, igen, megszeretett egy lányt, akinek szabályos és kerek volt a válla, izmos a háta(csak kevés, de anatómiailag igen jól elrendezett hájjal), fekete a haja, fekete a szeme. Satöbbi.
Egy napon végre jegyet váltottak.
Ekkor történt, hogy a leány megszúrta a kezét. A kis doktor zsebkendőjével szárította fel a vércseppet, mely a rózsás, szép ujjacska hegyén szivárgott ki, s azután lecsókolta még, azt ami maradt. De ez mellékes. A fontos, hogy másnap észrevette a vért a kis doktor a kendőjén. Egyet gondolt. Előszedte a mikroszkópját. Letörülgette a nagyítólencséket, belefújt a fényes, sárga csőbe, megigazította a csavarokat. Azután kivágta a vérfoltot, és egy apró üvegedénybe tette. Majd titokzatos kis üvegekből öntözgetett hozzá, amelyeken ilyen furcsa -szeretném mondani, hátborzongató-fölírások voltak láthatók: CHO -NaOH -CHNS. Így dolgozott a kis doktor. Pepecselt, áztatott, szárított fáradhatatlanul és kukucskált a mikroszkóp csövébe. Azután újra kezdte. Hümmögött, izzadt. Végre kidülledt szemekkel bámult maga elé. A reggel is ott érte, amint a titokzatos nagyítógép mellett gondolkodott. De utoljára is határozott, mert másként semmi értelme nem lett volna a nagy fáradságnak.
Lehúzta az ujjáról a jegygyűrűt, borítékba tette, hordárt hívatott, és -visszaküldte.
A költők nem alszanak. Minek aludni a költőnek? A költő virraszt az emberiség fölött, mert lángesze van, és a lángeszének a világosságától amúgy se tudna aludni! Mindenkor azt tapasztaltam, hogy az élet apró gyönyörűségei az apró kellemetlenségek nélkül semmit sem érnének, és csak az a kellemes változatosság, amellyel a sors feltálalja számunkra az eseményeket, csak ez biztosít az unalom ellen. Az egyhangúság, ha valakinek csak a gyönyörök vagy csak a bajok jutnak - egyaránt elviselhetetlen!
Az élet fele álom, és így nincs ok a zúgolódásra. Elvégre nem lehet mindig jó. Az élet, az ébrenlét tele van félelemmel, unalommal, sok rossz emberrel és sok olyan emberrel, akik jók, kedvesek, mint a dada és a nagymama, de akikhez tulajdonképpen semmi közünk; az álom kárpótol mindenért
Kerekes Tamás
Hamisság és igazság
Csáth Géza füveskönyve
Lazi Kiadó, Szeged, 2007
[a]http://www.lazikiado.hu[text]www.lazikiado.hu[/a]
info@lazikiado.hu
A füveskönyv kifejezés nem szerepelt Arisztotelész Poétikájában és a mai blogbeosztásban is hiába keresnénk a gasztroblogok és a megmondósok közt, mégis Márai Sándor füveskönyve óta érezzük, hogy a füveskönyv egy-egy jelentős író gondolatainak gyűjteménye. Nos Csáth Gáza füveskönyvét a szegedi Lazi Kiadó tette közzé. Ebből szemezgettünk.
Erkölcs és bűn
Minden emberben él bizonyos ősi, gyermekes hajlam, hogy a más tulajdonjogát ne tisztelje.
Az angol hidegvér-ez a legnélkülözhetetlenebb feltétel ahhoz, hogy valakiből nagystílű gonosztevő válhassék.
A bölcsesség nem az őszinteségben van, és nem is a hazugságban, hanem másutt, a kettőn kívül.
Aki mindig ordít, szívemből utálom; azaz utálnám, ha nem tartanám bolondságnak és céltalanságnak a gyűlöletet. Azt hiszem, aki okos, az nem haragszik semmiért és senkiért.
Némely társadalmak nagy moralistái tegyenek le már végre arról, e társadalmak nagy gazemberek nélkül is meg tudnának élni.
Az alázatos ember lelke sovány és lassan fogyatkozik.
A restség mégis sokszor a jók őrzőangyala, mert megóvja őket, hogy mindenüket elosztogassák.
Nagyon szemérmesnek lenni annyi, mint nagyon szexuálisnak.
Az erkölcs nem valami állandó: változik. Megfelel a kornak, s így semmiképp se jő ellentétbe a józan ésszel, az emberi törvényekkel.
Írás, művészet
Az analízis csak szenvedést hoz, keserű életismeretet és kiábrándulást. Az írás pedig gyönyört ád és kenyeret.
Vaserővel kényszerítem magam, hogy írjak. Írnom kell. Ha nem is lesz számomra többé az írás életműködés soha, legalább legyen játék. Játszanom kell, ha nem is mulatok.
A lángész hasonlít ahhoz az emberhez, aki utazik, mert vonaton sohase lehet aludni.
Hogy a művészek ideges emberek, mindenki természetesnek tartja, s hogy tele van velük az idegorvosok váróterme, ezt éppúgy nem tartjuk különlegesnek, mint azt, hogy a katonát a háborúban megsebesítik, vagy a szénbányász tüdőbetegséget kap. Ők az agyukkal dolgoznak -az pusztul.
A jó írót, a kész művészt az jellemzi, ami a gyakorlott, tréningben levő gyorsfutót. Jól startol, nem veszti el a lélekjelenlétét, és biztosan kiszámítja, hogyan kell elsőként beérkeznie.
Pszichológia, orvoslás, gyermek
A kis doktor, miután kitüntetéssel letette a harmadik orvosi szigorlatot, komolyan kezdett gondolkodni, hogy megházasodik. Miért kezdett el gondolkodni erről?- kérdezheti minden józan ember. Nos, igen, megszeretett egy lányt, akinek szabályos és kerek volt a válla, izmos a háta(csak kevés, de anatómiailag igen jól elrendezett hájjal), fekete a haja, fekete a szeme. Satöbbi.
Egy napon végre jegyet váltottak.
Ekkor történt, hogy a leány megszúrta a kezét. A kis doktor zsebkendőjével szárította fel a vércseppet, mely a rózsás, szép ujjacska hegyén szivárgott ki, s azután lecsókolta még, azt ami maradt. De ez mellékes. A fontos, hogy másnap észrevette a vért a kis doktor a kendőjén. Egyet gondolt. Előszedte a mikroszkópját. Letörülgette a nagyítólencséket, belefújt a fényes, sárga csőbe, megigazította a csavarokat. Azután kivágta a vérfoltot, és egy apró üvegedénybe tette. Majd titokzatos kis üvegekből öntözgetett hozzá, amelyeken ilyen furcsa -szeretném mondani, hátborzongató-fölírások voltak láthatók: CHO -NaOH -CHNS. Így dolgozott a kis doktor. Pepecselt, áztatott, szárított fáradhatatlanul és kukucskált a mikroszkóp csövébe. Azután újra kezdte. Hümmögött, izzadt. Végre kidülledt szemekkel bámult maga elé. A reggel is ott érte, amint a titokzatos nagyítógép mellett gondolkodott. De utoljára is határozott, mert másként semmi értelme nem lett volna a nagy fáradságnak.
Lehúzta az ujjáról a jegygyűrűt, borítékba tette, hordárt hívatott, és -visszaküldte.
A költők nem alszanak. Minek aludni a költőnek? A költő virraszt az emberiség fölött, mert lángesze van, és a lángeszének a világosságától amúgy se tudna aludni! Mindenkor azt tapasztaltam, hogy az élet apró gyönyörűségei az apró kellemetlenségek nélkül semmit sem érnének, és csak az a kellemes változatosság, amellyel a sors feltálalja számunkra az eseményeket, csak ez biztosít az unalom ellen. Az egyhangúság, ha valakinek csak a gyönyörök vagy csak a bajok jutnak - egyaránt elviselhetetlen!
Az élet fele álom, és így nincs ok a zúgolódásra. Elvégre nem lehet mindig jó. Az élet, az ébrenlét tele van félelemmel, unalommal, sok rossz emberrel és sok olyan emberrel, akik jók, kedvesek, mint a dada és a nagymama, de akikhez tulajdonképpen semmi közünk; az álom kárpótol mindenért
Kerekes Tamás
Hamisság és igazság
Csáth Géza füveskönyve
Lazi Kiadó, Szeged, 2007
[a]http://www.lazikiado.hu[text]www.lazikiado.hu[/a]
info@lazikiado.hu
