Portfóliók
Norman Mailer Hitler életrajza
Norman Mailer Hitler életrajza
Hitler gyermekkoráról vall a szemtanú
A félfaszú óriás nyilatkozata 1941-ből: ” A salzburgi táj fölött messzire eltekintve, eltávolodva a mindennapoktól, érnek meg zseniális, világ -felforgató alkotásaim. Az ilyen pillanatokban úgy érzem, már nem is tartozom a halandók közé.”(Hitler)
Fura példa a vezér egykori osztálytársának, Eugen Wasner-nek esete. Wasener, aki a déli fronton szolgált, egy gyalogsági csapatnál, bajtársainak egy mulatságos történetet mesélt el a nyolcéves vezérről, amelyet „leondingi gyerekcsínyként” részletesen ecsetelt. Dr. Güstrow, Wasner későbbi védőügyvédje, Wasner pedig maga a bíróság előtt mondta jegyzőkönyvbe a történetet.
. „Ugyan már, az Adi? Hisz az kiskorától lökött, azóta, hogy egy kecskebak leharapta a fél fütykösét!... Igenis, magam láttam. Fogadott velünk az Adi, hogy egy kecskebaknak a pofájába vizel. Amikor kinevettük, azt mondta: ’Gyertek csak velem, kimegyünk a rétre, ott van egy kecske bak!’ A réten én tartottam a lábam közt a kecskebakot, egy barátunk pedig bottal szétfeszítette a kecskebak pofáját, és az Adi belepisilt a kecske bak pofájába. Amikor épp csinálta, a barátunk elvette a botot, a bak összecsukta a pofáját és beleharapott Adi fütykösébe. Na, szörnyen üvöltött ám az Adi és elrohant.’ Eugen Wasnert a történetért előbb a spandaui börtönbe vitték, majd dr. Gastner kétségbeesett erőfeszítései ellenére „a vezér galád rágalmazása és a hadsereg bomlasztása miatt” halálra ítélték és ki is végezték. Adi, Adolf Hitler volt(
. Anton Neumayer: Diktátorok orvosi szemmel,(Perfekt Kiadó)
Mi lett volna, mire vitte volna, ha az egész megmarad? Kerekes Tamás
Nos, a közismert Norman Mailer is Hitler gyermekkorát választotta legújabb regénye tárgyául.(Várkastély a vadonban)
A kötet címéneek a magyarázatát maga a narrátor meséli el: hisz a Várskastély a vadonban német fordítása így szól: Das Schloss im Wald, a foglyok hívták így a felszabadított koncentrációs tábort. Schlossimwald egy sík mezőn állt, amely valaha burgonyaföld volt. Fát nem sokat látni, és kastélynak sincs nyoma sem. A láthatár, mondhatni, teljesen érdektelen. Nos, éppen ezért nevezték el a tábort a foglyok., közülük is a legeszesebbek. Akik tudták, hogy a humorukat bármi áron meg kell őrizni. Ebben volt az erejük. Talán nem meglep, hogy azok a foglyok, akik ezt kitalálták ezt a gúnynevet, mind berliniek voltak. A Krafft – Ebbingen, Jungon, Szondi Lipóton és katolikus interperszonalizmuson nevelkedtek és lélekben vagy a valóságban talán gyakorolják is a pszicheoterapeutikát, meg lesznek a döbbenve, a most következő problémák tömegével szembesít bennünket, Mailer, mondhatni azzal a szándékkal, hogy ezek voltak a hitleri személyiség kibontakozás fontos csomópontjai.-„Úgy kezdődött, hogy a szép, nagy malac egyszercsak kedvetlen lett és ingerlékeny. És a helyzet napról napra romlott. Angela annyira el volt keseredve, hogy Alois( Hitler apja Kerekes Tamás) lenyelte a büszkeségét, és tanácsot kért a három legközelebbi szomszédjától. Csak későn eszmélt rá, hogy megfeledkezett arról az aranyszabályról, amire még Johann Nepomuk tanította meg, amikor még tízéves sem volt, nevezetesen, hogy nincs szabály, főleg, ha az embert, balszerencséjére, valami baj éri. A legnagyobb eszű barátok se tudnak majd megegyezni, hogy mi volna a teendő. Mi sem természetesebb ennél. Hiszen minden parasztnak megvan a maga módszere a beteg disznók gyógyításnak. A három szomszéd közül az egyik hánytatót javasolt, a másik valami olyasmit, ami eldugítja, a harmadik pedig épp az ellenkezőjét. Az egyik tanács sem vált be. A kocának előbb elállt a lélegzete, aztán vért hányt, és akkor vége lett. Mind a három szomszéd azt gyanította, hogy a beleivel vagy a gyomrával van valami baj. Mi baja lehet egy disznónak? Ki hallott már olyat, hogy egy ekkora állat tüdővészes legyen? Csakis valami más nyavalyája lehetett. Még az utóbb kihívott állatorvos sem tudta megmondani biztosan. Nem beszélve arról a fáradságról, hogy gödröt kell ásni egy ekkora dögnek. Ach, ach, ach! Norman Mailer végigkíséri a Hitler, előbb Hidler) család páyafutását Költözködéseiket, stációikat. A jelen pillanatban a volt vámtiszt apa így gondolkodik? Miféle haszonra számíthat a gyatra kruplitermésből? Ha összeadja a vetőkrumpli és a koszt árát, majd levonja a napszámos bérét, a kocát és az állatorvos költségét, akkor bizony semmi nem marad a végén. Ha nem lenne dió, amely állítólag jó pénzt hoz, és nincs vele munka., akkor veszteséges lenne a gazdálkodás.
Norman Mailer
Amerikai regényíró, publicista. 1923. január 31-én született Long Branchban. Brooklynban nevelkedett. A középiskola elvégzése után, 1939-ben a Harvardon folytatta tanulmányait. 1943-ban repülőmérnökként diplomázott. Már egyetemi évei alatt írni kezdett, első novellája 1941-ben jelent meg a Story magazinban. 1944-ben behívták katonának, és részt vett a csendes-óceáni harcokban.
Miután 1946-ban leszerelt, kezdte írni első regényét, a Meztelenek és holtakat, melyben a fülöp-szigeteki hadszíntéren átélt eseményeket dolgozta fel. A regényt, mely 1948-ban jelent meg, a kritika és a nagyközönség egyaránt hatalmas lelkesedéssel fogadta. Nemcsak az amerikai, de a nemzetközi elismerést is meghozta a mindössze 25 éves író számára. A Meztelenek és holtakat máig az egyik legjobb amerikai háborús regényként tartják számon.
Következő regényeivel nem sikerült átütő sikert elérnie. Az 1951-ben megjelent Barbary Shore-t, és az 1957-es Szarvasparkot egyaránt fanyalogva fogadta a kritika. Ez utóbbit ráadásul hosszú próbálkozás után csak a hetedik kiadó volt hajlandó megjelentetni. A negyvenes évek végén forgatókönyvíróként dolgozott Hollywoodban, a Szarvasparkban az itt szerzett élményeit dolgozta fel.
1951-ben New York híres művésznegyedébe, Greenwich Village-be költözött. 1954-ben feleségül vette Adele Morales színésznőt, de Mailer alkoholizmusa miatt házasságuk hamarosan megromlott. 1960-ban egy átmulatott éjszaka után késsel megszúrta a feleségét, amiért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mailer később még hatszor nősült, és házasságaiból összesen kilenc gyereke született.
Regényei kudarcai miatt Mailer inkább az újságírással kezdett foglalkozni, és ebben a műfajban az ötvenes évek közepétől egyre nagyobb elismertségre tett szert. Mailert, aki cikkeit is regényei stílusában írta, a publicisztika megújítójaként tartották számon. Társalapítója volt az egyik első amerikai underground lapnak, a Village Voice-nak, de más lapokba is írt, többei között a Playboy is megjelentette írásait. Cikkei, versei, elbeszélései 1959-ben az Advertisments of Myself (Önmagam hirdetése) című kötetében jelentek meg. Radikális publicisztikájában Mailer támadta a hivatalos politikát, szót emelt az emberi jogokért, a liberális eszmevilágért.
A hatvanas években Az amerikai álom (1965) és a Miért vagyunk Vietnámban (1967) című munkáival visszatért a regény műfajához. Ugyanakkor tovább űzte a publicisztika és a regény keverékéből kialakított műfajt, melynek legjelentősebb eredménye az 1968-ban megjelent Armies of the Night című kötete, melyben egy 1967-es Vietnám-ellenes tüntetést dolgozott fel. A kötettel 1968-ban Mailer egyaránt elnyerte az év könyve díjat és a Pulitzer-díjat is.
Az 1970-es években számos, a széles olvasóközönséget érdeklő témával foglalkozott. Könyvet írt a holdra szállásról, megírta Marilyn Monroe életrajzát, feldogozta Muhammad Ali és George Foreman egyik összecsapását. A The Prisoner of Sex (A szex rabja) című írásában a női emancipáció kérdését tárgyalta. Mivel azt állította, az ember neme befolyásolja, hogyan észleljük a valóságot, a feminista mozgalmak támadásainak kereszttűzébe került.
1979-ben jelent meg nagy sikert aratott tényregénye, A hóhér dala, melyben egy kivégzett gyilkos, Gary Gilmore igaz történetét írta meg. A regény hatalmas sikert aratott, regényével ismét elnyerte az Év Könyve és a Pulitzer díjat.
1983-ban jelent meg az ókori Egyiptomban játszódó Ancient Evenings (Ókori esték) című regénye. A nyolcvanas években Mailer visszatért a film világába. Az 1984-es A kemény fiúk nem táncolnak című thrilleréből saját maga rendezett filmet. A történetben egy hosszabb ideje alkoholmámorban levő, sikertelen író kijózanodás közben nyomozni kezd, hogy miként került egy levágott női fej a kocsijába.
1992-es Harlot's Ghost című kötetében a CIA történetét dolgozta fel. Miközben ehhez gyűjtötte az anyagokat, addig ismeretlen dokumentumokat talált Kennedy gyilkosáról, Lee Harvey Oswaldról. Ezek alapján írta meg az Oswald meséit 1995-ben. Legutóbbi regénye az 1997-ben megjelent A fiú evangéliuma.
FORRÁS: Ulpius-ház Könyvkiadó Bt
Mailer Hitler gyermekkoráról
A kötet az amerikai kiadó döntése nyomán a szerző, Norman Mailer 84. születésnapjára jelenik meg Amerikában és Magyarországon. Huszti Gergely, az Ulpius-ház főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet fordítója, Bart István a mű megszületése után azonnal megkapta a kéziratot, a szerző a fordítás alatt végezte az utolsó simításokat a köteten. Fontosnak tartották, hogy egy ilyen „illusztris, idős mester" esetében ne hónapok teljenek el a fordítással, kiadással.
Norman Mailer korábbi, Meztelenek és holtak című regénye a mai napig a második világháborús irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása – olvasható a kiadó ismertetőjében. Az új, Adolf Hitler egykori német kancellár gyermekkoráról szóló fikciós történetet 11 év hallgatás után írta meg a szerző. A kötetet, amelyben a gyermek Adolf Hitler egy sátáni terv főszereplőjévé válik, Norman Mailer számos előtanulmány alapján írta.
Az olvasó a kötet narrátora – az SS-hírszerző Dietrich – nyomozása alapján kap választ arra, hogy ki volt, honnan jött, és hogyan lett a világtörténelem „legdémonikusabb figurája" Adolf Hitler – áll az Ulpius ismertetőjében.
A kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író és rendező, Norman Mailer 1923. január 31-én született a New Jersey állambeli Long Branchben, és New York Brooklyn negyedében nőtt fel. Első regénye, a Meztelenek és holtak 1948-ban jelent meg. Összesen 40 könyve, köztük 11 regénye látott napvilágot, de írt színdarabokat, forgatókönyveket és verseket is. Több filmet rendezett, amelyekben a főszerepet is ő alakította.
[a]http://www.fn.hu/kultura/0701/hitler_gyerekkorarol_szol_norman_mailer_153728.php[text]http://www.fn.hu/kultura/0701/hitler_gyerekkorarol_szol_norman_mailer_153728.php[/a]
Kastély az erdőben (The Castle In The Forest) Hitler gyermekkorát meséli el egy ördög hangján, akinek az a feladata, hogy egyengesse a leendő diktátorban a születő gonosz útját.
Regényeimben ábrázolt összes alak közül Hitler a legtitokzatosabb és a legizgatóbb. A múltban nagyobb sikerrel értettem meg Marilyn Monroe pszichológiáját, mint Jézus Krisztusét, de azt hiszem, Hitlernél telibe találtam - mondta az író.
A Hitler-jelenség már gyerekkora óta foglalkoztatta. Kilencéves volt, amikor anyja, aki nagyon intelligens volt, tudta, hogy Hitler démon és megöli a zsidókat. Ha valaki zsidó, mint én, nem tudja ezt soha elfelejteni, mint ahogy egy afro-amerikai sem tudja egy pillanatra sem elfelejteni, hogy fekete. Hitler előtt a zsidók a politika és a gondolkodás élvonalában álltak, nyíltak és érdeklődők voltak. Hitler kasztrálta nagyon sokunkban a kreatív gondolkodás képességét és egyszerű robotokká váltunk, akik alárendelik létüket egyetlen kérdésnek. Jó-e ez vagy az a zsidóknak, vagy nem. Ez a zsidó lélek és gondolkodás halála és a nácizmus által okozott károk még ma is hatnak- magyarázta.
Mailer azért választotta könyve témájául Hitler életének első 15 évét, mert a gyökerei érdekelték és meg van győződve arról, hogy rejtélyének megvilágításához a gyermekkorából kell kiindulni. Ha lesz még ideje, megírja a felnőtt Hitlert is. Mint író, óriási felelősséget érzek, hogy megpróbáljam megérteni őt, mint embert, mert ő az emberi lény korlátairól alkotott fogalmainkat rendíti meg, elképzelhetetlen, felfoghatatlan.
A könyv, véleménye szerint, nem szenzációhajhász, de nem is egyszerű vagy unalmas, mivel az ördögnek, aki elmeséli, számtalan akadállyal és problémával kell szembenéznie, hisz "Isten és angyalai éjjel-nappal dolgoznak és keményen szurkálják a Sátán segítőit." De a Sátán sohasem beszél Hitlerről, mint kiválasztottról, mindig csak mint legfontosabb klienséről - szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy a végén ki győz, így válaszolt: Ki tudja, a végén Isten is kudarcot vallhat. A középkorban csak két erő létezett: Isten és az ördög. Ma, hála a technológiának, az ember is hozzájuk hasonló erőt érez magában és a háború is hármasban folyik.
Ma nincsenek új Hitlerek, mivel Hitler kivétel volt - mondja az író. És állandó párhuzamba állítása Szaddám Huszeinnel az iraki háború őrületének szánalmat keltő jele. Szaddám szörnyeteg volt, de nem egy másik Hitler.
A regényben Mailer ragaszkodott a történelmi tényekhez, nincs benne semmi kitalált, bár úgy véli, az olvasók sok friss anyagot találnak benne. Lehet, hogy sérteni fog valakiket, ezt a kockázatot vállaltam, de nem hiszem, hogy a Vatikán tiltakozni fog, mert nem támadom a katolikus teológiát - tette hozzá.
[a]http://www.elmebajnoksag.hu/index.php?data%5Bnewsid%5D=2577[text]http://www.elmebajnoksag.hu/index.php?data%5Bnewsid%5D=2577[/a]
New York-i találkozás a 84 évesen új könyvvel jelentkező Norman Mailerrel
Népszabadság • Horváth Gábor • 2007. január 27.
Két bottal jár, de világoskék szemei kristálytisztán tapadnak a kérdezőre. Norman Mailer, a világirodalom egyik élő klasszikusa szerdán lesz 84 éves. A számítógép korában is tollal papírra ír, de szabatos, nyomdakész bekezdésekben ömlenek belőle a kifogástalanul mai gondolatok. Új könyve, a Várkastély a vadonban Amerikán kívül húsz országban jelenik meg közel egyi dőben (magyarul az Ulpius-Háznál), de egyelőre nincs német és osztrák kiadója.T alán azért nincs, mert a regényben a kis Adinak a linzi Realschule vécéjében attól van erekciója, hogy a többi fiúnál tovább tudja negyvenöt fokos szögben feltartani a jobb kezét. Vagy azért, mert a könyvben Alois Hitler és Klara Pölzl a tényszerű másod unokatestvérségen túl apa és lánya. Hitler családjáról és gyermekéveiről egy ördög mesél, aki ügyfelét apró lökésekkel készíti fel majdani szerepére.
- Miért Hitler és miért most? A világháború óta eltelt több mint hatvan év alatt nem történt elég gonosz a világban ahhoz, hogy témát adjon a jó és a rossz örök küzdelmének ábrázolásához?
- Rengeteg gonosz történt azóta is, de ez részben Hitler műve. Ő mérgezte meg a civilizációval kapcsolatos optimizmusunkat. Hitler és Sztálin óriási krátereket vájt az emberiség civilizáció-felfogásába, de én Hitlert tartom ördögibbnek, mert Sztálint fel lehetett fogni emberi ésszel. Nagyon hideg, kegyetlen környezetből jött, abból a borzasztóan egyszerű felfogásból indult ki, hogy ha győzni akarsz, el kell pusztítanod az ellenfeledet. Lehet, hogy még több embert ölt meg, mint Hitler, de ő mindig az ellenségeinek vélte őket. Hitler ellenben egész kategóriákat gyilkolt, ki akarta irtani a zsidókat és a cigányokat, ami túlmegy az emberi képzeleten. A szelleméből valami pedig kisebb adagokban most is itt van velünk. George Bush persze nem Hitler, még csak nem is feltétlenül gonosz, lehet, hogy csak kártékony, mert kis tudással ártja magát nagy dolgokba. Persze ezen az alapon a legtöbb író is kártékony.
- Hitler gyökereit vizsgálva egyszerre akarja megmagyarázni emberi és szörnyeteg lényét?
- Ha valaki annyi ideje ír, mint én, a témán túl a feladat is izgatja. Vizsgáztatja magát, mint a magasugró: sikerül-e? Tíz éve megpróbáltam Jézus nevében írni, és a saját mércém szerint finoman szólva sikertelen maradtam. Azt gondoltam, ha nem tudok megbirkózni az Istentől foganttal, talán sikerül valakivel, akit az ördög hozott létre. Saját természetemnél fogva ez könnyebb feladatnak tűnt. A vérfertőzés azért kapott ekkora szerepet a könyvben, mert azt kérdeztem magamtól, ha ördög lennék, milyen alanyt keresnék. A vérfertőző kapcsolatból született személy azért lehet vonzó, mert, mint Heinrich Himmler annak idején mondta, vagy rendkívüli, vagy borzasztó képességekkel rendelkeznek. A gének közelisége miatt megkétszereződnek a jó és a rossz lehetőségek. Persze ez egy regény, amelytől nem lehet elvárni, hogy minden részletében valós tényen alapuljon. Például csábítónak tűnt az ötlet, hogy az ördög jelen volt Hitler fogantatásánál. Az igazán nagy íróknál, a Tolsztojoknál, a Stendhaloknál azonban a képzelet valósabb történetet képes teremteni, mint az ember felfogásában úgyis gyakran torzultan jelentkező tények.
- Hisz Istenben, és az ördöggel való harcában?
- Azt gondolom, részben ez a magyarázata a létezésünknek. A középkorban az emberek hittek Istenben, ördögben és a harcukban. A felvilágosodás azonban ezt annyira korlátozónak érezte, annyira intenzív volt az emberi lehetőségek kiterjesztésének vágya, hogy teljesen visszaszorították Istent és az ördögöt. Ma ott tartunk, hogy ha erről kezdesz beszélni, nézned kell a partnered arcát, mert ha azt hiszik, komolyan beszélsz, aggódni kezdenek érted. Legalábbis azok, akik szeretnek, mert akik utálnak, azok rögtön felcsuklanak a nevetéstől. De igen, én hiszek Istenben. Nem a fundamentalisták istenében. Róluk azt tartom, hogy valójában a Sátán ügynökei. Aki abban hisz, hogy Isten törvényeket szab, és végleges ítéleteket hoz, az szerintem éppen az ő ellentéte. Isten szerintem rendkívüli teremtő, aki maga is harcban áll az univerzum végtelen erőivel. Mondjuk, mintha a Naprendszer lenne az ő munkája, más istenek pedig más rendszereket alkottak. A terep roppant veszélyes, és Isten minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kedvezőtlen esélyek ellenére diadalmaskodjon. Ez a séma feltételezi az ellenerő, a Sátán jelenlétét. Az ember a játszma harmadik résztvevője, aki gyakran elveti a másik kettő létezését, és újabban a technológiát abszolutizálja: ha Isten és az ördög nem tud elpusztítani minket, talán majd a technológia. Úgyhogy a könyv szükségszerűen sokakat irritálni fog. Főleg a németeket. Azt hittem, hogy a regény először németül fog megjelenni, bestseller lesz, és onnan jön majd át Amerikába. Erre kiderül, hogy nincs német és osztrák kiadó.
- A könyvben arra céloz, hogy a Gonosz figyelme 1945 után a Közel-Keletre és Amerikára irányult. Mi a helyzet "a Gonosz birodalmával", ahogy Reagan a Szovjetuniót elnevezte, és "a Gonosz tengelyével", a tömegpusztító fegyverekkel rendelkező diktatúrákkal?
A magyar kiadás borítója
- A kommunizmus nagyon nagy téma, már történelem, most nem szeretnék belemenni. Ami "a Gonosz tengelyét" illeti, Bush a legkevésbé hozzáértő elnök az Egyesült Államok történetében. Néha valamelyik segédje feldob egy kifejezést, ami megtetszik neki. Tudja, hogy Amerika egyik fele pont olyan buta, mint ő. Így született "a Gonosz tengelye". Amerika annak a felének tetszett, pedig egy lehetetlenség, hiszen minden egyes ország rendkívül komplex. Iránt például egyszerűen nevetséges "gonosznak" nevezni. Az is abszurd feltételezés, hogy a terroristák le tudnak győzni minket. Amerika hatalmas. Ha a tíz főterroristát elfognák, és autókkal keresztülutaztatnák Amerikán, feladnák a harcot. Egy ekkora és ilyen sokszínű országot nem lehet leigázni - hacsak előtte nem sikerül halálra ijeszteni. No ebben Bush minden tőle telhetőt megtesz. Azt akarja elhitetni, hogy mindenki halálos veszélyben van, amint kilép az ajtaján. Ez borzalmas ostobaság. 2001. szeptember 11-e után megerősíthette volna a terrorelhárítást, még Afganisztán elfoglalása is rendben volt. Erre bevonultunk Irakba azzal a fikcióval, hogy majd meghonosítjuk a demokráciát egy olyan országban, ahol a két tábor ezer éve öli egymást. Ilyen helyen nem lehet demokrácia. Mi itt Amerikában sokat vitatkozunk, de egy liberális se akarja kiirtani Texast, és egy konzervatív se akar mindenkit megölni New Yorkban. A demokrácia kegyelmi állapot, egy ország kultúrájának virága, olyan, mint a szerelem, nőhet vagy gyengülhet, sőt, el is múlhat.
- Az ördögi közreműködés nem ad részleges felmentést a szörnyetegnek?
- Amikor a regény véget ér, Hitler még nem Führer. Még csak egyike az ördög lehetséges alanyainak, rajta kívül lehetett tíz vagy száz másik is. Még az is lehet, hogy nemcsak Ausztriában vagy Németországban, hanem világszerte. Amikor a regény 1905-ben véget ér, Adolf pályája éppen elkezdődik. Még csak potenciális Hitler, még nem szörnyeteg, csak egy ördögien kellemetlen kamasz.
- 1962-ben azt jósolta, hogy a hidegháború után a konzervatív és a rebellis szellem fog összecsapni, és még vér is folyhat. Most lát esélyt a békés végkifejletre?
- Ez országról országra változik. A Közel-Keleten mást jelent konzervatívnak lenni, mint Amerikában, Nagy-Britanniában vagy Németországban. A bal- és a jobboldal is követett el nagy hibákat, de vannak erényei is. Én mindenesetre baloldali konzervatívként határozom meg magam. Mint a politikával foglalkozók többsége, olyan leírást találtam ki magamra, amely nem magyaráz meg az ég egy adta világon semmit. Pont, mint a "szociáldemokrata" vagy a "konzervatív".
-Folytatja Hitler történetét?
- Mindjárt 84 leszek. Ilyenkor az ember már ijesztő ütemben öregszik, én is sokkal öregebb vagyok, mint akár csak három éve. Nem ígérek már semmit. De ha sikerül, örömmel folytatom majd. Heinrich Himmler is érdekel: nagyon visszataszító ember volt, de a náci hierarchia kevés eredeti gondolkodójának egyike. Tényleg azt hitte, hogy tökéletesíteni fogja a civilizációt, voltak tervei húsz évre előre és utána a következő kétszázra. Ez persze nem azt jelenti, hogy szipatizálok vele. Az övé volt az egyik legcsúnyább arc, amelyet valaha láttam.
- Mit élvez jobban, az írást, vagy a megjelenés utáni vitákat?
- Mindig azt, ami a könnyebb. De amit a legjobban élveztem, az a filmrendezés volt. Imádtam. Sajnos nem volt hozzá különösebb tehetségem, így nem tudtam megélni belőle. Remek, hogy minden, amit egy férfi az életben nem tehet meg, filmrendezőként szabad neki. Hatszor voltam nős, de ha bármelyik feleségemnek azt mondtam volna, göndörítse be a haját, elküldött volna a fenébe. Erre ott áll Isabella Rossellini, mondom, egy kis göndörítést kérek, és a válasz: "Igen, uram." Az ember vérontás nélkül is tábornoknak érezheti magát.
- Vannak országok, ahol az író csak úgy "lesz". Amerikában viszont képezik őket. Melyik módszer a jobb?
- Amerika egészségtelenül arrogáns. Nem szeretem az időt az erényeire fecsérelni, mert az ország legrosszabbjai mérhetetlenül sokat locsognak róluk. Az igazi hazafinak mindig tisztában kell lennie azzal, hol téved le a hazája a helyes útról. Amerikában azt hiszik, hogy a tehetséges író ugyanúgy előállítható, mint a jóízű paradicsom. Amerika hisz a "meg tudjuk csinálni" elvében. Így vonultunk be Irakba is: "El tudjuk vinni a demokráciát azoknak a kib...tt hülyéknek!"
- Huszonöt évesen lett híres író. Áldás vagy átok a korán jött siker?
- Annak idején átoknak véltem. Nem voltam rá készen, egy csomó időmet elvitte. Már akkor identitásválságom volt, amikor még nem is hallottam a kifejezést. Amikor átlagos huszonöt évesnek érzed magad, legfeljebb egy kis írói vénával, és ágyúgolyóként hirtelen felível a pályád, amerikai "híresség" leszel, anélkül, hogy készen állnál, átoknak érzed az egészet. Meg kell változtatnod az egész életedet, a szokásaidat. Az évek távlatából visszatekintve azonban szerencsém volt, mert nem kellett fájdalmas éveket azzal töltenem, mint sok más regényírónak, hogy hevesen utált emberek utasításait követve, megvetett munkakörökben dolgozzanak, ami lassan erodálja a tehetségüket. Nekem viszont volt időm gondolkodni, ami áldás.
New York-Washington, 2007. január
Norman Mailer 1923. január 31-én brooklyni zsidó családban született. Kilencévesen 250 oldalas tudományos-fantasztikus regényt írt. Tizenhat évesen vették fel a Harvard Egyetemre. Repülőgép-tervezésből diplomázott, a háborúban a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált, majd hazatérve megírta a Meztelenek és holtakat (1948), amely egy csapásra ismertté tette.
Később írt a kor antikommunista légköréről, Hollywoodról és az amerikai rasszizmusról. Szabadszájúsága és fékezhetetlen természete miatt sokszor szerepelt az újságok botránykrónikáiban. Feleségül vette Marilyn Monroe-t, akitől elvált, de később életrajzot írt róla, amelyben a CIA-t és az FBI- vádolta a haláláért. Összesen hatszor volt nős, kilenc gyermeke van. Az éjszaka hadai című dokumentumkönyvéért Pulitzer-díjat kapott (1968). Alapítója volt a The Village Voice nevű New York-i alternatív újságnak, próbálkozott filmrendezéssel, segített egy gyilkosságért elítélt rabnak feltételesen kiszabadulni (az illető heteken belül újra embert ölt), letartóztatták egy vietnami háború elleni tüntetésen és indult a New York-i polgármesteri választáson. A hóhér dala című kötet 1979-ben újabb Pulitzer-díjat hozott.
Összesen több mint 40 könyv és négy film fűződik a nevéhez. Magyarul a következők jelentek meg: Meztelenek és holtak (1967), A hóhér dala (1984), Marilyn (1986), Az éjszaka hadai (1988), A kemény fickók nem táncolnak (1993), Oswald meséi (1996), A Fiú evangéliuma (1998), Szarvaspark (1998), Amerikai álom (1999), Várkastély a vadonban (2007).
Mailer Mailer kétségbevonhatatlanul olvasmányos könyve sem történelmileg, sem eszkatologikusan, sem kórlélektanilag nem oldja meg a Hitler problematika létrejöttét, amit pedig egy, az ördög szolgálatában dolgozó titkosszolgálati narrátorral próbál megértetni az olvasóval. Szó sincs Jó és Rossz örök küzdelméről, felejtsük el a manicheizmust. Több részadalékot kapunk viszont a Romanovok naplójáról,a méhészkedés nehézségeiről, nagy terjedelmet szentel a koronázásának, imádja az intimitást. Nagy teret szentel a bevezetőben a Hitler családban többször bekövetkezett incestusnak és mértéktartó módon, számára szerfölött gusztusosan -gemütlichkeit- ír az anális erotikáról. Vérfertőzésből és a z eredetileg Hiedler család zsidó múltjából indítja Norman Mailer monumentális regényét, mely sajnos semmit nem tesz hozzá a diktátorok kialakulásának létrejöttéhez , s a Hitler-jelenséget sem magyarázza meg kétségbevonhatatlanul. Cikkemben teljes terjedelemben idézem a NOL interjúját. Mert az érzésem, hogy maga az interjú, Norman Mailer szavaival fogalmazva ezerszer többet mond a regényíró szándékairól, mint maga a regény.
Kerekes Tamás:
Norman Mailer: Várkastély a vadonban
Ulpius Ház Kiadó
[a]http://www.ulpiushaz.hu[text]www.ulpiushaz.hu[/a]
Budaopst, 2006, 2980 forint
Hitler gyermekkoráról vall a szemtanú
A félfaszú óriás nyilatkozata 1941-ből: ” A salzburgi táj fölött messzire eltekintve, eltávolodva a mindennapoktól, érnek meg zseniális, világ -felforgató alkotásaim. Az ilyen pillanatokban úgy érzem, már nem is tartozom a halandók közé.”(Hitler)
Fura példa a vezér egykori osztálytársának, Eugen Wasner-nek esete. Wasener, aki a déli fronton szolgált, egy gyalogsági csapatnál, bajtársainak egy mulatságos történetet mesélt el a nyolcéves vezérről, amelyet „leondingi gyerekcsínyként” részletesen ecsetelt. Dr. Güstrow, Wasner későbbi védőügyvédje, Wasner pedig maga a bíróság előtt mondta jegyzőkönyvbe a történetet.
. „Ugyan már, az Adi? Hisz az kiskorától lökött, azóta, hogy egy kecskebak leharapta a fél fütykösét!... Igenis, magam láttam. Fogadott velünk az Adi, hogy egy kecskebaknak a pofájába vizel. Amikor kinevettük, azt mondta: ’Gyertek csak velem, kimegyünk a rétre, ott van egy kecske bak!’ A réten én tartottam a lábam közt a kecskebakot, egy barátunk pedig bottal szétfeszítette a kecskebak pofáját, és az Adi belepisilt a kecske bak pofájába. Amikor épp csinálta, a barátunk elvette a botot, a bak összecsukta a pofáját és beleharapott Adi fütykösébe. Na, szörnyen üvöltött ám az Adi és elrohant.’ Eugen Wasnert a történetért előbb a spandaui börtönbe vitték, majd dr. Gastner kétségbeesett erőfeszítései ellenére „a vezér galád rágalmazása és a hadsereg bomlasztása miatt” halálra ítélték és ki is végezték. Adi, Adolf Hitler volt(
. Anton Neumayer: Diktátorok orvosi szemmel,(Perfekt Kiadó)
Mi lett volna, mire vitte volna, ha az egész megmarad? Kerekes Tamás
Nos, a közismert Norman Mailer is Hitler gyermekkorát választotta legújabb regénye tárgyául.(Várkastély a vadonban)
A kötet címéneek a magyarázatát maga a narrátor meséli el: hisz a Várskastély a vadonban német fordítása így szól: Das Schloss im Wald, a foglyok hívták így a felszabadított koncentrációs tábort. Schlossimwald egy sík mezőn állt, amely valaha burgonyaföld volt. Fát nem sokat látni, és kastélynak sincs nyoma sem. A láthatár, mondhatni, teljesen érdektelen. Nos, éppen ezért nevezték el a tábort a foglyok., közülük is a legeszesebbek. Akik tudták, hogy a humorukat bármi áron meg kell őrizni. Ebben volt az erejük. Talán nem meglep, hogy azok a foglyok, akik ezt kitalálták ezt a gúnynevet, mind berliniek voltak. A Krafft – Ebbingen, Jungon, Szondi Lipóton és katolikus interperszonalizmuson nevelkedtek és lélekben vagy a valóságban talán gyakorolják is a pszicheoterapeutikát, meg lesznek a döbbenve, a most következő problémák tömegével szembesít bennünket, Mailer, mondhatni azzal a szándékkal, hogy ezek voltak a hitleri személyiség kibontakozás fontos csomópontjai.-„Úgy kezdődött, hogy a szép, nagy malac egyszercsak kedvetlen lett és ingerlékeny. És a helyzet napról napra romlott. Angela annyira el volt keseredve, hogy Alois( Hitler apja Kerekes Tamás) lenyelte a büszkeségét, és tanácsot kért a három legközelebbi szomszédjától. Csak későn eszmélt rá, hogy megfeledkezett arról az aranyszabályról, amire még Johann Nepomuk tanította meg, amikor még tízéves sem volt, nevezetesen, hogy nincs szabály, főleg, ha az embert, balszerencséjére, valami baj éri. A legnagyobb eszű barátok se tudnak majd megegyezni, hogy mi volna a teendő. Mi sem természetesebb ennél. Hiszen minden parasztnak megvan a maga módszere a beteg disznók gyógyításnak. A három szomszéd közül az egyik hánytatót javasolt, a másik valami olyasmit, ami eldugítja, a harmadik pedig épp az ellenkezőjét. Az egyik tanács sem vált be. A kocának előbb elállt a lélegzete, aztán vért hányt, és akkor vége lett. Mind a három szomszéd azt gyanította, hogy a beleivel vagy a gyomrával van valami baj. Mi baja lehet egy disznónak? Ki hallott már olyat, hogy egy ekkora állat tüdővészes legyen? Csakis valami más nyavalyája lehetett. Még az utóbb kihívott állatorvos sem tudta megmondani biztosan. Nem beszélve arról a fáradságról, hogy gödröt kell ásni egy ekkora dögnek. Ach, ach, ach! Norman Mailer végigkíséri a Hitler, előbb Hidler) család páyafutását Költözködéseiket, stációikat. A jelen pillanatban a volt vámtiszt apa így gondolkodik? Miféle haszonra számíthat a gyatra kruplitermésből? Ha összeadja a vetőkrumpli és a koszt árát, majd levonja a napszámos bérét, a kocát és az állatorvos költségét, akkor bizony semmi nem marad a végén. Ha nem lenne dió, amely állítólag jó pénzt hoz, és nincs vele munka., akkor veszteséges lenne a gazdálkodás.
Norman Mailer
Amerikai regényíró, publicista. 1923. január 31-én született Long Branchban. Brooklynban nevelkedett. A középiskola elvégzése után, 1939-ben a Harvardon folytatta tanulmányait. 1943-ban repülőmérnökként diplomázott. Már egyetemi évei alatt írni kezdett, első novellája 1941-ben jelent meg a Story magazinban. 1944-ben behívták katonának, és részt vett a csendes-óceáni harcokban.
Miután 1946-ban leszerelt, kezdte írni első regényét, a Meztelenek és holtakat, melyben a fülöp-szigeteki hadszíntéren átélt eseményeket dolgozta fel. A regényt, mely 1948-ban jelent meg, a kritika és a nagyközönség egyaránt hatalmas lelkesedéssel fogadta. Nemcsak az amerikai, de a nemzetközi elismerést is meghozta a mindössze 25 éves író számára. A Meztelenek és holtakat máig az egyik legjobb amerikai háborús regényként tartják számon.
Következő regényeivel nem sikerült átütő sikert elérnie. Az 1951-ben megjelent Barbary Shore-t, és az 1957-es Szarvasparkot egyaránt fanyalogva fogadta a kritika. Ez utóbbit ráadásul hosszú próbálkozás után csak a hetedik kiadó volt hajlandó megjelentetni. A negyvenes évek végén forgatókönyvíróként dolgozott Hollywoodban, a Szarvasparkban az itt szerzett élményeit dolgozta fel.
1951-ben New York híres művésznegyedébe, Greenwich Village-be költözött. 1954-ben feleségül vette Adele Morales színésznőt, de Mailer alkoholizmusa miatt házasságuk hamarosan megromlott. 1960-ban egy átmulatott éjszaka után késsel megszúrta a feleségét, amiért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mailer később még hatszor nősült, és házasságaiból összesen kilenc gyereke született.
Regényei kudarcai miatt Mailer inkább az újságírással kezdett foglalkozni, és ebben a műfajban az ötvenes évek közepétől egyre nagyobb elismertségre tett szert. Mailert, aki cikkeit is regényei stílusában írta, a publicisztika megújítójaként tartották számon. Társalapítója volt az egyik első amerikai underground lapnak, a Village Voice-nak, de más lapokba is írt, többei között a Playboy is megjelentette írásait. Cikkei, versei, elbeszélései 1959-ben az Advertisments of Myself (Önmagam hirdetése) című kötetében jelentek meg. Radikális publicisztikájában Mailer támadta a hivatalos politikát, szót emelt az emberi jogokért, a liberális eszmevilágért.
A hatvanas években Az amerikai álom (1965) és a Miért vagyunk Vietnámban (1967) című munkáival visszatért a regény műfajához. Ugyanakkor tovább űzte a publicisztika és a regény keverékéből kialakított műfajt, melynek legjelentősebb eredménye az 1968-ban megjelent Armies of the Night című kötete, melyben egy 1967-es Vietnám-ellenes tüntetést dolgozott fel. A kötettel 1968-ban Mailer egyaránt elnyerte az év könyve díjat és a Pulitzer-díjat is.
Az 1970-es években számos, a széles olvasóközönséget érdeklő témával foglalkozott. Könyvet írt a holdra szállásról, megírta Marilyn Monroe életrajzát, feldogozta Muhammad Ali és George Foreman egyik összecsapását. A The Prisoner of Sex (A szex rabja) című írásában a női emancipáció kérdését tárgyalta. Mivel azt állította, az ember neme befolyásolja, hogyan észleljük a valóságot, a feminista mozgalmak támadásainak kereszttűzébe került.
1979-ben jelent meg nagy sikert aratott tényregénye, A hóhér dala, melyben egy kivégzett gyilkos, Gary Gilmore igaz történetét írta meg. A regény hatalmas sikert aratott, regényével ismét elnyerte az Év Könyve és a Pulitzer díjat.
1983-ban jelent meg az ókori Egyiptomban játszódó Ancient Evenings (Ókori esték) című regénye. A nyolcvanas években Mailer visszatért a film világába. Az 1984-es A kemény fiúk nem táncolnak című thrilleréből saját maga rendezett filmet. A történetben egy hosszabb ideje alkoholmámorban levő, sikertelen író kijózanodás közben nyomozni kezd, hogy miként került egy levágott női fej a kocsijába.
1992-es Harlot's Ghost című kötetében a CIA történetét dolgozta fel. Miközben ehhez gyűjtötte az anyagokat, addig ismeretlen dokumentumokat talált Kennedy gyilkosáról, Lee Harvey Oswaldról. Ezek alapján írta meg az Oswald meséit 1995-ben. Legutóbbi regénye az 1997-ben megjelent A fiú evangéliuma.
FORRÁS: Ulpius-ház Könyvkiadó Bt
Mailer Hitler gyermekkoráról
A kötet az amerikai kiadó döntése nyomán a szerző, Norman Mailer 84. születésnapjára jelenik meg Amerikában és Magyarországon. Huszti Gergely, az Ulpius-ház főszerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet fordítója, Bart István a mű megszületése után azonnal megkapta a kéziratot, a szerző a fordítás alatt végezte az utolsó simításokat a köteten. Fontosnak tartották, hogy egy ilyen „illusztris, idős mester" esetében ne hónapok teljenek el a fordítással, kiadással.
Norman Mailer korábbi, Meztelenek és holtak című regénye a mai napig a második világháborús irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása – olvasható a kiadó ismertetőjében. Az új, Adolf Hitler egykori német kancellár gyermekkoráról szóló fikciós történetet 11 év hallgatás után írta meg a szerző. A kötetet, amelyben a gyermek Adolf Hitler egy sátáni terv főszereplőjévé válik, Norman Mailer számos előtanulmány alapján írta.
Az olvasó a kötet narrátora – az SS-hírszerző Dietrich – nyomozása alapján kap választ arra, hogy ki volt, honnan jött, és hogyan lett a világtörténelem „legdémonikusabb figurája" Adolf Hitler – áll az Ulpius ismertetőjében.
A kétszeres Pulitzer-díjas amerikai író és rendező, Norman Mailer 1923. január 31-én született a New Jersey állambeli Long Branchben, és New York Brooklyn negyedében nőtt fel. Első regénye, a Meztelenek és holtak 1948-ban jelent meg. Összesen 40 könyve, köztük 11 regénye látott napvilágot, de írt színdarabokat, forgatókönyveket és verseket is. Több filmet rendezett, amelyekben a főszerepet is ő alakította.
[a]http://www.fn.hu/kultura/0701/hitler_gyerekkorarol_szol_norman_mailer_153728.php[text]http://www.fn.hu/kultura/0701/hitler_gyerekkorarol_szol_norman_mailer_153728.php[/a]
Kastély az erdőben (The Castle In The Forest) Hitler gyermekkorát meséli el egy ördög hangján, akinek az a feladata, hogy egyengesse a leendő diktátorban a születő gonosz útját.
Regényeimben ábrázolt összes alak közül Hitler a legtitokzatosabb és a legizgatóbb. A múltban nagyobb sikerrel értettem meg Marilyn Monroe pszichológiáját, mint Jézus Krisztusét, de azt hiszem, Hitlernél telibe találtam - mondta az író.
A Hitler-jelenség már gyerekkora óta foglalkoztatta. Kilencéves volt, amikor anyja, aki nagyon intelligens volt, tudta, hogy Hitler démon és megöli a zsidókat. Ha valaki zsidó, mint én, nem tudja ezt soha elfelejteni, mint ahogy egy afro-amerikai sem tudja egy pillanatra sem elfelejteni, hogy fekete. Hitler előtt a zsidók a politika és a gondolkodás élvonalában álltak, nyíltak és érdeklődők voltak. Hitler kasztrálta nagyon sokunkban a kreatív gondolkodás képességét és egyszerű robotokká váltunk, akik alárendelik létüket egyetlen kérdésnek. Jó-e ez vagy az a zsidóknak, vagy nem. Ez a zsidó lélek és gondolkodás halála és a nácizmus által okozott károk még ma is hatnak- magyarázta.
Mailer azért választotta könyve témájául Hitler életének első 15 évét, mert a gyökerei érdekelték és meg van győződve arról, hogy rejtélyének megvilágításához a gyermekkorából kell kiindulni. Ha lesz még ideje, megírja a felnőtt Hitlert is. Mint író, óriási felelősséget érzek, hogy megpróbáljam megérteni őt, mint embert, mert ő az emberi lény korlátairól alkotott fogalmainkat rendíti meg, elképzelhetetlen, felfoghatatlan.
A könyv, véleménye szerint, nem szenzációhajhász, de nem is egyszerű vagy unalmas, mivel az ördögnek, aki elmeséli, számtalan akadállyal és problémával kell szembenéznie, hisz "Isten és angyalai éjjel-nappal dolgoznak és keményen szurkálják a Sátán segítőit." De a Sátán sohasem beszél Hitlerről, mint kiválasztottról, mindig csak mint legfontosabb klienséről - szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy a végén ki győz, így válaszolt: Ki tudja, a végén Isten is kudarcot vallhat. A középkorban csak két erő létezett: Isten és az ördög. Ma, hála a technológiának, az ember is hozzájuk hasonló erőt érez magában és a háború is hármasban folyik.
Ma nincsenek új Hitlerek, mivel Hitler kivétel volt - mondja az író. És állandó párhuzamba állítása Szaddám Huszeinnel az iraki háború őrületének szánalmat keltő jele. Szaddám szörnyeteg volt, de nem egy másik Hitler.
A regényben Mailer ragaszkodott a történelmi tényekhez, nincs benne semmi kitalált, bár úgy véli, az olvasók sok friss anyagot találnak benne. Lehet, hogy sérteni fog valakiket, ezt a kockázatot vállaltam, de nem hiszem, hogy a Vatikán tiltakozni fog, mert nem támadom a katolikus teológiát - tette hozzá.
[a]http://www.elmebajnoksag.hu/index.php?data%5Bnewsid%5D=2577[text]http://www.elmebajnoksag.hu/index.php?data%5Bnewsid%5D=2577[/a]
New York-i találkozás a 84 évesen új könyvvel jelentkező Norman Mailerrel
Népszabadság • Horváth Gábor • 2007. január 27.
Két bottal jár, de világoskék szemei kristálytisztán tapadnak a kérdezőre. Norman Mailer, a világirodalom egyik élő klasszikusa szerdán lesz 84 éves. A számítógép korában is tollal papírra ír, de szabatos, nyomdakész bekezdésekben ömlenek belőle a kifogástalanul mai gondolatok. Új könyve, a Várkastély a vadonban Amerikán kívül húsz országban jelenik meg közel egyi dőben (magyarul az Ulpius-Háznál), de egyelőre nincs német és osztrák kiadója.T alán azért nincs, mert a regényben a kis Adinak a linzi Realschule vécéjében attól van erekciója, hogy a többi fiúnál tovább tudja negyvenöt fokos szögben feltartani a jobb kezét. Vagy azért, mert a könyvben Alois Hitler és Klara Pölzl a tényszerű másod unokatestvérségen túl apa és lánya. Hitler családjáról és gyermekéveiről egy ördög mesél, aki ügyfelét apró lökésekkel készíti fel majdani szerepére.
- Miért Hitler és miért most? A világháború óta eltelt több mint hatvan év alatt nem történt elég gonosz a világban ahhoz, hogy témát adjon a jó és a rossz örök küzdelmének ábrázolásához?
- Rengeteg gonosz történt azóta is, de ez részben Hitler műve. Ő mérgezte meg a civilizációval kapcsolatos optimizmusunkat. Hitler és Sztálin óriási krátereket vájt az emberiség civilizáció-felfogásába, de én Hitlert tartom ördögibbnek, mert Sztálint fel lehetett fogni emberi ésszel. Nagyon hideg, kegyetlen környezetből jött, abból a borzasztóan egyszerű felfogásból indult ki, hogy ha győzni akarsz, el kell pusztítanod az ellenfeledet. Lehet, hogy még több embert ölt meg, mint Hitler, de ő mindig az ellenségeinek vélte őket. Hitler ellenben egész kategóriákat gyilkolt, ki akarta irtani a zsidókat és a cigányokat, ami túlmegy az emberi képzeleten. A szelleméből valami pedig kisebb adagokban most is itt van velünk. George Bush persze nem Hitler, még csak nem is feltétlenül gonosz, lehet, hogy csak kártékony, mert kis tudással ártja magát nagy dolgokba. Persze ezen az alapon a legtöbb író is kártékony.
- Hitler gyökereit vizsgálva egyszerre akarja megmagyarázni emberi és szörnyeteg lényét?
- Ha valaki annyi ideje ír, mint én, a témán túl a feladat is izgatja. Vizsgáztatja magát, mint a magasugró: sikerül-e? Tíz éve megpróbáltam Jézus nevében írni, és a saját mércém szerint finoman szólva sikertelen maradtam. Azt gondoltam, ha nem tudok megbirkózni az Istentől foganttal, talán sikerül valakivel, akit az ördög hozott létre. Saját természetemnél fogva ez könnyebb feladatnak tűnt. A vérfertőzés azért kapott ekkora szerepet a könyvben, mert azt kérdeztem magamtól, ha ördög lennék, milyen alanyt keresnék. A vérfertőző kapcsolatból született személy azért lehet vonzó, mert, mint Heinrich Himmler annak idején mondta, vagy rendkívüli, vagy borzasztó képességekkel rendelkeznek. A gének közelisége miatt megkétszereződnek a jó és a rossz lehetőségek. Persze ez egy regény, amelytől nem lehet elvárni, hogy minden részletében valós tényen alapuljon. Például csábítónak tűnt az ötlet, hogy az ördög jelen volt Hitler fogantatásánál. Az igazán nagy íróknál, a Tolsztojoknál, a Stendhaloknál azonban a képzelet valósabb történetet képes teremteni, mint az ember felfogásában úgyis gyakran torzultan jelentkező tények.
- Hisz Istenben, és az ördöggel való harcában?
- Azt gondolom, részben ez a magyarázata a létezésünknek. A középkorban az emberek hittek Istenben, ördögben és a harcukban. A felvilágosodás azonban ezt annyira korlátozónak érezte, annyira intenzív volt az emberi lehetőségek kiterjesztésének vágya, hogy teljesen visszaszorították Istent és az ördögöt. Ma ott tartunk, hogy ha erről kezdesz beszélni, nézned kell a partnered arcát, mert ha azt hiszik, komolyan beszélsz, aggódni kezdenek érted. Legalábbis azok, akik szeretnek, mert akik utálnak, azok rögtön felcsuklanak a nevetéstől. De igen, én hiszek Istenben. Nem a fundamentalisták istenében. Róluk azt tartom, hogy valójában a Sátán ügynökei. Aki abban hisz, hogy Isten törvényeket szab, és végleges ítéleteket hoz, az szerintem éppen az ő ellentéte. Isten szerintem rendkívüli teremtő, aki maga is harcban áll az univerzum végtelen erőivel. Mondjuk, mintha a Naprendszer lenne az ő munkája, más istenek pedig más rendszereket alkottak. A terep roppant veszélyes, és Isten minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kedvezőtlen esélyek ellenére diadalmaskodjon. Ez a séma feltételezi az ellenerő, a Sátán jelenlétét. Az ember a játszma harmadik résztvevője, aki gyakran elveti a másik kettő létezését, és újabban a technológiát abszolutizálja: ha Isten és az ördög nem tud elpusztítani minket, talán majd a technológia. Úgyhogy a könyv szükségszerűen sokakat irritálni fog. Főleg a németeket. Azt hittem, hogy a regény először németül fog megjelenni, bestseller lesz, és onnan jön majd át Amerikába. Erre kiderül, hogy nincs német és osztrák kiadó.
- A könyvben arra céloz, hogy a Gonosz figyelme 1945 után a Közel-Keletre és Amerikára irányult. Mi a helyzet "a Gonosz birodalmával", ahogy Reagan a Szovjetuniót elnevezte, és "a Gonosz tengelyével", a tömegpusztító fegyverekkel rendelkező diktatúrákkal?
A magyar kiadás borítója
- A kommunizmus nagyon nagy téma, már történelem, most nem szeretnék belemenni. Ami "a Gonosz tengelyét" illeti, Bush a legkevésbé hozzáértő elnök az Egyesült Államok történetében. Néha valamelyik segédje feldob egy kifejezést, ami megtetszik neki. Tudja, hogy Amerika egyik fele pont olyan buta, mint ő. Így született "a Gonosz tengelye". Amerika annak a felének tetszett, pedig egy lehetetlenség, hiszen minden egyes ország rendkívül komplex. Iránt például egyszerűen nevetséges "gonosznak" nevezni. Az is abszurd feltételezés, hogy a terroristák le tudnak győzni minket. Amerika hatalmas. Ha a tíz főterroristát elfognák, és autókkal keresztülutaztatnák Amerikán, feladnák a harcot. Egy ekkora és ilyen sokszínű országot nem lehet leigázni - hacsak előtte nem sikerül halálra ijeszteni. No ebben Bush minden tőle telhetőt megtesz. Azt akarja elhitetni, hogy mindenki halálos veszélyben van, amint kilép az ajtaján. Ez borzalmas ostobaság. 2001. szeptember 11-e után megerősíthette volna a terrorelhárítást, még Afganisztán elfoglalása is rendben volt. Erre bevonultunk Irakba azzal a fikcióval, hogy majd meghonosítjuk a demokráciát egy olyan országban, ahol a két tábor ezer éve öli egymást. Ilyen helyen nem lehet demokrácia. Mi itt Amerikában sokat vitatkozunk, de egy liberális se akarja kiirtani Texast, és egy konzervatív se akar mindenkit megölni New Yorkban. A demokrácia kegyelmi állapot, egy ország kultúrájának virága, olyan, mint a szerelem, nőhet vagy gyengülhet, sőt, el is múlhat.
- Az ördögi közreműködés nem ad részleges felmentést a szörnyetegnek?
- Amikor a regény véget ér, Hitler még nem Führer. Még csak egyike az ördög lehetséges alanyainak, rajta kívül lehetett tíz vagy száz másik is. Még az is lehet, hogy nemcsak Ausztriában vagy Németországban, hanem világszerte. Amikor a regény 1905-ben véget ér, Adolf pályája éppen elkezdődik. Még csak potenciális Hitler, még nem szörnyeteg, csak egy ördögien kellemetlen kamasz.
- 1962-ben azt jósolta, hogy a hidegháború után a konzervatív és a rebellis szellem fog összecsapni, és még vér is folyhat. Most lát esélyt a békés végkifejletre?
- Ez országról országra változik. A Közel-Keleten mást jelent konzervatívnak lenni, mint Amerikában, Nagy-Britanniában vagy Németországban. A bal- és a jobboldal is követett el nagy hibákat, de vannak erényei is. Én mindenesetre baloldali konzervatívként határozom meg magam. Mint a politikával foglalkozók többsége, olyan leírást találtam ki magamra, amely nem magyaráz meg az ég egy adta világon semmit. Pont, mint a "szociáldemokrata" vagy a "konzervatív".
-Folytatja Hitler történetét?
- Mindjárt 84 leszek. Ilyenkor az ember már ijesztő ütemben öregszik, én is sokkal öregebb vagyok, mint akár csak három éve. Nem ígérek már semmit. De ha sikerül, örömmel folytatom majd. Heinrich Himmler is érdekel: nagyon visszataszító ember volt, de a náci hierarchia kevés eredeti gondolkodójának egyike. Tényleg azt hitte, hogy tökéletesíteni fogja a civilizációt, voltak tervei húsz évre előre és utána a következő kétszázra. Ez persze nem azt jelenti, hogy szipatizálok vele. Az övé volt az egyik legcsúnyább arc, amelyet valaha láttam.
- Mit élvez jobban, az írást, vagy a megjelenés utáni vitákat?
- Mindig azt, ami a könnyebb. De amit a legjobban élveztem, az a filmrendezés volt. Imádtam. Sajnos nem volt hozzá különösebb tehetségem, így nem tudtam megélni belőle. Remek, hogy minden, amit egy férfi az életben nem tehet meg, filmrendezőként szabad neki. Hatszor voltam nős, de ha bármelyik feleségemnek azt mondtam volna, göndörítse be a haját, elküldött volna a fenébe. Erre ott áll Isabella Rossellini, mondom, egy kis göndörítést kérek, és a válasz: "Igen, uram." Az ember vérontás nélkül is tábornoknak érezheti magát.
- Vannak országok, ahol az író csak úgy "lesz". Amerikában viszont képezik őket. Melyik módszer a jobb?
- Amerika egészségtelenül arrogáns. Nem szeretem az időt az erényeire fecsérelni, mert az ország legrosszabbjai mérhetetlenül sokat locsognak róluk. Az igazi hazafinak mindig tisztában kell lennie azzal, hol téved le a hazája a helyes útról. Amerikában azt hiszik, hogy a tehetséges író ugyanúgy előállítható, mint a jóízű paradicsom. Amerika hisz a "meg tudjuk csinálni" elvében. Így vonultunk be Irakba is: "El tudjuk vinni a demokráciát azoknak a kib...tt hülyéknek!"
- Huszonöt évesen lett híres író. Áldás vagy átok a korán jött siker?
- Annak idején átoknak véltem. Nem voltam rá készen, egy csomó időmet elvitte. Már akkor identitásválságom volt, amikor még nem is hallottam a kifejezést. Amikor átlagos huszonöt évesnek érzed magad, legfeljebb egy kis írói vénával, és ágyúgolyóként hirtelen felível a pályád, amerikai "híresség" leszel, anélkül, hogy készen állnál, átoknak érzed az egészet. Meg kell változtatnod az egész életedet, a szokásaidat. Az évek távlatából visszatekintve azonban szerencsém volt, mert nem kellett fájdalmas éveket azzal töltenem, mint sok más regényírónak, hogy hevesen utált emberek utasításait követve, megvetett munkakörökben dolgozzanak, ami lassan erodálja a tehetségüket. Nekem viszont volt időm gondolkodni, ami áldás.
New York-Washington, 2007. január
Norman Mailer 1923. január 31-én brooklyni zsidó családban született. Kilencévesen 250 oldalas tudományos-fantasztikus regényt írt. Tizenhat évesen vették fel a Harvard Egyetemre. Repülőgép-tervezésből diplomázott, a háborúban a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált, majd hazatérve megírta a Meztelenek és holtakat (1948), amely egy csapásra ismertté tette.
Később írt a kor antikommunista légköréről, Hollywoodról és az amerikai rasszizmusról. Szabadszájúsága és fékezhetetlen természete miatt sokszor szerepelt az újságok botránykrónikáiban. Feleségül vette Marilyn Monroe-t, akitől elvált, de később életrajzot írt róla, amelyben a CIA-t és az FBI- vádolta a haláláért. Összesen hatszor volt nős, kilenc gyermeke van. Az éjszaka hadai című dokumentumkönyvéért Pulitzer-díjat kapott (1968). Alapítója volt a The Village Voice nevű New York-i alternatív újságnak, próbálkozott filmrendezéssel, segített egy gyilkosságért elítélt rabnak feltételesen kiszabadulni (az illető heteken belül újra embert ölt), letartóztatták egy vietnami háború elleni tüntetésen és indult a New York-i polgármesteri választáson. A hóhér dala című kötet 1979-ben újabb Pulitzer-díjat hozott.
Összesen több mint 40 könyv és négy film fűződik a nevéhez. Magyarul a következők jelentek meg: Meztelenek és holtak (1967), A hóhér dala (1984), Marilyn (1986), Az éjszaka hadai (1988), A kemény fickók nem táncolnak (1993), Oswald meséi (1996), A Fiú evangéliuma (1998), Szarvaspark (1998), Amerikai álom (1999), Várkastély a vadonban (2007).
Mailer Mailer kétségbevonhatatlanul olvasmányos könyve sem történelmileg, sem eszkatologikusan, sem kórlélektanilag nem oldja meg a Hitler problematika létrejöttét, amit pedig egy, az ördög szolgálatában dolgozó titkosszolgálati narrátorral próbál megértetni az olvasóval. Szó sincs Jó és Rossz örök küzdelméről, felejtsük el a manicheizmust. Több részadalékot kapunk viszont a Romanovok naplójáról,a méhészkedés nehézségeiről, nagy terjedelmet szentel a koronázásának, imádja az intimitást. Nagy teret szentel a bevezetőben a Hitler családban többször bekövetkezett incestusnak és mértéktartó módon, számára szerfölött gusztusosan -gemütlichkeit- ír az anális erotikáról. Vérfertőzésből és a z eredetileg Hiedler család zsidó múltjából indítja Norman Mailer monumentális regényét, mely sajnos semmit nem tesz hozzá a diktátorok kialakulásának létrejöttéhez , s a Hitler-jelenséget sem magyarázza meg kétségbevonhatatlanul. Cikkemben teljes terjedelemben idézem a NOL interjúját. Mert az érzésem, hogy maga az interjú, Norman Mailer szavaival fogalmazva ezerszer többet mond a regényíró szándékairól, mint maga a regény.
Kerekes Tamás:
Norman Mailer: Várkastély a vadonban
Ulpius Ház Kiadó
[a]http://www.ulpiushaz.hu[text]www.ulpiushaz.hu[/a]
Budaopst, 2006, 2980 forint
