Portfóliók
A költő regényt írt
Böszörményi Zoltán, kanadai állampolgár, Monaco-ban él, az aradi Irodalmi Jelen főszerkesztője válaszolt első regényével (Vanda örök) kapcsolatban
Miért vártál huszonöt évet az első megjelentetett regénnyel?
Tizenéves korom óta írónak készültem. Akkor a mesterséget indulattal és érzelemmel közelítettem meg. A szellemiség, a ráció másodlagosnak tűnt. Nem azoktól az írástudóktól tanultam, akiktől kellett volna. Például Arany Jánostól, Kosztolányi Dezsőtől, Móricz Zsigmondtól vagy Jókai Mórtól, Rejtő Jenőtől, vagy Füst Milántól. József Attilát is a lelkemmel láttam, elsősorban. Úgymond univerzális fájdalom és elkeseredés határozta meg gondolataimat, munkámat, s ebből a bűvkörből nem tudtam kitörni. Sokat olvastam, mindent, ami a kezembe került. Főleg Tolsztojt, Dosztojevszkijt. De az amerikai és francia, olasz és spanyol irodalmat is jól ismertem. Ám ezekből is csak a hangulat, a vágyakozás, a tragédia keserű íze szivárgott át a tudatomba. Gabriel García Marquez Száz év magányának akkori olvasata például lenyűgözte lelkemet, ma már egészen másképpen visszhangzik bennem.
Fodor Sándor is foglalkozott velem tizenéves koromban. Látta bennem a tehetséget, mint ahogyan Bálint Tibor is, de nem tudott mit kezdeni írásaimmal. Fodor Sándor egyik alkalommal szinte dühösen jegyezte meg: "Nézd fiam, vannak tavasszal és ősszel nyíló virágok. Te biztosan őszi leszel." Megállapítása az utóbbi időben sokszor eszembe jut. Most, amikor visszatekintek indulásomra, mert az utóbbi időben egyre inkább megteszem, inkább az írói alkotó műhelyt, a vitákat, a közösséget hiányolom akkori életemből. Nem tartoztam sehova. Aradon elszigetelten éltem. Hiányzott a szellemi serkentő erő, a buzdítás, az állandó megméretkezés lehetősége. Szerintem, gyermekkori nehézségeim és túlzott érzékenységem miatt, nem láttam a fától az erdőt. S nem volt, aki megmutassa. Az érettségi után egy évig újra Kolozsvárra költöztem. A balettgimnázium pedagógusa voltam. Ekkor írtam első regényemet.
Miért égetted el az elsőt?
Kiábrándítóan rosszul fogalmaztam. Legalábbis nekem úgy tűnt. A cselekménye izgalmas, érdekfeszítő volt. De már erre is halványan emlékezem. Talán kár volt elsietnem, s tűzre dobnom.
Miről szól a készülő harmadik regény?
Természetesen, magamról. A Vanda örök is arról szól. Szerintem, az író önmagát írja meg. Önmagát is, elsősorban. Lehetetlen jól írni arról, amit nem ismer az ember.
Kiknek a véleményére adsz? Vizinczey, vagy Ferdinandy, vagy Szabó Csaba?
Minden vélemény számít. Az olvasóé nyilván a legfontosabb. A szakma elismerhet, kanonizálhat, vagy éppen utálhat, mégis az olvasóé az utolsó szó. Amikor a Vanda megjelent, megjelentek a plakátok is. A könyv pedig nem fogyott. A járókelők egy szép napon megunták a plakátokat, legyintettek egyet, s próba szerencse, veszegettek a könyvből. S amikor már olvasták, szájról szájra adták a hírt, hogy tetszett, s az eladás beindult. Sokáig, hetekig nem lehetett kapni az üzletekben. Most sem igen.
Miért változott a Vanda örök c. regény eredeti címe?
A kiadóm úgy vélte a "Míg gondolom, hogy létezem" címmel nem lehet a könyvet eladni. Azt mondta, túl bonyolult, nem lehet megjegyezni. Így csak alcím lett az eredetiből. Kezdetben tiltakoztam, érveltem. De a kiadó hajthatatlan maradt.
A megjelent írások közül melyik a legkedvesebb?(Horváth Tímea, Sándor Zsuzsa, Haklik Norbert, Ferencz Zsuzsanna)
Mindegyikükkel nagyon jó volt dolgozni. Ők kérdeztek, én megpróbáltam válaszolni a legjobb tudásom szerint. Úgy érzem, nem egy kaptafára készült beszélgetések kerekedtek ki belőlük. Mindegyiknek megvan az íze, zamata. Remélem, nem csak én érzem így.
Hogy halad legutolsó regényed négynyelvű fordítása?
A Vanda örök-öt Sohár Pál fordította angol nyelvre. Szeptemberben jelenik meg Torontóban az Exile Editions kiadónál. A kiadó igazgató-szerkesztője a neves Barry Callaghan. Maga is többkötetes író. Egyszeri kiadásra kötöttünk szerződést. Nagyon bizakodik, hogy közösen el tudjuk majd adni egy nagyobb amerikai kiadónak. Sőt, még filmlehetőséget is lát benne. Német nyelvre Schiff Júlia fordított. Egyelőre még nem találtunk kiadót. Úgyszintén az orosz nyelvre átültetettre sem. Az utóbbi Jurij Guszev fordítása. A francia változat még nem készült el. Zirkuli Péter június végére ígérte.
De ha már a fordításnál tartunk, hadd említsem meg, hogy április elején jelent meg a temesvári Brumar kiadónál válogatott szonett-gyűjteményem. A fordítás Gábos Ildikó és Şerban Foarţă kiváló román költő munkája. Előkészületben van egy francia nyelvű versgyűjteményem. A fordítást a francia akadémia két kitüntetettje, Manolita Dragomirescu és Michel Benard végezte. A kötet Párizsban fog megjelenni június végén.
Kevesled a recenziókat, hány írással lennél elégedett?
Nem a recenziókat keveslem. Hanem a vitát hiányolom, amit a Vandával ki akartam váltani. Bréda Ferenc az elmúlt hetekben elküldte a Vandáról írt hosszú tanulmányát. (Rövidített változatát a Korunk valamelyik száma hozza.) Nos, Bréda olvasata teljesen felvillanyozott, mert olyan dolgokra világított rá, amelyekért a regényt megírtam. Lehet, az elkövetkezőkben, vita kerekedik a Vanda kapcsán.
Életedben a hetes szám domináns. Mit vársz az újabb "évfordulótól"?
Számításaim szerint, még két hosszú rossz év vár rám. (Az utóbbi öt, kegyetlen volt.) Ezek után már csak jobb lehet. Elsősorban, sok mindent meg szeretnék írni. S csak azt kívánom magamnak, hogy ez sikerüljön. Hiszen végül is, nem azért írok, hogy sikeres legyek, hanem azért, mert a siker ízét első kézből ismerem.
A Vanda örök c. regényt kettősség jellemzi. Egyfelől a filozófiai elemzés lassúsága, másfelől a pergő cselekmény. Új regényed mire épül?
A Vanda szűk, kétszáz tízezer leütés. Eredetileg, hatszázezer volt. Nagyon sokat foglalkoztatott maga a forma, s ezért a tartalmat állandóan át kellett alakítanom, fogalmaznom. Az új regény merőben más lesz. Három síkon folyik a cselekmény. Tele van fordulatokkal, meglepetéssekkel és drámával. De ennek megírása éveket vesz igénybe. Egyelőre százharminc ezer leütésnyit sikerült megírnom. De még az sem biztos, hogy így marad.
Egyik interjúdban megfogalmazod, hogy milyen egy író ötvenen túl.(Bolondos, szentimentális, szoknyavadász). Milyen volt húszon túl, illetve milyen lesz hatvanon túl?
Semmi változásra nem számítok. Ha megmarad egészségem, akkor továbbra is az leszek, aki voltam.
Tudjuk egyik interjúdból, hogy Böszörményi Zoltán "becsületes, igazmondó, szorgalmas". És milyen regényíró?
Szerintem, a Vandával különlegeset alkottam. Ilyen még nem volt a magyar irodalomban. Biztos vagyok abban, hogy akik most integetnek, becsmérelnek, s nem olvasnak, meg fogják változtatni a véleményüket.
Hogy hangzik a Te írói tízparancsolatod? Hisz tudjuk, hogy Vizinczeyére hivatkozol.
Vizinczey angol nyelvű írói tízparancsolatát minden kedves kollégámnak a szíves figyelmébe ajánlom. Nem próbáltam egy másik változatott megfogalmazni. Ha jobbat nem tudok, miért írjak egy rosszabbat. De, ha arra vagy kíváncsi, hogyan vélekedem az írói mesterségről, akkor csak annyit jegyeznék meg, hogy káprázatos lehetőségeket tár azok elé, akik nem pénzért művelik.
Kerekes Tamás
Miért vártál huszonöt évet az első megjelentetett regénnyel?
Tizenéves korom óta írónak készültem. Akkor a mesterséget indulattal és érzelemmel közelítettem meg. A szellemiség, a ráció másodlagosnak tűnt. Nem azoktól az írástudóktól tanultam, akiktől kellett volna. Például Arany Jánostól, Kosztolányi Dezsőtől, Móricz Zsigmondtól vagy Jókai Mórtól, Rejtő Jenőtől, vagy Füst Milántól. József Attilát is a lelkemmel láttam, elsősorban. Úgymond univerzális fájdalom és elkeseredés határozta meg gondolataimat, munkámat, s ebből a bűvkörből nem tudtam kitörni. Sokat olvastam, mindent, ami a kezembe került. Főleg Tolsztojt, Dosztojevszkijt. De az amerikai és francia, olasz és spanyol irodalmat is jól ismertem. Ám ezekből is csak a hangulat, a vágyakozás, a tragédia keserű íze szivárgott át a tudatomba. Gabriel García Marquez Száz év magányának akkori olvasata például lenyűgözte lelkemet, ma már egészen másképpen visszhangzik bennem.
Fodor Sándor is foglalkozott velem tizenéves koromban. Látta bennem a tehetséget, mint ahogyan Bálint Tibor is, de nem tudott mit kezdeni írásaimmal. Fodor Sándor egyik alkalommal szinte dühösen jegyezte meg: "Nézd fiam, vannak tavasszal és ősszel nyíló virágok. Te biztosan őszi leszel." Megállapítása az utóbbi időben sokszor eszembe jut. Most, amikor visszatekintek indulásomra, mert az utóbbi időben egyre inkább megteszem, inkább az írói alkotó műhelyt, a vitákat, a közösséget hiányolom akkori életemből. Nem tartoztam sehova. Aradon elszigetelten éltem. Hiányzott a szellemi serkentő erő, a buzdítás, az állandó megméretkezés lehetősége. Szerintem, gyermekkori nehézségeim és túlzott érzékenységem miatt, nem láttam a fától az erdőt. S nem volt, aki megmutassa. Az érettségi után egy évig újra Kolozsvárra költöztem. A balettgimnázium pedagógusa voltam. Ekkor írtam első regényemet.
Miért égetted el az elsőt?
Kiábrándítóan rosszul fogalmaztam. Legalábbis nekem úgy tűnt. A cselekménye izgalmas, érdekfeszítő volt. De már erre is halványan emlékezem. Talán kár volt elsietnem, s tűzre dobnom.
Miről szól a készülő harmadik regény?
Természetesen, magamról. A Vanda örök is arról szól. Szerintem, az író önmagát írja meg. Önmagát is, elsősorban. Lehetetlen jól írni arról, amit nem ismer az ember.
Kiknek a véleményére adsz? Vizinczey, vagy Ferdinandy, vagy Szabó Csaba?
Minden vélemény számít. Az olvasóé nyilván a legfontosabb. A szakma elismerhet, kanonizálhat, vagy éppen utálhat, mégis az olvasóé az utolsó szó. Amikor a Vanda megjelent, megjelentek a plakátok is. A könyv pedig nem fogyott. A járókelők egy szép napon megunták a plakátokat, legyintettek egyet, s próba szerencse, veszegettek a könyvből. S amikor már olvasták, szájról szájra adták a hírt, hogy tetszett, s az eladás beindult. Sokáig, hetekig nem lehetett kapni az üzletekben. Most sem igen.
Miért változott a Vanda örök c. regény eredeti címe?
A kiadóm úgy vélte a "Míg gondolom, hogy létezem" címmel nem lehet a könyvet eladni. Azt mondta, túl bonyolult, nem lehet megjegyezni. Így csak alcím lett az eredetiből. Kezdetben tiltakoztam, érveltem. De a kiadó hajthatatlan maradt.
A megjelent írások közül melyik a legkedvesebb?(Horváth Tímea, Sándor Zsuzsa, Haklik Norbert, Ferencz Zsuzsanna)
Mindegyikükkel nagyon jó volt dolgozni. Ők kérdeztek, én megpróbáltam válaszolni a legjobb tudásom szerint. Úgy érzem, nem egy kaptafára készült beszélgetések kerekedtek ki belőlük. Mindegyiknek megvan az íze, zamata. Remélem, nem csak én érzem így.
Hogy halad legutolsó regényed négynyelvű fordítása?
A Vanda örök-öt Sohár Pál fordította angol nyelvre. Szeptemberben jelenik meg Torontóban az Exile Editions kiadónál. A kiadó igazgató-szerkesztője a neves Barry Callaghan. Maga is többkötetes író. Egyszeri kiadásra kötöttünk szerződést. Nagyon bizakodik, hogy közösen el tudjuk majd adni egy nagyobb amerikai kiadónak. Sőt, még filmlehetőséget is lát benne. Német nyelvre Schiff Júlia fordított. Egyelőre még nem találtunk kiadót. Úgyszintén az orosz nyelvre átültetettre sem. Az utóbbi Jurij Guszev fordítása. A francia változat még nem készült el. Zirkuli Péter június végére ígérte.
De ha már a fordításnál tartunk, hadd említsem meg, hogy április elején jelent meg a temesvári Brumar kiadónál válogatott szonett-gyűjteményem. A fordítás Gábos Ildikó és Şerban Foarţă kiváló román költő munkája. Előkészületben van egy francia nyelvű versgyűjteményem. A fordítást a francia akadémia két kitüntetettje, Manolita Dragomirescu és Michel Benard végezte. A kötet Párizsban fog megjelenni június végén.
Kevesled a recenziókat, hány írással lennél elégedett?
Nem a recenziókat keveslem. Hanem a vitát hiányolom, amit a Vandával ki akartam váltani. Bréda Ferenc az elmúlt hetekben elküldte a Vandáról írt hosszú tanulmányát. (Rövidített változatát a Korunk valamelyik száma hozza.) Nos, Bréda olvasata teljesen felvillanyozott, mert olyan dolgokra világított rá, amelyekért a regényt megírtam. Lehet, az elkövetkezőkben, vita kerekedik a Vanda kapcsán.
Életedben a hetes szám domináns. Mit vársz az újabb "évfordulótól"?
Számításaim szerint, még két hosszú rossz év vár rám. (Az utóbbi öt, kegyetlen volt.) Ezek után már csak jobb lehet. Elsősorban, sok mindent meg szeretnék írni. S csak azt kívánom magamnak, hogy ez sikerüljön. Hiszen végül is, nem azért írok, hogy sikeres legyek, hanem azért, mert a siker ízét első kézből ismerem.
A Vanda örök c. regényt kettősség jellemzi. Egyfelől a filozófiai elemzés lassúsága, másfelől a pergő cselekmény. Új regényed mire épül?
A Vanda szűk, kétszáz tízezer leütés. Eredetileg, hatszázezer volt. Nagyon sokat foglalkoztatott maga a forma, s ezért a tartalmat állandóan át kellett alakítanom, fogalmaznom. Az új regény merőben más lesz. Három síkon folyik a cselekmény. Tele van fordulatokkal, meglepetéssekkel és drámával. De ennek megírása éveket vesz igénybe. Egyelőre százharminc ezer leütésnyit sikerült megírnom. De még az sem biztos, hogy így marad.
Egyik interjúdban megfogalmazod, hogy milyen egy író ötvenen túl.(Bolondos, szentimentális, szoknyavadász). Milyen volt húszon túl, illetve milyen lesz hatvanon túl?
Semmi változásra nem számítok. Ha megmarad egészségem, akkor továbbra is az leszek, aki voltam.
Tudjuk egyik interjúdból, hogy Böszörményi Zoltán "becsületes, igazmondó, szorgalmas". És milyen regényíró?
Szerintem, a Vandával különlegeset alkottam. Ilyen még nem volt a magyar irodalomban. Biztos vagyok abban, hogy akik most integetnek, becsmérelnek, s nem olvasnak, meg fogják változtatni a véleményüket.
Hogy hangzik a Te írói tízparancsolatod? Hisz tudjuk, hogy Vizinczeyére hivatkozol.
Vizinczey angol nyelvű írói tízparancsolatát minden kedves kollégámnak a szíves figyelmébe ajánlom. Nem próbáltam egy másik változatott megfogalmazni. Ha jobbat nem tudok, miért írjak egy rosszabbat. De, ha arra vagy kíváncsi, hogyan vélekedem az írói mesterségről, akkor csak annyit jegyeznék meg, hogy káprázatos lehetőségeket tár azok elé, akik nem pénzért művelik.
Kerekes Tamás
