Portfóliók
Márai és az államadósság
Márai és az államadósság
Olvasom, hogy Gilbert Murray úr, egy angol politikus, könyvet adott ki, amelyben kételyeit fejezi ki. Sok humanizmussal mutat rá, hogy az élőknek csak a saját életük felett van joguk rendelkezni-tehát, amit te rontottál el, azért bűnhődj ám te, de semmi esetre sem gyermekeid. Ezt a német hadisarcról. Olvasom továbbá, hogy a német ajánlat 200 milliárd aranymárkába egyezik bele, ellentétben 1919 májusával, amikor a –a németvaluta 5 egységgel jobban állott akkor-csak a felét ez összegnek, tehát 100 milliárd aranymárka jóvátételt ajánlottak fel a brüsszeli konferencián, abban a tudatban, hogy ez az összeg negyven évre megbénít minden német érvelést. E csillagászati számok egyelőre politikusok noteszeiben nyugszanak csak; német pénzügyi szakértők arról biztosítják a világot, hogy az elmúlt hat év anyag-és energiavesztesége után nincsenek már készletek német6 földön: nem aranyban mint fikcióban nincsenek készletek: hanem nincsenek meg az élet-és termelési lehetőségek a német népben egy ilyen adósság törlesztésére. Május elsején tehát Murray úr elmélete szerint-mindenképpen erőszakot tesznek az életen: mert az élők bilincseket raknak nemcsak egymás kezére, hanem néhány sorozat embrió e pillanatban még nem is csírázó öklére is. Mindebben épeszű emberek nem akarnak hinni. S bár frivolnak érzem, nem tudom megtagadni, hogy föl ne idézzem ez alkalommal Francis James egy közlését, mit minden politikai szándéktól mentesen nyomtatott le éveik előtt egy könyvében. A finom francia ekkor Ortherben lakott, s egy napon vendégül látta két barátját, a szellemességéről híres Jean de Tinau-t, s egy csendőrt a helységből. Asz ebéd főfogását holland bíbictojások képezték, melyek azon a vidéken a legkülönb, de legköltségesebb ínyencségszámba mennek. Tinau dicsérte e teríték kiválóságát, mire a természetbarát, mondjuk humanista csendőr fölháborodottan jegyezte meg:- Ez nagy bűn, uram, ennyire túlságba vinni az ínyencséget: elpusztítani a madarat a tojásban. -Én nem tudom-felelte a finom esszéíró-, mely bűn nagyobb: ha a tojást a madárban, vagy a madarat a tojásban fogyasztom el? A jóvátételi tojás eredetileg záp; a kérdés etikai megoldását bízzuk mégis bátran a francia étvágyra.
1921. május. 5.
Találta: Kerekes Tamás
Japán kert I-II.
Publicisztikai írások 1920-1923
Márai Sándornak, az induló fiatal írónak a Kassai Napló című napilapban megjelent cikkeibõl, tárcáiból és irodalomkritikáiból ad a kötet bőséges válogatást.
Madách-Posonium, Pozsony, 2004.
kötött, 120×200 mm, 256 és 240 oldal
Ára: 5000 Ft
Márai Sándor: Japán kert
Madách-Posonium
Olvasom, hogy Gilbert Murray úr, egy angol politikus, könyvet adott ki, amelyben kételyeit fejezi ki. Sok humanizmussal mutat rá, hogy az élőknek csak a saját életük felett van joguk rendelkezni-tehát, amit te rontottál el, azért bűnhődj ám te, de semmi esetre sem gyermekeid. Ezt a német hadisarcról. Olvasom továbbá, hogy a német ajánlat 200 milliárd aranymárkába egyezik bele, ellentétben 1919 májusával, amikor a –a németvaluta 5 egységgel jobban állott akkor-csak a felét ez összegnek, tehát 100 milliárd aranymárka jóvátételt ajánlottak fel a brüsszeli konferencián, abban a tudatban, hogy ez az összeg negyven évre megbénít minden német érvelést. E csillagászati számok egyelőre politikusok noteszeiben nyugszanak csak; német pénzügyi szakértők arról biztosítják a világot, hogy az elmúlt hat év anyag-és energiavesztesége után nincsenek már készletek német6 földön: nem aranyban mint fikcióban nincsenek készletek: hanem nincsenek meg az élet-és termelési lehetőségek a német népben egy ilyen adósság törlesztésére. Május elsején tehát Murray úr elmélete szerint-mindenképpen erőszakot tesznek az életen: mert az élők bilincseket raknak nemcsak egymás kezére, hanem néhány sorozat embrió e pillanatban még nem is csírázó öklére is. Mindebben épeszű emberek nem akarnak hinni. S bár frivolnak érzem, nem tudom megtagadni, hogy föl ne idézzem ez alkalommal Francis James egy közlését, mit minden politikai szándéktól mentesen nyomtatott le éveik előtt egy könyvében. A finom francia ekkor Ortherben lakott, s egy napon vendégül látta két barátját, a szellemességéről híres Jean de Tinau-t, s egy csendőrt a helységből. Asz ebéd főfogását holland bíbictojások képezték, melyek azon a vidéken a legkülönb, de legköltségesebb ínyencségszámba mennek. Tinau dicsérte e teríték kiválóságát, mire a természetbarát, mondjuk humanista csendőr fölháborodottan jegyezte meg:- Ez nagy bűn, uram, ennyire túlságba vinni az ínyencséget: elpusztítani a madarat a tojásban. -Én nem tudom-felelte a finom esszéíró-, mely bűn nagyobb: ha a tojást a madárban, vagy a madarat a tojásban fogyasztom el? A jóvátételi tojás eredetileg záp; a kérdés etikai megoldását bízzuk mégis bátran a francia étvágyra.
1921. május. 5.
Találta: Kerekes Tamás
Japán kert I-II.
Publicisztikai írások 1920-1923
Márai Sándornak, az induló fiatal írónak a Kassai Napló című napilapban megjelent cikkeibõl, tárcáiból és irodalomkritikáiból ad a kötet bőséges válogatást.
Madách-Posonium, Pozsony, 2004.
kötött, 120×200 mm, 256 és 240 oldal
Ára: 5000 Ft
Márai Sándor: Japán kert
Madách-Posonium
