Portfóliók
KÍNA MEGESZ MINKET
Bukta Imre: Gyümölcsös kert, vegyes technika, fa 59 cm X 100 cm.
Waliczky Tamás: trilógia, A kert, video installáció 1992-1994.
A két alkotás összehasonlítása.
A két mű jelentősen eltér egymástól már a megjelenésében is.
Az egyik hagyományos grafika , míg a másik videó installáció.
Nézzük meg a munkák hatását globális szempontok szerint elsőnek. Bukta Imre grafikája vegyes technika. Használt valószínűleg oldószert, emberi energiát. Waliczky Tamás video installációja bonyolultabb ügy. Minden egyes alkalommal, amikor a befogadó meg kívánja nézni az elektromos energiát emészt, nem beszélve a berendezések elkészítéséről. Tehát a globális felmelegedést növeli. Már régóta közismert, hogy az elektromos áram a szén-dioxid után a 2. tényező ami elősegíti a felmelegedést. Közvetett úton, hiszen az áramot hőerőművekben állítják elő. Mára már kiderült (ajanlott irodalom: Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó)., hogy minden használatban lévő elektromos eszköz növeli a globális felmelegedést. Azzal hogy Ön elolvassa ezt a dolgozatomat, Ön és én is hozzájárulunk a Föld pusztulásához, növeljük a felmelegedést. Tehát ha takarékossági szempontokat figyelünk ezekben a munkákban Bukta Imre jobb hatással van a világra nézve, mint Waliczky Tamás. Érdekes ellenben észrevennünk azt a tényt, hogy a hagyományos képzőművészeti műfajok az intermédiával szemben elnőiesedik. Nem lehet a többi szakkal lényegében pénzt keresni. Tehát állíthatjuk, hogy maguk a férfiak belefutva a technébe magukkal rántják a világot krízis helyzetbe.
Waliczky Tamásnak mekkora felelőssége van az Aral-tó kiszáradásában? Jelen pillanatban a Magyar Képzőművészeti Egyetemen férfiak oktatnak. Meddig lesz ez így? Vajon lesz-e változás?
Amennyiben lesz változás és a nők fognak oktatni az általános szakokon vajon az intermédia tanszék órái minden szaknak kötelezők lesznek, így próbálva megőrízni a férfi hallgatók jelentkezését az egyetemre?
A jelek arra mutatnak, hogy a férfiak ki fognak vonulni az előbbi szakmákból. Tehát az ő felelőségük lesz a globális problémákkal szembe nézni. Az ismert fenyegetésekhez oda kell számolnunk a globálpolitikát is. Mit fogunk tenni a Kínai Népköztársasággal szemben – amelyik nagyiramú fegyverkezési programot hajt végre – ha elindulnak és támadásokat intéznek olajért , de mindinkább vízért? Ki tudja a környezetében majd megállítani? Usa azt a politikát fogja majd folytatni, mint amit a 2. világháború idején? Kivár? Amennyiben majd kivár, számíthat-e európa egy esetleges kínai invázióra? Melyik európai országnak van sansza megállítani Kínát? Előre fogják-e tolni a csapataikat a Nyugat-Európaiak Magyarország védelmére? Hogyan változtatják meg a kínaiak az országokat békés megszállóként és hogyan fegyveresen? Esetleg megelőző lépésként tudunk-e hatni a Kínai Népköztársaságra, hogy a tervezett atomerőművek helyett szél-, nap-, vízerőművekből nyerje az áramot és így tudjuk-e lassítnai az ivóvizek kiszáradását, esetleges katonai éhségüket?
Tehát: Elég nekem a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának csupán a két alkotást anyagi vonatkozásban összehasonlítnai, formai különbségekről, írni vagy vannak-e sürgetőbb problémáink nekünk világpolároknak? Vajon elég-e az egyetem oktatóinak csupán a szakmai értékelésre tekinteni vagy nagyobb kontextusokat kell keresniük? Egy festő szakos tanár megelégedhet-e olyan jellegű értékeléssel ill. OKTATÁSSAL, mely teljes világot kívül rekeszti és csupán a felrakott ecsetkezelésről, a gesztusokról beszél az értékelésnél akkor, amikor nyilván valóan mindenhol arcra és hozzáállásra is megy a dolog. De sehol sincs többről szó.
Hogyan oldhatók meg a globális problémák, melyek egyre inkább kihatnak mindennapjainkra?
Hogyan tud az MKE orvosságot találni? Mikor akar majd orvosságot találni?
A grafikáról ( Bukta Imre: Gyümölcsös kert ) : Három színből áll a kép. Barna, fehér, fekete. Barna háttérből emelkednek ki fehér fák, a képet fekete árnyékok gazdagítják. Vízszintes alkotásról van szó. A fák sematizáltak, enyhén organikusak. Valószínűleg fejből készítette a művész és nem vázlatok alapján. Belső vizuális memóriája gyenge volt, amikor ezt a képet készítette. Vagy szándékosan törekedett a sematizálásra, egyszerűsítésre, tömörítésre. Ha jobban megvizsgáljuk a képet feltűnik, hogy vízszintes barázdák, csíkok jelennek meg a bal szélén. Összesen hat darab. A szecessziós irányzattal mutat közös képi építkezési formákat.
Waliczky Tamás: kert installációjáról. Egy élethú kislányt látunk egy virtuális környezetben, amely 3D-s. Egy Water-drop nevezetű rendszerrel készült a mű ezen része, amit Kováts Imre programozott. Reneszánsz perspektívát használ. (Bukta Imre Kert munkájában nincs semmilyen perspektíva, a szecesszióban használt foltszerű térnélküli foltokat használ.) A horizont vonal nem egyenes, hanem görbe. Tehát halszem optika jellegű a térbelisége. Egy új szoftwer volt a segítségére az alkotónak. Passzívan követheti csak a néző a filmet. Nincs lehetősége körül nézni ebben a virtuális világban. A mű arról szól, hogy felfedezheted ezt a virtuális teret. A gyermek, mely belecsöppent ebbe a világba, eléggé szürreálissá teszi az egészet. Hogy kerül oda? Mit csinál ott a gyerek? Miért van egyedül? Ráadásul lebeg ill. repül a térben , feje felett egy vörös anyaggal. Hogy repül ilyen gyermeki korban? Sokkoló, az ember kiragadottságát mutatja a természetből, hiszen a környezet virtuális. Furcsa párosítás mosolygó gyermeket elhagyatottan egy virtális valóságba rakni. Bukta Imre alkotása elhagyatott, ember nélküli. Tájkép a Föld, a Gaia a főtéma (a táj nyugodt, a színek miatt gondolhatjuk, hogy ősz van ) , míg Waliczky Tamáséban a paradicsomból kiüzetett ember. Itt tavasz vagy nyár lehet. Ez tovább növeli a nyugtalanságot, hisz ezek az évszakok a kellemes időtöltésnek a helyszínei. De hát mégis egyedül van a gyermek.
Waliczky Tamás: kert installációjára sokkal több lehetőséget rejt magában, a videó volta miatt. Sokkal egyedibb dolgot látunk. Újra értelmezni érdekesebb lehet Waliczky Tamás munkáját. A videót lehet folytatni. Ha valaki felrakja a YouTube-ra akár tovább fejlesztheti valaki más.
A két művész ismerhette egymást. De nem valószínű, hogy egyik a másiktól kapott inspirációból merített volna. Bukta Imre sok tájképet készített. Waliczky Tamás 1959-ben született. Animátor, festő, számítógépes animátor. Készített mesefilmeket, hasznosította tudását máshol.
A két mű jelentősen eltér egymástól a megjelenésében és tartalmában is.
Bibliográfia:
John Battelle: Keress! HVG Kiadói Rt., Bp., 2006
Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat HVG Kiadói Rt. , Bp, 2006
Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó, Bp, 2006
Bukta Imre: Gyümölcsös kert, vegyes technika, fa 59 cm X 100 cm.
Waliczky Tamás: trilógia, A kert, video installáció 1992-1994.
A két alkotás összehasonlítása.
A két mű jelentősen eltér egymástól már a megjelenésében is.
Az egyik hagyományos grafika , míg a másik videó installáció.
Nézzük meg a munkák hatását globális szempontok szerint elsőnek. Bukta Imre grafikája vegyes technika. Használt valószínűleg oldószert, emberi energiát. Waliczky Tamás video installációja bonyolultabb ügy. Minden egyes alkalommal, amikor a befogadó meg kívánja nézni az elektromos energiát emészt, nem beszélve a berendezések elkészítéséről. Tehát a globális felmelegedést növeli. Már régóta közismert, hogy az elektromos áram a szén-dioxid után a 2. tényező ami elősegíti a felmelegedést. Közvetett úton, hiszen az áramot hőerőművekben állítják elő. Mára már kiderült (ajanlott irodalom: Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó)., hogy minden használatban lévő elektromos eszköz növeli a globális felmelegedést. Azzal hogy Ön elolvassa ezt a dolgozatomat, Ön és én is hozzájárulunk a Föld pusztulásához, növeljük a felmelegedést. Tehát ha takarékossági szempontokat figyelünk ezekben a munkákban Bukta Imre jobb hatással van a világra nézve, mint Waliczky Tamás. Érdekes ellenben észrevennünk azt a tényt, hogy a hagyományos képzőművészeti műfajok az intermédiával szemben elnőiesedik. Nem lehet a többi szakkal lényegében pénzt keresni. Tehát állíthatjuk, hogy maguk a férfiak belefutva a technébe magukkal rántják a világot krízis helyzetbe.
Waliczky Tamásnak mekkora felelőssége van az Aral-tó kiszáradásában? Jelen pillanatban a Magyar Képzőművészeti Egyetemen férfiak oktatnak. Meddig lesz ez így? Vajon lesz-e változás?
Amennyiben lesz változás és a nők fognak oktatni az általános szakokon vajon az intermédia tanszék órái minden szaknak kötelezők lesznek, így próbálva megőrízni a férfi hallgatók jelentkezését az egyetemre?
A jelek arra mutatnak, hogy a férfiak ki fognak vonulni az előbbi szakmákból. Tehát az ő felelőségük lesz a globális problémákkal szembe nézni. Az ismert fenyegetésekhez oda kell számolnunk a globálpolitikát is. Mit fogunk tenni a Kínai Népköztársasággal szemben – amelyik nagyiramú fegyverkezési programot hajt végre – ha elindulnak és támadásokat intéznek olajért , de mindinkább vízért? Ki tudja a környezetében majd megállítani? Usa azt a politikát fogja majd folytatni, mint amit a 2. világháború idején? Kivár? Amennyiben majd kivár, számíthat-e európa egy esetleges kínai invázióra? Melyik európai országnak van sansza megállítani Kínát? Előre fogják-e tolni a csapataikat a Nyugat-Európaiak Magyarország védelmére? Hogyan változtatják meg a kínaiak az országokat békés megszállóként és hogyan fegyveresen? Esetleg megelőző lépésként tudunk-e hatni a Kínai Népköztársaságra, hogy a tervezett atomerőművek helyett szél-, nap-, vízerőművekből nyerje az áramot és így tudjuk-e lassítnai az ivóvizek kiszáradását, esetleges katonai éhségüket?
Tehát: Elég nekem a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának csupán a két alkotást anyagi vonatkozásban összehasonlítnai, formai különbségekről, írni vagy vannak-e sürgetőbb problémáink nekünk világpolároknak? Vajon elég-e az egyetem oktatóinak csupán a szakmai értékelésre tekinteni vagy nagyobb kontextusokat kell keresniük? Egy festő szakos tanár megelégedhet-e olyan jellegű értékeléssel ill. OKTATÁSSAL, mely teljes világot kívül rekeszti és csupán a felrakott ecsetkezelésről, a gesztusokról beszél az értékelésnél akkor, amikor nyilván valóan mindenhol arcra és hozzáállásra is megy a dolog. De sehol sincs többről szó.
Hogyan oldhatók meg a globális problémák, melyek egyre inkább kihatnak mindennapjainkra?
Hogyan tud az MKE orvosságot találni? Mikor akar majd orvosságot találni?
A grafikáról ( Bukta Imre: Gyümölcsös kert ) : Három színből áll a kép. Barna, fehér, fekete. Barna háttérből emelkednek ki fehér fák, a képet fekete árnyékok gazdagítják. Vízszintes alkotásról van szó. A fák sematizáltak, enyhén organikusak. Valószínűleg fejből készítette a művész és nem vázlatok alapján. Belső vizuális memóriája gyenge volt, amikor ezt a képet készítette. Vagy szándékosan törekedett a sematizálásra, egyszerűsítésre, tömörítésre. Ha jobban megvizsgáljuk a képet feltűnik, hogy vízszintes barázdák, csíkok jelennek meg a bal szélén. Összesen hat darab. A szecessziós irányzattal mutat közös képi építkezési formákat.
Waliczky Tamás: kert installációjáról. Egy élethú kislányt látunk egy virtuális környezetben, amely 3D-s. Egy Water-drop nevezetű rendszerrel készült a mű ezen része, amit Kováts Imre programozott. Reneszánsz perspektívát használ. (Bukta Imre Kert munkájában nincs semmilyen perspektíva, a szecesszióban használt foltszerű térnélküli foltokat használ.) A horizont vonal nem egyenes, hanem görbe. Tehát halszem optika jellegű a térbelisége. Egy új szoftwer volt a segítségére az alkotónak. Passzívan követheti csak a néző a filmet. Nincs lehetősége körül nézni ebben a virtuális világban. A mű arról szól, hogy felfedezheted ezt a virtuális teret. A gyermek, mely belecsöppent ebbe a világba, eléggé szürreálissá teszi az egészet. Hogy kerül oda? Mit csinál ott a gyerek? Miért van egyedül? Ráadásul lebeg ill. repül a térben , feje felett egy vörös anyaggal. Hogy repül ilyen gyermeki korban? Sokkoló, az ember kiragadottságát mutatja a természetből, hiszen a környezet virtuális. Furcsa párosítás mosolygó gyermeket elhagyatottan egy virtális valóságba rakni. Bukta Imre alkotása elhagyatott, ember nélküli. Tájkép a Föld, a Gaia a főtéma (a táj nyugodt, a színek miatt gondolhatjuk, hogy ősz van ) , míg Waliczky Tamáséban a paradicsomból kiüzetett ember. Itt tavasz vagy nyár lehet. Ez tovább növeli a nyugtalanságot, hisz ezek az évszakok a kellemes időtöltésnek a helyszínei. De hát mégis egyedül van a gyermek.
Waliczky Tamás: kert installációjára sokkal több lehetőséget rejt magában, a videó volta miatt. Sokkal egyedibb dolgot látunk. Újra értelmezni érdekesebb lehet Waliczky Tamás munkáját. A videót lehet folytatni. Ha valaki felrakja a YouTube-ra akár tovább fejlesztheti valaki más.
A két művész ismerhette egymást. De nem valószínű, hogy egyik a másiktól kapott inspirációból merített volna. Bukta Imre sok tájképet készített. Waliczky Tamás 1959-ben született. Animátor, festő, számítógépes animátor. Készített mesefilmeket, hasznosította tudását máshol.
A két mű jelentősen eltér egymástól a megjelenésében és tartalmában is.
Bibliográfia:
John Battelle: Keress! HVG Kiadói Rt., Bp., 2006
Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat HVG Kiadói Rt. , Bp, 2006
Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó, Bp, 2006
Kína gyorsuló fegyverkezési programjának újabb bizonyítéka, hogy tíz napja a kínai hadsereg sikeresen lelőtt egy Föld-közeli műholdat. A teljesen váratlan űrfegyverkísérletnél is aggasztóbb azonban, hogy a hadsereg látszólag a politikai vezetés tudta nélkül kísérletezett. Persze az is lehet, hogy nem is gondoltak arra, hogy a kísérlet sikeres lehet.
Már tíz nap telt el azóta, hogy az amerikai titkosszolgálatok jelentése szerint a kínai hadsereg sikeres tesztet hajtott végre egy műhold elleni rakétával, de Bush diplomatáinak még mindig nem sikerült semmilyen választ kicsikarni a kínaiaktól a teszttel kapcsolatos kérdéseikre, írja a New York Times. A lap értesülései szerint Washingtonban egyelőre azt sem tudják, mi az aggasztóbb. Az, hogy Kína képes a földközeli pályán keringő műholdak lelövésére, vagy az ország vezetőinek a hallgatása.
Űrháború, űrszemét
Űrháborús eszközökkel eddig csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió kísérleteztek, de már vagy húsz éve felfüggesztették a programjaikat – és a Szovjetúnió időközben meg is szűnt. Az amerikai hírszerzés kínai részről nem cáfolt, de meg sem erősített értesülései szerint a kínai néphadsereg 2. tüzérségi hadosztálya, ami az ország rakétavédelméért felel, egy kinetikusenergia-rakétával sikeresen darabokra lőtt egy, a Föld felett 800 kilomteres magasságban keringő, használaton kívüli meteorológiai műholdat.
Ez egyrészt aggasztó, mert Kína így képessé vált az amerikai kémműholdak lelövésére. Másrészt, a most szétlőtt műhold törmeléke kereskedelmi és katonai műholdakat is károsíthat.
Az amerikaiak egy hete próbálnak reakciót kicsikarni a kínaiakból. A sikeres kísérlet hírét kiszivárogtatták a titkosszolgálatok, azóta Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia, Japán és az ENSZ is felszólalt az ügyben, magyarázatot követelve a kínaiaktól. Akik azonban hallgatagok maradtak, de a Timesnak nyilatkozó amerikai illetékesek szerint most nem titkolóznak, hanem valóban meglepettnek tünnek.
Nem hitték volna
Ez, mármint hogy a hadsereg látszólag a felső vezetés tudta nélkül kísérletezhetett, a frászt hozta az amerikaiakra. A Timesnak nyilatkozó amerikai és kínai források szerint az valószínűtlen, hogy Hu Csintao elnöknek nem volt tudomása a kísérletről, de minden jel arra utal, hogy rajta kívül senkinek. Az egyik amerikai elemző szerint a kínaiak valószínűleg nem számítottak rá, hogy a kísérlet sikeres lesz, így egyáltalán nem készültek fel arra, hogy hogyan kommunikálják a történteket.
Mindenesetre a sikeres rakétateszt miatt az amerikai katonai tervezők azonnal lázas munkába kezdtek. Mivel a kínai hadsereg képessé vált a kémműholdak lelövésére, nagy lépést tett annak kivédéséhez, hogy az Egyesült Államok hadserege beavatkozhasson Tajvan védelmében, ha Kína erőszakkal próbálná meghódítani a szakadár szigetországot.
A Timesnak nyilatkozó források szerint az egyik lehetőség, hogy az amerikaiak tartalékműholdakat gyártanak le, így azonnal pótolhatnák a kilőtt szateliteket. A másik, hogy a műholdakat manőverezhetőbbekké teszik, amik így kikanyarodhatnának a rakéták útjából. És persze azt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kínai siker vakszerencse volt. Az legalábbis, hogy semmit sem mondanak róla, azt jelzi, hogy maguk sem számoltak a műhold lelövésével.
----------
Mi az a kinetikusenergia-rakéta?
A megfejtés egyszerűbb, mint gondolná, a kinetikusenergia-rakéta ugyanis csak egy trendi név a világ legősibb fegyverére. A kinetikusenergia-rakéta nem hordoz robbanófejet, csupán a mozgási energiájával pusztít, ami az ütközéskor szabadul fel. Pont, mint amikor egy követ hajítunk egy villanykörtéhez.
2007. jan. 23., 00:13
Waliczky Tamás: trilógia, A kert, video installáció 1992-1994.
A két alkotás összehasonlítása.
A két mű jelentősen eltér egymástól már a megjelenésében is.
Az egyik hagyományos grafika , míg a másik videó installáció.
Nézzük meg a munkák hatását globális szempontok szerint elsőnek. Bukta Imre grafikája vegyes technika. Használt valószínűleg oldószert, emberi energiát. Waliczky Tamás video installációja bonyolultabb ügy. Minden egyes alkalommal, amikor a befogadó meg kívánja nézni az elektromos energiát emészt, nem beszélve a berendezések elkészítéséről. Tehát a globális felmelegedést növeli. Már régóta közismert, hogy az elektromos áram a szén-dioxid után a 2. tényező ami elősegíti a felmelegedést. Közvetett úton, hiszen az áramot hőerőművekben állítják elő. Mára már kiderült (ajanlott irodalom: Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó)., hogy minden használatban lévő elektromos eszköz növeli a globális felmelegedést. Azzal hogy Ön elolvassa ezt a dolgozatomat, Ön és én is hozzájárulunk a Föld pusztulásához, növeljük a felmelegedést. Tehát ha takarékossági szempontokat figyelünk ezekben a munkákban Bukta Imre jobb hatással van a világra nézve, mint Waliczky Tamás. Érdekes ellenben észrevennünk azt a tényt, hogy a hagyományos képzőművészeti műfajok az intermédiával szemben elnőiesedik. Nem lehet a többi szakkal lényegében pénzt keresni. Tehát állíthatjuk, hogy maguk a férfiak belefutva a technébe magukkal rántják a világot krízis helyzetbe.
Waliczky Tamásnak mekkora felelőssége van az Aral-tó kiszáradásában? Jelen pillanatban a Magyar Képzőművészeti Egyetemen férfiak oktatnak. Meddig lesz ez így? Vajon lesz-e változás?
Amennyiben lesz változás és a nők fognak oktatni az általános szakokon vajon az intermédia tanszék órái minden szaknak kötelezők lesznek, így próbálva megőrízni a férfi hallgatók jelentkezését az egyetemre?
A jelek arra mutatnak, hogy a férfiak ki fognak vonulni az előbbi szakmákból. Tehát az ő felelőségük lesz a globális problémákkal szembe nézni. Az ismert fenyegetésekhez oda kell számolnunk a globálpolitikát is. Mit fogunk tenni a Kínai Népköztársasággal szemben – amelyik nagyiramú fegyverkezési programot hajt végre – ha elindulnak és támadásokat intéznek olajért , de mindinkább vízért? Ki tudja a környezetében majd megállítani? Usa azt a politikát fogja majd folytatni, mint amit a 2. világháború idején? Kivár? Amennyiben majd kivár, számíthat-e európa egy esetleges kínai invázióra? Melyik európai országnak van sansza megállítani Kínát? Előre fogják-e tolni a csapataikat a Nyugat-Európaiak Magyarország védelmére? Hogyan változtatják meg a kínaiak az országokat békés megszállóként és hogyan fegyveresen? Esetleg megelőző lépésként tudunk-e hatni a Kínai Népköztársaságra, hogy a tervezett atomerőművek helyett szél-, nap-, vízerőművekből nyerje az áramot és így tudjuk-e lassítnai az ivóvizek kiszáradását, esetleges katonai éhségüket?
Tehát: Elég nekem a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának csupán a két alkotást anyagi vonatkozásban összehasonlítnai, formai különbségekről, írni vagy vannak-e sürgetőbb problémáink nekünk világpolároknak? Vajon elég-e az egyetem oktatóinak csupán a szakmai értékelésre tekinteni vagy nagyobb kontextusokat kell keresniük? Egy festő szakos tanár megelégedhet-e olyan jellegű értékeléssel ill. OKTATÁSSAL, mely teljes világot kívül rekeszti és csupán a felrakott ecsetkezelésről, a gesztusokról beszél az értékelésnél akkor, amikor nyilván valóan mindenhol arcra és hozzáállásra is megy a dolog. De sehol sincs többről szó.
Hogyan oldhatók meg a globális problémák, melyek egyre inkább kihatnak mindennapjainkra?
Hogyan tud az MKE orvosságot találni? Mikor akar majd orvosságot találni?
A grafikáról ( Bukta Imre: Gyümölcsös kert ) : Három színből áll a kép. Barna, fehér, fekete. Barna háttérből emelkednek ki fehér fák, a képet fekete árnyékok gazdagítják. Vízszintes alkotásról van szó. A fák sematizáltak, enyhén organikusak. Valószínűleg fejből készítette a művész és nem vázlatok alapján. Belső vizuális memóriája gyenge volt, amikor ezt a képet készítette. Vagy szándékosan törekedett a sematizálásra, egyszerűsítésre, tömörítésre. Ha jobban megvizsgáljuk a képet feltűnik, hogy vízszintes barázdák, csíkok jelennek meg a bal szélén. Összesen hat darab. A szecessziós irányzattal mutat közös képi építkezési formákat.
Waliczky Tamás: kert installációjáról. Egy élethú kislányt látunk egy virtuális környezetben, amely 3D-s. Egy Water-drop nevezetű rendszerrel készült a mű ezen része, amit Kováts Imre programozott. Reneszánsz perspektívát használ. (Bukta Imre Kert munkájában nincs semmilyen perspektíva, a szecesszióban használt foltszerű térnélküli foltokat használ.) A horizont vonal nem egyenes, hanem görbe. Tehát halszem optika jellegű a térbelisége. Egy új szoftwer volt a segítségére az alkotónak. Passzívan követheti csak a néző a filmet. Nincs lehetősége körül nézni ebben a virtuális világban. A mű arról szól, hogy felfedezheted ezt a virtuális teret. A gyermek, mely belecsöppent ebbe a világba, eléggé szürreálissá teszi az egészet. Hogy kerül oda? Mit csinál ott a gyerek? Miért van egyedül? Ráadásul lebeg ill. repül a térben , feje felett egy vörös anyaggal. Hogy repül ilyen gyermeki korban? Sokkoló, az ember kiragadottságát mutatja a természetből, hiszen a környezet virtuális. Furcsa párosítás mosolygó gyermeket elhagyatottan egy virtális valóságba rakni. Bukta Imre alkotása elhagyatott, ember nélküli. Tájkép a Föld, a Gaia a főtéma (a táj nyugodt, a színek miatt gondolhatjuk, hogy ősz van ) , míg Waliczky Tamáséban a paradicsomból kiüzetett ember. Itt tavasz vagy nyár lehet. Ez tovább növeli a nyugtalanságot, hisz ezek az évszakok a kellemes időtöltésnek a helyszínei. De hát mégis egyedül van a gyermek.
Waliczky Tamás: kert installációjára sokkal több lehetőséget rejt magában, a videó volta miatt. Sokkal egyedibb dolgot látunk. Újra értelmezni érdekesebb lehet Waliczky Tamás munkáját. A videót lehet folytatni. Ha valaki felrakja a YouTube-ra akár tovább fejlesztheti valaki más.
A két művész ismerhette egymást. De nem valószínű, hogy egyik a másiktól kapott inspirációból merített volna. Bukta Imre sok tájképet készített. Waliczky Tamás 1959-ben született. Animátor, festő, számítógépes animátor. Készített mesefilmeket, hasznosította tudását máshol.
A két mű jelentősen eltér egymástól a megjelenésében és tartalmában is.
Bibliográfia:
John Battelle: Keress! HVG Kiadói Rt., Bp., 2006
Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat HVG Kiadói Rt. , Bp, 2006
Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó, Bp, 2006
Bukta Imre: Gyümölcsös kert, vegyes technika, fa 59 cm X 100 cm.
Waliczky Tamás: trilógia, A kert, video installáció 1992-1994.
A két alkotás összehasonlítása.
A két mű jelentősen eltér egymástól már a megjelenésében is.
Az egyik hagyományos grafika , míg a másik videó installáció.
Nézzük meg a munkák hatását globális szempontok szerint elsőnek. Bukta Imre grafikája vegyes technika. Használt valószínűleg oldószert, emberi energiát. Waliczky Tamás video installációja bonyolultabb ügy. Minden egyes alkalommal, amikor a befogadó meg kívánja nézni az elektromos energiát emészt, nem beszélve a berendezések elkészítéséről. Tehát a globális felmelegedést növeli. Már régóta közismert, hogy az elektromos áram a szén-dioxid után a 2. tényező ami elősegíti a felmelegedést. Közvetett úton, hiszen az áramot hőerőművekben állítják elő. Mára már kiderült (ajanlott irodalom: Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó)., hogy minden használatban lévő elektromos eszköz növeli a globális felmelegedést. Azzal hogy Ön elolvassa ezt a dolgozatomat, Ön és én is hozzájárulunk a Föld pusztulásához, növeljük a felmelegedést. Tehát ha takarékossági szempontokat figyelünk ezekben a munkákban Bukta Imre jobb hatással van a világra nézve, mint Waliczky Tamás. Érdekes ellenben észrevennünk azt a tényt, hogy a hagyományos képzőművészeti műfajok az intermédiával szemben elnőiesedik. Nem lehet a többi szakkal lényegében pénzt keresni. Tehát állíthatjuk, hogy maguk a férfiak belefutva a technébe magukkal rántják a világot krízis helyzetbe.
Waliczky Tamásnak mekkora felelőssége van az Aral-tó kiszáradásában? Jelen pillanatban a Magyar Képzőművészeti Egyetemen férfiak oktatnak. Meddig lesz ez így? Vajon lesz-e változás?
Amennyiben lesz változás és a nők fognak oktatni az általános szakokon vajon az intermédia tanszék órái minden szaknak kötelezők lesznek, így próbálva megőrízni a férfi hallgatók jelentkezését az egyetemre?
A jelek arra mutatnak, hogy a férfiak ki fognak vonulni az előbbi szakmákból. Tehát az ő felelőségük lesz a globális problémákkal szembe nézni. Az ismert fenyegetésekhez oda kell számolnunk a globálpolitikát is. Mit fogunk tenni a Kínai Népköztársasággal szemben – amelyik nagyiramú fegyverkezési programot hajt végre – ha elindulnak és támadásokat intéznek olajért , de mindinkább vízért? Ki tudja a környezetében majd megállítani? Usa azt a politikát fogja majd folytatni, mint amit a 2. világháború idején? Kivár? Amennyiben majd kivár, számíthat-e európa egy esetleges kínai invázióra? Melyik európai országnak van sansza megállítani Kínát? Előre fogják-e tolni a csapataikat a Nyugat-Európaiak Magyarország védelmére? Hogyan változtatják meg a kínaiak az országokat békés megszállóként és hogyan fegyveresen? Esetleg megelőző lépésként tudunk-e hatni a Kínai Népköztársaságra, hogy a tervezett atomerőművek helyett szél-, nap-, vízerőművekből nyerje az áramot és így tudjuk-e lassítnai az ivóvizek kiszáradását, esetleges katonai éhségüket?
Tehát: Elég nekem a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatójának csupán a két alkotást anyagi vonatkozásban összehasonlítnai, formai különbségekről, írni vagy vannak-e sürgetőbb problémáink nekünk világpolároknak? Vajon elég-e az egyetem oktatóinak csupán a szakmai értékelésre tekinteni vagy nagyobb kontextusokat kell keresniük? Egy festő szakos tanár megelégedhet-e olyan jellegű értékeléssel ill. OKTATÁSSAL, mely teljes világot kívül rekeszti és csupán a felrakott ecsetkezelésről, a gesztusokról beszél az értékelésnél akkor, amikor nyilván valóan mindenhol arcra és hozzáállásra is megy a dolog. De sehol sincs többről szó.
Hogyan oldhatók meg a globális problémák, melyek egyre inkább kihatnak mindennapjainkra?
Hogyan tud az MKE orvosságot találni? Mikor akar majd orvosságot találni?
A grafikáról ( Bukta Imre: Gyümölcsös kert ) : Három színből áll a kép. Barna, fehér, fekete. Barna háttérből emelkednek ki fehér fák, a képet fekete árnyékok gazdagítják. Vízszintes alkotásról van szó. A fák sematizáltak, enyhén organikusak. Valószínűleg fejből készítette a művész és nem vázlatok alapján. Belső vizuális memóriája gyenge volt, amikor ezt a képet készítette. Vagy szándékosan törekedett a sematizálásra, egyszerűsítésre, tömörítésre. Ha jobban megvizsgáljuk a képet feltűnik, hogy vízszintes barázdák, csíkok jelennek meg a bal szélén. Összesen hat darab. A szecessziós irányzattal mutat közös képi építkezési formákat.
Waliczky Tamás: kert installációjáról. Egy élethú kislányt látunk egy virtuális környezetben, amely 3D-s. Egy Water-drop nevezetű rendszerrel készült a mű ezen része, amit Kováts Imre programozott. Reneszánsz perspektívát használ. (Bukta Imre Kert munkájában nincs semmilyen perspektíva, a szecesszióban használt foltszerű térnélküli foltokat használ.) A horizont vonal nem egyenes, hanem görbe. Tehát halszem optika jellegű a térbelisége. Egy új szoftwer volt a segítségére az alkotónak. Passzívan követheti csak a néző a filmet. Nincs lehetősége körül nézni ebben a virtuális világban. A mű arról szól, hogy felfedezheted ezt a virtuális teret. A gyermek, mely belecsöppent ebbe a világba, eléggé szürreálissá teszi az egészet. Hogy kerül oda? Mit csinál ott a gyerek? Miért van egyedül? Ráadásul lebeg ill. repül a térben , feje felett egy vörös anyaggal. Hogy repül ilyen gyermeki korban? Sokkoló, az ember kiragadottságát mutatja a természetből, hiszen a környezet virtuális. Furcsa párosítás mosolygó gyermeket elhagyatottan egy virtális valóságba rakni. Bukta Imre alkotása elhagyatott, ember nélküli. Tájkép a Föld, a Gaia a főtéma (a táj nyugodt, a színek miatt gondolhatjuk, hogy ősz van ) , míg Waliczky Tamáséban a paradicsomból kiüzetett ember. Itt tavasz vagy nyár lehet. Ez tovább növeli a nyugtalanságot, hisz ezek az évszakok a kellemes időtöltésnek a helyszínei. De hát mégis egyedül van a gyermek.
Waliczky Tamás: kert installációjára sokkal több lehetőséget rejt magában, a videó volta miatt. Sokkal egyedibb dolgot látunk. Újra értelmezni érdekesebb lehet Waliczky Tamás munkáját. A videót lehet folytatni. Ha valaki felrakja a YouTube-ra akár tovább fejlesztheti valaki más.
A két művész ismerhette egymást. De nem valószínű, hogy egyik a másiktól kapott inspirációból merített volna. Bukta Imre sok tájképet készített. Waliczky Tamás 1959-ben született. Animátor, festő, számítógépes animátor. Készített mesefilmeket, hasznosította tudását máshol.
A két mű jelentősen eltér egymástól a megjelenésében és tartalmában is.
Bibliográfia:
John Battelle: Keress! HVG Kiadói Rt., Bp., 2006
Wolfgang Hirn: Kína, a nagy falat HVG Kiadói Rt. , Bp, 2006
Al Gore: Kellemetlen igazság, Göncöl Kiadó, Bp, 2006
Kína gyorsuló fegyverkezési programjának újabb bizonyítéka, hogy tíz napja a kínai hadsereg sikeresen lelőtt egy Föld-közeli műholdat. A teljesen váratlan űrfegyverkísérletnél is aggasztóbb azonban, hogy a hadsereg látszólag a politikai vezetés tudta nélkül kísérletezett. Persze az is lehet, hogy nem is gondoltak arra, hogy a kísérlet sikeres lehet.
Már tíz nap telt el azóta, hogy az amerikai titkosszolgálatok jelentése szerint a kínai hadsereg sikeres tesztet hajtott végre egy műhold elleni rakétával, de Bush diplomatáinak még mindig nem sikerült semmilyen választ kicsikarni a kínaiaktól a teszttel kapcsolatos kérdéseikre, írja a New York Times. A lap értesülései szerint Washingtonban egyelőre azt sem tudják, mi az aggasztóbb. Az, hogy Kína képes a földközeli pályán keringő műholdak lelövésére, vagy az ország vezetőinek a hallgatása.
Űrháború, űrszemét
Űrháborús eszközökkel eddig csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió kísérleteztek, de már vagy húsz éve felfüggesztették a programjaikat – és a Szovjetúnió időközben meg is szűnt. Az amerikai hírszerzés kínai részről nem cáfolt, de meg sem erősített értesülései szerint a kínai néphadsereg 2. tüzérségi hadosztálya, ami az ország rakétavédelméért felel, egy kinetikusenergia-rakétával sikeresen darabokra lőtt egy, a Föld felett 800 kilomteres magasságban keringő, használaton kívüli meteorológiai műholdat.
Ez egyrészt aggasztó, mert Kína így képessé vált az amerikai kémműholdak lelövésére. Másrészt, a most szétlőtt műhold törmeléke kereskedelmi és katonai műholdakat is károsíthat.
Az amerikaiak egy hete próbálnak reakciót kicsikarni a kínaiakból. A sikeres kísérlet hírét kiszivárogtatták a titkosszolgálatok, azóta Ausztrália, Kanada, Nagy-Britannia, Japán és az ENSZ is felszólalt az ügyben, magyarázatot követelve a kínaiaktól. Akik azonban hallgatagok maradtak, de a Timesnak nyilatkozó amerikai illetékesek szerint most nem titkolóznak, hanem valóban meglepettnek tünnek.
Nem hitték volna
Ez, mármint hogy a hadsereg látszólag a felső vezetés tudta nélkül kísérletezhetett, a frászt hozta az amerikaiakra. A Timesnak nyilatkozó amerikai és kínai források szerint az valószínűtlen, hogy Hu Csintao elnöknek nem volt tudomása a kísérletről, de minden jel arra utal, hogy rajta kívül senkinek. Az egyik amerikai elemző szerint a kínaiak valószínűleg nem számítottak rá, hogy a kísérlet sikeres lesz, így egyáltalán nem készültek fel arra, hogy hogyan kommunikálják a történteket.
Mindenesetre a sikeres rakétateszt miatt az amerikai katonai tervezők azonnal lázas munkába kezdtek. Mivel a kínai hadsereg képessé vált a kémműholdak lelövésére, nagy lépést tett annak kivédéséhez, hogy az Egyesült Államok hadserege beavatkozhasson Tajvan védelmében, ha Kína erőszakkal próbálná meghódítani a szakadár szigetországot.
A Timesnak nyilatkozó források szerint az egyik lehetőség, hogy az amerikaiak tartalékműholdakat gyártanak le, így azonnal pótolhatnák a kilőtt szateliteket. A másik, hogy a műholdakat manőverezhetőbbekké teszik, amik így kikanyarodhatnának a rakéták útjából. És persze azt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kínai siker vakszerencse volt. Az legalábbis, hogy semmit sem mondanak róla, azt jelzi, hogy maguk sem számoltak a műhold lelövésével.
----------
Mi az a kinetikusenergia-rakéta?
A megfejtés egyszerűbb, mint gondolná, a kinetikusenergia-rakéta ugyanis csak egy trendi név a világ legősibb fegyverére. A kinetikusenergia-rakéta nem hordoz robbanófejet, csupán a mozgási energiájával pusztít, ami az ütközéskor szabadul fel. Pont, mint amikor egy követ hajítunk egy villanykörtéhez.
2007. jan. 23., 00:13
