Portfóliók
Élet a halál után.Interjú az Istennel
Halál utáni élet
Szent Péter a kapuban fogadja a szemmel láthatóan megviselt pácienst, aki zihál, hörög, és bebocsátást kér. Az arkangyal igent mond, de a pasas eltűnik. Szent Péter morcosan csörög a kulcsával, és hátat fordítva elindul, de újra csöngetnek, ugyanaz a pasas kér bebocsátást. A mennyország őre újra igent mond, de a pasas megint eltűnik. Ez már több a soknál, de újra csönget. Szent Péter már igazán mérges, megkérdezi: Mondja, Maga hülyéskedik?
- Elnézést, újraélesztési kísérletek folynak...
A magyar - népi hitvilágban ma már nem ismeretes egységes, és az egyházi, túlvilágra vonatkozó tantól független laikus, "pogány" túlvilág-elképzelés, hanem csak egy bizonyos heterogén anyag, amely a hivatalos egyházi túlvilág-tanítást (menny, pokol, purgatórium) mintegy kiegészíti, színezi, ill. a maga módján magyarázza. - A pokolra vonatkozó adatok legtöbbje bizonyos tilalmakat (- tilalom) megszegő büntetésére vonatkozik: "Aki másra köp, a pokolban tüzes tányérról kell felnyalnia", és ehhez hasonló fenyegetések, amelyek valóra válásában nem hittek komolyan. A bűnös életűek nem a pokolban, hanem itt a földön vezekelnek (- kísértet). A halottak lelke a hit szerint a tulvilágra jut - általában egy bizonyos idő eltelte után (- lélek) - ez vagy azonos az egyház tanította mennyel (purgatóriummal), vagy közelebbről nincs meghatározva. A rávonatkozó hiedelmek inkább csak a halottak tulvilági életére vonatkoznak. E hiedelmek két fő mag köré csoportosulnak. Egyik a - halotti melléklet adásának igen régi gyökerű szokása, amely valószínűleg megelőzött minden tulvilágra vonatkozó elképzelést, de az utóbbi időkben már a halott túlvilági szükségleteinek kielégítését célozta. Ismertek másrészt a - halottlátók tudósításai a túlvilágról, valamint még a 20. sz.-ban is elevenen élő, elterjedt - hiedelemmondák, amelyek a - visszajáró halottal folytatott fiktív beszélgetéseket tartalmaznak. Utóbbiak tanúsága szerint a halottak a túlvilágon ruházkodnak, esznek-isznak (fáznak, szomjasak, éhesek); a halottnak a túlvilágon hiányzó tárgyak utánaküldése is e hittel függ össze. A lélek túlvilágra jutására számos - egymással össze nem függő - hiedelem vonatkozik. A halott mellé vagy kezébe tett pénzt általában úgy magyarázzák, hogy a halott vízen (gyakran a Jordánon) vagy hídon át jut a túlvilágra, és e pénzből fizeti a vámot. A túlvilágra vezető hidat jelképezi az a moldvai szokás, hogy a - halott kivitelekor a küszöbön, kút fölött, sír fölött vásznat húznak ki. Más adatok szerint tüskés út visz a túlvilágra (ezért kell a halott lábára harisnyát vagy cipőt húzni). A levágott - köröm és haj (- hajápolás) szétszórásának tilalmát gyakran azzal indokolják, hogy ne kelljen a halottnak a túlvilágról visszajárnia érte; néhol ismert az a hit is, hogy a túlvilágra körömhídon kell átmenni, és ehhez szükségesek az élet folyamán összegyűlt körömdarabkák. A halott túlzott siratásának tilalmával kapcsolatos az a hit, hogy ha sokat sírnak, a halottnak vízben kell a túlvilágon járnia.- A túlvilággal kapcsolatos látomások (- halottlátó, - túlvilágjárás, - Tar Lőrinc pokoljárása) keresztény túlvilág képet mutatnak. A "megnyílt ég" - archaikus népi imádságok motívumaként ismert. Erre vonatkozó - meglehetősen elterjedt - hiedelem: karácsony éjjelén Úrfelmutatás alatt az almafa alatt, állva be lehet egy pillanatra a megnyílt égbe pillantani és hallani lehet az angyalok énekét. - A túlvilág-elképzelésekre vonatkozó adatok Európa-szerte változatosak és heterogének: a hitvilág különböző korú rétegeit képviselik. A folyó és híd, tüskés út, valamint a körömhíd elképzelés sokfelé ismert. (- még: angyal, - ördög, - kereszteletlen gyerek, - világfa)
[a]http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-851.html[text]http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-851.html[/a]
A túlvilág létébe vetett hit egyidős a gondolkodó emberrel. Minden kornak és kultúrának megvolt a sajátos elképzelése arról, hogy a testi élet vége, egy másik világba való átlépést is jelent. Korunk meglévő vallásai mellett, az ezotériában is újjáéled a túlvilág képe - mai nyelven szólva - a létezés egy másik dimenziójaként. A halálközeli élmények egyre terjedő ismereteit, a parapszichológiai kutatások eredményei is kiegészíteni látszanak.
Isten egy interjúban azt is elárulja, hogy miket tart meglepőnek az emberiséggel kapcsolatban. Azt mondja, hogy "úgy élnek, mintha sose halnának meg, és úgy halnak meg, mint akik sose éltek."
[a]http://www.theinterviewwithgod.com/presentation.html[text]http://www.theinterviewwithgod.com/presentation.html[/a]
De istenfelfogásunk is csak tükörképe a tudatunknak, tehát, ha négy lábunk lenne, nyerítő isteneket imádnánk, s a túlvilágról vallott nézetünk is csak egyfajta negatív utópia.
Ha mindezt nem hisszük el, itt van az istenszimulátor! [a]http://istenszimulator.fw.hu/[text]http://istenszimulator.fw.hu/[/a]
Három szőke nő repül, egyszer csak megszólal Isten, s ezt mondja. - Kívánjatok, mik akartok lenni? Le fogtok zuhanni. Az egyik szőke ezt mondja, én sas akarok lenni! Miért? Kérdőre vonja az Isten. Mert el szeretnék menni! A másik ezt mondja, én veréb, miért? Megint kérdezi az isten, mert akkor el tudok repülni! S te mi szeretnél lenni, kérdi tőle is. Ezt mondja, PÓNI. Miért, tőle is
megkérdi az isten. MERT AZ ANNYIRA ARANYOS!
Egy jogász, az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság tagja igazolja is a túlvilág létét: EGY ÜGYVÉD IGAZOLJA A MÁSVILÁG LÉTEZÉSÉT.
Minden kétséget kizárólag vannak kézzelfogható, a másvilág létezésére mutató tények. Zammit Victor ügyvéd az EGY ÜGYVÉD IGAZOLJA A MÁSVILÁG LÉTEZÉSÉT c. könyvében 23 különböző tényterületet mutat be a másvilág létezésének feltétlen bizonyíthatóságára - erre vonatkozólag megtekinthető a [a]http://www.victorzammit.com[text]www.victorzammit.com[/a] honlapja.
[a]http://www.victorzammit.com/book/summaries/hungarian.rtf[text]http://www.victorzammit.com/book/summaries/hungarian.rtf[/a]
Hangsúlyozandó, hogy ez nem egy vallásos keresztes hadjárat. Az olvasó hitét sem igyekszik az író bármiképpen megváltoztatni. Mindössze a bemutatott tudományos adatok megfontolását kéri.
Brit kutatók állítása szerint úttörő jellegű bizonyítékok vannak arra, hogy a tudat a klinikai halál állapotában is működhet, miután az agyfunkciók már bizonyíthatóan leálltak.
Sam Parnia (Southampton University, Anglia) és munkatársai szerint egy éves időszakra kiterjedő kutatásaik úttörő jellegűnek minősíthetők a halálközeli élmények vizsgálata terén. Az eddigi eredményeket - amelyek a Resuscitation (Újraélesztés) c. folyóirat 2001 februári számában jelentek meg először - a múlt héten tárták a tudós-közvélemény elé a Caltech-en megrendezett konferencián.
Tiszta emléknyomok "odaátról"
Parnia és kollégái egy olyan alapítványt hoztak létre (Horizon Research Foundation), amelynek célja a szakértők és laikusok folyamatos tájékoztatása a terület legújabb kutatási eredményeiről.
Parnia odáig merészkedik, hogy a tudat valamilyen szinten független lehet az agytól, amit csak önmaga megnyilvánulására, egyfajta gondolatközlésre használ (ahogyan például a tv-készülék alakítja át az elektromágneses hullámokat képpé és hanggá). Így aztán a készülék gyors ki- és bekapcsolása (klinikai halál) után maradhat valamiféle nyom arról, hogy a tudat elhagyni készült biológiai székhelyét.
Az Oroszországban 2003-ban az év legjobb írójának választott Voznyeszenszkaja Halál utáni kalandjaim c. könyvét kis híján öt oldal után elhajítottam volna, de sznobizmusom miatt érdekelt az író kitüntetése. Bár én épp azt kérdeztem volna, hogy van-e halál, végre, egy ilyen élet után? vagy végképp nincs menekvés?
A regény túlvilága inkább bizarr, mint ijesztő. A sátán szolgái úgy néznek ki, mint a népszámláló biztosok, csak meztelen testükön úttörőnyakkendőt viselnek. Az Oroszországból Németországba emigráló, rákból gyógyult, a lágerben négy évet lehúzott írónő halála - noha az öngyilkosság egyszerű, mint egy lányregény, egy Dinnye nevű macska miatt következik be. A regénnyel és a túlvilággal kapcsolatban van egy jó, meg egy rossz hírem: A halál után a regényhős első kérése, hogy cigit akar, a rossz, hogy nem kap. Így összeszorulva marad a szívem, hisz nem tudtam meg, hogy lehet-e dohányozni a túlvilágon.
első ingerültséget (hamar elmúlt - Kerekes Tamás) az okozta, hogy a szerző az első oldalakon az ortodox Egyház tanítását idézte a túlvilágról, miszerint a azok a bűnösök is a pokolra kerülnek, akiknek a sorsa a részleges ítélet során még nem dől el véglegesen.
Mitrofán szerzetes: Hogyan élnek halottaink, és hogyan fogunk élni mi a halál után? c. könyvéből)
- Csak vigaszként említem, hogy a pokolban laknak átmenetileg az üdvösségre elhívottak is, így Damaszkuszi Szent János szerint maga Jézus is a pokolban lakott három napig, a feltámadásig. Az meg jó társaság.
A regényben nem változunk meg a túlvilágon, a nő a pokolban is nő, a halott lelke fölülről nézi a kórházi váróteremben érte aggódó barátnőjét: "Unalmasnak és visszataszítónak találtam ezt a beszélgetést, és ez az én legjobb barátnőm! Jó pár órája ülhet itt, legalábbis a hamutartóban lévő rúzsos csikkek számából arra következtettem. Engem sirat, és még ilyenkor is pletykálkodik. Fogtam magam és elrepültem."
Noha a regény főhőse találkozik földönkívüliekkel, a halál utáni élet egyetlen naturális jele a kozmikus totalitárius rezsim, melyben a Sátán piros kesztyűt visel, birodalma az Alfa Eridan, s kettős állampolgárság nélkül találkozunk a lélek vámszedőivel.
Tulajdonképpen egy allegorikus utazást élünk át, melyben a főhőst szembesítik földi bűneivel, melyek a túlvilágon teljesen más értelmezést kapnak. Képzeljük el azt a jelenetet, melyben a hét főbűn egyikével, gőggel vádolják, mert korábbi életében a főhős büszke volt disszidálására, mert úgy gondolta, hogy a disszidens értelmiség Oroszország lelke. A túlvilági tükörkép torzító prizmája szorult helyzetéből mégis megmenti, amikor a Kazanyi Istenszülő ikonjához imádkozik. Átéli le nem élt élete filmjét, szembesül abortuszának következményeivel, s itt kellett rájönnöm, hogy igazi regényt olvasok, s az ínyencek sem panaszkodhatnak, ha az ördögökkel folytatott nemi viszony ábrázolására gondolok.
Epizodistaként feltűnik a Szentlélek, s a túlvilágon reggel csak a lovak isznak pezsgőt, s a mennyországban nincs olyan ortodox keresztény név, hogy Füles, de a férj előbb hal, meg, mint a feleség, aki jutalomból nem ott éri el a mennyországot, ahol a szokványos képzelet hiszi.
Nagyon jó regény. Gondolkodjunk el:
Miután Isten látta a világon pusztító drogőrületet, úgy dönt, hogy az ellenséggel csak akkor veheti fel a harcot, ha megismeri azt. Ezért leküldi apostolait a Földre, hogy szerezzenek be mintákat. Eltelik egy kis idő, és szép sorban kopogtatnak a Mennyország
ajtaján. Megjön Péter és bekopog:
- Mit hoztál, Péter?
- Egy kis hasist hoztam Marokkóból.
Megjön János és bekopog:
- Mit hoztál, János?
- Hoztam egy kis kokaint Kolumbiából.
Megjön Lukács és bekopog:
- Mit hoztál Lukács?
- LSD-t hoztam Amszterdamból.
Megjön Júdás és bekopog:
- Mit hoztál, Júdás?
- FBI! Mindenki a földre, kezeket a tarkóra!
Júlia Voznyeszenszkaja: Halál utáni kalandjaim
Bíbor Kiadó, Miskolc, 2005, kötött, 203 oldal, ISBN 963 9634 026
KEREKES TAMÁS
Szent Péter a kapuban fogadja a szemmel láthatóan megviselt pácienst, aki zihál, hörög, és bebocsátást kér. Az arkangyal igent mond, de a pasas eltűnik. Szent Péter morcosan csörög a kulcsával, és hátat fordítva elindul, de újra csöngetnek, ugyanaz a pasas kér bebocsátást. A mennyország őre újra igent mond, de a pasas megint eltűnik. Ez már több a soknál, de újra csönget. Szent Péter már igazán mérges, megkérdezi: Mondja, Maga hülyéskedik?
- Elnézést, újraélesztési kísérletek folynak...
A magyar - népi hitvilágban ma már nem ismeretes egységes, és az egyházi, túlvilágra vonatkozó tantól független laikus, "pogány" túlvilág-elképzelés, hanem csak egy bizonyos heterogén anyag, amely a hivatalos egyházi túlvilág-tanítást (menny, pokol, purgatórium) mintegy kiegészíti, színezi, ill. a maga módján magyarázza. - A pokolra vonatkozó adatok legtöbbje bizonyos tilalmakat (- tilalom) megszegő büntetésére vonatkozik: "Aki másra köp, a pokolban tüzes tányérról kell felnyalnia", és ehhez hasonló fenyegetések, amelyek valóra válásában nem hittek komolyan. A bűnös életűek nem a pokolban, hanem itt a földön vezekelnek (- kísértet). A halottak lelke a hit szerint a tulvilágra jut - általában egy bizonyos idő eltelte után (- lélek) - ez vagy azonos az egyház tanította mennyel (purgatóriummal), vagy közelebbről nincs meghatározva. A rávonatkozó hiedelmek inkább csak a halottak tulvilági életére vonatkoznak. E hiedelmek két fő mag köré csoportosulnak. Egyik a - halotti melléklet adásának igen régi gyökerű szokása, amely valószínűleg megelőzött minden tulvilágra vonatkozó elképzelést, de az utóbbi időkben már a halott túlvilági szükségleteinek kielégítését célozta. Ismertek másrészt a - halottlátók tudósításai a túlvilágról, valamint még a 20. sz.-ban is elevenen élő, elterjedt - hiedelemmondák, amelyek a - visszajáró halottal folytatott fiktív beszélgetéseket tartalmaznak. Utóbbiak tanúsága szerint a halottak a túlvilágon ruházkodnak, esznek-isznak (fáznak, szomjasak, éhesek); a halottnak a túlvilágon hiányzó tárgyak utánaküldése is e hittel függ össze. A lélek túlvilágra jutására számos - egymással össze nem függő - hiedelem vonatkozik. A halott mellé vagy kezébe tett pénzt általában úgy magyarázzák, hogy a halott vízen (gyakran a Jordánon) vagy hídon át jut a túlvilágra, és e pénzből fizeti a vámot. A túlvilágra vezető hidat jelképezi az a moldvai szokás, hogy a - halott kivitelekor a küszöbön, kút fölött, sír fölött vásznat húznak ki. Más adatok szerint tüskés út visz a túlvilágra (ezért kell a halott lábára harisnyát vagy cipőt húzni). A levágott - köröm és haj (- hajápolás) szétszórásának tilalmát gyakran azzal indokolják, hogy ne kelljen a halottnak a túlvilágról visszajárnia érte; néhol ismert az a hit is, hogy a túlvilágra körömhídon kell átmenni, és ehhez szükségesek az élet folyamán összegyűlt körömdarabkák. A halott túlzott siratásának tilalmával kapcsolatos az a hit, hogy ha sokat sírnak, a halottnak vízben kell a túlvilágon járnia.- A túlvilággal kapcsolatos látomások (- halottlátó, - túlvilágjárás, - Tar Lőrinc pokoljárása) keresztény túlvilág képet mutatnak. A "megnyílt ég" - archaikus népi imádságok motívumaként ismert. Erre vonatkozó - meglehetősen elterjedt - hiedelem: karácsony éjjelén Úrfelmutatás alatt az almafa alatt, állva be lehet egy pillanatra a megnyílt égbe pillantani és hallani lehet az angyalok énekét. - A túlvilág-elképzelésekre vonatkozó adatok Európa-szerte változatosak és heterogének: a hitvilág különböző korú rétegeit képviselik. A folyó és híd, tüskés út, valamint a körömhíd elképzelés sokfelé ismert. (- még: angyal, - ördög, - kereszteletlen gyerek, - világfa)
[a]http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-851.html[text]http://www.mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-851.html[/a]
A túlvilág létébe vetett hit egyidős a gondolkodó emberrel. Minden kornak és kultúrának megvolt a sajátos elképzelése arról, hogy a testi élet vége, egy másik világba való átlépést is jelent. Korunk meglévő vallásai mellett, az ezotériában is újjáéled a túlvilág képe - mai nyelven szólva - a létezés egy másik dimenziójaként. A halálközeli élmények egyre terjedő ismereteit, a parapszichológiai kutatások eredményei is kiegészíteni látszanak.
Isten egy interjúban azt is elárulja, hogy miket tart meglepőnek az emberiséggel kapcsolatban. Azt mondja, hogy "úgy élnek, mintha sose halnának meg, és úgy halnak meg, mint akik sose éltek."
[a]http://www.theinterviewwithgod.com/presentation.html[text]http://www.theinterviewwithgod.com/presentation.html[/a]
De istenfelfogásunk is csak tükörképe a tudatunknak, tehát, ha négy lábunk lenne, nyerítő isteneket imádnánk, s a túlvilágról vallott nézetünk is csak egyfajta negatív utópia.
Ha mindezt nem hisszük el, itt van az istenszimulátor! [a]http://istenszimulator.fw.hu/[text]http://istenszimulator.fw.hu/[/a]
Három szőke nő repül, egyszer csak megszólal Isten, s ezt mondja. - Kívánjatok, mik akartok lenni? Le fogtok zuhanni. Az egyik szőke ezt mondja, én sas akarok lenni! Miért? Kérdőre vonja az Isten. Mert el szeretnék menni! A másik ezt mondja, én veréb, miért? Megint kérdezi az isten, mert akkor el tudok repülni! S te mi szeretnél lenni, kérdi tőle is. Ezt mondja, PÓNI. Miért, tőle is
megkérdi az isten. MERT AZ ANNYIRA ARANYOS!
Egy jogász, az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság tagja igazolja is a túlvilág létét: EGY ÜGYVÉD IGAZOLJA A MÁSVILÁG LÉTEZÉSÉT.
Minden kétséget kizárólag vannak kézzelfogható, a másvilág létezésére mutató tények. Zammit Victor ügyvéd az EGY ÜGYVÉD IGAZOLJA A MÁSVILÁG LÉTEZÉSÉT c. könyvében 23 különböző tényterületet mutat be a másvilág létezésének feltétlen bizonyíthatóságára - erre vonatkozólag megtekinthető a [a]http://www.victorzammit.com[text]www.victorzammit.com[/a] honlapja.
[a]http://www.victorzammit.com/book/summaries/hungarian.rtf[text]http://www.victorzammit.com/book/summaries/hungarian.rtf[/a]
Hangsúlyozandó, hogy ez nem egy vallásos keresztes hadjárat. Az olvasó hitét sem igyekszik az író bármiképpen megváltoztatni. Mindössze a bemutatott tudományos adatok megfontolását kéri.
Brit kutatók állítása szerint úttörő jellegű bizonyítékok vannak arra, hogy a tudat a klinikai halál állapotában is működhet, miután az agyfunkciók már bizonyíthatóan leálltak.
Sam Parnia (Southampton University, Anglia) és munkatársai szerint egy éves időszakra kiterjedő kutatásaik úttörő jellegűnek minősíthetők a halálközeli élmények vizsgálata terén. Az eddigi eredményeket - amelyek a Resuscitation (Újraélesztés) c. folyóirat 2001 februári számában jelentek meg először - a múlt héten tárták a tudós-közvélemény elé a Caltech-en megrendezett konferencián.
Tiszta emléknyomok "odaátról"
Parnia és kollégái egy olyan alapítványt hoztak létre (Horizon Research Foundation), amelynek célja a szakértők és laikusok folyamatos tájékoztatása a terület legújabb kutatási eredményeiről.
Parnia odáig merészkedik, hogy a tudat valamilyen szinten független lehet az agytól, amit csak önmaga megnyilvánulására, egyfajta gondolatközlésre használ (ahogyan például a tv-készülék alakítja át az elektromágneses hullámokat képpé és hanggá). Így aztán a készülék gyors ki- és bekapcsolása (klinikai halál) után maradhat valamiféle nyom arról, hogy a tudat elhagyni készült biológiai székhelyét.
Az Oroszországban 2003-ban az év legjobb írójának választott Voznyeszenszkaja Halál utáni kalandjaim c. könyvét kis híján öt oldal után elhajítottam volna, de sznobizmusom miatt érdekelt az író kitüntetése. Bár én épp azt kérdeztem volna, hogy van-e halál, végre, egy ilyen élet után? vagy végképp nincs menekvés?
A regény túlvilága inkább bizarr, mint ijesztő. A sátán szolgái úgy néznek ki, mint a népszámláló biztosok, csak meztelen testükön úttörőnyakkendőt viselnek. Az Oroszországból Németországba emigráló, rákból gyógyult, a lágerben négy évet lehúzott írónő halála - noha az öngyilkosság egyszerű, mint egy lányregény, egy Dinnye nevű macska miatt következik be. A regénnyel és a túlvilággal kapcsolatban van egy jó, meg egy rossz hírem: A halál után a regényhős első kérése, hogy cigit akar, a rossz, hogy nem kap. Így összeszorulva marad a szívem, hisz nem tudtam meg, hogy lehet-e dohányozni a túlvilágon.
első ingerültséget (hamar elmúlt - Kerekes Tamás) az okozta, hogy a szerző az első oldalakon az ortodox Egyház tanítását idézte a túlvilágról, miszerint a azok a bűnösök is a pokolra kerülnek, akiknek a sorsa a részleges ítélet során még nem dől el véglegesen.
Mitrofán szerzetes: Hogyan élnek halottaink, és hogyan fogunk élni mi a halál után? c. könyvéből)
- Csak vigaszként említem, hogy a pokolban laknak átmenetileg az üdvösségre elhívottak is, így Damaszkuszi Szent János szerint maga Jézus is a pokolban lakott három napig, a feltámadásig. Az meg jó társaság.
A regényben nem változunk meg a túlvilágon, a nő a pokolban is nő, a halott lelke fölülről nézi a kórházi váróteremben érte aggódó barátnőjét: "Unalmasnak és visszataszítónak találtam ezt a beszélgetést, és ez az én legjobb barátnőm! Jó pár órája ülhet itt, legalábbis a hamutartóban lévő rúzsos csikkek számából arra következtettem. Engem sirat, és még ilyenkor is pletykálkodik. Fogtam magam és elrepültem."
Noha a regény főhőse találkozik földönkívüliekkel, a halál utáni élet egyetlen naturális jele a kozmikus totalitárius rezsim, melyben a Sátán piros kesztyűt visel, birodalma az Alfa Eridan, s kettős állampolgárság nélkül találkozunk a lélek vámszedőivel.
Tulajdonképpen egy allegorikus utazást élünk át, melyben a főhőst szembesítik földi bűneivel, melyek a túlvilágon teljesen más értelmezést kapnak. Képzeljük el azt a jelenetet, melyben a hét főbűn egyikével, gőggel vádolják, mert korábbi életében a főhős büszke volt disszidálására, mert úgy gondolta, hogy a disszidens értelmiség Oroszország lelke. A túlvilági tükörkép torzító prizmája szorult helyzetéből mégis megmenti, amikor a Kazanyi Istenszülő ikonjához imádkozik. Átéli le nem élt élete filmjét, szembesül abortuszának következményeivel, s itt kellett rájönnöm, hogy igazi regényt olvasok, s az ínyencek sem panaszkodhatnak, ha az ördögökkel folytatott nemi viszony ábrázolására gondolok.
Epizodistaként feltűnik a Szentlélek, s a túlvilágon reggel csak a lovak isznak pezsgőt, s a mennyországban nincs olyan ortodox keresztény név, hogy Füles, de a férj előbb hal, meg, mint a feleség, aki jutalomból nem ott éri el a mennyországot, ahol a szokványos képzelet hiszi.
Nagyon jó regény. Gondolkodjunk el:
Miután Isten látta a világon pusztító drogőrületet, úgy dönt, hogy az ellenséggel csak akkor veheti fel a harcot, ha megismeri azt. Ezért leküldi apostolait a Földre, hogy szerezzenek be mintákat. Eltelik egy kis idő, és szép sorban kopogtatnak a Mennyország
ajtaján. Megjön Péter és bekopog:
- Mit hoztál, Péter?
- Egy kis hasist hoztam Marokkóból.
Megjön János és bekopog:
- Mit hoztál, János?
- Hoztam egy kis kokaint Kolumbiából.
Megjön Lukács és bekopog:
- Mit hoztál Lukács?
- LSD-t hoztam Amszterdamból.
Megjön Júdás és bekopog:
- Mit hoztál, Júdás?
- FBI! Mindenki a földre, kezeket a tarkóra!
Júlia Voznyeszenszkaja: Halál utáni kalandjaim
Bíbor Kiadó, Miskolc, 2005, kötött, 203 oldal, ISBN 963 9634 026
KEREKES TAMÁS
