Portfóliók
Megáll az ész - Miért olyan okosak a magyarok?
Köztudomású, legalábbis minden hazánkfia számára világos, hogy a magyar szürkeállománynak és kreativitásnak nincs párja. Nincs még egy ilyen csavaros észjárású nép és az sem véletlen, hogy a kombinatorikát a matematika magyar ágának nevezik. A tudományos világ pedig még ma is magasan jegyzi a különös csodabogarakat, Wigner Jenőt, Szilárd Leót, Teller Edét és Neumann Jánost, akik múlhatatlan érdemeket szereztek a Manhattan-terv megvalósításában, mely végül Japán gyors kapitulációjához és a II. Világháború lezárásához vezetett.
De vajon mi is az eredete a székely furfangnak, a borotvaéles magyar észjárásnak? Miért tanulja meg nálumk minden kisdiák, hogy többet ésszel mint erővel? Dr. Tóth Vazul és Kárpáti Csenge ópusztaszeri magyarságkutató táltosok a Turul Tudomány című szaklap legújabb számában közzétett tanulmánya szerint népünk más nemzetek felett álló szellemi képességei az ősmagyar étrendben valamint nyelvünk sajátos szerkezetében keresendők.
Ugyanis ha a vöröshagymát a pirospaprikával és a zsírszalonnával az aranymetszés szabályaira is tekintettel finom egyensúlyi harmóniában kombináljuk némi fokhagymával valamint makkon tartott mangalicából készült, borsikafűvel, zsályával és tárkonnyal fűszerezett kolbásszal, az így nyert lassú tűzön elkészített pörköltalap az agykéreg neuronjainak minden másnál optimálisabb működési feltételeket teremt. A mérések szerint a rendkívüli hatásfokú katalizátorként szolgáló pörköltlé mintegy 10%-kal megnöveli az idegsejtek szinaptikus kapcsolási sebességét, ami mondjuk a zsíros étrendtől és a csípős paprikától viszolygó, ám emiatt jóval lassabban kapcsoló amerikai számára követhetetlenül sebes észjárásként nyilvánul meg. Kárpáti Csenge szerint egyes előzetes vizsgálatok hasonló vagy még ennél is jelentékenyebb eredeményeket vetítenek előre a pacal és a kocsonya tekintetében.
Mindezekhez járulnak Dr. Tóth Vazul vizsgálatai, aki az Alföldi Síklaboratórium és a bostoni székhelyű MIT együttműködésében a számítástudomány eszköteire támaszkodva próbálja feltárni a nyelv és az agyszerkezet kölcsönhatásait. Dr. Tóth nagy port felvert tézisei szerint amiként az egyre bonyolultabb szotverek hatékony működtetéséhez mind komplexebb hardver szükségeltetik, úgy az egyes nyelvek (szoftver) hibátlan használatához is eltérő bonyolutságú agyra (hardverre) van szükség. És mivel nyelvünk szerkezete lényegesen bonyolultabb más népekénél, amit az is bizonyít, hogy idegen anyanyelvűek szinte képtelenek megtanulni magyarul, míg mi szinte szavak nélkül, pusztán mutogatással is meg tudjuk értetni magunkat külföldön, ezért ennek megfelelően az következik, hogy a magyar agy szerekezete másokénál fejlettebb és bonyolultabb. Újabb bizonyíték, hogy a magyar abc több betűt tartalmaz mint például az angol, ezáltal a belőle alkotható szavak változatosabbak, így megjegyzük mintegy 25%-kal nagyobb memóriakapcitást igényel. Tóth Vazul szerint ezért agyunk az emberi evolúció egy újabb mérföldkövét testesíti meg.
Ha mindehhez még az idegsejtek a sajátos étrendből adódó nagyobb kapcsolási sebességét is hozzávesszük, mindenki számára világossá válik a korábbi rejtély, miért is vagyunk mi magyarok olyan okosak.
De vajon mi is az eredete a székely furfangnak, a borotvaéles magyar észjárásnak? Miért tanulja meg nálumk minden kisdiák, hogy többet ésszel mint erővel? Dr. Tóth Vazul és Kárpáti Csenge ópusztaszeri magyarságkutató táltosok a Turul Tudomány című szaklap legújabb számában közzétett tanulmánya szerint népünk más nemzetek felett álló szellemi képességei az ősmagyar étrendben valamint nyelvünk sajátos szerkezetében keresendők.
Ugyanis ha a vöröshagymát a pirospaprikával és a zsírszalonnával az aranymetszés szabályaira is tekintettel finom egyensúlyi harmóniában kombináljuk némi fokhagymával valamint makkon tartott mangalicából készült, borsikafűvel, zsályával és tárkonnyal fűszerezett kolbásszal, az így nyert lassú tűzön elkészített pörköltalap az agykéreg neuronjainak minden másnál optimálisabb működési feltételeket teremt. A mérések szerint a rendkívüli hatásfokú katalizátorként szolgáló pörköltlé mintegy 10%-kal megnöveli az idegsejtek szinaptikus kapcsolási sebességét, ami mondjuk a zsíros étrendtől és a csípős paprikától viszolygó, ám emiatt jóval lassabban kapcsoló amerikai számára követhetetlenül sebes észjárásként nyilvánul meg. Kárpáti Csenge szerint egyes előzetes vizsgálatok hasonló vagy még ennél is jelentékenyebb eredeményeket vetítenek előre a pacal és a kocsonya tekintetében.
Mindezekhez járulnak Dr. Tóth Vazul vizsgálatai, aki az Alföldi Síklaboratórium és a bostoni székhelyű MIT együttműködésében a számítástudomány eszköteire támaszkodva próbálja feltárni a nyelv és az agyszerkezet kölcsönhatásait. Dr. Tóth nagy port felvert tézisei szerint amiként az egyre bonyolultabb szotverek hatékony működtetéséhez mind komplexebb hardver szükségeltetik, úgy az egyes nyelvek (szoftver) hibátlan használatához is eltérő bonyolutságú agyra (hardverre) van szükség. És mivel nyelvünk szerkezete lényegesen bonyolultabb más népekénél, amit az is bizonyít, hogy idegen anyanyelvűek szinte képtelenek megtanulni magyarul, míg mi szinte szavak nélkül, pusztán mutogatással is meg tudjuk értetni magunkat külföldön, ezért ennek megfelelően az következik, hogy a magyar agy szerekezete másokénál fejlettebb és bonyolultabb. Újabb bizonyíték, hogy a magyar abc több betűt tartalmaz mint például az angol, ezáltal a belőle alkotható szavak változatosabbak, így megjegyzük mintegy 25%-kal nagyobb memóriakapcitást igényel. Tóth Vazul szerint ezért agyunk az emberi evolúció egy újabb mérföldkövét testesíti meg.
Ha mindehhez még az idegsejtek a sajátos étrendből adódó nagyobb kapcsolási sebességét is hozzávesszük, mindenki számára világossá válik a korábbi rejtély, miért is vagyunk mi magyarok olyan okosak.
