Vers nektek tőlem...szerelmes vers
Estve…
Itthon üldögélek este,
Midőn lemegy a nap,
Hol már én se látom lelki szemeimmel…
Oh, egyedül mily rossz élni, lakni, lenni
Életem bú nélküle, bárcsak jól lenne?...
Tudom…érzem, hogy jól lesz, de
Fáj, ahogy visszahallom magam előtt
Szenvedéseinek égető hangjait…
Beleremeg a lábam, s állni se tudok már
Fáj, hogy így kell őt látnom, ahogy látom…
Érzem szíve nagy, lelke erős
És hamar kilábal a bajból,
De most adózom, amit annak
Idején elkövettem ellene,
Megbántam, s lehet, hogy fájdalmát
Ez se gyengíti, sőt…
Remélem, meg tudsz bocsátani
Drágám és én mindig ott leszek
Ha kell, élve vagy halva…
Áldalak téged, verem magam,
Mindenem csak te vagy már csak,
Örökkön örökké…
(2006. szeptember)
Itthon üldögélek este,
Midőn lemegy a nap,
Hol már én se látom lelki szemeimmel…
Oh, egyedül mily rossz élni, lakni, lenni
Életem bú nélküle, bárcsak jól lenne?...
Tudom…érzem, hogy jól lesz, de
Fáj, ahogy visszahallom magam előtt
Szenvedéseinek égető hangjait…
Beleremeg a lábam, s állni se tudok már
Fáj, hogy így kell őt látnom, ahogy látom…
Érzem szíve nagy, lelke erős
És hamar kilábal a bajból,
De most adózom, amit annak
Idején elkövettem ellene,
Megbántam, s lehet, hogy fájdalmát
Ez se gyengíti, sőt…
Remélem, meg tudsz bocsátani
Drágám és én mindig ott leszek
Ha kell, élve vagy halva…
Áldalak téged, verem magam,
Mindenem csak te vagy már csak,
Örökkön örökké…
(2006. szeptember)