Portfóliók
Második 50 vers
A NAGY TALÁLKOZÁS
Egymásba botlottunk ezen téli estén.
A lelkünk kitárult, s kiáltotta
KELL MÉG!
Kellesz nekem, mint földnek a napfény,
Mely sugarát éltetőn szórja szét!
Élteti az erdőt rétet, a hűs patakot,
S a benne élő ezernyi állatot.
S te vagy az kinek hatására
Megindul belőlem a szavak sokasága.
Ne kérdezd hogy honnan,
Csak jönnek a szavak
Mind mind mind a lelkem mélyéről fakad.
Melegséggel tölt el minden kedves szó,
Melyet felém küldesz, s ez nekem nagyon jó!
Ha veled beszélgetek, fülembe zeng a hang,
Mely mondja nekem hogy most boldog vagy.
Érzi a szeretet melegségét kedves,
Mely az éter hullámain átmegy!
Magamhoz húználak ölelnélek kedves!
S a füledbe súgnám ne hagyd abba kérlek!
Mindketten érezzük egymás rezgését
Érzékenyen fogjuk mindezek jelzését!
Nemcsak a testünk, a lelkünk is szárnyal,
Szabadon sebesen künn a nagyvilágban!
Mert mi ketten kedves, két érzékeny lélek,
Összefonódva magasan a fellegekben járva
Kizárjuk azt mindazt mi nekünk most árthat
--------------------------------------------------------------------------------------------
HULL A KÖNNYEM CSAK PEREG PEREG!!
Hull a könnyem csak pereg,
Pár szó volt csupán nekem !
Szavaid olvasom kedves,
S a tartalma lelkem mélyére les!!
Röpke pillanat volt csupán,
Mikor soraid hozzám értek,
S tudtam hogy szavaid a lelkemig érnek!
Mond kedves gondoltad volna?
Hogy kit találsz mikor írod sorod?
S a szavak mögött vajon ki van,
S kit takar?
Ki az ki várja hogy övé légy!
S a lelke a tiéddel együtt szárnyal,
Rokon lelkek vagytok ti ketten.
S várjátok azt hogy egymásra leljetek!!
S minden szépet és jót,
Amit a sors adott nektek!!!
Tényelg kedves a könnyem most csak pereg és pereg!!
Vajon miért? Te tudod?
Hisz csak tényleg röpke pillanat volt,
Mit az élet eddig nekünk adott!!
--------------------------------------------------------------------------------------------
VÁRAKOZÁS
Nehezen fog menni, de nem tehetek mást!
Várok rád sok sok álmatlan éjszakán!
Addig csak azt lesem szüntelen
Mikor is leszel csak egy pillanatra kedvesem!
Csak hogy tekinteted reám vesd,
Hogy becéző szavaid halljam!
S hogy a szívem melengesd egy cseppet
Kedveskedő szavaddal!
Itt érzem lágy simogatásod
Ölelő két karod kedves
S ahogy hozzám érsz,
A testem egyből remegni kezd.
Megszünik a valós világ,
Megyszűnik minden hirtelen,
Mert csak téged látlak, kedves
A két szemed hogy rám nevet.
Nevetve mondja huncut sugara
Itt vagyok most csak neked,
S megbűvölve állok bénán,
Mert megbénít tekinteted!)
Nem látok, nem hallok
Szólni is alig tudok,
Mert két karodban pihenek
S ez jó érzés nagyon!
Repülnek az érzések,
A vágyak s a lelkem is.
Lebegek veled kettesben
Mint pille a tavaszi réten.
--------------------------------------------------------------------------------------------
TÉLAPÓ ÜZENTE
Szép napot. és szerelmet
Télapó hozta a jó kívánságokat neked.
Sexet, erotikát, szerelmet,
S minden szépet és jót csak neked
Mire vágysz oly szüntelen!
Azt kérte tolmácsoljam neked,
Legyen ma vidám az éjjeled!
S te kutasd ki a zsákjába
Még mi mindent tett!!
Választ nem várt sietett,
Az első hó fergeteggel
Hipp hopp elröppent, ...
Abban reménykedem , hogy ma mindenkinek
Szivében kigyúl egy kis láng, s ezt élteti szeretet
--------------------------------------------------------------------------------------------
KARÁCSONYI ÜDVÖZLET A KEDVESHEZ
Csilingelő csengős szánon
Télapó jön, s ládikát hoz.
Vajom mi is van most benne?
A kedvesem szíve elrejtve.
Mit is rejt a láda mélye?
Sok szeretet, édes érzést,
Mely érzi lényed kedvességét.
Melengeti szívemet
A magasba repíti lelkemet.
Így ölelkezve együtt érzünk.
S a boldogság mámorában
Egyszerre lélegzünk!
Így gondolj rám, ha leszáll az éj
Karácsony estéjén:)
Én is kedves ezt teszem
Magamban halkan suttogom neved!
2006.12.07.
--------------------------------------------------------------------------------------------
KARÁCSONY ESTE
Szép karácsony fut a szán,
Télapó is száguld ám!
Szikrázik a hó alatta,
Ezer csillagocskát szórva!
Sok sok gyermek lesi már
Télapócska merre jár?
Mikor hozza azt mit vár,
Sok gyermek , és felnőtt már!
Csendes kiszoba mélyén
Ülök csendesen én még.
Várom azt a csillagot,
Mely messze van és felragyog.
Körülöttem zsibongás.
Sok sok móka kacagás!
Mégis egyedül vagyok,
A szemem könnyekben ragyog.
A szeretet ünnepén
Mindenki boldog
Boldog vagyok hát én is
Mert felragyogott a csillagom!
Szeme szikrázik
A messzi távolból,
A lelke sugárzik,
Tudja hogy itt vagyok!
Jer hát kedves jöjj hozzám!
Szárnyalj az ég felé,
S találkozunk a fellegek felett
Mi ketten Te és Én!
Anikó/
2006.12.08
-------------------------------------------------------------------------------------------
JÖTTÖDET VÁROM
Jár az óra mutatója tik- tak tik-tak
Minden egyes mozdulatra
A szívem is egy nagyot dobban.
Minden perc közelebb hoz,
S egyre várom jöttöd
Mikor jösz mond!
Ha megérkezel átölellek,
Csókjaimmal üdvözöllek
Közben a szívem egyre üt
Az óra mutatójával együtt
Egyre kattog tik- tak tik -tak!
Remegek mert itt vagy!
Megáll az idő számomra
Mert ott pihenhetek végre a karodban!
2006.12.08
--------------------------------------------------------------------------------------------
SZÁRNYALÁS
Sír a szem mert hiányzol
Nem kérdem hogy mi okból
Szeretem ha rám nevetsz
A két szemem könnyes lesz.
Nem kérdem hogy merre jársz
És azt sem hogy mit csinálsz
Egyet kérek én csupán
Jer közelebb, bújj hozzám!
Ha nem vagy itt hiányzol,
S a lelkem már oly távol
Valahol a messzeségben
Künn a patakban, s a réten.
Pajkos kacér angyalokkal
Hancúrozik a habokban
Egyre csak arra gondolok én
Mily jó lenne ha itt lennél!
A habokban játszadoznánk
A halakkal versenyt úsznánk,
A lágy szellővel szárnyra kapnánk.
Egész nap szabadon szállhatnánk.
Így játszadoznánk sokáig,
Míg a hold, s a csillagok
Nem jeleznék könyörtelen
Itt az idő indulj mostll!
Akkor csendben elpihenünk.
Éj szekerén útra kelünk,
Hogy fáradtan megtérve
Testünk pihentessük végre.
Édes álmot hint a szél
Álmod legyen megint szép
Éld át minden percét újra
Édes csókom küldöm újra.
2006.12.09.
-------------------------------------------------------------------------------------------
MIÉRT VAN?
Mond két szemem miért könnyes?
Ha titokban rád gondolok kedves?
Miért van az hogy minden mi szép
Annyira fáj!
S ami fáj, az oly szép!
Zokog sír a lelkem,
Mert hiába várlak nem lehet!
Nem jössz! Vajon miért?!
Mond a szívem miért eped mond miért?!
Sikolt a messzi távolból,
S téged követel szüntelen!
S te nem hallod szavam!
Mond kedves miért?
Mond hogy miért nem?!
Könnyeim tükrén át nézem e világot,
Nézem, de sehogy sem látom!!
A könnyek, mint fátyolos föggöny
Takarják szemem,
Takarják, s nem látom az mit látnom kell!!
Látnom kéne de NEM akarom!!!
Nem akarom látni hogy nem vagy sehol!!!
Kereslek kutatlak! De sajnos hiába!
Elbújtál messze mélyen a világban!!
Nem kereslek többé
Ne félj! Bújj elő!
Ha elő jönnél akkor sem látnálak én,
Mert könnyfátyol borul a szemeim elé!
Nem látlak meg akkor sem kedves
Ha elém állsz s azt mondod
Megjöttem!!
ITT VAGYOK NÉZZ RÁM.
NE SÍRJ TÖBBÉ KEDVES!!
Emléked már bizony a múlté lesz,
S az enyészeté!
Szívem melege is kihunyt örökké
Kedves lényed hiánya kiölte a vágyat,
A melegséget, melyet érzett irántad!
Szívem fagyos mit hűs patak vize,
S minden mi élt megfagyott benne!
Nem létezik élet, kihalt érzem már rég !!
Mert minden mi kedves volt
Meghalt úgy érzem én!
2006.12.10.
-------------------------------------------------------------------------------------------
HOL VAGY BARÁTOM!?
Most miért nem vagy itt?
Hogy bánatom kiöntsem,
S a meg sebzett szívem
Lábad elé vessem!!
Lásd hogy szenvedek mert sebeim mélyek!
Miket egy sekélyes szív okozott nékem!!
Meghalok úgy érzem!! Pereg a könnyem!!
Hiába titkolnám , úgyse menne könnyen!
Mint megsebzett vad futok a világban,
S elbújok az erdő legmélyebb zugában.
Soha senki többé rám ne találjon,
Ne bánthasson többé, csak ezt kívánom!
S hogy ezernyi sebből vérző szívem
Senki meg ne lássa, lassan elmerülök
A patak tajtékos habjában.........
2006.12.10.
--------------------------------------------------------------------------------------------
ÁMOR NYILA
A derült égből villám cikázott alá
S engem rögtön eltalált
Bénultan álltam előtted
Mert szépséged megbabonáz!
Csak nézlek és hallgatlak
Már szólni sem tudok
A hangok némán ajkamra fagytak
S a bűvölettől már mozdulni sem tudok.
Megbabonáz kedves lényed,
Tündéri mosolyod
Kedves csacsogó hangod
S a derűs hangulatod!
Mióta megláttalak
Rád gondolok szüntelen
Szemedben cikázó lángok
Követnek érzem szüntelen.
Forróság mit szívemben, érzek
Perzsel mint megannyi apró láng
Meggyúlok úgy hiszem végem van már
A szerelem lángja eltalált.
Megperzselte szívem
Testem égeti tűz, s a vágy!
Jöjj kedves ne hagyj égni!
A tüzet csókjaiddal oltsd el már!
2006.12.11.
--------------------------------------------------------------------------------------------
PAJKOS ANGYALOK
Mikor a hold ezüstös fénye hull,
Mikor ezernyi csillagocska kigyúl
A földön mit aprócska fényes csillagok
Sok ezernyi szerelmi láng felragyog.
Mikor a pajkos apró angyalok tánca,
Körbe-körbe karikába
Telve élettel, vidámsággal,
Nesztelen lépteik nyomában,
Szivárványt hintenek a világra!
Mikor a hold és a csillagok
Ölelése arcodon ragyog,
Hogy boldogságot és a szeretetet.
Közvetítsék neked.
Az angyalok halk zenét küldenek feléd,
Hogy az élet minden búját feledd,
A szívedben egy kis láng felragyog,
S ez a SZERETET, mi szunnyad ott!!
Ma éjjel mindenki szívében legyen béke,
Így térjen az éjjeli nyughelyére.
Melegséggel, és megbocsátással a szívében
Karácsony reggelére frissen ébredjen!
Őrizzétek ezt a lángot,
Mely már alig-alig pislákol.
Mert ha ez a kis láng kihal,
A földön minden szeretet oda van!
/Anikó/
2006.12.13.
-------------------------------------------------------------------------------------------
/válasz valakinek, kiben ellen hatás váltott ki Ámor nyila/
ÁMOR NYILA MÉRGEZETT TALÁN?
Hát ámor nyila ily érzéseket keltett benned?
Jajj nekem ha minden vers, mely szerelemről szól,
Mindenkire ily hatást gyakorol!
Forró csókok, s a halál?
Ámor talán mérgezett nyílvesszőt tart kezében?
Hogy a halál, s az elmúlás jut eszedbe?
A jéghideg tálca, s a boncasztal hatása?
A hideg gyakorlott kezek mozgása?
Vagy ez már a következő lépés,
Mikor az érzések kihunytak,
S marad a mély fájdalom csak?
Mikor nincs kiút, csak a magány!
S ez minden szívhez eltalál!
Végső megoldása nem lehet más,
Csak a halál?!
S az egykor szerelmes lány
Ki oly forró érzéseket táplált.
Ott fekszik szótlanul, némán,
Mert eljegyezte őt a halál!
Jéghideg csókjával érintette,
S hívta a jeges ismeretlenbe!
Megcsókolta mert másnak nem kellett,
Mert a szíve ezernyi sebből vérzett!!
És senki sem vette észre hogy vége!
S bánatában így vetett életének önkezével véget!
2006.12.16
--------------------------------------------------------------------------------------------
A MÚZSA HIÁNYA
(re: egy költő versére)
Mert könnyű hidd el csak akarni kell!
Mindent elérsz csak akarni kell!
Tiéd lehet minden mi szép,
Csak fogd meg a pillanatot!
S ne hagyd hogy varázsa tova illanjon.
Ne hagyd hogy a magány mélyésges mélyébe rántson
Keresd a kiutat s biztos hogy megtalálod,
S ha nem jön kedvesed sebaj,
Mutasd meg akkor is ki vagy!
Mutasd meg lelked, tárd ki a világnak,
Hisz minden mi szép van,
Minden benned szunnyad
Bontsd hát szirmaidat!
Szárnyalj szélebesen,
Repülj hát magasan a fellegek felett,
Hintsd rá az erdőkre a rétre, s a vizekre,
Mi szívedben rejlik engedd ki végre!!!
2006.12.17.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re:
KEDVES HALÁL....hideg csók
c. versre
Mit is írhatnék erre én?!
Csak annyit ha lassan leszáll az éj
Gondolj mindíg arra ki szeretetben él
Csak téged vár, és remél.
Reméli hogy újra láthat
Foghatja két kezed, s csókolja ajkad,
Ki pusztán a létedért rajong,
Hidd el van neked ő, s hiányol nagyon.
Hogy ki ő?! Ki tudja!
De egyszer elön újra,
S megfogja két kezed,
S azt mondja jer velem!
Fogd a kezem el ne ereszd!
Mert itt vagyok melletted!
Nem hagylak ne félj,
Veled leszek ha leszáll az éj!
Csendesen átölel karom,
Melegséggel körbefogja lelkedet
S ez nem más, mint az éltető szeretet!
Könnyű álmot hint szemedre,
S frissen ébredsz a reggelre.
2005.12.17
--------------------------------------------------------------------------------------------
re: még
Kit megérint a halál szele, kívánja, s érzi,
Őt verseid sora tudom megérinti.
Érzi, és kívánja s várja hogy itt legyen!
A kedves, ki megvált, s te kéred hogy jöjjön el.
Évekkel ezelőtt történt velem az eset.
A halált kívántam, s vártam hogy jöjjön és vigyen.
De a rút halalál csak nevetett,
S azt felelte MÉG NEM!!
Így hát én is itt vagyok,
Mert még van dolgom itt fent!
Nem közölte hogy miért,
Csak azt hogy NEM!
Elfogadtam, s azt üzente,
Hogy megvár engem!
Eljön, s elvisz ha úgy gondolja
Itt az idő, most jer!
Megfogja kezem, és visz magával ha kell!!
Ha a halál egyszer megérinti ajkad,
Hűvös csókja az egyetlen,
Mit utóljára kaphatsz ebben az élteben.
Nem mondja de tudod
Hogy ez mindörökké,
S ez az az egyetlen szó
Mely ajkadat utóljára elhagyja többé,
S ez a vég!! Te tudod, ő is tuja érzem,
A kérdés csak az hogy ezt akarod ?!
Kedves?!
Visszaút nincs, senki nem járt rajta
Ha eljegyez téged,
Többé vissza senki sem hozhat!!
Ha csókjával érint, te tudod csak azt.
Hogy e csók lesz az igazi,
Mely téged fogva tart, s többé el nem enged,
Hiába kéred azt!!!!
2006.12.17.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re:barát
TÖBB VOLT MINT BARÁT
/Későn jöttem rá hogy több volt mint barát, mikor megbántott/
Volt egyszer két barátom,
Számomra nevük nincs ma már
Nagyon jó barát, volt mindkettő,
De csak volt, mert nevük a multé már
Számomra mindkettő halott
Vége lett a barátnak hát,
A két jó barát veszteség ma már.
Ők egymásra találtak s én
S én mindkettőt vesztettem.
Nincs barátom ma már,.
Lelkem sír zokog hát,
De nem marad más
Mint a mérhetetlen magány!
Mi fenét tegyek? Mond!
Kétség gyötör szüntelen,
Sírok kínoz a fájdlom,
S a lelekem romokban hever.
2006.12.22.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE: még
MINDKETTŐTÖKET ELVESZTETTELEK
Nem ígértél semmit nekem,
És mégisf áj
Fáj az hogy nem figyelsz rám
Tudom én sem ígértem semmi mást
Csak a barátságot csupán.
Én azt hittem nem több annál
De jaj rájöttem tévedtem
Többet jelentett ez nekem.
Kár mert már elvesztettelek.
És nem csak téged,
Hanem őt is mert tudod kedves
Ez már soha többé olyan nem lesz.
Mint ezelőtt, szabad és felhőtlen.
Nem tudok rá nézni úgy mint eddig
Nem tudok zavartalanul beszélni vele
Ezért kedves bár mennyire is fáj
Mindkettőtöket nélkülözni fogom már.
Hogy miért is ? Még most sem tudom
Csak azt hogy fáj nagyon
Fáj ha látom félre teszel,
S nem én vagyok kit előbb keresel.
Egyszerre két barátot vesztettem.
Valami köztünk véget ért,
Ami el sem kezdődött még
És azt hiszem ennyi sirám mára már elég!
2006.12.23.
------------------------------------------------------------------------------------------
MEGÓVSZ MINDENTŐL KEDVES
Várom jöttöd, érzem hogy közel jársz,
Megérintettél s féltőn vigyázol rám,
Nem mondod de érzem s tudom:)
Érzem mikor átölel két karod!
Ajkam mikor ajkadhoz ér,
Elfog a forró remegés
Mely szívemet életeti
Testem lelkem melengeti!
Tűzbe hoz a közelséged,
Gyengédséged, és féltésed,
Mellyel óvsz s védesz engem
A külvilágtól mindkettőnket kedves:)
Így vagyunk mi egymásnak,
Féltőn őrzőn kívánlak,
Minden perc mely távol tart tőlem
Fájó pillanat gyötrelem csak nekem !
Jöjj kedves szeress nagyon
Űzd el a kínzó fájó pillanatot.
Légy minél többet velem,
Ezt kívánom szüntelen!
/Anikó/
2006.12.23.
------------------------------------------------------------------------------------------
GONDOLJ RÁM KEDVESEM
Gondolj rám kedvesem,
Mikor az első hópihe érinti arcod,
S bőröd megérinti hűs lehellete
Hogy könyeid nem érzed tőle.
Pedig a könnyek csak hullnak záporoznak,
Mert úgy érzed hogy cserben hagytak.
Pedig nem kedves, csak épp máshol vannak
Kik téged oly annyira kívánnak.
Karácsonyi ének zeng, a lelkekben csend honol
Csak az én lelkem háborog valahogy.
Tudom, s érzem hogy hiányzom néked,
S te is remélem ugyanezt érzed.
Nem tudom miért de játszanék veled
Kinn a havas hegytetőn, s a zöldellő réteken!
Önfeledten versengenék a hulló hópihékkel,
S a szárnyaló lepkékkel, a kelő nappal,
A holddal, s a csilagokkal.
Sok ezernyi pajkos angyalokkal,
Csókot nyomnék drága homlokodra
És néha csókot lopnék édes ajkaidra!
Izlelgetném édes nekárját.
Nem engedném át másnak
A világért sem adnám, eldugnám
Csak az enyém legyen, csak én nézhessem
Mikor megkívánom,
Csókot csak én leheljek.
Én, és csak én piros ajkaidra
ragyogó két szemedre
Negédes mosolyodra.
Gyönyörű arcodra!
Igérd meg kedves!
Csak az enyém leszel
Tőlem nem vehet el
SENKI
EZT ÍGÉRD MEG!
CSak egy szót szólj!
Csak egyetlen egyet!
CSAk azt, hogy
IGEN KEDVES ÍGY LESZ!
2006.12.23.
-------------------------------------------------------------------------------------------
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET
Elérkezett szép karácsony
Az asztalon gyertya álljon
Gyertya, kalács, forró tea,
Friss kenyérke, és husika!
Szeretet csend és béke
Borul a családi fészekre.
Bekukkantanak az angyalok
De jó is itt! Hát maradok.
Fényükkel emelik az ünnepet
Melengetik a magányos szíveket.
Csilingelő hangjuk a távolba száll,
Minden bánatot messze űznek már.
Karácsony éjjelén tárd ki szíved felém
Ez a kis fénysugár tölti be majd az estém.
Melynek neve SZERETET
Ezt küldöm tiszta szívemből
ÉN NEKED
/ANIKÓ/
2006.12.23.
------------------------------------------------------------------------------------------
re: SEVOIR VERSÉRE
Magányod remélem nem tart soká
Vissza tér újra meglásd hozzád
Látványa nem emlékkép lesz többé
Mert érezheted hogy veled leszörökké!
És nincs miért bocsánatot kérned
Hisz megtisztelted tekinteteddel
Remélem nem tart tovább magányod
Mint pár másodperc,
Szívből kívánom, hogy így legyen!
Megtalál téged is Ámor nyila
Mely nem lesz mérgezett talán.
Szíved tárgyát lángra lobbantja
S a magányod is tova száll!!
Kívánom neked karácsonyra
Angyalka vigye neked a hírt
Megtalált egy kedves
Szeretetre vágyó szív:!!!
2006.12.24
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE: Rokfanpete
Mindkét versed szomorú!! De a szenvedés a szerelem állandó kírérője:(
Ne kérdezd miért, ez így van már évezredek óta, de nem tart ez sem öröké!!
A hópihe lemossa arcodról a könnyet,
Egy érző szív megtalál egyszer téged,
Szeretetével átölel, becézget némán.
Hidd el egyszer megint újra éled ezt!!!
Mert a szeretet lángja újra lobban
A lelked feléled azon nyomban
Meglásd eljön hozzád egyszer,
S a te karácsonyod is szép lesz egyszer.
Körbe ölel kedvessége
Kezébe fogja kezed
Mélyen szemedbe nézve mondja neked.
Nézz rám kedves megérkeztem
Engem tőbbé el ne engedj!!
2006.12.25.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE:Ikkju
LÁNC MELY FOGVA TART
Kezemen s szívemen könnyű karperc bilincs
Megbénít a tekinteted te vagy nekem a drága kincs!
Semmi mást nem látok ha közelben vagy,
Csak édes arcod, és mosolyod!
Elbűvölétél és örökké
Már csak neked ragyogok!
Lelkem a tiéddel egyesülve
Összefonódva lebeg
A kék tó fényes tiszta tükre felett.
Friss patakban a habok csobogása
Lágy zene fülemnek
Kedves hangod suttogása
Frissítő harmat nekem!
Mámorító érzések,
Melyek urrá lesznek
Mikor meglátom két szemed,
Melybe érzem elsüllyedek,
És rögtön beleveszek.
Meg babonáz kacsintásod
Játszi könnyedséged
S a lánc mivel magadhoz béklyóztál
Nincs ellenemre kedves!
2006.12.25.
-----------------------------------------------------------------------------------------
RE: Hiénaeledel
Véredben nem gázolok én
Soha nem tennék ilyent!
Csak egyszerűen elmondom
Mit érzek csendesen.
Nem nézem a világ
Rosszabik felét sosem
Bár lehet kis időre
Nekem sem árt meg lehet.
Csak ha folyton a sötét az
Mi lelkedet megfogja
Ne csodálkozz kedves hiéna
Ha a szebbik éned idővel elsorvadna.
Jer közelebb ne hagyd hát
Hogy győzzön a sötétség
A keserűség s a magány
Megtalál ne keresd még!!
Szép napon mikor nem várod
Hidd el téged megkeres
S akkor ha akarod, ha nem,
Menned vele muszály lesz!
2006.12.25.
-------------------------------------------------------------------------------------------
MIT JELENT A NAPSUGÁR NEKEM
Benyitottam a szobába, egy mosolyt küldött felém
Arca ragyogott, s így köszöntött engem még.
Örülök, hogy feljött a nap, s a sugarával érint,
Erőlködik kicsit ugyan, de már itt van újra már megint!
Beragyog az ablakomon, kislámpámat gyorsan oltom,
Hogy fényét lássam hamar, mert felvidít mikor velem, van.
Beragyogja a szobámat, végig szalad mindenhol.
És csak nézem, merre jár, mikor mit, hol talál meg.
Rátéved a képernyőre, a szekrényre, és a székre
Melyben egész nap csak várom,
Hogy sugara rám találjon!
Várok, és csak reménykedem.
Kóbor felhő nem takarja majd el tőlem
Mikor hozzám fénye elér,
Arcát nem borítja fátyla.
Mert tudja, hogy mosolya nélkül a szívem fájna!
Alig várom, hogy elérjen
Éltető fényével érintsen
Melegítse lábamat, mely sok takaró alatt van.
Este mikor ágyba raknak, fejem alá párnát raknak.
Érzem a napfény illatát, mely a párnámat járta át!
Fejem álomra hajtva, gondolok hát a másnapra.
IGEN! Én csak reménykedem, hogy a nap újra kisüt nekem!
Melengeti kispárnámat, meglátogatja kisszobámat!
Mert kimenni hozzá nem tudok
Hiszen mozdulatlan vagyok
Köszönöm hát drága napsugár,
Hogy minden nap rám találsz!
Minden reggel hűségesen a szobámba vissza térsz
Meglátogatsz, megérintesz,
Sugaraddal melegítesz,
Nem engeded, hogy bánatom
Magával elsodorjon!
Így köszöntött kis betegem kit évek óta kezelgetek.
Hetente egyszer látom csupán,
De a mosolyt mindig látom arcán.
Mert mosolyog rá minden nap az éltető napsugár.
2006. 12. 26.
------------------------------------------------------------------------------------------
AZ IDEI KARÁCSONYOM 2006....
Könnyeim letörlöm, arcom pirosítom
Felveszem az álarcot, és az mögébújok
Többé senki meg ne bántson
Szívem edzem jó barátom.
Nem lesz ki többé átverjen
Mert ezt többé nem engedem!
Átsírtam az ünnepeket
Megígérem többé ezt nem teszem!
Nem hagyom hogy bántsanak
Bár beszélni könnyek nélkül még nem tudok róla
Most még nem......
Talán később IGEN,
Mikor már nem fáj annyira NEKEM.....
2006.12.28
------------------------------------------------------------------------------------------
:'(RE: andigirl91versére, kit eltiltottak a szülei a NET-től:(
Sír a szemem mert tudom
Mit jelent felkelni egy hajnalon,
S elveszteni mindent...
Mert számodra ez a minden!
Nem dől össze a világ,
Andigril91 kitartás hát!
Napi két óra is valami,
A teljes elvonás lenne az igazi ciki!
Megtalálsz minket az oldalon
Mert én is, és mások is tudják mit jelent
Ha elszáll a NET, és tök süket leszel(
Miért is érzed itt jól magad?
Nos elmondom én mit érzek,
Ha leülök a gép elé,
Érzem hogy valaki figyel,
Nézi amit írok, és figyel rám.
Neked is, nekem is
És még sok mindenkinek
Ennyi kell csupán
Semmi más:
Figyeljenek ha bajban vagy,
Meghallgassanak amikor akarod
És mikor a gép előtt vagy
Mindezt itt kapod meg csak.
Hát ezért van az hogy néha,
Kizáródik életemből a család
Nem érdekel semmi más
Csak a NET, és az itt lévő társaság:)
Nos ha valaki másképp látja
Szívesen meghallgatom,
S ha ez a föggőség,
Hát akkor én is az vagyok!!
2006.12.29.
-------------------------------------------------------------------------------------
re: Sona....
"Van egy másik világ
Virtuális valóság a neve
Ne lépj be oda
Lábad alól elszáll a föld
Bilincseid oldódnak
Szabaddáválsz
És többé nem menekülsz "......
Re: Sona....
S vajon akarok-e?
Akarom-e hogy újra
A magány bezárjon
A tágas nagyvilág
Számomra bezáruljon!
Nem, azt hiszem, ezt nem akarom,
Akkor inkább netfüggő maradok!
Nem menekülök! Ugyan miért tenném?
Jól érzem itt magam! Akkor miért mennék?
Inkább élvezem hogy szabadon szárnyalok!
Mert lehetőségeim itt oly nagyok!
Beléptem, már késő! Hát itt is maradok,
Agyő szűk korlátok! Én már szabad vagyok!
2006.12.29.
---------------------------------------------------------------------------------------
re:hiénaeledel
"Ő egy csodálatosan szép nő,
Csodálatosam kisírt szemekkel"
re:
Ó köszönöm!!
Könnyeimmel küszködöm,
Mert az élet azt hiszem
Karácsonyra szépen kibabrált velem!
De ha könnyeim elapadnak
Kedvem újra szárnyra kap,
Csak azt kell kivárni
Mikor jön el az a szép nap!
Mikor mondom most már vége
Lelkem a helyére billent végre
De addig is maradok
Sírós szemű ........,
Kinek neve mond csak ki.
NA KI!
2006.12.29
-------------------------------------------
re:...
"a név,mi egy fogalom,
most pihenni fog ajkamon.
léte nem tiszta még,
hisz a reménye a vég.
könnyes szemekkel járja útját,
a magányba rejti bánatát.
vezekel oly réta már,
hisz bűneiben ujra rátalál."
--------------------------------------------
re:....
Kicsit más olvasd,
És láss mögé a dolgoknak,
Mert vannak még csodák,
És csodálatos a világ!!
Néha borús, néha fáj,
De mindíg megnyílik már.
A felhők is tovaszállnak
A könnycseppek felszáradnak
A szél messzire fújja azt a fájó emléket)
S a világ meglásd újra szép lesz!!
2006.12.29.
----------------------------------------------------------------------------------------
re....
Akkor csupa szem leszek hogy az életed szebb legyen:))
Nem kő cola:))
Ásványvíz!
Természetes csoda víz.
Könnyied mögé rejted mikor arcodra cseppented
A kérdésre miért is sírsz?
A válasz nem sírok hát nem látod?
Harmattal öntözöm a világot:)
.....--------------------------------------------------------------------------------------
2006.12.29.
MI AZ MI TÉGED ÉLETET?
Öntözhetném? És mond mivel?
Mi az mi téged éltet?
Mi az mit megtennél azért
Hogy a lelked a virágos rétre érjen?
Járnál e velem messze fent?
Hegyen völgyön, s a fellegekben ha kell?
Mond hát lelkedben mi rejlik
Hogy vele szárnyalhass a végtelenségig!
Most nem a testiség a lényeg!
A lelki szépség, s minden mi szép!
Szép a szemnek, a szívnek a léleknek!
Mert jajj a test az enyészeté!
Elmúlik szépsége, mi egykor
Tündöklött ragyogott,
Az évek múlásával
Fénye egyre csak haloványodott.
De mit lelked őriz, az mind tiéd
Nem veszít fényéből
Mert ott fentt ragyog tovább,
S ez a te csillagod!!!
2006.12.29.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE:....
"életem nedve nállad elrejtve
megtenném mit nem tudok
lehoznám néked a csillagot
lehoznám magasról messzi égböl
mind ez nem nagy tett
de érted megteszem
nézz ki szobád ablakán minden reggelen
ha látsz egy csillagot akkor én már
halott vagyok".....
RE:
Magasról a csillagot?
Ott hol a hold is ragyog?
Ne menj oly magasra fel!
Még leesel nekem!
Hagyd a sólymot hogy szárnyaljon
A messziről néked havasi gyopárt hozzon.
Vigye hírül kedvesednek,
Ébredjen mert oda röppensz!
:)))))
2006.12.29.
...........................................................................................
re:Freci versére
PLÁÓTI ÉRZELMEK
Volt egy fiú és egy lány
Kik egymásra találtak egy éjszakán.
Nem kérdezte egyik sem
Honnan jöttél, s ki is vagy kedvesem.
Felfogták lelkükkel egymás rezgését
Minden mozdulatuk egyszerre történt
Mindketten érezték hogy ő kell és senki más,
S az érzékeny lelkük egymásra talált.
Élvezték amit az élet oly hirtelen adott,
S kívánták mindketten, hogy ez így maradjon.
De sajnos volt valami, mit nem tisztáztak még
És a sors nem adta meg nékik többé
Ezt az érzést hogy örökké!
Bár mindketten kívánták, ez csak álom maradt,
Mert mi közéjük állt oly súlyos volt az.
Szenved mindkettő, mert fáj nekik nagyon,
Az élet mostoha votl, s szerelmük csak eddig tartott.
Plátói érzések mik körbe vették őket
Varázsuk még ott él legbelül érzem!
Nem tehetnek semmit, csak némán szenvednek
Talán csak annyit hogy kiírják magukból mindezt.
2006.12.29.
--------------------------------------------------------------------------------------------
NAGYON HIÁNYOZTÁL KEDVES
Kedvesem!!
Annyira vágytam rá, hogy hangodat halljam
És szerelmes soraid egyre csak olvasssam!
Annyira hiányzol!!!
Gyakran hull a könnyem!
Kereslek szüntelen, de hiába! Nem lellek!!
Mert tudom a sors én hozzám kegyetlen!
Nem láthatlak kedves mikor szerteném azt
Csak sóvárog lelkem hogy érinthesselek csak!
Lángban ég a testem,
Téged vár szüntelen
Nem érti kedvesem
Miért nem vagy velem!
Miért nem érezhetem, mit testem követel!
És nem beszéltem arról, mit a lélek kíván szüntelen!!
Mert neki is kijár minden szép és jó
Mert a lelki szépség sohasem mulandó:)
Tárd ki két karod, hogy hozzád bújjak én
Két ölelő karodban megnyugvást találjak én.
Csendben megpihenek, mosolygok csendesen.
És csak te érted azt mit érzek irántad kedvesem.
Mikor hangod hallom szívem verése hevesebb
A vérem ereimben rohan szélsebesen.
Tik-tak, tik-tak, tik-tak, egyre csak dobogja,
Nem akarom én de egyre ezt akarja.
Akarja hogy tested testemhez simuljon
Lágyan átölelj, s a lelekem megnyugodjon.
Mert zaklatott vagyok, hiszen te is érzed,
Hogy e kis szív egyre zakatol csak érted.
2006.12.29.
--------------------------------------------------------------------------------------------
LENNÉK ÉN HŰS PATAK VIZE.........
Forró nyárban hűs patak vize, mely lágyan átölel
Frissítő szellő, mely megszárítja hajad ha kell
A napsugár, melynek fényében ragyog szépsége,
A két szemed mint az óceán mélysége.
Tavaszi réten ezernyi tarka lepke szárnyal
A Játékos falevéllel rögtön szárnyra kap
Versenyt száll a tavaszi réten lényed
A lepke a falevél, és a dolgos kis méhek.
Lennék patak mely átőlel
Lennék szellő, mely átjárja hajad
Napsugár, mely játszik fényével rajtad
Melegíteném testedet lelkedet
Szebbé tenném az életed!
Elmerülnék veled a tenger tajtékos habjában
Alámerülnénk mélyére veled, s a rájákkal
A tenger áramlatában gyorsan úsznánk,
A moszatágy lágy ölén egymáshoz simulnánk .
Köröttünk ezernyi színes hal cikázna,
Delfinek hívó szava irányt adna
Boldogok lennénk ott lent a mélyben,
Mert senki nem zavarná e boldog együttlétet!
2006.12.30
-------------------------------------------------------------------------------------------
SZILVESZTER 2006...
Szilveszter van hurrá újra
Citromos malac az asztalra
Senki ma már nem bánkódjon
Inkább sok üveg pezsgő durranjon!!
Vigadjatok mulassatok kicsik és nagyok
Szegények és gazdagok,
Szerelmesek, csalódottak,
Minden mi van megvár holnap.
Én is feledem bánatom,
Kidobom az ablakon
Kapja a szél vigye messze
A jeges sarkvidékre!
SZIASZTOK
B.U.É.K. 2007
Anikó
Bp. 2006.12.31.
-------------------------------------------------------------------------------------------
re: DP LZ
MIT SZÁMOMRA JELENTESZ..
Csörgedező patak halk csobogása
Szívednek gyorsuló erős dobbanása
Hangod az éjben is fülembe cseng,
Ébren álmodom ezt soha ne feledd!
Nem tudom mit mondjak mi az mit most érzek!!
Testem testedhez simulna, megfogod, s érzdel!
Két acélos karod átölel lágyan,
S mindketten úszunk a boldogságban!
A mező zümmögése az mi testemből árad!
Én valék a mező amely feléd árad!
Mindketten tudjuk, itt vagyunk egymásnak.
Melyet minden percben érzünk szerelemmel vággyal !!!
De jó is hogy itt vagy!
Mindez csak álom, vagy valóság része?
Két karod ölel gyendéden és lágyan,
S én álmodok egyre mert csak ezt kívántam!!
Fogj hát szorosan,ölelj most kedves,
Hidd el mit most élünk, ritkán adatik meg!!
2007.01.01.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE:.......VALAKINEK.......
(Mindenkinek, aki végig sírta az ünnepet)
Mit is mondhatnék erre,
Ki már azt hiszem túl vagyok
Bár nem tudom mi történt,
Csak azt hogy rosz nagyon!
Tegnap megígértem többé nem teszem
Hogy mégeszgyer átsírjam az összes ünnepet
De ahogy írt, s beszélt nekem,
Könnyeim záporoztak sorra.
Még szerencse hogy írni kellett
Nem beszélnem vele, mert írni zokogva is lehet,
Beszélni már sokkal nehezebb
De csak annyit tudtam neki írni
Hogy olvasd a verseimet.
Azóta nem láttam, estére berúgtam,
A padlóra feküdtem, reggel ott ébredtem!
Nem sírtam hát tovább!
Vigye a fene bánatom. tovább
Nem zokogok azért sem továbbJ
Hogy meddig? ki tudja
Meglátjuk meddig fáj,
S az a fránya tüske
Amelyik oly mélyen eltalált
Nyugi nyugi nem fáj soká
Csak míg kiölöd magadból
Azt a tüskét mely megsebzett
Szívednek csücske újra egészséges lesz
2007.01.01.
----------------------------------------------------------------------------------------
SZERELMES LETTEM EGY VERSBE:)
Volt egyszer, olvastam versét valakinek
Potyogtak a könnyek, mert azt hittem nekem!
De nem nekem szóltak a sorok,
Csak a költő volt az, ki rám ragyogott.
Szerelmes lettem én is a versébe,
Gyengéd és kedves becézgetésébe
Fájt mikot mondta, '- na de ezt nem neked...."
Potyogtak könnyeim hidd el akkor nekem.
Ennek már vége, jól tudom ma már
Múzsája voltam, nem is lettem más!:)
Nevét mélyen a szívembe rejtem.
Csúnyán mellé nyúltam, mélyen eltetettem.
Nem szabad hogy a mult árnyékot vessen,
A bánat könnyeimnek utat engedjen.
Csak nevetni akarok és semmi mást,
Mert az élet azért is csak megy tovább!
2007.01.01.
--------------------------------------------------------------------------------------------
VISSZATÉR BELÉD AZ ÉLET HA AKAROD
Töröld le könnyeid, nem vagy egyedül már
Ott van veled a multad, s a mérhetetlen magány.
Szürkületben lápi fényben könyörtelen táncot jár.
Két karjával átölel, s ha hagyod, a mélybe ránt.
Szabadítsd ki magad kedves, nehagyd uralkodni már
Törj utat a fény felé, mely melengetni vágy
Felszárítja könnyedet, fájdalmad elszáll már
Mert ha akarod veled van, szárnyalhattok mint a madár!
Ne akard a sötétséget, indulj a fény felé már
Két kezem nyújtom feléd, gyere te is siess hát
Fogd meg két kezem segítek ma már
Az életre gondolj, a habokra melyben lubickolsz már.
Az erdőre, a rétre, az őzre, s minden szépre,
A tücsök zenéjére, a méhek zöngésére
A tavasz illatára, a megannyi zsongásra
A szerelmes dalra, mely arcodra mosolyt csal,
A kedvesed ajkára izgató hangjára s édes kacajára.
Mindenre mi kedves volt egykor,
Mi szívedet megdobogtatta olykor
Ha mindezt sikerült újra átélned
Hidd el visszatért beléd az élet!
2007.01.02.
------------------------------------------------------------------------------------------
OLY MESSZE VAN A PERC..
Oly messze van még mikor újra látlak
Hallhatom hangodat, érezhetem szádat
Azt az édes csókot, mit oly régen éreztem,
Melyet újból és újból, az ajkaimon érzek!
Reményem egy csepp sem
Hajtanám a percet,....
Amely egyre közelebb hoz kedves.
Oly rég láttalak tán már meg sem ismerlek
Arcom halovány, mint a sápadt hold,
De fénye messziről tündököl. ha látom
Hogy egyre kölzeleg az a pillanat
Mikor újra és újra két karodban tartasz.
Hangod mint a hárfa hangja, mit a szél rezegtet,
Csillanó fényben játszik tekinteted
Elsuhanó alak mit vélni láttam? J
Vagy csak a képzelet játszott álmomban!?
Álom, vagy valóság?!
Itt vagy! ..Vagy mégsem?..
Álmodni akarok ha nem vagy itt mégsem!
Nem akarom a többé a fájó ébrenlétet,
Mert minden percben látni szeretnélek!
Magamhoz ölelni, mint a földet a napfény,
Érezni illatod, a tavaszi mezsgyén
Játszani veled mint a tavaszi szél a hárfán
S eggyé lenni veled, mint a mély óceán!
Megpihenni veled a mező lágy ölén
Szállni a magasban, a mint megannyi kis tündér
Kergetőzni az aprócska harmattal, s a fénnyel,
Majd fent a fellegekben újra egyesülve,
Visszatérünk együtt a zöldellő rétre!
Álmodni akarok, nem pedig ébredni,
Oly jó ez az álom még szeretném érezni
Az álom köntösén megpihenni,
A kék égbolt, s a föld között lebegni.
2007.01.03.
--------------------------------------------------------------------------------------------
GÖRBE TÜKÖR
Reggel mikor felébredtem
A tükör elé léptem.
Ismeretlen volt az arc,
Mely rám vissza nézett.
Nyelvét kiöltötte, s megszólat;
- VÉGED VAN!
S rögtön éreztem hogy
Sajnos igaza van!
Gúnyos fintort vágott
S én csak álltam kábán
Meredten bámultam
Minden mozdulatát.
Tudtam hogy igaz,
Elöntött a harag,
Megfogtam a tükröt
S a földhöz csaptam azt!
Most tükröm ezernyi darabja
Ott hever, szerte szét,
Nem nyújtja rám ki
Többé a nyelvét!.......
Gúnyos arcát nem látom többé
Nem vág fintorokat én rám soha többé!
Összetört darabját lapátra seprem,
Itt az új esztendő a kukába teszem!
2007.01.04.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Egy versre válaszolok, amit ugyan nem hoztam át, de egy meghalt kedvesről szólt.
Annyira megindított, hogy sírva fakadtam, és úgy éreztem írnom kell neki!:)
Olvassátok! Lehet hogy én vagyok túl érzékeny........... nem tudom de zokogtam
mikor olvastam:( ahogy írt róla....
Re: Xy........
FÁJÓ EMLÉKEK
Könnycseppek gyűlnek szemedben,
Csorognak végig arcodon,
Mert minden mi belül nagyon fáj,
Azt csak te hallod, senki más!
Némán hangtalaul
Peregnek a képek
Leleki szemeid előtt
Sorra megjelennek.
Leleked fájdalma csak
Mi zakatol egyre
S hangos robajjal
Tör a felszínre.
Emléke örök lesz
A fájalom enyhül,
Az idő lesz orvosod
S a lelked meggyógyul:)
/így legyen:))/
Anikó
2007.01.05.
-------------------------------------------------------------------------------------------
IMÁDLAK!!!
Szeretlek mint napfényt a föld,
Mint harmatot a reggeli szél,
Mint nektárt a méhecske
Úgy kívánlak ÉN!!!
Imádom a lényedet,
S mindent mi hozzád ér!
Te tudod csak csupán.
Hogy e vers mennyit is ér:!!!
2007.01.06.
------------------------------------------------------------------------------------------
SIVATAGI MAGÁNY
Árva bolyongó magányos lélek
Ki most a forró sivatagban lépkedsz
Mert most úgy érzed mindenki elhagyott
Egyedül taposod a forró homokot.
De tévedsz ha azt hiszed egyedül vagy
Mert rejtve ugyan, de sok lélek veled van
Mind mind a magányra vágyva
Ott lépkednek melletted a homályban.
A napsütés, mely előcsalja az életet
Mely a homoktenger alatt csendesen megpihen.
Várja a pillanatot, várja hogy jöjjön el!
S a legszebb pillanatban új életre kel.
Kibontja szirmait, fellélegzik végre
Mert elhozta néki az éltető fényt!
A fényt mely átölelte,
S hálából kinyílott reggelre!
Mint megannyi aprócska kristály
Pereg lábad alatt a homok,
Nem vagy egyedül, ezt ne feledd,
Én is veled vagyok!!
2006.01.07.
-----------------------------------------------------------------------------------
Ez a vers két barátnak szól....
ZŰRZAVAR A LELKEMBEN
Zűrzavar a lelkemben,
Ez volt mikor ébredtem
A szerelem s a féltés
Mi zavarba ejt.
Ébren álmodom rólad, mikor felkelek
Lekekvéskor, fogom két kezed
Éjszaka lágyan átölel két karom
Egész éjjel boldogan veled vagyok!
Már nem tudom mi az mi átélek,
S mi az, mit a valóság ad nékem.
Össze zavarodott a valóság, s a vágy
Mit átélek veled nap nap után!
Egy képet alkottam rólad én
Bár arcod sohasem láttam még
Ezerszer megfogtam két kezed
Forrón magamhoz öleltelek
Együtt lebegtünk a fényben
A szárnyaltunk tavaszi réten
Pihentünk a tengner lágy ölén
Csak mi ketten TE meg ÉN!
De jő az ébredés,
A rideg valóság
S ez ráébreszt arra
Hogy mennyire más!
Jő a keserves ébredés
Hát ezt akartam én?!
Nem nem nem!
Nem ezt akartam ÉN!
De a végén mégis csak ezt kaptam!
Lelkem romokban,
De te is tudod hogy
NEM EZT AKARTAM!
Tudom te sem, csak így alakult,
Végén a zűrzavar kialakult.
Kialakult, s most káosz van végleg
Totális zűrzavar, melyben most élek!
2007.01.07.
---------------------------------------------------------------------------------------------
TALÁLKOZÁS
Pajzsára támaszkodva áll a híres nagy vadász,
Két szeme valahol a messzeségbe jár ma már.
Vadra les éhes tekintete, csendben s némán várja már
A kiszemelt vad eljön-e, végre,
Mozdulatlan reá vár.
Nehogy elijessze azt a kecses kis vadat,
Mely épp az ő dombja alatt ott szalad.
Felméri tekintetével a távolságot,
Mely csökken oly gyorsan apad!
Mert az értékes vad feléje közeledik,
Néha néha körbe néz, s meg-meg áll.
Rá emeli tekintetét, mosolyog kedvesen,
Ne félj! Nézz rám bátran, kedves!
Ne szaladj el! Itt vagyok!
És örökké az maradok
Ha te is csak ezt akarod!
Összölelkeznek csendben
A kecses vad, s a vadász
És mindketten érzik azt,
Hogy szívük egymásra talált.
A lemenő nap fényében
A homok domb tetején
Állnak ők ölelkezve
A sivatag közepén.
2007.01.07.
---------------------------------------------------------------------------------------------
ÉRTSÉTEK MEG ANYGYALOK
Nem ismersz csak látsz,
Nem tudod de fáj,
Némán sikolt az esti szél
Mikor szobámba visszatér.
Átjárja testem a rémület
Mert szívemben alig pislákol szeretet
Félek hogy a kis láng kihuny
Szívem kalapál most de vadul!!!
Őrizzétek ezt a kis tüzet angyalok
Védjétek, óvjátok, mert még élni akarok!
Értsétek meg angyalok!
S ha ez a kis láng kialszik,
Az életem sugara elmúlik!
Kérlek ne vegyétek el még!
Még ne tőlem a reményt!
Hisz tudom menthetetlen nem vagyok
Vigyázzatok hát rám angyalok!
Mert biztos hogy egyszer jő valaki
Ki a szívemet melengeti
S át jár engem is a szeretet
Angyalok ugye ti értitek?!
Nem vagyok romlott lélek,
Csak egy kis időre tévútra tértem
Tudom, ha a helyes útra rátalálok,
Visszatérek majd újra hozzátok.
Gyújtsatok hát fényt,
Tévelygő lelkemnek
Hogy a hozzátok vezető útra
Mielőbb rátérjek.
Mikor hozzátok elérek
Megnyugszik lelkem
S mint anya méhében a gyermek
Úgy pihenek nálatok ott fent.
2007.01.08.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re:Tatto68
Mikor megáll az idő,
S te nem vagy sehol,
Mert tested az pihen valahol
A csend is ezerszer beszédesebb lenne,
Ha lenne valaki, ki reá figyelne.
Érezné az élet jelenlétét,
Minden mozdulatát
S a merengésből
Éberdne, a valós rideg életre
–
2007.01.08.
---------------------------------------------------------------------------------------------
TEVÉK FELHŐFÁKKAL
A sivatagban két tevepár bakat
A nap hétágra szórja sugarát
De ők kitartóan mennek,
S cipelik a sok málhát.
A messzi távolban káprázik a szemük tán?
Mert mit is lát a két teve délibábot
Ott túl a homokdomb oldalán?
De az én szemem is káprázik, mert én is látom már!
Előtűnik a messzeségből a felhő, a két fakoronán.
Gyorsít már a két teve fut a felhő felé
Mert elsőként akarja ízleleni a felhőfa tetejét.
Loholnak mindketten az éltető nedűfa felé
De erejük egyre fogy, nem érnek a fa elé.
Lábuk összerogy s a homokba zuhanak
Mert nem volt erejük elérni a célt,
Az éltető forrást, a felhőfa tetejét
Mely megmentette volna a tevék életét.
Így roskadok össze én is,
Mint a két sivatagi teve,
Mert az életet adó fácska
Távol került oly messzire.
Erőm elfogy, gyengülök,
Nem viszem a terhet többé
A homokba roskadok.
S egy utolsó sóhajjal
A felhők felé fordulok.
2007.01.09.
--------------------------------------------------------------------------------------------
EMBERIÓ
A tűzmadár elsuhant
Egy tollát elhullatta
Ez a toll a földre hullt
S nyomában új élet indult.
Két szerető szív
Egymásra lelt végre
S kettejük szerelme
Beteljesült végre!
Álmukat angyalok vigyázták
Így ébredt a hajnal
Bíborvörös sugarával
Így köszönt a szép nap!
S mi éjjel történt velük
A hold ezüstös fénye
Rátekintett a kettejük
Frigyére!
Megáldotta őket
S termékeny lett nyomban,
A szerelem lágy ölén
Indult útnak onnan.
Megfogant a gyermek
Létezik és él,
Mert ő az ki nékik
A kincsnél is többet ér!!
Féltik, óvják, védik,
Aprócska kis testét,
Az anyaméh őlében,
Őt mélyen elrejtették.
Még erősödni kell,
Az éltre, a létre,
Mert nem védi kint
Többé, az anya féltő méhe.
2007.01.10..
-------------------------------------------------------------------------------------------
FRANCIA UTAZÁS
Az erdő mélyén magányosan áll a kastély magában
Benne ezernyi szoba, szorgos fürge kezek a munkában.
Ki élvezi e ház nyugalmát, kényelmét, és báját,
Meg találhat benne minden szépséget és áldást.
De jaj! Kinek kell a pazar élet, a kényelem és a vár
Ha a lelke nyughatatlan, s minduntalan másra vár!!
Kétségek közt él, mely kínozza gyötri szüntelen,
Nem más ez mint a hiány mit átélni kénytelen.
Mert hiába a gazdagság, ha a szív reménytelen
Mert ki őt szereti nagyon, soha vele nem lehet!
Tudják ezt mindketen, s ettől szenvednek nagyon
Eldobnának mindent, de bilincsben tart a nagy vagyon.
Francia honba van jegyese, kit a két szülő egymásnak szánt
Bár egyik sem kérte e frigyet, de keményen síkra szállt
Az érzelmekkel, s a lélekkel, az úri pompa már.
Készülődik a leány, a jegyese felé már,
De szíve boldogtalan, mert nem ő az kit e szív
Oly nagy szerelemmel vár.
Eldöntik hát nagy titokban, hogy elmennek együtt már,
Hogy ha csak pár napra is de szívük egymásra talál!
Felkészülnek a nagy útra szívük dobban hevesen.
Mert tudják hogy nemsokára beteljesül a szerlem.
Kigördül a kastélykertből a hintó szélsebesen,
Benne egy lefátyolozott lány ül, oly szerelmesen
Alig várják hogy eltünjön a kert, a kastély, a szolga nép,
És kettesben lehessenek, az úrnő és a kocsis legény...
Elindulnak messze honba csak ők ketten senki más
A szívük egyszerre dobban, s egyre hevesebben már!
Francia honba visz az út, és ott várják a leányt.
Készülnek az esküvőre, mert így kívánja a család.
De addig is míg odaérnek szerelmük kiteljesül,
Egymás karjában ébrenek mig a napfény előkerül
És ővek az éj, és a holdfény, és az összes csillagok
Mely az égbolt tetejéről őreájuk leragyog.
Megérkezik a hintó, a kastély udvarán
Várja őt a jegyese, de a szíve másé már
Eljegyetze őt a holfény, és a szentjános bogár
Ki éjjel ott a tisztáson a frigyüket nézte már.
Elindult hát a lány a boldogtalanság felé
Mert tudta, s érezte azt hogy nincs visszaút hazafelé.
Szemében könnycsepp gyült, mikor a hintóról leszállt,
S kedvese fogta két kezét, mikor remegve leszáltt.
Arcuk egymáshoz ért, s rebegte a leány
Életem legszebb napja volt, s nem is lesz több talán
Egymás szemébe nézek ketten, s az idő is megállt
Szavak nélkül búcsúzott, egymástól
Végleg a szerelmes pár.....
2007.01.11
--------------------------------------------------------------------------------------------
AFRIKA
Valahol az őshazában,
Van egy szép hely Afrika
Ahonnan az írás szerint
Elindult útjára a csapat.
Ahonnan az élet ered
A természet lágy ölén.
Mint tudjuk az élet bölcsője
Ott van AFRIKA legmélyén.
Életet adó sivatag
Benne ezernyi élet
Megbúvik a sziklák alatt
S az emberi szem elől
Rejtve marad.
Elmennék veled oda én!
Néznénk a sok ritkaságot,
Mit nem látunk gyakran már.
Elfelejtett népkultúra
Hagyományok, mennyi báj!!
Ahogy a benszülöttek népe
Ősi táncát ropja már
A pattogó lángnyelvek fényében
Árnyékuk is táncot jár.
Körülöttük a sivatag
Rejtélyes tengere
Az ezernyi homokszemcse
A szélben halkan sistereg.
Nem hallja meg akárki,
Hogy mit suttog a szél
Ezt csak az értheti meg,
Kinek szívéhez elér.
Nem könnyű megérteni,
Mit akar mondani ősanya,
De kinek szíve felé nyitva,
Szavai eljutnak oda.
2007.01.12.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re: Kiengesztelésül
OHH NAGYON KÖSZÖNÖM
Oh! Nagyon kedves, és szívől köszönöm!
Bár meg nem bántottál, én mégis örülök!
Kedves szavaid hozzám elérnek
Minden szó csengése egy harangszó nékem!
Mivel érdemeltem ki-e nagy tisztességet
Hogy lelki szemeiddel a felhőkbe emelsz?
Piciny porszem vagyok ebben a világban
Csak egy a sok közül kit most itt lent láthatsz.
Lelkem húrjai rezegnek mert érzem,
Mennyi kedvesség árad felém tőled!
Valóban jól látod, kissé fáradt vagyok
S hogy az érzelmi hullámok is néha igen nagyok.
Van mikor szárnyalok a kéklő ég felé,
De oly hamar is zuhanok lefelé
Mikor visszaránt a bánat és a bú,
Testem is lelkem is elgyötört, szomorú.
De újra jő a reggel, piroslik az ég
Hajnali ébredés, csupa derű remény!
Az első napsugárral én is ébredek,
Frissen könnyedén én is úttra kelek.
Lebben a szélben minden bú és bánat.
Könnyedén búcsút int, a sötét birodalmának.
Helyébe fény kerül, szín, s ezernyi pompa
A rét minden virága, a szirmait, s illatát bontja.
Elbódít a zene, mely a rétről árad
Tarka kis pillangók boldogan szállnak
Frissen csörgedezik a patak, vize csobban
Megbocsátok neked! De miért is kell? Mondjad!!..........
2007.01.13.
---------------------------------------------------------------------------------------------
ÜVEG SZEM...
Az egyik szemem sír, a másik meg üveg
Az egyikkel nem látok, a másik meg nevet
Ezernyi érzés lakozik most bennem
Elfelejtett emlék, mit régen eltemettem..
Sírós szemem homály lepi,
Könnyek csorognak szememből ki.
Másik szememre rásüt a nap,
Bele nézni nem tud csak az, ki vak.
Szikrákat szórnak a sugarak feléd
Megvakulsz ha nyalábja hozzád elér
Elhomályosítja látásod,
Nem találod ágyasod.
Ezt akarod? Bökd ki végre!
Ne lépj rá a vékony jégre!
Mert ha alattad beszakad,
A jég alatt találod magad.......
Sírhat akkor mindkét szemem
Mert örökre elveszítlek
Hullámsír lesz nyughelyed
Jégtakaró a szemfedeled.....
2007.01.13.
---------------------------------------------------------------------------------------------
Egymásba botlottunk ezen téli estén.
A lelkünk kitárult, s kiáltotta
KELL MÉG!
Kellesz nekem, mint földnek a napfény,
Mely sugarát éltetőn szórja szét!
Élteti az erdőt rétet, a hűs patakot,
S a benne élő ezernyi állatot.
S te vagy az kinek hatására
Megindul belőlem a szavak sokasága.
Ne kérdezd hogy honnan,
Csak jönnek a szavak
Mind mind mind a lelkem mélyéről fakad.
Melegséggel tölt el minden kedves szó,
Melyet felém küldesz, s ez nekem nagyon jó!
Ha veled beszélgetek, fülembe zeng a hang,
Mely mondja nekem hogy most boldog vagy.
Érzi a szeretet melegségét kedves,
Mely az éter hullámain átmegy!
Magamhoz húználak ölelnélek kedves!
S a füledbe súgnám ne hagyd abba kérlek!
Mindketten érezzük egymás rezgését
Érzékenyen fogjuk mindezek jelzését!
Nemcsak a testünk, a lelkünk is szárnyal,
Szabadon sebesen künn a nagyvilágban!
Mert mi ketten kedves, két érzékeny lélek,
Összefonódva magasan a fellegekben járva
Kizárjuk azt mindazt mi nekünk most árthat
--------------------------------------------------------------------------------------------
HULL A KÖNNYEM CSAK PEREG PEREG!!
Hull a könnyem csak pereg,
Pár szó volt csupán nekem !
Szavaid olvasom kedves,
S a tartalma lelkem mélyére les!!
Röpke pillanat volt csupán,
Mikor soraid hozzám értek,
S tudtam hogy szavaid a lelkemig érnek!
Mond kedves gondoltad volna?
Hogy kit találsz mikor írod sorod?
S a szavak mögött vajon ki van,
S kit takar?
Ki az ki várja hogy övé légy!
S a lelke a tiéddel együtt szárnyal,
Rokon lelkek vagytok ti ketten.
S várjátok azt hogy egymásra leljetek!!
S minden szépet és jót,
Amit a sors adott nektek!!!
Tényelg kedves a könnyem most csak pereg és pereg!!
Vajon miért? Te tudod?
Hisz csak tényleg röpke pillanat volt,
Mit az élet eddig nekünk adott!!
--------------------------------------------------------------------------------------------
VÁRAKOZÁS
Nehezen fog menni, de nem tehetek mást!
Várok rád sok sok álmatlan éjszakán!
Addig csak azt lesem szüntelen
Mikor is leszel csak egy pillanatra kedvesem!
Csak hogy tekinteted reám vesd,
Hogy becéző szavaid halljam!
S hogy a szívem melengesd egy cseppet
Kedveskedő szavaddal!
Itt érzem lágy simogatásod
Ölelő két karod kedves
S ahogy hozzám érsz,
A testem egyből remegni kezd.
Megszünik a valós világ,
Megyszűnik minden hirtelen,
Mert csak téged látlak, kedves
A két szemed hogy rám nevet.
Nevetve mondja huncut sugara
Itt vagyok most csak neked,
S megbűvölve állok bénán,
Mert megbénít tekinteted!)
Nem látok, nem hallok
Szólni is alig tudok,
Mert két karodban pihenek
S ez jó érzés nagyon!
Repülnek az érzések,
A vágyak s a lelkem is.
Lebegek veled kettesben
Mint pille a tavaszi réten.
--------------------------------------------------------------------------------------------
TÉLAPÓ ÜZENTE
Szép napot. és szerelmet
Télapó hozta a jó kívánságokat neked.
Sexet, erotikát, szerelmet,
S minden szépet és jót csak neked
Mire vágysz oly szüntelen!
Azt kérte tolmácsoljam neked,
Legyen ma vidám az éjjeled!
S te kutasd ki a zsákjába
Még mi mindent tett!!
Választ nem várt sietett,
Az első hó fergeteggel
Hipp hopp elröppent, ...
Abban reménykedem , hogy ma mindenkinek
Szivében kigyúl egy kis láng, s ezt élteti szeretet
--------------------------------------------------------------------------------------------
KARÁCSONYI ÜDVÖZLET A KEDVESHEZ
Csilingelő csengős szánon
Télapó jön, s ládikát hoz.
Vajom mi is van most benne?
A kedvesem szíve elrejtve.
Mit is rejt a láda mélye?
Sok szeretet, édes érzést,
Mely érzi lényed kedvességét.
Melengeti szívemet
A magasba repíti lelkemet.
Így ölelkezve együtt érzünk.
S a boldogság mámorában
Egyszerre lélegzünk!
Így gondolj rám, ha leszáll az éj
Karácsony estéjén:)
Én is kedves ezt teszem
Magamban halkan suttogom neved!
2006.12.07.
--------------------------------------------------------------------------------------------
KARÁCSONY ESTE
Szép karácsony fut a szán,
Télapó is száguld ám!
Szikrázik a hó alatta,
Ezer csillagocskát szórva!
Sok sok gyermek lesi már
Télapócska merre jár?
Mikor hozza azt mit vár,
Sok gyermek , és felnőtt már!
Csendes kiszoba mélyén
Ülök csendesen én még.
Várom azt a csillagot,
Mely messze van és felragyog.
Körülöttem zsibongás.
Sok sok móka kacagás!
Mégis egyedül vagyok,
A szemem könnyekben ragyog.
A szeretet ünnepén
Mindenki boldog
Boldog vagyok hát én is
Mert felragyogott a csillagom!
Szeme szikrázik
A messzi távolból,
A lelke sugárzik,
Tudja hogy itt vagyok!
Jer hát kedves jöjj hozzám!
Szárnyalj az ég felé,
S találkozunk a fellegek felett
Mi ketten Te és Én!
Anikó/
2006.12.08
-------------------------------------------------------------------------------------------
JÖTTÖDET VÁROM
Jár az óra mutatója tik- tak tik-tak
Minden egyes mozdulatra
A szívem is egy nagyot dobban.
Minden perc közelebb hoz,
S egyre várom jöttöd
Mikor jösz mond!
Ha megérkezel átölellek,
Csókjaimmal üdvözöllek
Közben a szívem egyre üt
Az óra mutatójával együtt
Egyre kattog tik- tak tik -tak!
Remegek mert itt vagy!
Megáll az idő számomra
Mert ott pihenhetek végre a karodban!
2006.12.08
--------------------------------------------------------------------------------------------
SZÁRNYALÁS
Sír a szem mert hiányzol
Nem kérdem hogy mi okból
Szeretem ha rám nevetsz
A két szemem könnyes lesz.
Nem kérdem hogy merre jársz
És azt sem hogy mit csinálsz
Egyet kérek én csupán
Jer közelebb, bújj hozzám!
Ha nem vagy itt hiányzol,
S a lelkem már oly távol
Valahol a messzeségben
Künn a patakban, s a réten.
Pajkos kacér angyalokkal
Hancúrozik a habokban
Egyre csak arra gondolok én
Mily jó lenne ha itt lennél!
A habokban játszadoznánk
A halakkal versenyt úsznánk,
A lágy szellővel szárnyra kapnánk.
Egész nap szabadon szállhatnánk.
Így játszadoznánk sokáig,
Míg a hold, s a csillagok
Nem jeleznék könyörtelen
Itt az idő indulj mostll!
Akkor csendben elpihenünk.
Éj szekerén útra kelünk,
Hogy fáradtan megtérve
Testünk pihentessük végre.
Édes álmot hint a szél
Álmod legyen megint szép
Éld át minden percét újra
Édes csókom küldöm újra.
2006.12.09.
-------------------------------------------------------------------------------------------
MIÉRT VAN?
Mond két szemem miért könnyes?
Ha titokban rád gondolok kedves?
Miért van az hogy minden mi szép
Annyira fáj!
S ami fáj, az oly szép!
Zokog sír a lelkem,
Mert hiába várlak nem lehet!
Nem jössz! Vajon miért?!
Mond a szívem miért eped mond miért?!
Sikolt a messzi távolból,
S téged követel szüntelen!
S te nem hallod szavam!
Mond kedves miért?
Mond hogy miért nem?!
Könnyeim tükrén át nézem e világot,
Nézem, de sehogy sem látom!!
A könnyek, mint fátyolos föggöny
Takarják szemem,
Takarják, s nem látom az mit látnom kell!!
Látnom kéne de NEM akarom!!!
Nem akarom látni hogy nem vagy sehol!!!
Kereslek kutatlak! De sajnos hiába!
Elbújtál messze mélyen a világban!!
Nem kereslek többé
Ne félj! Bújj elő!
Ha elő jönnél akkor sem látnálak én,
Mert könnyfátyol borul a szemeim elé!
Nem látlak meg akkor sem kedves
Ha elém állsz s azt mondod
Megjöttem!!
ITT VAGYOK NÉZZ RÁM.
NE SÍRJ TÖBBÉ KEDVES!!
Emléked már bizony a múlté lesz,
S az enyészeté!
Szívem melege is kihunyt örökké
Kedves lényed hiánya kiölte a vágyat,
A melegséget, melyet érzett irántad!
Szívem fagyos mit hűs patak vize,
S minden mi élt megfagyott benne!
Nem létezik élet, kihalt érzem már rég !!
Mert minden mi kedves volt
Meghalt úgy érzem én!
2006.12.10.
-------------------------------------------------------------------------------------------
HOL VAGY BARÁTOM!?
Most miért nem vagy itt?
Hogy bánatom kiöntsem,
S a meg sebzett szívem
Lábad elé vessem!!
Lásd hogy szenvedek mert sebeim mélyek!
Miket egy sekélyes szív okozott nékem!!
Meghalok úgy érzem!! Pereg a könnyem!!
Hiába titkolnám , úgyse menne könnyen!
Mint megsebzett vad futok a világban,
S elbújok az erdő legmélyebb zugában.
Soha senki többé rám ne találjon,
Ne bánthasson többé, csak ezt kívánom!
S hogy ezernyi sebből vérző szívem
Senki meg ne lássa, lassan elmerülök
A patak tajtékos habjában.........
2006.12.10.
--------------------------------------------------------------------------------------------
ÁMOR NYILA
A derült égből villám cikázott alá
S engem rögtön eltalált
Bénultan álltam előtted
Mert szépséged megbabonáz!
Csak nézlek és hallgatlak
Már szólni sem tudok
A hangok némán ajkamra fagytak
S a bűvölettől már mozdulni sem tudok.
Megbabonáz kedves lényed,
Tündéri mosolyod
Kedves csacsogó hangod
S a derűs hangulatod!
Mióta megláttalak
Rád gondolok szüntelen
Szemedben cikázó lángok
Követnek érzem szüntelen.
Forróság mit szívemben, érzek
Perzsel mint megannyi apró láng
Meggyúlok úgy hiszem végem van már
A szerelem lángja eltalált.
Megperzselte szívem
Testem égeti tűz, s a vágy!
Jöjj kedves ne hagyj égni!
A tüzet csókjaiddal oltsd el már!
2006.12.11.
--------------------------------------------------------------------------------------------
PAJKOS ANGYALOK
Mikor a hold ezüstös fénye hull,
Mikor ezernyi csillagocska kigyúl
A földön mit aprócska fényes csillagok
Sok ezernyi szerelmi láng felragyog.
Mikor a pajkos apró angyalok tánca,
Körbe-körbe karikába
Telve élettel, vidámsággal,
Nesztelen lépteik nyomában,
Szivárványt hintenek a világra!
Mikor a hold és a csillagok
Ölelése arcodon ragyog,
Hogy boldogságot és a szeretetet.
Közvetítsék neked.
Az angyalok halk zenét küldenek feléd,
Hogy az élet minden búját feledd,
A szívedben egy kis láng felragyog,
S ez a SZERETET, mi szunnyad ott!!
Ma éjjel mindenki szívében legyen béke,
Így térjen az éjjeli nyughelyére.
Melegséggel, és megbocsátással a szívében
Karácsony reggelére frissen ébredjen!
Őrizzétek ezt a lángot,
Mely már alig-alig pislákol.
Mert ha ez a kis láng kihal,
A földön minden szeretet oda van!
/Anikó/
2006.12.13.
-------------------------------------------------------------------------------------------
/válasz valakinek, kiben ellen hatás váltott ki Ámor nyila/
ÁMOR NYILA MÉRGEZETT TALÁN?
Hát ámor nyila ily érzéseket keltett benned?
Jajj nekem ha minden vers, mely szerelemről szól,
Mindenkire ily hatást gyakorol!
Forró csókok, s a halál?
Ámor talán mérgezett nyílvesszőt tart kezében?
Hogy a halál, s az elmúlás jut eszedbe?
A jéghideg tálca, s a boncasztal hatása?
A hideg gyakorlott kezek mozgása?
Vagy ez már a következő lépés,
Mikor az érzések kihunytak,
S marad a mély fájdalom csak?
Mikor nincs kiút, csak a magány!
S ez minden szívhez eltalál!
Végső megoldása nem lehet más,
Csak a halál?!
S az egykor szerelmes lány
Ki oly forró érzéseket táplált.
Ott fekszik szótlanul, némán,
Mert eljegyezte őt a halál!
Jéghideg csókjával érintette,
S hívta a jeges ismeretlenbe!
Megcsókolta mert másnak nem kellett,
Mert a szíve ezernyi sebből vérzett!!
És senki sem vette észre hogy vége!
S bánatában így vetett életének önkezével véget!
2006.12.16
--------------------------------------------------------------------------------------------
A MÚZSA HIÁNYA
(re: egy költő versére)
Mert könnyű hidd el csak akarni kell!
Mindent elérsz csak akarni kell!
Tiéd lehet minden mi szép,
Csak fogd meg a pillanatot!
S ne hagyd hogy varázsa tova illanjon.
Ne hagyd hogy a magány mélyésges mélyébe rántson
Keresd a kiutat s biztos hogy megtalálod,
S ha nem jön kedvesed sebaj,
Mutasd meg akkor is ki vagy!
Mutasd meg lelked, tárd ki a világnak,
Hisz minden mi szép van,
Minden benned szunnyad
Bontsd hát szirmaidat!
Szárnyalj szélebesen,
Repülj hát magasan a fellegek felett,
Hintsd rá az erdőkre a rétre, s a vizekre,
Mi szívedben rejlik engedd ki végre!!!
2006.12.17.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re:
KEDVES HALÁL....hideg csók
c. versre
Mit is írhatnék erre én?!
Csak annyit ha lassan leszáll az éj
Gondolj mindíg arra ki szeretetben él
Csak téged vár, és remél.
Reméli hogy újra láthat
Foghatja két kezed, s csókolja ajkad,
Ki pusztán a létedért rajong,
Hidd el van neked ő, s hiányol nagyon.
Hogy ki ő?! Ki tudja!
De egyszer elön újra,
S megfogja két kezed,
S azt mondja jer velem!
Fogd a kezem el ne ereszd!
Mert itt vagyok melletted!
Nem hagylak ne félj,
Veled leszek ha leszáll az éj!
Csendesen átölel karom,
Melegséggel körbefogja lelkedet
S ez nem más, mint az éltető szeretet!
Könnyű álmot hint szemedre,
S frissen ébredsz a reggelre.
2005.12.17
--------------------------------------------------------------------------------------------
re: még
Kit megérint a halál szele, kívánja, s érzi,
Őt verseid sora tudom megérinti.
Érzi, és kívánja s várja hogy itt legyen!
A kedves, ki megvált, s te kéred hogy jöjjön el.
Évekkel ezelőtt történt velem az eset.
A halált kívántam, s vártam hogy jöjjön és vigyen.
De a rút halalál csak nevetett,
S azt felelte MÉG NEM!!
Így hát én is itt vagyok,
Mert még van dolgom itt fent!
Nem közölte hogy miért,
Csak azt hogy NEM!
Elfogadtam, s azt üzente,
Hogy megvár engem!
Eljön, s elvisz ha úgy gondolja
Itt az idő, most jer!
Megfogja kezem, és visz magával ha kell!!
Ha a halál egyszer megérinti ajkad,
Hűvös csókja az egyetlen,
Mit utóljára kaphatsz ebben az élteben.
Nem mondja de tudod
Hogy ez mindörökké,
S ez az az egyetlen szó
Mely ajkadat utóljára elhagyja többé,
S ez a vég!! Te tudod, ő is tuja érzem,
A kérdés csak az hogy ezt akarod ?!
Kedves?!
Visszaút nincs, senki nem járt rajta
Ha eljegyez téged,
Többé vissza senki sem hozhat!!
Ha csókjával érint, te tudod csak azt.
Hogy e csók lesz az igazi,
Mely téged fogva tart, s többé el nem enged,
Hiába kéred azt!!!!
2006.12.17.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re:barát
TÖBB VOLT MINT BARÁT
/Későn jöttem rá hogy több volt mint barát, mikor megbántott/
Volt egyszer két barátom,
Számomra nevük nincs ma már
Nagyon jó barát, volt mindkettő,
De csak volt, mert nevük a multé már
Számomra mindkettő halott
Vége lett a barátnak hát,
A két jó barát veszteség ma már.
Ők egymásra találtak s én
S én mindkettőt vesztettem.
Nincs barátom ma már,.
Lelkem sír zokog hát,
De nem marad más
Mint a mérhetetlen magány!
Mi fenét tegyek? Mond!
Kétség gyötör szüntelen,
Sírok kínoz a fájdlom,
S a lelekem romokban hever.
2006.12.22.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE: még
MINDKETTŐTÖKET ELVESZTETTELEK
Nem ígértél semmit nekem,
És mégisf áj
Fáj az hogy nem figyelsz rám
Tudom én sem ígértem semmi mást
Csak a barátságot csupán.
Én azt hittem nem több annál
De jaj rájöttem tévedtem
Többet jelentett ez nekem.
Kár mert már elvesztettelek.
És nem csak téged,
Hanem őt is mert tudod kedves
Ez már soha többé olyan nem lesz.
Mint ezelőtt, szabad és felhőtlen.
Nem tudok rá nézni úgy mint eddig
Nem tudok zavartalanul beszélni vele
Ezért kedves bár mennyire is fáj
Mindkettőtöket nélkülözni fogom már.
Hogy miért is ? Még most sem tudom
Csak azt hogy fáj nagyon
Fáj ha látom félre teszel,
S nem én vagyok kit előbb keresel.
Egyszerre két barátot vesztettem.
Valami köztünk véget ért,
Ami el sem kezdődött még
És azt hiszem ennyi sirám mára már elég!
2006.12.23.
------------------------------------------------------------------------------------------
MEGÓVSZ MINDENTŐL KEDVES
Várom jöttöd, érzem hogy közel jársz,
Megérintettél s féltőn vigyázol rám,
Nem mondod de érzem s tudom:)
Érzem mikor átölel két karod!
Ajkam mikor ajkadhoz ér,
Elfog a forró remegés
Mely szívemet életeti
Testem lelkem melengeti!
Tűzbe hoz a közelséged,
Gyengédséged, és féltésed,
Mellyel óvsz s védesz engem
A külvilágtól mindkettőnket kedves:)
Így vagyunk mi egymásnak,
Féltőn őrzőn kívánlak,
Minden perc mely távol tart tőlem
Fájó pillanat gyötrelem csak nekem !
Jöjj kedves szeress nagyon
Űzd el a kínzó fájó pillanatot.
Légy minél többet velem,
Ezt kívánom szüntelen!
/Anikó/
2006.12.23.
------------------------------------------------------------------------------------------
GONDOLJ RÁM KEDVESEM
Gondolj rám kedvesem,
Mikor az első hópihe érinti arcod,
S bőröd megérinti hűs lehellete
Hogy könyeid nem érzed tőle.
Pedig a könnyek csak hullnak záporoznak,
Mert úgy érzed hogy cserben hagytak.
Pedig nem kedves, csak épp máshol vannak
Kik téged oly annyira kívánnak.
Karácsonyi ének zeng, a lelkekben csend honol
Csak az én lelkem háborog valahogy.
Tudom, s érzem hogy hiányzom néked,
S te is remélem ugyanezt érzed.
Nem tudom miért de játszanék veled
Kinn a havas hegytetőn, s a zöldellő réteken!
Önfeledten versengenék a hulló hópihékkel,
S a szárnyaló lepkékkel, a kelő nappal,
A holddal, s a csilagokkal.
Sok ezernyi pajkos angyalokkal,
Csókot nyomnék drága homlokodra
És néha csókot lopnék édes ajkaidra!
Izlelgetném édes nekárját.
Nem engedném át másnak
A világért sem adnám, eldugnám
Csak az enyém legyen, csak én nézhessem
Mikor megkívánom,
Csókot csak én leheljek.
Én, és csak én piros ajkaidra
ragyogó két szemedre
Negédes mosolyodra.
Gyönyörű arcodra!
Igérd meg kedves!
Csak az enyém leszel
Tőlem nem vehet el
SENKI
EZT ÍGÉRD MEG!
CSak egy szót szólj!
Csak egyetlen egyet!
CSAk azt, hogy
IGEN KEDVES ÍGY LESZ!
2006.12.23.
-------------------------------------------------------------------------------------------
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET
Elérkezett szép karácsony
Az asztalon gyertya álljon
Gyertya, kalács, forró tea,
Friss kenyérke, és husika!
Szeretet csend és béke
Borul a családi fészekre.
Bekukkantanak az angyalok
De jó is itt! Hát maradok.
Fényükkel emelik az ünnepet
Melengetik a magányos szíveket.
Csilingelő hangjuk a távolba száll,
Minden bánatot messze űznek már.
Karácsony éjjelén tárd ki szíved felém
Ez a kis fénysugár tölti be majd az estém.
Melynek neve SZERETET
Ezt küldöm tiszta szívemből
ÉN NEKED
/ANIKÓ/
2006.12.23.
------------------------------------------------------------------------------------------
re: SEVOIR VERSÉRE
Magányod remélem nem tart soká
Vissza tér újra meglásd hozzád
Látványa nem emlékkép lesz többé
Mert érezheted hogy veled leszörökké!
És nincs miért bocsánatot kérned
Hisz megtisztelted tekinteteddel
Remélem nem tart tovább magányod
Mint pár másodperc,
Szívből kívánom, hogy így legyen!
Megtalál téged is Ámor nyila
Mely nem lesz mérgezett talán.
Szíved tárgyát lángra lobbantja
S a magányod is tova száll!!
Kívánom neked karácsonyra
Angyalka vigye neked a hírt
Megtalált egy kedves
Szeretetre vágyó szív:!!!
2006.12.24
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE: Rokfanpete
Mindkét versed szomorú!! De a szenvedés a szerelem állandó kírérője:(
Ne kérdezd miért, ez így van már évezredek óta, de nem tart ez sem öröké!!
A hópihe lemossa arcodról a könnyet,
Egy érző szív megtalál egyszer téged,
Szeretetével átölel, becézget némán.
Hidd el egyszer megint újra éled ezt!!!
Mert a szeretet lángja újra lobban
A lelked feléled azon nyomban
Meglásd eljön hozzád egyszer,
S a te karácsonyod is szép lesz egyszer.
Körbe ölel kedvessége
Kezébe fogja kezed
Mélyen szemedbe nézve mondja neked.
Nézz rám kedves megérkeztem
Engem tőbbé el ne engedj!!
2006.12.25.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE:Ikkju
LÁNC MELY FOGVA TART
Kezemen s szívemen könnyű karperc bilincs
Megbénít a tekinteted te vagy nekem a drága kincs!
Semmi mást nem látok ha közelben vagy,
Csak édes arcod, és mosolyod!
Elbűvölétél és örökké
Már csak neked ragyogok!
Lelkem a tiéddel egyesülve
Összefonódva lebeg
A kék tó fényes tiszta tükre felett.
Friss patakban a habok csobogása
Lágy zene fülemnek
Kedves hangod suttogása
Frissítő harmat nekem!
Mámorító érzések,
Melyek urrá lesznek
Mikor meglátom két szemed,
Melybe érzem elsüllyedek,
És rögtön beleveszek.
Meg babonáz kacsintásod
Játszi könnyedséged
S a lánc mivel magadhoz béklyóztál
Nincs ellenemre kedves!
2006.12.25.
-----------------------------------------------------------------------------------------
RE: Hiénaeledel
Véredben nem gázolok én
Soha nem tennék ilyent!
Csak egyszerűen elmondom
Mit érzek csendesen.
Nem nézem a világ
Rosszabik felét sosem
Bár lehet kis időre
Nekem sem árt meg lehet.
Csak ha folyton a sötét az
Mi lelkedet megfogja
Ne csodálkozz kedves hiéna
Ha a szebbik éned idővel elsorvadna.
Jer közelebb ne hagyd hát
Hogy győzzön a sötétség
A keserűség s a magány
Megtalál ne keresd még!!
Szép napon mikor nem várod
Hidd el téged megkeres
S akkor ha akarod, ha nem,
Menned vele muszály lesz!
2006.12.25.
-------------------------------------------------------------------------------------------
MIT JELENT A NAPSUGÁR NEKEM
Benyitottam a szobába, egy mosolyt küldött felém
Arca ragyogott, s így köszöntött engem még.
Örülök, hogy feljött a nap, s a sugarával érint,
Erőlködik kicsit ugyan, de már itt van újra már megint!
Beragyog az ablakomon, kislámpámat gyorsan oltom,
Hogy fényét lássam hamar, mert felvidít mikor velem, van.
Beragyogja a szobámat, végig szalad mindenhol.
És csak nézem, merre jár, mikor mit, hol talál meg.
Rátéved a képernyőre, a szekrényre, és a székre
Melyben egész nap csak várom,
Hogy sugara rám találjon!
Várok, és csak reménykedem.
Kóbor felhő nem takarja majd el tőlem
Mikor hozzám fénye elér,
Arcát nem borítja fátyla.
Mert tudja, hogy mosolya nélkül a szívem fájna!
Alig várom, hogy elérjen
Éltető fényével érintsen
Melegítse lábamat, mely sok takaró alatt van.
Este mikor ágyba raknak, fejem alá párnát raknak.
Érzem a napfény illatát, mely a párnámat járta át!
Fejem álomra hajtva, gondolok hát a másnapra.
IGEN! Én csak reménykedem, hogy a nap újra kisüt nekem!
Melengeti kispárnámat, meglátogatja kisszobámat!
Mert kimenni hozzá nem tudok
Hiszen mozdulatlan vagyok
Köszönöm hát drága napsugár,
Hogy minden nap rám találsz!
Minden reggel hűségesen a szobámba vissza térsz
Meglátogatsz, megérintesz,
Sugaraddal melegítesz,
Nem engeded, hogy bánatom
Magával elsodorjon!
Így köszöntött kis betegem kit évek óta kezelgetek.
Hetente egyszer látom csupán,
De a mosolyt mindig látom arcán.
Mert mosolyog rá minden nap az éltető napsugár.
2006. 12. 26.
------------------------------------------------------------------------------------------
AZ IDEI KARÁCSONYOM 2006....
Könnyeim letörlöm, arcom pirosítom
Felveszem az álarcot, és az mögébújok
Többé senki meg ne bántson
Szívem edzem jó barátom.
Nem lesz ki többé átverjen
Mert ezt többé nem engedem!
Átsírtam az ünnepeket
Megígérem többé ezt nem teszem!
Nem hagyom hogy bántsanak
Bár beszélni könnyek nélkül még nem tudok róla
Most még nem......
Talán később IGEN,
Mikor már nem fáj annyira NEKEM.....
2006.12.28
------------------------------------------------------------------------------------------
:'(RE: andigirl91versére, kit eltiltottak a szülei a NET-től:(
Sír a szemem mert tudom
Mit jelent felkelni egy hajnalon,
S elveszteni mindent...
Mert számodra ez a minden!
Nem dől össze a világ,
Andigril91 kitartás hát!
Napi két óra is valami,
A teljes elvonás lenne az igazi ciki!
Megtalálsz minket az oldalon
Mert én is, és mások is tudják mit jelent
Ha elszáll a NET, és tök süket leszel(
Miért is érzed itt jól magad?
Nos elmondom én mit érzek,
Ha leülök a gép elé,
Érzem hogy valaki figyel,
Nézi amit írok, és figyel rám.
Neked is, nekem is
És még sok mindenkinek
Ennyi kell csupán
Semmi más:
Figyeljenek ha bajban vagy,
Meghallgassanak amikor akarod
És mikor a gép előtt vagy
Mindezt itt kapod meg csak.
Hát ezért van az hogy néha,
Kizáródik életemből a család
Nem érdekel semmi más
Csak a NET, és az itt lévő társaság:)
Nos ha valaki másképp látja
Szívesen meghallgatom,
S ha ez a föggőség,
Hát akkor én is az vagyok!!
2006.12.29.
-------------------------------------------------------------------------------------
re: Sona....
"Van egy másik világ
Virtuális valóság a neve
Ne lépj be oda
Lábad alól elszáll a föld
Bilincseid oldódnak
Szabaddáválsz
És többé nem menekülsz "......
Re: Sona....
S vajon akarok-e?
Akarom-e hogy újra
A magány bezárjon
A tágas nagyvilág
Számomra bezáruljon!
Nem, azt hiszem, ezt nem akarom,
Akkor inkább netfüggő maradok!
Nem menekülök! Ugyan miért tenném?
Jól érzem itt magam! Akkor miért mennék?
Inkább élvezem hogy szabadon szárnyalok!
Mert lehetőségeim itt oly nagyok!
Beléptem, már késő! Hát itt is maradok,
Agyő szűk korlátok! Én már szabad vagyok!
2006.12.29.
---------------------------------------------------------------------------------------
re:hiénaeledel
"Ő egy csodálatosan szép nő,
Csodálatosam kisírt szemekkel"
re:
Ó köszönöm!!
Könnyeimmel küszködöm,
Mert az élet azt hiszem
Karácsonyra szépen kibabrált velem!
De ha könnyeim elapadnak
Kedvem újra szárnyra kap,
Csak azt kell kivárni
Mikor jön el az a szép nap!
Mikor mondom most már vége
Lelkem a helyére billent végre
De addig is maradok
Sírós szemű ........,
Kinek neve mond csak ki.
NA KI!
2006.12.29
-------------------------------------------
re:...
"a név,mi egy fogalom,
most pihenni fog ajkamon.
léte nem tiszta még,
hisz a reménye a vég.
könnyes szemekkel járja útját,
a magányba rejti bánatát.
vezekel oly réta már,
hisz bűneiben ujra rátalál."
--------------------------------------------
re:....
Kicsit más olvasd,
És láss mögé a dolgoknak,
Mert vannak még csodák,
És csodálatos a világ!!
Néha borús, néha fáj,
De mindíg megnyílik már.
A felhők is tovaszállnak
A könnycseppek felszáradnak
A szél messzire fújja azt a fájó emléket)
S a világ meglásd újra szép lesz!!
2006.12.29.
----------------------------------------------------------------------------------------
re....
Akkor csupa szem leszek hogy az életed szebb legyen:))
Nem kő cola:))
Ásványvíz!
Természetes csoda víz.
Könnyied mögé rejted mikor arcodra cseppented
A kérdésre miért is sírsz?
A válasz nem sírok hát nem látod?
Harmattal öntözöm a világot:)
.....--------------------------------------------------------------------------------------
2006.12.29.
MI AZ MI TÉGED ÉLETET?
Öntözhetném? És mond mivel?
Mi az mi téged éltet?
Mi az mit megtennél azért
Hogy a lelked a virágos rétre érjen?
Járnál e velem messze fent?
Hegyen völgyön, s a fellegekben ha kell?
Mond hát lelkedben mi rejlik
Hogy vele szárnyalhass a végtelenségig!
Most nem a testiség a lényeg!
A lelki szépség, s minden mi szép!
Szép a szemnek, a szívnek a léleknek!
Mert jajj a test az enyészeté!
Elmúlik szépsége, mi egykor
Tündöklött ragyogott,
Az évek múlásával
Fénye egyre csak haloványodott.
De mit lelked őriz, az mind tiéd
Nem veszít fényéből
Mert ott fentt ragyog tovább,
S ez a te csillagod!!!
2006.12.29.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE:....
"életem nedve nállad elrejtve
megtenném mit nem tudok
lehoznám néked a csillagot
lehoznám magasról messzi égböl
mind ez nem nagy tett
de érted megteszem
nézz ki szobád ablakán minden reggelen
ha látsz egy csillagot akkor én már
halott vagyok".....
RE:
Magasról a csillagot?
Ott hol a hold is ragyog?
Ne menj oly magasra fel!
Még leesel nekem!
Hagyd a sólymot hogy szárnyaljon
A messziről néked havasi gyopárt hozzon.
Vigye hírül kedvesednek,
Ébredjen mert oda röppensz!
:)))))
2006.12.29.
...........................................................................................
re:Freci versére
PLÁÓTI ÉRZELMEK
Volt egy fiú és egy lány
Kik egymásra találtak egy éjszakán.
Nem kérdezte egyik sem
Honnan jöttél, s ki is vagy kedvesem.
Felfogták lelkükkel egymás rezgését
Minden mozdulatuk egyszerre történt
Mindketten érezték hogy ő kell és senki más,
S az érzékeny lelkük egymásra talált.
Élvezték amit az élet oly hirtelen adott,
S kívánták mindketten, hogy ez így maradjon.
De sajnos volt valami, mit nem tisztáztak még
És a sors nem adta meg nékik többé
Ezt az érzést hogy örökké!
Bár mindketten kívánták, ez csak álom maradt,
Mert mi közéjük állt oly súlyos volt az.
Szenved mindkettő, mert fáj nekik nagyon,
Az élet mostoha votl, s szerelmük csak eddig tartott.
Plátói érzések mik körbe vették őket
Varázsuk még ott él legbelül érzem!
Nem tehetnek semmit, csak némán szenvednek
Talán csak annyit hogy kiírják magukból mindezt.
2006.12.29.
--------------------------------------------------------------------------------------------
NAGYON HIÁNYOZTÁL KEDVES
Kedvesem!!
Annyira vágytam rá, hogy hangodat halljam
És szerelmes soraid egyre csak olvasssam!
Annyira hiányzol!!!
Gyakran hull a könnyem!
Kereslek szüntelen, de hiába! Nem lellek!!
Mert tudom a sors én hozzám kegyetlen!
Nem láthatlak kedves mikor szerteném azt
Csak sóvárog lelkem hogy érinthesselek csak!
Lángban ég a testem,
Téged vár szüntelen
Nem érti kedvesem
Miért nem vagy velem!
Miért nem érezhetem, mit testem követel!
És nem beszéltem arról, mit a lélek kíván szüntelen!!
Mert neki is kijár minden szép és jó
Mert a lelki szépség sohasem mulandó:)
Tárd ki két karod, hogy hozzád bújjak én
Két ölelő karodban megnyugvást találjak én.
Csendben megpihenek, mosolygok csendesen.
És csak te érted azt mit érzek irántad kedvesem.
Mikor hangod hallom szívem verése hevesebb
A vérem ereimben rohan szélsebesen.
Tik-tak, tik-tak, tik-tak, egyre csak dobogja,
Nem akarom én de egyre ezt akarja.
Akarja hogy tested testemhez simuljon
Lágyan átölelj, s a lelekem megnyugodjon.
Mert zaklatott vagyok, hiszen te is érzed,
Hogy e kis szív egyre zakatol csak érted.
2006.12.29.
--------------------------------------------------------------------------------------------
LENNÉK ÉN HŰS PATAK VIZE.........
Forró nyárban hűs patak vize, mely lágyan átölel
Frissítő szellő, mely megszárítja hajad ha kell
A napsugár, melynek fényében ragyog szépsége,
A két szemed mint az óceán mélysége.
Tavaszi réten ezernyi tarka lepke szárnyal
A Játékos falevéllel rögtön szárnyra kap
Versenyt száll a tavaszi réten lényed
A lepke a falevél, és a dolgos kis méhek.
Lennék patak mely átőlel
Lennék szellő, mely átjárja hajad
Napsugár, mely játszik fényével rajtad
Melegíteném testedet lelkedet
Szebbé tenném az életed!
Elmerülnék veled a tenger tajtékos habjában
Alámerülnénk mélyére veled, s a rájákkal
A tenger áramlatában gyorsan úsznánk,
A moszatágy lágy ölén egymáshoz simulnánk .
Köröttünk ezernyi színes hal cikázna,
Delfinek hívó szava irányt adna
Boldogok lennénk ott lent a mélyben,
Mert senki nem zavarná e boldog együttlétet!
2006.12.30
-------------------------------------------------------------------------------------------
SZILVESZTER 2006...
Szilveszter van hurrá újra
Citromos malac az asztalra
Senki ma már nem bánkódjon
Inkább sok üveg pezsgő durranjon!!
Vigadjatok mulassatok kicsik és nagyok
Szegények és gazdagok,
Szerelmesek, csalódottak,
Minden mi van megvár holnap.
Én is feledem bánatom,
Kidobom az ablakon
Kapja a szél vigye messze
A jeges sarkvidékre!
SZIASZTOK
B.U.É.K. 2007
Anikó
Bp. 2006.12.31.
-------------------------------------------------------------------------------------------
re: DP LZ
MIT SZÁMOMRA JELENTESZ..
Csörgedező patak halk csobogása
Szívednek gyorsuló erős dobbanása
Hangod az éjben is fülembe cseng,
Ébren álmodom ezt soha ne feledd!
Nem tudom mit mondjak mi az mit most érzek!!
Testem testedhez simulna, megfogod, s érzdel!
Két acélos karod átölel lágyan,
S mindketten úszunk a boldogságban!
A mező zümmögése az mi testemből árad!
Én valék a mező amely feléd árad!
Mindketten tudjuk, itt vagyunk egymásnak.
Melyet minden percben érzünk szerelemmel vággyal !!!
De jó is hogy itt vagy!
Mindez csak álom, vagy valóság része?
Két karod ölel gyendéden és lágyan,
S én álmodok egyre mert csak ezt kívántam!!
Fogj hát szorosan,ölelj most kedves,
Hidd el mit most élünk, ritkán adatik meg!!
2007.01.01.
-------------------------------------------------------------------------------------------
RE:.......VALAKINEK.......
(Mindenkinek, aki végig sírta az ünnepet)
Mit is mondhatnék erre,
Ki már azt hiszem túl vagyok
Bár nem tudom mi történt,
Csak azt hogy rosz nagyon!
Tegnap megígértem többé nem teszem
Hogy mégeszgyer átsírjam az összes ünnepet
De ahogy írt, s beszélt nekem,
Könnyeim záporoztak sorra.
Még szerencse hogy írni kellett
Nem beszélnem vele, mert írni zokogva is lehet,
Beszélni már sokkal nehezebb
De csak annyit tudtam neki írni
Hogy olvasd a verseimet.
Azóta nem láttam, estére berúgtam,
A padlóra feküdtem, reggel ott ébredtem!
Nem sírtam hát tovább!
Vigye a fene bánatom. tovább
Nem zokogok azért sem továbbJ
Hogy meddig? ki tudja
Meglátjuk meddig fáj,
S az a fránya tüske
Amelyik oly mélyen eltalált
Nyugi nyugi nem fáj soká
Csak míg kiölöd magadból
Azt a tüskét mely megsebzett
Szívednek csücske újra egészséges lesz
2007.01.01.
----------------------------------------------------------------------------------------
SZERELMES LETTEM EGY VERSBE:)
Volt egyszer, olvastam versét valakinek
Potyogtak a könnyek, mert azt hittem nekem!
De nem nekem szóltak a sorok,
Csak a költő volt az, ki rám ragyogott.
Szerelmes lettem én is a versébe,
Gyengéd és kedves becézgetésébe
Fájt mikot mondta, '- na de ezt nem neked...."
Potyogtak könnyeim hidd el akkor nekem.
Ennek már vége, jól tudom ma már
Múzsája voltam, nem is lettem más!:)
Nevét mélyen a szívembe rejtem.
Csúnyán mellé nyúltam, mélyen eltetettem.
Nem szabad hogy a mult árnyékot vessen,
A bánat könnyeimnek utat engedjen.
Csak nevetni akarok és semmi mást,
Mert az élet azért is csak megy tovább!
2007.01.01.
--------------------------------------------------------------------------------------------
VISSZATÉR BELÉD AZ ÉLET HA AKAROD
Töröld le könnyeid, nem vagy egyedül már
Ott van veled a multad, s a mérhetetlen magány.
Szürkületben lápi fényben könyörtelen táncot jár.
Két karjával átölel, s ha hagyod, a mélybe ránt.
Szabadítsd ki magad kedves, nehagyd uralkodni már
Törj utat a fény felé, mely melengetni vágy
Felszárítja könnyedet, fájdalmad elszáll már
Mert ha akarod veled van, szárnyalhattok mint a madár!
Ne akard a sötétséget, indulj a fény felé már
Két kezem nyújtom feléd, gyere te is siess hát
Fogd meg két kezem segítek ma már
Az életre gondolj, a habokra melyben lubickolsz már.
Az erdőre, a rétre, az őzre, s minden szépre,
A tücsök zenéjére, a méhek zöngésére
A tavasz illatára, a megannyi zsongásra
A szerelmes dalra, mely arcodra mosolyt csal,
A kedvesed ajkára izgató hangjára s édes kacajára.
Mindenre mi kedves volt egykor,
Mi szívedet megdobogtatta olykor
Ha mindezt sikerült újra átélned
Hidd el visszatért beléd az élet!
2007.01.02.
------------------------------------------------------------------------------------------
OLY MESSZE VAN A PERC..
Oly messze van még mikor újra látlak
Hallhatom hangodat, érezhetem szádat
Azt az édes csókot, mit oly régen éreztem,
Melyet újból és újból, az ajkaimon érzek!
Reményem egy csepp sem
Hajtanám a percet,....
Amely egyre közelebb hoz kedves.
Oly rég láttalak tán már meg sem ismerlek
Arcom halovány, mint a sápadt hold,
De fénye messziről tündököl. ha látom
Hogy egyre kölzeleg az a pillanat
Mikor újra és újra két karodban tartasz.
Hangod mint a hárfa hangja, mit a szél rezegtet,
Csillanó fényben játszik tekinteted
Elsuhanó alak mit vélni láttam? J
Vagy csak a képzelet játszott álmomban!?
Álom, vagy valóság?!
Itt vagy! ..Vagy mégsem?..
Álmodni akarok ha nem vagy itt mégsem!
Nem akarom a többé a fájó ébrenlétet,
Mert minden percben látni szeretnélek!
Magamhoz ölelni, mint a földet a napfény,
Érezni illatod, a tavaszi mezsgyén
Játszani veled mint a tavaszi szél a hárfán
S eggyé lenni veled, mint a mély óceán!
Megpihenni veled a mező lágy ölén
Szállni a magasban, a mint megannyi kis tündér
Kergetőzni az aprócska harmattal, s a fénnyel,
Majd fent a fellegekben újra egyesülve,
Visszatérünk együtt a zöldellő rétre!
Álmodni akarok, nem pedig ébredni,
Oly jó ez az álom még szeretném érezni
Az álom köntösén megpihenni,
A kék égbolt, s a föld között lebegni.
2007.01.03.
--------------------------------------------------------------------------------------------
GÖRBE TÜKÖR
Reggel mikor felébredtem
A tükör elé léptem.
Ismeretlen volt az arc,
Mely rám vissza nézett.
Nyelvét kiöltötte, s megszólat;
- VÉGED VAN!
S rögtön éreztem hogy
Sajnos igaza van!
Gúnyos fintort vágott
S én csak álltam kábán
Meredten bámultam
Minden mozdulatát.
Tudtam hogy igaz,
Elöntött a harag,
Megfogtam a tükröt
S a földhöz csaptam azt!
Most tükröm ezernyi darabja
Ott hever, szerte szét,
Nem nyújtja rám ki
Többé a nyelvét!.......
Gúnyos arcát nem látom többé
Nem vág fintorokat én rám soha többé!
Összetört darabját lapátra seprem,
Itt az új esztendő a kukába teszem!
2007.01.04.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Egy versre válaszolok, amit ugyan nem hoztam át, de egy meghalt kedvesről szólt.
Annyira megindított, hogy sírva fakadtam, és úgy éreztem írnom kell neki!:)
Olvassátok! Lehet hogy én vagyok túl érzékeny........... nem tudom de zokogtam
mikor olvastam:( ahogy írt róla....
Re: Xy........
FÁJÓ EMLÉKEK
Könnycseppek gyűlnek szemedben,
Csorognak végig arcodon,
Mert minden mi belül nagyon fáj,
Azt csak te hallod, senki más!
Némán hangtalaul
Peregnek a képek
Leleki szemeid előtt
Sorra megjelennek.
Leleked fájdalma csak
Mi zakatol egyre
S hangos robajjal
Tör a felszínre.
Emléke örök lesz
A fájalom enyhül,
Az idő lesz orvosod
S a lelked meggyógyul:)
/így legyen:))/
Anikó
2007.01.05.
-------------------------------------------------------------------------------------------
IMÁDLAK!!!
Szeretlek mint napfényt a föld,
Mint harmatot a reggeli szél,
Mint nektárt a méhecske
Úgy kívánlak ÉN!!!
Imádom a lényedet,
S mindent mi hozzád ér!
Te tudod csak csupán.
Hogy e vers mennyit is ér:!!!
2007.01.06.
------------------------------------------------------------------------------------------
SIVATAGI MAGÁNY
Árva bolyongó magányos lélek
Ki most a forró sivatagban lépkedsz
Mert most úgy érzed mindenki elhagyott
Egyedül taposod a forró homokot.
De tévedsz ha azt hiszed egyedül vagy
Mert rejtve ugyan, de sok lélek veled van
Mind mind a magányra vágyva
Ott lépkednek melletted a homályban.
A napsütés, mely előcsalja az életet
Mely a homoktenger alatt csendesen megpihen.
Várja a pillanatot, várja hogy jöjjön el!
S a legszebb pillanatban új életre kel.
Kibontja szirmait, fellélegzik végre
Mert elhozta néki az éltető fényt!
A fényt mely átölelte,
S hálából kinyílott reggelre!
Mint megannyi aprócska kristály
Pereg lábad alatt a homok,
Nem vagy egyedül, ezt ne feledd,
Én is veled vagyok!!
2006.01.07.
-----------------------------------------------------------------------------------
Ez a vers két barátnak szól....
ZŰRZAVAR A LELKEMBEN
Zűrzavar a lelkemben,
Ez volt mikor ébredtem
A szerelem s a féltés
Mi zavarba ejt.
Ébren álmodom rólad, mikor felkelek
Lekekvéskor, fogom két kezed
Éjszaka lágyan átölel két karom
Egész éjjel boldogan veled vagyok!
Már nem tudom mi az mi átélek,
S mi az, mit a valóság ad nékem.
Össze zavarodott a valóság, s a vágy
Mit átélek veled nap nap után!
Egy képet alkottam rólad én
Bár arcod sohasem láttam még
Ezerszer megfogtam két kezed
Forrón magamhoz öleltelek
Együtt lebegtünk a fényben
A szárnyaltunk tavaszi réten
Pihentünk a tengner lágy ölén
Csak mi ketten TE meg ÉN!
De jő az ébredés,
A rideg valóság
S ez ráébreszt arra
Hogy mennyire más!
Jő a keserves ébredés
Hát ezt akartam én?!
Nem nem nem!
Nem ezt akartam ÉN!
De a végén mégis csak ezt kaptam!
Lelkem romokban,
De te is tudod hogy
NEM EZT AKARTAM!
Tudom te sem, csak így alakult,
Végén a zűrzavar kialakult.
Kialakult, s most káosz van végleg
Totális zűrzavar, melyben most élek!
2007.01.07.
---------------------------------------------------------------------------------------------
TALÁLKOZÁS
Pajzsára támaszkodva áll a híres nagy vadász,
Két szeme valahol a messzeségbe jár ma már.
Vadra les éhes tekintete, csendben s némán várja már
A kiszemelt vad eljön-e, végre,
Mozdulatlan reá vár.
Nehogy elijessze azt a kecses kis vadat,
Mely épp az ő dombja alatt ott szalad.
Felméri tekintetével a távolságot,
Mely csökken oly gyorsan apad!
Mert az értékes vad feléje közeledik,
Néha néha körbe néz, s meg-meg áll.
Rá emeli tekintetét, mosolyog kedvesen,
Ne félj! Nézz rám bátran, kedves!
Ne szaladj el! Itt vagyok!
És örökké az maradok
Ha te is csak ezt akarod!
Összölelkeznek csendben
A kecses vad, s a vadász
És mindketten érzik azt,
Hogy szívük egymásra talált.
A lemenő nap fényében
A homok domb tetején
Állnak ők ölelkezve
A sivatag közepén.
2007.01.07.
---------------------------------------------------------------------------------------------
ÉRTSÉTEK MEG ANYGYALOK
Nem ismersz csak látsz,
Nem tudod de fáj,
Némán sikolt az esti szél
Mikor szobámba visszatér.
Átjárja testem a rémület
Mert szívemben alig pislákol szeretet
Félek hogy a kis láng kihuny
Szívem kalapál most de vadul!!!
Őrizzétek ezt a kis tüzet angyalok
Védjétek, óvjátok, mert még élni akarok!
Értsétek meg angyalok!
S ha ez a kis láng kialszik,
Az életem sugara elmúlik!
Kérlek ne vegyétek el még!
Még ne tőlem a reményt!
Hisz tudom menthetetlen nem vagyok
Vigyázzatok hát rám angyalok!
Mert biztos hogy egyszer jő valaki
Ki a szívemet melengeti
S át jár engem is a szeretet
Angyalok ugye ti értitek?!
Nem vagyok romlott lélek,
Csak egy kis időre tévútra tértem
Tudom, ha a helyes útra rátalálok,
Visszatérek majd újra hozzátok.
Gyújtsatok hát fényt,
Tévelygő lelkemnek
Hogy a hozzátok vezető útra
Mielőbb rátérjek.
Mikor hozzátok elérek
Megnyugszik lelkem
S mint anya méhében a gyermek
Úgy pihenek nálatok ott fent.
2007.01.08.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re:Tatto68
Mikor megáll az idő,
S te nem vagy sehol,
Mert tested az pihen valahol
A csend is ezerszer beszédesebb lenne,
Ha lenne valaki, ki reá figyelne.
Érezné az élet jelenlétét,
Minden mozdulatát
S a merengésből
Éberdne, a valós rideg életre
–
2007.01.08.
---------------------------------------------------------------------------------------------
TEVÉK FELHŐFÁKKAL
A sivatagban két tevepár bakat
A nap hétágra szórja sugarát
De ők kitartóan mennek,
S cipelik a sok málhát.
A messzi távolban káprázik a szemük tán?
Mert mit is lát a két teve délibábot
Ott túl a homokdomb oldalán?
De az én szemem is káprázik, mert én is látom már!
Előtűnik a messzeségből a felhő, a két fakoronán.
Gyorsít már a két teve fut a felhő felé
Mert elsőként akarja ízleleni a felhőfa tetejét.
Loholnak mindketten az éltető nedűfa felé
De erejük egyre fogy, nem érnek a fa elé.
Lábuk összerogy s a homokba zuhanak
Mert nem volt erejük elérni a célt,
Az éltető forrást, a felhőfa tetejét
Mely megmentette volna a tevék életét.
Így roskadok össze én is,
Mint a két sivatagi teve,
Mert az életet adó fácska
Távol került oly messzire.
Erőm elfogy, gyengülök,
Nem viszem a terhet többé
A homokba roskadok.
S egy utolsó sóhajjal
A felhők felé fordulok.
2007.01.09.
--------------------------------------------------------------------------------------------
EMBERIÓ
A tűzmadár elsuhant
Egy tollát elhullatta
Ez a toll a földre hullt
S nyomában új élet indult.
Két szerető szív
Egymásra lelt végre
S kettejük szerelme
Beteljesült végre!
Álmukat angyalok vigyázták
Így ébredt a hajnal
Bíborvörös sugarával
Így köszönt a szép nap!
S mi éjjel történt velük
A hold ezüstös fénye
Rátekintett a kettejük
Frigyére!
Megáldotta őket
S termékeny lett nyomban,
A szerelem lágy ölén
Indult útnak onnan.
Megfogant a gyermek
Létezik és él,
Mert ő az ki nékik
A kincsnél is többet ér!!
Féltik, óvják, védik,
Aprócska kis testét,
Az anyaméh őlében,
Őt mélyen elrejtették.
Még erősödni kell,
Az éltre, a létre,
Mert nem védi kint
Többé, az anya féltő méhe.
2007.01.10..
-------------------------------------------------------------------------------------------
FRANCIA UTAZÁS
Az erdő mélyén magányosan áll a kastély magában
Benne ezernyi szoba, szorgos fürge kezek a munkában.
Ki élvezi e ház nyugalmát, kényelmét, és báját,
Meg találhat benne minden szépséget és áldást.
De jaj! Kinek kell a pazar élet, a kényelem és a vár
Ha a lelke nyughatatlan, s minduntalan másra vár!!
Kétségek közt él, mely kínozza gyötri szüntelen,
Nem más ez mint a hiány mit átélni kénytelen.
Mert hiába a gazdagság, ha a szív reménytelen
Mert ki őt szereti nagyon, soha vele nem lehet!
Tudják ezt mindketen, s ettől szenvednek nagyon
Eldobnának mindent, de bilincsben tart a nagy vagyon.
Francia honba van jegyese, kit a két szülő egymásnak szánt
Bár egyik sem kérte e frigyet, de keményen síkra szállt
Az érzelmekkel, s a lélekkel, az úri pompa már.
Készülődik a leány, a jegyese felé már,
De szíve boldogtalan, mert nem ő az kit e szív
Oly nagy szerelemmel vár.
Eldöntik hát nagy titokban, hogy elmennek együtt már,
Hogy ha csak pár napra is de szívük egymásra talál!
Felkészülnek a nagy útra szívük dobban hevesen.
Mert tudják hogy nemsokára beteljesül a szerlem.
Kigördül a kastélykertből a hintó szélsebesen,
Benne egy lefátyolozott lány ül, oly szerelmesen
Alig várják hogy eltünjön a kert, a kastély, a szolga nép,
És kettesben lehessenek, az úrnő és a kocsis legény...
Elindulnak messze honba csak ők ketten senki más
A szívük egyszerre dobban, s egyre hevesebben már!
Francia honba visz az út, és ott várják a leányt.
Készülnek az esküvőre, mert így kívánja a család.
De addig is míg odaérnek szerelmük kiteljesül,
Egymás karjában ébrenek mig a napfény előkerül
És ővek az éj, és a holdfény, és az összes csillagok
Mely az égbolt tetejéről őreájuk leragyog.
Megérkezik a hintó, a kastély udvarán
Várja őt a jegyese, de a szíve másé már
Eljegyetze őt a holfény, és a szentjános bogár
Ki éjjel ott a tisztáson a frigyüket nézte már.
Elindult hát a lány a boldogtalanság felé
Mert tudta, s érezte azt hogy nincs visszaút hazafelé.
Szemében könnycsepp gyült, mikor a hintóról leszállt,
S kedvese fogta két kezét, mikor remegve leszáltt.
Arcuk egymáshoz ért, s rebegte a leány
Életem legszebb napja volt, s nem is lesz több talán
Egymás szemébe nézek ketten, s az idő is megállt
Szavak nélkül búcsúzott, egymástól
Végleg a szerelmes pár.....
2007.01.11
--------------------------------------------------------------------------------------------
AFRIKA
Valahol az őshazában,
Van egy szép hely Afrika
Ahonnan az írás szerint
Elindult útjára a csapat.
Ahonnan az élet ered
A természet lágy ölén.
Mint tudjuk az élet bölcsője
Ott van AFRIKA legmélyén.
Életet adó sivatag
Benne ezernyi élet
Megbúvik a sziklák alatt
S az emberi szem elől
Rejtve marad.
Elmennék veled oda én!
Néznénk a sok ritkaságot,
Mit nem látunk gyakran már.
Elfelejtett népkultúra
Hagyományok, mennyi báj!!
Ahogy a benszülöttek népe
Ősi táncát ropja már
A pattogó lángnyelvek fényében
Árnyékuk is táncot jár.
Körülöttük a sivatag
Rejtélyes tengere
Az ezernyi homokszemcse
A szélben halkan sistereg.
Nem hallja meg akárki,
Hogy mit suttog a szél
Ezt csak az értheti meg,
Kinek szívéhez elér.
Nem könnyű megérteni,
Mit akar mondani ősanya,
De kinek szíve felé nyitva,
Szavai eljutnak oda.
2007.01.12.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Re: Kiengesztelésül
OHH NAGYON KÖSZÖNÖM
Oh! Nagyon kedves, és szívől köszönöm!
Bár meg nem bántottál, én mégis örülök!
Kedves szavaid hozzám elérnek
Minden szó csengése egy harangszó nékem!
Mivel érdemeltem ki-e nagy tisztességet
Hogy lelki szemeiddel a felhőkbe emelsz?
Piciny porszem vagyok ebben a világban
Csak egy a sok közül kit most itt lent láthatsz.
Lelkem húrjai rezegnek mert érzem,
Mennyi kedvesség árad felém tőled!
Valóban jól látod, kissé fáradt vagyok
S hogy az érzelmi hullámok is néha igen nagyok.
Van mikor szárnyalok a kéklő ég felé,
De oly hamar is zuhanok lefelé
Mikor visszaránt a bánat és a bú,
Testem is lelkem is elgyötört, szomorú.
De újra jő a reggel, piroslik az ég
Hajnali ébredés, csupa derű remény!
Az első napsugárral én is ébredek,
Frissen könnyedén én is úttra kelek.
Lebben a szélben minden bú és bánat.
Könnyedén búcsút int, a sötét birodalmának.
Helyébe fény kerül, szín, s ezernyi pompa
A rét minden virága, a szirmait, s illatát bontja.
Elbódít a zene, mely a rétről árad
Tarka kis pillangók boldogan szállnak
Frissen csörgedezik a patak, vize csobban
Megbocsátok neked! De miért is kell? Mondjad!!..........
2007.01.13.
---------------------------------------------------------------------------------------------
ÜVEG SZEM...
Az egyik szemem sír, a másik meg üveg
Az egyikkel nem látok, a másik meg nevet
Ezernyi érzés lakozik most bennem
Elfelejtett emlék, mit régen eltemettem..
Sírós szemem homály lepi,
Könnyek csorognak szememből ki.
Másik szememre rásüt a nap,
Bele nézni nem tud csak az, ki vak.
Szikrákat szórnak a sugarak feléd
Megvakulsz ha nyalábja hozzád elér
Elhomályosítja látásod,
Nem találod ágyasod.
Ezt akarod? Bökd ki végre!
Ne lépj rá a vékony jégre!
Mert ha alattad beszakad,
A jég alatt találod magad.......
Sírhat akkor mindkét szemem
Mert örökre elveszítlek
Hullámsír lesz nyughelyed
Jégtakaró a szemfedeled.....
2007.01.13.
---------------------------------------------------------------------------------------------
