Portfóliók
Csak szertelenül: a mariskáról
Marihuana
A Google öt és fél milliós találati eredménye láttán aligha hihetnénk, hogy akad még egy olyan portéka a világon, amit egyáltalán nem reklámoznak, mégis ekkora profitot termel.
Jelen cikk egy recenzió, egy könyv ismertetője, írója senkit rá nem akar beszélni, sem fogyasztására, sem forgalmazására, pusztán egy izgalmas, konkrétumokban bővelkedő, színesen megírt könyvről szóló beszámoló. Ügyvédem címe, neve a szerkesztőségben.(Kerekes Szertelen Tamás)
VIII. Henrik rendelete 1533-ból: minden földművelőnek kötelező kendert termelnie!!!
A világ első fonalát alighanem kenderből fonták, kenderszálakat már időszámításunk előtt 8 000 körül találtak. A könyv szerzője leszögezi, hogy még soha senki nem halt abba bele, ha túl sok marihuanát szívott, de a kínai íjászok ebből fonták az íj idegét és nagyon sok ember halálát okozták vele. (Arról még nem hallottam, hogy fájdalomcsillapító tablettával ütöttek agyon valakit, de Shakespeare egy megjegyzésében utal egy pökhendi alakra, akit szerinte kenderkóccal kellett volna születése után agyonverni.) Mindemellett az íjhúrnál –felhasználásában-fontosabbá vált a belőle font kötél, melyet elsősorban a hajózásban használtak. A tengeri utak sikere is ezeken a köteleken múlott, így pl. a velencei kenderfonó munkások külön céhhez tartoztak. A második világháború alatt az amerikai kormány a Kendert a győzelemért! című klasszikus hazafias filmmel próbálta a farmereket kendertermesztésre bíztatni. Noha a kendertermesztést visszaszorította a gyapot és a gyapjú, no meg a szintetikus anyagok, modern természetvédők állítják, hogy a kendertermesztéshez kevesebb vízre és gyomirtóra van szükség, mint pl. a gyapot esetében. Caj Lun kínai hivatalnok(Krisztus előtti évszázadban élt), kijelentette, hogy kenderpapírja( ő nem bambuszra csontra, papiruszra rótta sorait) képes feltámasztani a halottakat.(Ez bármely új termék esetében figyelemreméltó találmány, (Győzike és Kelemen Annácska közös lemeze lehet ilyen). Sokkoló lépésével Caj Lun nemcsak hogy eladta a termékét, de új használati formát is teremtett. A selymet és a bambuszt kiszorította az olcsó kender. Kenderből számos élelmiszer készül, desszert, kása, salátaöntet , és „reformélelmiszer”. Fogyasztották rómaiak, lengyelek, indiaiak. Tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges összes aminosavat, mérgező nehéz fémek raktározására, és felhalmozására viszont nem alkalmas. Madáreledelként még akkor is tartalmazták a hatóanyagot, amikor az USA-ban már betiltották.
e
Marihuána az orvoslásban:
Használták: fájdalom, rohamok, asztma, izomgörcs, hányinger, álmatlanság, fülfájás, felfúvódás, étvágytalanság, vajúdási fájdalmak, depresszió, menstruációs görcsök, nyálkahártya-gyulladás, szorongás, depresszió ellen.(A reumára gyakorolt hatását máig kutatják.) Halálos túladagolásra utaló bizonyítékok nem léteznek. Afrodiziákimként is emlegetik. Rabelais(könnyed tollú író volt és mellesleg orvos) kólika, égési sebek, és köszvény ellen ajánlotta. A veszettséggel, kolerával, tetanusszal, epilepsziával való kísérletek is mutattak pozitív eredményt.Némely esetben kedvezően hatott a zöldhályogra is. Az 1860-as amerikai gyógyszerkönyv több oldalon keresztül ecsetelte kívánatos hatásait. Dicsérte Viktória királynő hivatalos orvosa, Sir Russel Reynolds is a tekintélyes Lancet orvosi magazin lapjain. Jelenlegi orvosi használatának akadálya az, hogy törvényes megtorlás jár érte.
Mint élvezeti szer
Az alkoholt nem tudta megelőzni, feltehetőleg a kínaiak voltak az elsők, az időszámításunk előtti harmadik évezredben, akik nem a gyógyítás, hanem az élvezet kedvéért használták. A szerről beszámolt Herodotosz és Plutarkhosz is. A taoisták aztán tettek egy kanyart, mert azt állították, hogy a kannabisz okozta látomások a halhatatlansághoz vezető utat tárják fel. Ehhez azonban száz nap folyamatos fogyasztás kellett volna. Indiai népszerűségét az ottani alkoholtilalom okozhatta és az azonosulási minta: Síva is fogyasztotta. A hasis kialakulása úgy történhetett -a legenda szerint-hogy kannabisz- mezőn szaladgáló meztelen lányok testéről gyúrták pogácsává az anyagot. Dan Brown hassaszinokról szóló sikerblődlije ellentmond annak a tudományos tézisnek, miszerint a mariuhana épp, hogy csökkenti az agressziót. 1830 körül aztán bekapcsolódott a „kutatásokba” a francia művészvilág is, a Joseph Moreau által vezetett kutatások során. A ma már csak frankománok körében ismert Gautier írta meg beszámolóját hasis-élményeiről(azért kapott egy kis ópiumot is), s Moreau 1846-ban elismerő oklevelet kapott a Francia Tudományos Akadémia által támogatott pályázaton.(Jusson eszünkbe a Magyar Pimodán.)Aztán a Klub munkájába bekapcsolódott Dumas, Balzac, Baudelaire és maga a gondos Flaubert is. A könyv olvastán egy összefüggés számomra valószínűsíthető: a szinesztézia, a kevert érzékelés gyakrabban jelentkezhet, ha az ember be van tépve. Használta Yeats és Wilde is, az USA-ban azonban népszerűbb volt a kokain, az alkohol és az ópium. A szesztilalom után(1920) viszont fellendült a forgalom. Noha élvezete tilos, az amerikaiak egyharmada (a megkérdezetteké) bevallotta, hogy fogyasztotta már.300 millió körül járhat azoknak a száma, akik fogyasztják a világon. A becslést, mérést nehezíti, hogy fogyasztásának nincs olyan szabvány adagja, mint egy korty whiskey, vagy egy doboz cigaretta.
Egy példa a tudományos megközelítésről
A marihuanával kapcsolatos addikciót(kötődést, rögzülést, hiányérzetet, hozzászokást) nagyon nehéz meghatározni-írja a szerző. Egyes kutatók szerint nem is okoz függést. Mások azt állítják, hogy a függés veszélye durván akkora, mint a koffeinnél. Több kutatót megkértek arra, hogy tulajdonságaik alapján soroljanak hat széles körben használt szert: a nikotint, a heroint, a kokaint, koffeint, és a marihuanát, abból a szempontból, hogy mennyire okoz elvonási tüneteket, mennyire alkalmazkodik hozzá a szervezet, és mennyire válik függővé tőle az egyén. Egy másik kutatás során a szakértők aszerint rangsoroltak 18 drogot, hogy milyen „könnyen maradnak rajta” az emberek és mennyire nehéz róla leszokni. A marihuana a 14. helyre került.
A könyv foglalkozik a megelőzéssel, azzal, hogy mennyire „kapudrog”,. A tiltással, büntetéssel, javasol. Leír, érvel.
A könyv irodalomjegyzéke negyven oldalas.1979-ben, amikor még coca-cola mámorban fetrengtünk, akkor sem kellett a szegedi főiskola adjunktusának doktori disszertációjához(Hogyan díszítsük fel osztálytermeinket november hetedikére? )-ilyen pontos, részletes bibliográfiát összeállítania.
A könyv izgalmas, konkrét, tényekben gazdag, érveket vonultat fel pro és kontra. Alapmű. Nem kerüli meg a veszélyeket sem.
A kiadó előszava:
A marihuána minden bizonnyal a legnépszerűbb tiltott drog a világon. Több millió rendszeres használója van. És mégis a marihuána az egyik leggyakrabban félreértelmezett szer mind a védelmezők, mind pedig a bírálók szemszögéből. A Marihuána – a tudomány álláspontja tárgyilagos képet fest egy olyan szer biológiai, lélektani, társadalmi aspektusairól, melyet immár 8000 éve használ az ember. Mitch Earlywine a marihuánával kapcsolatban sokszor, sokféleképpen megválaszolt kérdésekre keres tárgyilagos, a tudomány mai álláspontját tükröző válaszokat. Milyen testi- lelki elváltozásokat okozhat a hosszan tartó használat? Hogyan hat a marihuána az életvitelre, az emlékezetre? Vajon hajlamosabbak-e a marihuána használok a nem-használóknál, hogy visszaéljenek olyan szerekkel, mint a heroin vagy a kokain? Jól átgondoltak-e a jelenlegi törvényi szabályozások, ha belegondolunk, hogy hasonló számú marihuána fogyasztó van azokban az országokban, ahol a fogyasztást dekriminalizálták, illetve az USA-ban vagy éppen Magyarországon?
Kerekes Szertelen Tamás
Mitch Earleywine: Marihuána
EDGE 2000 Kiadó- NDI
Nemzeti Drogmegelőző Intézet
A Google öt és fél milliós találati eredménye láttán aligha hihetnénk, hogy akad még egy olyan portéka a világon, amit egyáltalán nem reklámoznak, mégis ekkora profitot termel.
Jelen cikk egy recenzió, egy könyv ismertetője, írója senkit rá nem akar beszélni, sem fogyasztására, sem forgalmazására, pusztán egy izgalmas, konkrétumokban bővelkedő, színesen megírt könyvről szóló beszámoló. Ügyvédem címe, neve a szerkesztőségben.(Kerekes Szertelen Tamás)
VIII. Henrik rendelete 1533-ból: minden földművelőnek kötelező kendert termelnie!!!
A világ első fonalát alighanem kenderből fonták, kenderszálakat már időszámításunk előtt 8 000 körül találtak. A könyv szerzője leszögezi, hogy még soha senki nem halt abba bele, ha túl sok marihuanát szívott, de a kínai íjászok ebből fonták az íj idegét és nagyon sok ember halálát okozták vele. (Arról még nem hallottam, hogy fájdalomcsillapító tablettával ütöttek agyon valakit, de Shakespeare egy megjegyzésében utal egy pökhendi alakra, akit szerinte kenderkóccal kellett volna születése után agyonverni.) Mindemellett az íjhúrnál –felhasználásában-fontosabbá vált a belőle font kötél, melyet elsősorban a hajózásban használtak. A tengeri utak sikere is ezeken a köteleken múlott, így pl. a velencei kenderfonó munkások külön céhhez tartoztak. A második világháború alatt az amerikai kormány a Kendert a győzelemért! című klasszikus hazafias filmmel próbálta a farmereket kendertermesztésre bíztatni. Noha a kendertermesztést visszaszorította a gyapot és a gyapjú, no meg a szintetikus anyagok, modern természetvédők állítják, hogy a kendertermesztéshez kevesebb vízre és gyomirtóra van szükség, mint pl. a gyapot esetében. Caj Lun kínai hivatalnok(Krisztus előtti évszázadban élt), kijelentette, hogy kenderpapírja( ő nem bambuszra csontra, papiruszra rótta sorait) képes feltámasztani a halottakat.(Ez bármely új termék esetében figyelemreméltó találmány, (Győzike és Kelemen Annácska közös lemeze lehet ilyen). Sokkoló lépésével Caj Lun nemcsak hogy eladta a termékét, de új használati formát is teremtett. A selymet és a bambuszt kiszorította az olcsó kender. Kenderből számos élelmiszer készül, desszert, kása, salátaöntet , és „reformélelmiszer”. Fogyasztották rómaiak, lengyelek, indiaiak. Tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges összes aminosavat, mérgező nehéz fémek raktározására, és felhalmozására viszont nem alkalmas. Madáreledelként még akkor is tartalmazták a hatóanyagot, amikor az USA-ban már betiltották.
e
Marihuána az orvoslásban:
Használták: fájdalom, rohamok, asztma, izomgörcs, hányinger, álmatlanság, fülfájás, felfúvódás, étvágytalanság, vajúdási fájdalmak, depresszió, menstruációs görcsök, nyálkahártya-gyulladás, szorongás, depresszió ellen.(A reumára gyakorolt hatását máig kutatják.) Halálos túladagolásra utaló bizonyítékok nem léteznek. Afrodiziákimként is emlegetik. Rabelais(könnyed tollú író volt és mellesleg orvos) kólika, égési sebek, és köszvény ellen ajánlotta. A veszettséggel, kolerával, tetanusszal, epilepsziával való kísérletek is mutattak pozitív eredményt.Némely esetben kedvezően hatott a zöldhályogra is. Az 1860-as amerikai gyógyszerkönyv több oldalon keresztül ecsetelte kívánatos hatásait. Dicsérte Viktória királynő hivatalos orvosa, Sir Russel Reynolds is a tekintélyes Lancet orvosi magazin lapjain. Jelenlegi orvosi használatának akadálya az, hogy törvényes megtorlás jár érte.
Mint élvezeti szer
Az alkoholt nem tudta megelőzni, feltehetőleg a kínaiak voltak az elsők, az időszámításunk előtti harmadik évezredben, akik nem a gyógyítás, hanem az élvezet kedvéért használták. A szerről beszámolt Herodotosz és Plutarkhosz is. A taoisták aztán tettek egy kanyart, mert azt állították, hogy a kannabisz okozta látomások a halhatatlansághoz vezető utat tárják fel. Ehhez azonban száz nap folyamatos fogyasztás kellett volna. Indiai népszerűségét az ottani alkoholtilalom okozhatta és az azonosulási minta: Síva is fogyasztotta. A hasis kialakulása úgy történhetett -a legenda szerint-hogy kannabisz- mezőn szaladgáló meztelen lányok testéről gyúrták pogácsává az anyagot. Dan Brown hassaszinokról szóló sikerblődlije ellentmond annak a tudományos tézisnek, miszerint a mariuhana épp, hogy csökkenti az agressziót. 1830 körül aztán bekapcsolódott a „kutatásokba” a francia művészvilág is, a Joseph Moreau által vezetett kutatások során. A ma már csak frankománok körében ismert Gautier írta meg beszámolóját hasis-élményeiről(azért kapott egy kis ópiumot is), s Moreau 1846-ban elismerő oklevelet kapott a Francia Tudományos Akadémia által támogatott pályázaton.(Jusson eszünkbe a Magyar Pimodán.)Aztán a Klub munkájába bekapcsolódott Dumas, Balzac, Baudelaire és maga a gondos Flaubert is. A könyv olvastán egy összefüggés számomra valószínűsíthető: a szinesztézia, a kevert érzékelés gyakrabban jelentkezhet, ha az ember be van tépve. Használta Yeats és Wilde is, az USA-ban azonban népszerűbb volt a kokain, az alkohol és az ópium. A szesztilalom után(1920) viszont fellendült a forgalom. Noha élvezete tilos, az amerikaiak egyharmada (a megkérdezetteké) bevallotta, hogy fogyasztotta már.300 millió körül járhat azoknak a száma, akik fogyasztják a világon. A becslést, mérést nehezíti, hogy fogyasztásának nincs olyan szabvány adagja, mint egy korty whiskey, vagy egy doboz cigaretta.
Egy példa a tudományos megközelítésről
A marihuanával kapcsolatos addikciót(kötődést, rögzülést, hiányérzetet, hozzászokást) nagyon nehéz meghatározni-írja a szerző. Egyes kutatók szerint nem is okoz függést. Mások azt állítják, hogy a függés veszélye durván akkora, mint a koffeinnél. Több kutatót megkértek arra, hogy tulajdonságaik alapján soroljanak hat széles körben használt szert: a nikotint, a heroint, a kokaint, koffeint, és a marihuanát, abból a szempontból, hogy mennyire okoz elvonási tüneteket, mennyire alkalmazkodik hozzá a szervezet, és mennyire válik függővé tőle az egyén. Egy másik kutatás során a szakértők aszerint rangsoroltak 18 drogot, hogy milyen „könnyen maradnak rajta” az emberek és mennyire nehéz róla leszokni. A marihuana a 14. helyre került.
A könyv foglalkozik a megelőzéssel, azzal, hogy mennyire „kapudrog”,. A tiltással, büntetéssel, javasol. Leír, érvel.
A könyv irodalomjegyzéke negyven oldalas.1979-ben, amikor még coca-cola mámorban fetrengtünk, akkor sem kellett a szegedi főiskola adjunktusának doktori disszertációjához(Hogyan díszítsük fel osztálytermeinket november hetedikére? )-ilyen pontos, részletes bibliográfiát összeállítania.
A könyv izgalmas, konkrét, tényekben gazdag, érveket vonultat fel pro és kontra. Alapmű. Nem kerüli meg a veszélyeket sem.
A kiadó előszava:
A marihuána minden bizonnyal a legnépszerűbb tiltott drog a világon. Több millió rendszeres használója van. És mégis a marihuána az egyik leggyakrabban félreértelmezett szer mind a védelmezők, mind pedig a bírálók szemszögéből. A Marihuána – a tudomány álláspontja tárgyilagos képet fest egy olyan szer biológiai, lélektani, társadalmi aspektusairól, melyet immár 8000 éve használ az ember. Mitch Earlywine a marihuánával kapcsolatban sokszor, sokféleképpen megválaszolt kérdésekre keres tárgyilagos, a tudomány mai álláspontját tükröző válaszokat. Milyen testi- lelki elváltozásokat okozhat a hosszan tartó használat? Hogyan hat a marihuána az életvitelre, az emlékezetre? Vajon hajlamosabbak-e a marihuána használok a nem-használóknál, hogy visszaéljenek olyan szerekkel, mint a heroin vagy a kokain? Jól átgondoltak-e a jelenlegi törvényi szabályozások, ha belegondolunk, hogy hasonló számú marihuána fogyasztó van azokban az országokban, ahol a fogyasztást dekriminalizálták, illetve az USA-ban vagy éppen Magyarországon?
Kerekes Szertelen Tamás
Mitch Earleywine: Marihuána
EDGE 2000 Kiadó- NDI
Nemzeti Drogmegelőző Intézet
