Portfóliók
Érzelmeink genetikai alapja
A zöld szörnyeteg
Könyv a féltékenységről
A „sárga szörnyeteg’” kifejezést Jack London lefoglalta az alkoholizmus számára. Innen jut eszembe, hogy a féltékenység emberi történelme olyan hosszú, hogy ha csak egy üveg whiskyvel lát az elbeszéléséhez az ember, mire végére ér, garantáltan másnapos lesz.
Ezért a féltékenység-a zöld szörnyeteg- genetikai, evolúciós aspektusait vizsgálta
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) című művében. Klinikai vizsgálatok is szerepelnek a műben, mesterséges helyzetek, noha ennek a veszélyére maga a szerző hívja fel a figyelmet, amikor elárulja, hogy egyik kísérletnél a szervező terapeutát a féltékeny férj kis híján agyonverte. Külön erénye a kötetnek, hogy a szerző nem restellte olyan kultúra-antropológus körmére nézni, mint a vitathatatlan szaktekintélynek örvendő Margarat Mead, az ő állítása szerint Szamoa szigetén nem ismerik e gyötrő érzést. Mint kiderül, az állatvilág is ismeri, noha a biológiai populáció mindössze 7%-a él promiszkuitásban.
A szerző felfogása néhol bizarr:
„Nem mindenki elmebeteg attól, hogy betegesen féltékenynek diagnosztizálják. Egy pár terápiára jelentkezett, a férj beteges féltékenységén akartak változtatni. A férj akkor kezdett féltékenykedni, amikor a felesége ismét munkába állt, fogyókúrázott, sokkal jobban öltözködött, egyszóval vonzóbb lett. Különös ugyan, de elengedte a feleségét a legjobb barátjával együtt egy floridai nyaralásra. Hazatértük után a barát elmondta, hogy bizony időként összefeküdt az asszonnyal. A férj nem tett szemrehányást a barátjának, ám annál inkább aprította a hűtlen feleséget. Elvette telefonját, autóját, és azzal vádolta, hogy sok más viszony is van a rovásán. Féltékenykedése tönkretette a házasságot”
A kötet szerint a féltékenység az evolúció védelmi stratégiája a betolakodás ellen, magva pedig vágyaink rejtett oldala, amelyet minden erőnkkel titkolunk: vonzalmunk mások iránt. A féltékenység adaptáció.
Az ősember férfi szemszögéből nézve társa hűtlenségének egyetlen igazán káros, a génállomány fennmaradása szempontból megbocsáthatatlan formája a szexuális hűtlenség. A nő szexuális kilengése aláássa a férfi hitét abban, hogy genetikailag ő az apa. Így a felszarvazott férfi évtizedekig energiáját fekteti be más utódjának felnevelésébe. A nők, ha férjük más asszonyhoz és annak gyermekeihez társult, elveszítette az általa élvezett biztonságot. Mivel e végzetes csapás legbiztosabb jele az érzelmi érintettség, a nők fokozott éberséggel figyelnek társuk érzéseire.”
A férj egyéjszakás szexuális kilengése természetesen sokkoló, ám a legtöbb nő mégis azt tudakolja: „Szereted?”-
„A nők többsége könnyebben megbocsátja az egyszeri, érzelmektől mentes kilengést, mint azt a nyomasztó tényt, hogy egy másik nő birtokolja partnerük idejét és gyengéd szeretetét. Ősanyáink féltékenysége a szerelem fogytán tört ki, és tetteik rugója a férfi irántuk való elkötelezettségének biztosítása volt.”
A féltékenység egy evolúciós védekezési mechanizmus, hogy a reproduktív sikertörténetben a legjobb körülmények közt történhessen a genetikai génállomány átörökítése. Ezért van az, hogy a félrelépő nők a tüszőérés idején lépnek gyakrabban félre, szexuális csúcsformájukhoz igazítva titkos találkáikat, férjükkel ezzel szemben a „biztonságos napokon” élnek szerelmi életet, mert nem teherbe akarnak esni, hanem férjnél akarnak maradni.
A pszichiátriai skatulya: Othello szindróma, azaz házastársi paranoia esetei:
Larry és Susan három éve éltek boldog házasságban. Larry mindig csíkos nyakkendőt kötött, amikor munkába indult. Valami rejtélyes oknál fogva Susan minden áldott reggel megfigyelte, hogy merre állnak a nyakkendő csíkjai. Egy este aztán döbbenten vette észre, hogy férje nyakkendőjén másképp állnak a csíkok, mint reggel, amikor dolgozni ment: tehát a nap folyamán valamikor le kellett vetkőznie.
Victor egyik napról a másikra szenvedélyes Beethoven-rajongó lett. Felesége azonnal sejtette, hogy Victor viszonyba keveredett egy zenebaráttal.
Egy férfi karácsony este kipillantott az ablakon. Látja ám, hogy a szemközti ház ablakának adventi fényei ugyanabban a ritmusban villognak, mint saját karácsonyfájuk izzói. Mérget mert volna rá venni, hogy felesége a szomszéd szeretője.
Bármennyire is különbözőnek tűnek az esetek, van néhány közös vonásuk: mindegyik kapott pszichiátriai címkét az orvosnál, s mindegyik féltékeny házaspár gyanúja beigazolódott.
Kerekes Tamás
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) Budapest
Könyv a féltékenységről
A „sárga szörnyeteg’” kifejezést Jack London lefoglalta az alkoholizmus számára. Innen jut eszembe, hogy a féltékenység emberi történelme olyan hosszú, hogy ha csak egy üveg whiskyvel lát az elbeszéléséhez az ember, mire végére ér, garantáltan másnapos lesz.
Ezért a féltékenység-a zöld szörnyeteg- genetikai, evolúciós aspektusait vizsgálta
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) című művében. Klinikai vizsgálatok is szerepelnek a műben, mesterséges helyzetek, noha ennek a veszélyére maga a szerző hívja fel a figyelmet, amikor elárulja, hogy egyik kísérletnél a szervező terapeutát a féltékeny férj kis híján agyonverte. Külön erénye a kötetnek, hogy a szerző nem restellte olyan kultúra-antropológus körmére nézni, mint a vitathatatlan szaktekintélynek örvendő Margarat Mead, az ő állítása szerint Szamoa szigetén nem ismerik e gyötrő érzést. Mint kiderül, az állatvilág is ismeri, noha a biológiai populáció mindössze 7%-a él promiszkuitásban.
A szerző felfogása néhol bizarr:
„Nem mindenki elmebeteg attól, hogy betegesen féltékenynek diagnosztizálják. Egy pár terápiára jelentkezett, a férj beteges féltékenységén akartak változtatni. A férj akkor kezdett féltékenykedni, amikor a felesége ismét munkába állt, fogyókúrázott, sokkal jobban öltözködött, egyszóval vonzóbb lett. Különös ugyan, de elengedte a feleségét a legjobb barátjával együtt egy floridai nyaralásra. Hazatértük után a barát elmondta, hogy bizony időként összefeküdt az asszonnyal. A férj nem tett szemrehányást a barátjának, ám annál inkább aprította a hűtlen feleséget. Elvette telefonját, autóját, és azzal vádolta, hogy sok más viszony is van a rovásán. Féltékenykedése tönkretette a házasságot”
A kötet szerint a féltékenység az evolúció védelmi stratégiája a betolakodás ellen, magva pedig vágyaink rejtett oldala, amelyet minden erőnkkel titkolunk: vonzalmunk mások iránt. A féltékenység adaptáció.
Az ősember férfi szemszögéből nézve társa hűtlenségének egyetlen igazán káros, a génállomány fennmaradása szempontból megbocsáthatatlan formája a szexuális hűtlenség. A nő szexuális kilengése aláássa a férfi hitét abban, hogy genetikailag ő az apa. Így a felszarvazott férfi évtizedekig energiáját fekteti be más utódjának felnevelésébe. A nők, ha férjük más asszonyhoz és annak gyermekeihez társult, elveszítette az általa élvezett biztonságot. Mivel e végzetes csapás legbiztosabb jele az érzelmi érintettség, a nők fokozott éberséggel figyelnek társuk érzéseire.”
A férj egyéjszakás szexuális kilengése természetesen sokkoló, ám a legtöbb nő mégis azt tudakolja: „Szereted?”-
„A nők többsége könnyebben megbocsátja az egyszeri, érzelmektől mentes kilengést, mint azt a nyomasztó tényt, hogy egy másik nő birtokolja partnerük idejét és gyengéd szeretetét. Ősanyáink féltékenysége a szerelem fogytán tört ki, és tetteik rugója a férfi irántuk való elkötelezettségének biztosítása volt.”
A féltékenység egy evolúciós védekezési mechanizmus, hogy a reproduktív sikertörténetben a legjobb körülmények közt történhessen a genetikai génállomány átörökítése. Ezért van az, hogy a félrelépő nők a tüszőérés idején lépnek gyakrabban félre, szexuális csúcsformájukhoz igazítva titkos találkáikat, férjükkel ezzel szemben a „biztonságos napokon” élnek szerelmi életet, mert nem teherbe akarnak esni, hanem férjnél akarnak maradni.
A pszichiátriai skatulya: Othello szindróma, azaz házastársi paranoia esetei:
Larry és Susan három éve éltek boldog házasságban. Larry mindig csíkos nyakkendőt kötött, amikor munkába indult. Valami rejtélyes oknál fogva Susan minden áldott reggel megfigyelte, hogy merre állnak a nyakkendő csíkjai. Egy este aztán döbbenten vette észre, hogy férje nyakkendőjén másképp állnak a csíkok, mint reggel, amikor dolgozni ment: tehát a nap folyamán valamikor le kellett vetkőznie.
Victor egyik napról a másikra szenvedélyes Beethoven-rajongó lett. Felesége azonnal sejtette, hogy Victor viszonyba keveredett egy zenebaráttal.
Egy férfi karácsony este kipillantott az ablakon. Látja ám, hogy a szemközti ház ablakának adventi fényei ugyanabban a ritmusban villognak, mint saját karácsonyfájuk izzói. Mérget mert volna rá venni, hogy felesége a szomszéd szeretője.
Bármennyire is különbözőnek tűnek az esetek, van néhány közös vonásuk: mindegyik kapott pszichiátriai címkét az orvosnál, s mindegyik féltékeny házaspár gyanúja beigazolódott.
Kerekes Tamás
David. M. Buss: Veszélyes szenvedély (szerelem, szex, féltékenység) Budapest
