art&design
2011. 03. 16.
Teljesítőképessége határán a Nemzeti Múzeum
Az utóbbi két évben a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) költségvetésének összesen negyedét vonta el, illetve zárolta a kormányzat, ezért a teljesítőképessége határára ért intézmény keddenként is zárva tart majd - tájékoztatta az MTI-t Csorba László, a múzeum főigazgatója.
Az MNM március 21-től a szokásos hétfői múzeumi szünnap mellett keddenként is zárva tart, október 15-től 2012. március 15-ig pedig bezár a Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története Kr. e. 400 000 - Kr .u. 804-ig című kiállítás, és ezen időszakban a Lapidárium - Római kőtár sem fogad látogatókat. A XXIX. Sajtófotó kiállítás keddenként is látogatható lesz.
Csorba László az MTI írásban feltett kérdéseire válaszolva közölte: az intézmények bizonyos határok között maguk dönthetnek arról, hogy a kormányzat által elrendelt pénzügyi zárolást milyen konkrét intézkedésekkel hajtják végre.
"Sokakkal együtt látom úgy, hogy ebben a mai, az életlehetőségeket kegyetlenül korlátozó világban a legfontosabb érték a munkahelyek megmentése, az állások megtartása.
Ez ugyanakkor nem csak az emberiesség parancsa: a múzeum jövőjét is akkor szolgáljuk a legjobban, ha igyekszünk megőrizni azokat a munkatársakat, akiknek tudása az intézmény legértékesebb kincse. De hol lehet spórolni, ha nem rakjuk ki a muzeológusokat az utcára? Így alakult ki az a döntés, hogy a nyitva tartást korlátozzuk inkább" - fogalmazott válaszában.
Csorba László hozzátette: a rövidített nyitva tartással csupán a zárolás egy részét tudják fedezni, ezért az MNM még számos további kényszerintézkedésre is rászorul.
A főigazgató beszámolója szerint az idei zárolás névértéken 176 millió forint, de mivel a múzeumnak olyan tevékenységeket is korlátoznia kell, amelyek bevételt termelnének, ebben az esztendőben összesen 216 millió forint elvesztését kell kigazdálkodniuk.
Mint az MNM vezetője hozzátette: az intézmény költségvetésében 2010-ben zárolt összegeket végül nem kapták vissza, így az elmúlt két év elvonásai a múzeum költségvetésének a negyedét teszik ki.
Arra a kérdésre, hogy terveznek-e további takarékossági intézkedéseket, Csorba László közölte: az intézmény már régen túl van azon a határon, hogy "meghúzza a nadrágszíjat".
"Ma már az Alapító Okiratban előírt feladataink ellátása van veszélyben, mert a zárolás elvonja a hozzájuk tartozó pénzügyi forrásokat. Ha pedig nem tudjuk ellátni alapfeladatainkat, akkor tragikus fejlemény következik be: megszakad a nemzeti kultúra működtetésének folyamatossága" - hívta fel a figyelmet a főigazgató.
A kormány február 12-én hozott döntést egy 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról, ennek érdekében a kultúráért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) költségvetéséből 39 milliárd, a Nemzeti Kulturális Alap keretéből 1 milliárd forintot zároltak. A Nemzetgazdasági Minisztérium még nem közölte, hogy a NEFMI-n belül a Kulturális Államtitkárság költségvetését milyen mértékben érinti a zárolás.
Csorba László az MTI írásban feltett kérdéseire válaszolva közölte: az intézmények bizonyos határok között maguk dönthetnek arról, hogy a kormányzat által elrendelt pénzügyi zárolást milyen konkrét intézkedésekkel hajtják végre.
"Sokakkal együtt látom úgy, hogy ebben a mai, az életlehetőségeket kegyetlenül korlátozó világban a legfontosabb érték a munkahelyek megmentése, az állások megtartása.
Ez ugyanakkor nem csak az emberiesség parancsa: a múzeum jövőjét is akkor szolgáljuk a legjobban, ha igyekszünk megőrizni azokat a munkatársakat, akiknek tudása az intézmény legértékesebb kincse. De hol lehet spórolni, ha nem rakjuk ki a muzeológusokat az utcára? Így alakult ki az a döntés, hogy a nyitva tartást korlátozzuk inkább" - fogalmazott válaszában.
Csorba László hozzátette: a rövidített nyitva tartással csupán a zárolás egy részét tudják fedezni, ezért az MNM még számos további kényszerintézkedésre is rászorul.
A főigazgató beszámolója szerint az idei zárolás névértéken 176 millió forint, de mivel a múzeumnak olyan tevékenységeket is korlátoznia kell, amelyek bevételt termelnének, ebben az esztendőben összesen 216 millió forint elvesztését kell kigazdálkodniuk.
Mint az MNM vezetője hozzátette: az intézmény költségvetésében 2010-ben zárolt összegeket végül nem kapták vissza, így az elmúlt két év elvonásai a múzeum költségvetésének a negyedét teszik ki.
Arra a kérdésre, hogy terveznek-e további takarékossági intézkedéseket, Csorba László közölte: az intézmény már régen túl van azon a határon, hogy "meghúzza a nadrágszíjat".
"Ma már az Alapító Okiratban előírt feladataink ellátása van veszélyben, mert a zárolás elvonja a hozzájuk tartozó pénzügyi forrásokat. Ha pedig nem tudjuk ellátni alapfeladatainkat, akkor tragikus fejlemény következik be: megszakad a nemzeti kultúra működtetésének folyamatossága" - hívta fel a figyelmet a főigazgató.
A kormány február 12-én hozott döntést egy 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozásáról, ennek érdekében a kultúráért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) költségvetéséből 39 milliárd, a Nemzeti Kulturális Alap keretéből 1 milliárd forintot zároltak. A Nemzetgazdasági Minisztérium még nem közölte, hogy a NEFMI-n belül a Kulturális Államtitkárság költségvetését milyen mértékben érinti a zárolás.
További írások a rovatból
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje