Árvai Judit, a színház kommunikációs és marketingvezetője a rendező szavait tolmácsolva azt mondta: Radoslav Milenkovicnak nincs szüksége csipkés kézelőkre, rizsporos parókákra ahhoz, hogy megidézze Moliére világát. Azt vallja ugyanis, hogy a zseniális francia már századokkal ezelőtt arról írt, amiben azóta is, most is élünk és a jövőben is élni fogunk: ahol nem az a lényeg, hogy valaki doktorrá lesz, hanem az, milyen doktorok között válik azzá.

Radoslav Milenkovic ebben az évadban újra együtt dolgozik Kaszás Gézával és a miskolci társulat tagjaival, egyebek mellett Szirbik Bernadettel, Fabók Mariannal, Fandl Ferenccel és Máhr Ágival. Csapó János Jászai-díjas érdemes művész, a színház örökös tagja pedig Csavaró, a közjegyző szerepével búcsúzik a miskolci színház társulatától.

A főszereplőt alakító Kaszás Géza az MTI-nek azt mondta: nem először dolgozik Miskolcon, korábban is nagyon jó volt a "csapat". A rendező pedig egy váratlan és meglepő koncepciót "tálalt” a társulat elé a komédia kapcsán, a hatása erős lesz és elgondolkodtató. A téma ma is éppúgy aktuális, mint évszázadokkal ezelőtt.

Az 1673-ban keletkezett Képzelt beteg Moliére utolsó műve, a bemutató után egy héttel, a negyedik előadás alatt az Argant játszó író tüdővérzést kapott és előadás után nem sokkal otthonában meghalt. Azóta halála minden évfordulóján ezt a művet játssza a párizsi Comédie Francaise, hogy így adózzanak a legnagyobb francia drámaíró emlékének. A művet Magyarországon először 1792-ben láthatta a közönség a Kelemen László Társulat előadásában.