Míg 2009-ben 64,1 milliárd forint értékben vásároltak könyveket Magyarországon, tavaly már csak 61,5 milliárd forintért, ez 4,05 százalékos visszaesést jelent.

Mint Zentai Péter László az MTI-nek elmondta, az inflációval együtt a könyvforgalmi visszaesés ennél jóval nagyobb, kilenc százalékos volt.

Az igazgató szerint a piac zsugorodása mára tendenciának tekinthető.
"Ha valaki végignézi az elmúlt 15 év statisztikáját, akkor azt látja, hogy négy-öt évvel ezelőtt befejeződött az ágazat konjunktúrája.

2006-2007-ben a piaci növekedés már az inflációs ráta közelében volt" – emelte ki Zentai Péter László, aki szerint a visszaesés okai leginkább a gazdasági válságban keresendők. Hangsúlyozta: láthatóan sokan voltak, akik nem tudtak annyit fordítani könyvvásárlásra, mint az előző években.

Hozzátette, hogy a kereskedelmi tapasztalatok azt mutatják, a vásárlók száma csökkent és nem az egyes emberek vásárolnak kisebb értékben.

Az igazgató szerint a legnagyobb visszaesést a szakkönyvek, a tudományos művek, a lexikonok, a szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok szenvedték el, itt 15,26 százalékos csökkenést mértek. A forgalom 5,3 millárd forint volt, a teljes könyvpiac 8,6 százaléka.

"Drámai a csökkenés, az elmúlt tíz évben a forgalom és a címszám is megfeleződött az ágazatban, noha ennek az ellenkezőjét vártuk" – fejtette ki az igazgató. Zentai Péter László szerint a zuhanásért az állami támogatások eltűnése és az illegális másolások, letöltések megugrása szintén okolható.

A MKKE honlapján szereplő adatsorból kitűnik, hogy a könyvpiac másik nagy vesztese a gyermek- és ifjúsági könyvek piaca volt, itt a tavalyi forgalom 16,65 százalékkal volt kisebb, mint az azt megelőző esztendőben.

Az ágazat az összforgalom 12,4 százalékát, 7,6 milliárd forintot ért el, holott 2009-ben a fiataloknak szóló kiadványok még a könyvpiac összforgalmának 14,3 százalékát jelentették. Zentai Péter László szerint mindenesetre ennyire mégsem súlyos a helyzet, mert valószínűleg "adatszolgáltatói hiba" is történt.

"A kiadók valószínűleg nem a forgalmi, hanem az árbevételi adataikat adták meg" – fogalmazott az igazgató. A szépirodalmi és fikciós művek megőrizték pozíciójukat a könyvkiadáson belül, noha az adatok enyhe visszaesést mutatnak.

Zentai Péter László tájékoztatása szerint az ágazat 20,57 százalékos piaci részesedése nemzetközi összehasonlításban is ritkaságszámba megy.

A fikciós kiadványok tavaly 12,6 milliárdos forgalmat tettek ki, a 2009-es 12,8 milliárdhoz képest. Két százalékkal csökkent közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek forgalmazása, az ágazat a tavalyi forgalomból 16,6 milliárd forinttal, azaz az összforgalom 26,9 százalékával részesedett, míg az ismeretterjesztő könyvek piaci pozíciója lényegében nem változott, csupán 0,7 százalékos csökkenés volt megfigyelhető.

Ezen kiadványok 14,7 milliárd forint értékben cseréltek gazdát, ami a könyvpiac 24,01 százalékát jelenti. Tovább zuhant a hangoskönyvek és a CD-ROM-ok piaca, míg a digitális könyvek forgalma még nem számottevő. A hangoskönyvek részesedése a tavalyelőtti 184,7 millóról tavaly 147,4 millió forintra csökkent és ennél is nagyobb arányban, több mint 30 százalékkal esett vissza a CD-k, CD-ROM-ok piaci részesedése.

A hangoskönyvek iránti érdeklődés csökkenése az igazgató szerint az "újdonság varázsának eltűnésével" magyarázható. Zentai Péter László ugyanakkor megemlítette, hogy a nem papíralapú kiadványok piaci részesedése emelkedett: az ágazat a 2009-es 3,9 milliárd forinthoz képest 4,5 milliárd forintot tett ki, ami 14,32 százalékos növekedést jelent. Zentai Péter László szerint a piaci szereplők nem látnak kedvező előjeleket a 2011-es évre.

"Ha a Márai-programot végre kiírják, és mind a két fordulóját lebonyolítják, akkor, ha nem csökken a ráfordított pénz, ez nagyon erős segítséget jelent a könyvpiacnak" – mondta az igazgató, aki szerint a program főleg a tudományos könyvkiadásnak jelentene mentőövet. "Ez az egyetlen remény" – fogalmazott.

Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a magyarországi könyvpiac kiadói koncentrációjának szolid erősödése azt mutatja, a több lábon álló cégek eredményesebben tudnak alkalmazkodni a piaci változásokhoz.

2010-ben 15 cég produkálta a kiadói összforgalom 59,72 százalékát, a piacvezető 34 kiadó állította elő a teljes összforgalom 74,98 százalékát.

"Nem volt jellemző a kiadók felvásárlása, nem történt átrendeződés, nem mentek csődbe cégek. Viszont tény, hogy vannak kiadók, amelyek összezsugorodtak" – tette hozzá.

Jelentősen mérséklődött a külföldi tulajdonban lévő magyarországi könyvkiadók piaci pozíciója is: tavaly a teljes könyvforgalom 24,29 százalékát adták, míg 2009-ben még 30,9 százalékos volt a részesedésük.

A könyvek diszkont piaca tavaly az összforgalom 1,3 százalékát tette ki, amelyről az igazgató úgy vélekedett, hogy azok az újdonságok piacát veszélyeztetik.

"Nagyon sok árkedvezményes akció volt, ezek meglehetősen önsorsrontó módon az egész évet végigkísérték" - mondta végül az MKKE igazgatója az MTI-nek.