A walesi bárdok megzenésítésének ötlete a Concert Masters International Budapest igazgatójától, Irinyi Lászlótól ered, ő hangolta össze a három éve folyó munkát is. Mint azt a szerdán - Arany János születésének 194. évfordulóján - tartott sajtótájékoztatón elmondta, sikerült megnyerni a projektnek Karl Jenkinst, aki a 60-as és 70-es évek Montreux-i Jazzfeszváljainak üstököse volt.

Karl Jenkins videóüzenetében szólt a walesi és magyar történelmi párhuzamokról, kiemelve, hogy két olyan népről van szó, amelynek nyelve nem hasonlít az őt körülvevő szomszédokéra. Felidézte, hogy Arany János balladájának szövege első olvasásra megragadta, képzeletét felgyújtotta, így adta a kantáta alcímét: A civil kurázsi dicsérete - In memoriam Arany János.

Az Arany-költeményt a Nagy-Britanniában élő magyar irodalmár, Peter Zollmann ültette át angolra, de a librettó háromnyelvű lesz, magyar, angol és walesi, az utóbbi fordítás Twm Morys munkája.

A sajtótájékoztatón Kroó Norbert akadémikus, az MTA alelnöke megjegyezte, hogy az Európai Unió nemrég újjáalakult tudományos tanácsa június 21-22-én Budapesten tanácskozik, s tudótársait örömmel hívja majd meg a koncertre. A projekt egyik védnöke egyébként Pálinkás József, az MTA elnöke.

Greg Dorey brit nagykövet pedig azt közölte a sajtótájékoztatón, hogy Károly walesi herceg öt évre elvállalta a projekt védnökségét, tekintve, hogy az ősbemutató után európai, sőt amerikai körútra is kívánják indítani A walesi bárdok kantátát.

A 47 perces, kilenc tételből álló szimfonikus ballada előbb Magyarországon szólal meg más koncerthelyszíneken. A mű iránt a környező országokban máris komoly érdeklődés mutatkozik - mondta el Móczár Gábor, az Europa Cantat közép-kelet európai irodája és a pomázi kóruskastély vezetője.