A könyvtárat a jezsuita rend alapította 1561-es magyarországi megtelepedésekor, együtt a nagyszombati kollégiummal. Az ekkor még alig néhány ezer kötetes, de tartalmában egyedülálló gyűjtemény csak 1635-ben lett a Pázmány Péter esztergomi érsek által akkor megalapított új nagyszombati egyetem - a mai ELTE elődje - könyvtárává - idézte fel Szögi László főigazgató a jubileumi évad hivatalos megnyitója előtt tartott sajtóbeszélgetésen.

"A jezsuita rend tipikusan nemzetközi szervezet volt, a különböző országokban található kollégiumok egymás közt cserélgették a könyveket. Szintén jelentős gyarapodást jelentett, amikor idekerültek a II. József által feloszlatott szerzetesrendek könyvei.

Többek között ezeknek köszönhető, hogy a könyvtár rendkívül gazdag 16-18. századi gyűjteménnyel rendelkezik, mely Magyarországon unikumnak számít, de európai szinten is jelentősnek mondható" - fejtette ki a főigazgató.

A könyvtár az ország első nyilvános bibliotékájaként 1777 óta működik a fővárosban, előbb a budai várban, majd 1784-től mai helyén, a belvárosi Ferenciek terén. Kezdetben a ferences klastromban kapott helyet, mai eklektikus palotaépülete 1876-ban épült Skalnitzky Antal tervei alapján. Az intézmény 1780-tól közel egy évszázadig a nemzeti könyvtár szerepét is betöltötte.

A két világháború közti időszak pangása után, a második világháborút követően a szovjet könyvtári modell bevezetésével szakosodni kellett, és az Egyetemi Könyvtár a humán tudományok - elsősorban a filozófia, a pszichológia, a történet- és vallástudomány - gyűjtőkönyvtárává vált. Mint Szögi László felidézte, az akkori főigazgató "ügyes húzással" az ateizmus és valláskritika könyvtárának kiáltotta ki az intézményt, mely ily módon megvásárolhatta a nyugati szerzők bírálandó műveit is.

Az 1970-80-as években nagy válságon ment át az Egyetemi Könyvtár, az épület falai a metróépítéssel járó robbantások következtében megroggyantak, helyreállításuk 25 évet vett igénybe, miközben szinte ellehetetlenült a működése. Szögi László elmondása szerint csak 2000 körülre kezdtek kilábalni a nehézségekből.

Az ELTE teljes könyvtárhálózatában ma több mint 3,6 millió könyvtári egységet, többek között 183 kódexet - köztük 14 Corvinát - és 1150 ősnyomtatványt őriznek.

"Az ELTÉ-n nagy hagyományai vannak a széttagoltságnak - ma nyolc kari és több mint ötven intézeti, tanszéki könyvtár létezik - ugyanakkor a modern informatikai rendszerek egységesítést követelnek meg. Nemrég vásároltuk meg a világ egyik legmodernebb integrált könyvtár-informatikai rendszerét, önálló digitalizáló műhelyet alakítottunk ki modern felszereléssel, és az átfogó vagyonvédelmi és biztonsági rendszer kiépítése is folyamatban van" - sorolta a főigazgató a jelen legfontosabb fejlesztéseit, feladatait.

A jubileumi év ünnepélyes megnyitóján Mezey Barna, az ELTE rektora hangsúlyozta: az Egyetemi Könyvtár a magyar kulturális élet egyik fellegvára maradt az Országos Széchényi Könyvtár megalapítása után is. Kiemelte: az egyetem egyik legfontosabb feladata a könyvtár anyagának digitalizálása.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter többek között arról beszélt, hogy bár az internet elterjedésével sokan a könyvkultúra halálát jövendölték, az élet rácáfolt erre a jóslatra. "Ma az áruházakban ugyanakkora területen árulnak könyveket, mint műszaki cikkeket, rendkívül népszerűek a könyvfesztiválok, a könyv pedig továbbra is az egyik legkedveltebb ajándék" - mutatott rá.

A közel fél évezredes intézményt méltatta Tarlós István főpolgármester, Puskás András belvárosi alpolgármester, valamint P. Forrai Tamás Gergely SJ jezsuita tartományfőnök is.

A jubileumi év keretében március végéig látogatható a könyvtár XI-XVIII. századi könyvritkaságaiból összeállított válogatás az épület Lotz Károly-freskókkal és Than Mór Ferenc József-portréjával ékesített dísztermében. Az év folyamán számos további program várható, a patinás intézmény részt vesz egyebek közt a Múzeumok éjszakáján, a Kutatók éjszakáján, a Kulturális örökség napjain és a Múzeumok őszi fesztiválján is.

A könyvtár történetét átfogóan a várhatóan október 20-án megnyíló és 2012. május végéig látogatható 450 éves az Egyetemi Könyvtár című kiállítás mutatja majd be, amelyhez kapcsolódva egy az intézmény történet feldolgozó új könyv is megjelenik majd.