Az elsősorban az Egy Kiss Erzsi Zenéből ismert énekesnő, aki általában a saját maga által kreált nyelveken énekel, még 2005 végén alapította meg a Panchant, amely szinte kizárólag a vokális zenén alapul.

"Mindannyian sok mindent csinálunk, elég nehéz egyeztetni közöttünk, valószínűleg emiatt váratott magára öt évig a lemez megjelenése, másrészt kiadót is csak most sikerült találnunk" - magyarázta Kiss Erzsi az MTI-nek.

A panchan szó Mexikóban édent jelent; olyan helyet hívnak így az őserdőben, ahol bambuszházak vannak, oda járnak pihenni megnyugodni, elvonulni az emberek.

"Nagyon sokféle zenét szeretek, de ritkán hallgatok muzsikát. A Panchanban a csendet szeretjük a legjobban: akkor tud belülről igazán megszólalni nagyon sokféle muzsika, az a legmegfelelőbb alkotói állapot, amikor nyugalom van" - fejtette ki a név, a lemezcím és a dalok születése közötti összefüggést.

Az énekesnő szerint teljesen véletlenszerű és ösztönös, milyen jellegű dallamok születnek meg benne. Az Édenkelet számai talán leginkább az afrikai törzsi dallamok érzetét keltik az emberben, de számos más hatás is jelen van. Ami pedig a Kiss Erzsi által kreált nyelveken írt szövegeket illeti, "azok mindig arra hasonlítanak, amilyen nép zenéjéhez köthető a dallamvilág".

Az Édenkeleten szereplő dalok többsége az elmúlt években valamely színházi, táncszínházi (például Artus Társulat: Káin kalapja, Osiris tudósítások, Hókirálynő) vagy bábszínházi (Ciróka Bábszínház: A kékruhás kislány története, Kabóca Bábszínház: Csipkerózsika) előadáshoz készült, a kivételt a nyitódal, a Voiszike képezi. A Panchan dalainak megszületésében Kiss Erzsi mellett a két másik alapító, Pápai István ütőhangszeres és Dudás Zsombor (ütőhangszerek, gitár, bőgő) vállalja a legnagyobb szerepet.

"A dalok írását általában közös ötletelés, örömzene előzi meg a próbákon, ebben a három másik énekes-vokalista színésznő is részt vesz: Szandtner Anna, akivel az Egy Kiss Erzsi Zenében is együtt dolgozom, valamint Dombi Kati és Kovács Linda" - mondta.

Hogy mi kerül az Egy Kiss Erzsi Zene és mi a Panchan repertoárjába, az Kiss Erzsi szerint attól függ, mennyire erős a fő énektéma. Ha az egymagában, hangszeres kíséret nélkül is megállja a helyét, akkor a Panchanhoz kerül, az Egy Kis Erzsi Zenében - amely tavaly ősszel ötödik stúdióalbumát adta ki Ugató címmel - az ének csak a dalok fele részét alkotja.

"A Panchan dalai önmagukban hangszeresek, a szövegek ugyanis a legtöbbször hangutánzóak, amit ütőhangszerekkel és néha gitárral, bőgővel hátterezünk" - fejtette ki Kiss Erzsi.

Az a cappella műfaja népszerű Magyarországon, mások mellett a Cotton Club Singers és a Bolyki Brothers nagy sikereket ért el vokális zenéjével az elmúlt húsz évben. Ők azonban élő - leginkább magyar vagy angol - nyelven énekeltek-énekelnek, nem úgy mint Kiss Erzsi vagy a műfaj talán legnagyobb alakja, az amerikai Bobby McFerrin, aki már többször fellépett Magyarországon.

"Bobby McFerrin sokkal inkább hangszereket utánoz, szerzeményei szinte kizárólag az énekhangjából állnak, és sok bennük az improvizáció. Nálam a hang sokszor kiegészül valamilyen hangszerrel, az improvizáció pedig a dalszerzés fázisában van jelen, később nem igazán, a témák kötöttek. Nem tudom, mennyire nehéz másoknak a kitalált nyelveken született szövegek memorizálása, szerencsére esetemben ez nagyon könnyen megy" - mondta az énekesnő az MTI kérdésére.

Az Édenkeletet (kiadó: NarRator Records) bemutató március 3-i koncerten a Budapest Jazz Clubban vendégzenészként Németh Csaba, az Egy Kiss Erzsi Zene dobosa, valamint Feke Zsolt bőgős is közreműködik.

Mint az énekesnő elmesélte, a Panchan- és az Egy Kiss Erzsi Zene-koncertek mellett áprilisban az Erik Sumo Banddel szerepel a zenekar lemezbemutató koncertjén, emellett mostanában leginkább egy csecsemőknek, kisbabáknak készült előadás, a veszprémi Kabóca bábszínház Ha Dede című darabja foglalkoztatja, amelynek ő szerezte a zenéjét. Ezzel a produkcióval március második felében Belgiumban is vendégszerepelnek, egy belga rendezővel.