A koncert első felében két, egymáshoz közeli időben született, nem hivatalosan tanítvány és mester viszonyban álló zeneszerzőtől való művet hallhat a közönség.

Antol Webern: Passacaglia, op.1
Gustav Mahler: Gyermekgyászdalok
Dohnányi Ernő: II. szimfónia

Közreműködik: Komlósi Ildikó - mezzoszoprán
Vezényel: Bogányi Tibor

Anton Webern (1883. 12. 03. Bécs –1945. 09. 15. Mittersill) 1908-ban komponált Op. 1-es, Passacaglia című műve a barokk korból származó kötött basszus feletti variációsorozatot értelmezi újra, modern hangszerelési eszközökkel. Az ellenpontos technika azonban lehetőséget ad az érzékien szép hangzás kibontására is, így Webern e korai alkotása ma már a modern zene klasszikus művének számít.

Az Arnold Schönberg és tanítványai, Alban Berg és Anton Webern által önként vállalt példaképnek és mesternek tekintett Gustav Mahler (1860. 07. 07. Jihlava – 1911. 05. 08. Bécs) a maga pályájának egyik klasszikus alkotását jelentő Gyermekgyászdalok című dalciklusát 1901–1904 között alkotta kedvenc költője, Friedrich Rückert gyermekei halála hatására megírt öt elégiája nyomán.

A feleség, Alma Mahler szerint Mahler ezzel a sorozattal kihívta maga ellen a végzetet, amivel arra utalt, hogy nem sokkal megírása után ő is elvesztette egyik gyermekét. „A ciklussal Mahler megragadó lírai művet alkotott. Zenei anyagát nemes szimfonikus melodika adja, … (ám) a legerősebb drámai hatás sem csábítja Mahlert arra, hogy átlépje a dalszerűség határait” – írta Bruno Walter, aki nemcsak egyik leghivatottabb tolmácsolója, de egyik legszemélyesebb barátja is volt a 100 éve elhunyt osztrák mesternek. Ugyanakkor egyik életrajzírója, Kurt Blaukopf a következőket írja: „Mahler zenéje itt már megszabadul a korábbi dalművészetét jellemző stílusjegyektől, az egyszerű folklórtól, az indulóritmustól, a katonai szignáltól, a népies-táncos hangvételtől, és olyan csúcsra emelkedik fel, ahonnan már Schönberg ... Pierrot Lunaire-je (1912), Anton Webern Rilke-dalai (1910) és Alban Berg Altenberg-dalai (1912) is láthatók.”

A koncert második felében a Pannon Filharmonikusok a magyar zenei élet nagy adósságtörlesztéséből veszi ki ismét a maga részét. Az elmúlt fél évszázadban a politikai okok miatt szinte száműzött Dohnányi Ernő (1877. 07. 27. Pozsony - 1960. 02. 09. New York) 1944-ben elkezdett és végleges formájában 1956-ban befejezett 2., E-dúr szimfóniáját adják elő, a néhány éve bemutatott 1. szimfónia, a Ruralia hungarica és a Szimfonikus percek után.

Bogányi Tibor

Bogányi Tibort 28 éves korában nevezték ki a Turku Philharmonic Orchestra vezető karmesterének, 2003-tól 2006-ig között töltötte be ezt a posztot. 2008-tól a Lappeenranta Városi Zenekar zeneigazgatója és vezető karmestere. A híres, háromévente megrendezésre kerülő nemzeti Lappeenranta Énekverseny zenekarát is ő vezényelte 2010-ben.



A fiatal karmester az összes nagy finn zenekart dirigálta már, beleértve a Helsinki Filharmonikusokat, a Finn Rádió Szimfonikus Zenekarát, a Tampere Filharmonikusokat, és a Lahti Szimfonikusokat. Állt már az Oulu, Jyväskylä, Kuopio és Vaasa Városi zenekarok pódiumán. Számos ifjúsági zenekart vezényelt, 3 évig művészeti igazgatója volt a VIVO Ifjúsági Szimfonikus Zenekarnak.

Világszerte ismert, szerepelt már a Staatsphilharmonie Rheinland-Pfalz-zal, az Orchester National du Capitole de Toulouse-zal, a Koppenhágai Filharmonikusokkal, a Mexico Állami Zenekarral, a Macao Szimfonikusokkal, a Sanghai Operával, a Szentpétervári Nemzeti Szimfonikus Zenekarral, a MÁV Szimfonikus Zenekarral, a Debreceni Filharmonikusokkal, a Nagyváradi Filharmonikusokkal, a Marosvásárhelyi Filharmonikusokkal és a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekarral.

Rendkívül széles repertoárral rendelkezik a szimfonikus zenétől a kórusműveken át egészen az operáig és balettig. Nagy sikerrel dirigálta Stravinsky Le sacre du printemps-ját, Bizet Carmen-jét és Puccini Tosca-ját. 2006 őszén Mozart Cosi fan tutte-jét vezette a Finn Nemzeti Operában, 2009-ben Verdi La traviata-ját, 2010-ben pedig Mozart Don Giovanni-ját.

2005-ben olyan Bartók Béla-sorozatot szervezett és vezényelt, mely Bartók összes művét felvonultatta, beleértve a Kékszakállú herceg várát, a Csodálatos mandarint vagy a Concerto-t.

Gordonkaművészi diplomáját megszerezve Jorma Panula és Lief Segerstam professzoroknál tanult tovább a híres Sibelius Akadémia karvezető osztályában. Karmesteri diplomaszereplése Aulis Sallinen Hobbit című operájának világpremierje volt a Finn Nemzeti Operában.

Janos Fürst tanítványa lehetett a Párizsi Konzervatóriumban, majd Sir Colin Davisnél és Juri Simonovnál fejlesztette tovább tehetségét.

1999-ben második helyezést ért el Jorma Panula Nemzetközi Karvezetési Versenyén.

Csellistaként 1996-ban megnyerte a Weiner Leó Versenyt, majd 1999-ben a Kuhmo Nemzetközi Trió Versenyt, színpadon pedig máig láthatjuk hangszerével éppúgy, mint karmesteri pálcával.

Komlósi Ildikó

Komlósi Ildikó Békésszentandráson született. Diplomáját 1984-ben szerezte a Zeneakadémián, majd Londonban, illetve a milánói Scala ösztöndíjasaként képezte tovább magát. Ugyanebben az évben szerződtette az Operaház.

1986-ban Philadelphiában a Pavarotti-énekverseny győztese lett, majd Verdi Requiemjében debütált Pavarotti mellett Lorin Maazel vezényletével. A versenygyőzelmek után előbb Bécsben és Frankfurtban, majd 1990-től a Milánói Scálában aratott emlékezetes sikereket.



A ’90-es években a Távol-Keletet, majd Észak-Amerikát is meghódította. A New Yok-i Metropolitanben 1998-ban debütált.

Egyetlen társulatnak sem tagja, de több operaházzal folyamatos munkakapcsolatban áll, így a londoni Covent Gardennel, a drezdai Semperoperrel, a veronai Arénával, a Milánói Scálával vagy a New York-i Metropolitannel.

Komlósi Ildikó 2006-ban Jose Cura mellett elnyerte a Veronai Aréna nemzetközi díját. Számos CD-je és DVD-je jelent meg.