A párizsi Théatre de Chatelet színházban - immár 36. alkalommal - osztották ki a César-díjakat, amelyeket a francia filmes szakma közel négyezer képviselője húsz kategóriában ítélt oda az előző évben moziba került alkotásoknak.

A 11 jelölést követően a legutóbbi cannes-i filmfesztiválon a Nagydíjjal jutalmazott, a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjkiosztóján pedig a legjobb külföldi filmnek választott Emberek és istenek összesen három Césart érdemelt ki: a legjobb filmnek járó elismerés mellett az operatőri munkáért Caroline Champetiert díjazták, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó szobrot pedig Michael Lonsdale vehette át.

A magyar mozikban (a Cirko Film - Másképp Alapítvány forgalmazásában) jelenleg is látható filmdráma hét francia cisztercita szerzetes története, akiket 1996-ban raboltak el iszlamista terroristák az Algírtól 90 kilométerre délre található kolostorukból.

A szerzetesek levágott fejeit elrablásuk után két hónappal találták meg egy út szélén, miután az algériai Iszlám Fegyveres Csoport (GIA) vállalta a túszejtést és a gyilkosságot. A holttestek a mai napig sem kerültek elő. A tényeket sokáig államtitokként kezelték Algériában és Franciaországban egyaránt, de a 2009-ben nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint valószínűsíthető, hogy a szerzeteseket nem az iszlamisták, hanem tévedésből az algériai hadsereg ölte meg, majd utóbb terrorcselekménynek állította be a véletlen kivégzést.

<iframe title="YouTube video player" width="420" height="266" src="http://www.youtube.com/embed/YWEIxzlKCgA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

A film azonban nem a gyilkosság felelőseit keresi, a kérdést teljesen nyitva hagyja. A rendező elsősorban a helyi lakossággal együtt élő szerzeteseknek az elrablásuk előtti mindennapjait és azon belül a hitükre alapuló etikai döntéshez, a mártíromság tudatos vállalásához vezető emberi utat mutatja be. A szerzetesek ugyanis fokozatosan döbbenek rá, hogy ha a hadsereg tanácsára nem térnek haza Franciaországba, meg fognak halni Algériában.

A legjobb rendezőnek járó Césart-díjat a Francia Filmakadémia Roman Polanskinak ítélte Szellemíró című filmjéért. A 77 éves lengyel-francia filmrendezőt hatalmas ovációval, állva ünnepelte a francia filmes szakma. A nyolc jelölést követően Polanski politikai krimije kapta a legjobb adaptáció (Robert Harris regénye), a legjobb filmzene (Alexandre Desplat) és a legjobb vágásért járó Césart is.

A díj átvételekor Polanski megilletődve arra emlékeztetetett, hogy a filmet "a dutyiban", azaz svájci házi őrizetben fejezte be, ezért feleségének Emmanuelle Seigner színésznőnek, fiának, lányának és "mindazoknak mond köszönetet, akik ez idő alatt támogatták őt".

Polanski tavaly júliusban nyerte vissza szabadságát a 10 hónapos házi őrizet után, miután a svájci hatóságok nem tettek eleget az Egyesült Államok részéről kérvényezett kiadatási kérelemnek, ahol egy 33 ezelőtt elkövetett nemi erőszak miatt akarták bíróság elé állítani a rendezőt. Polanski azóta ismét Párizsban él és újra forgat.

<iframe title="YouTube video player" width="420" height="266" src="http://www.youtube.com/embed/L_AerBW0EcI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

A legjobb férfi alakítás díját a húsz éve elhunyt legendás francia dalszerző-énekes életéről készült Gainsbourg, vie héroique (Gainsbourg, hősies élet) című film főszerepéért Eric Elmosnino vihette haza. Az alkotás rendezője, az eddig képregények szerzőjeként ismert Joann Sfar pedig a legjobb első filmért járó Césart vehette át.

A legjobb női alakítás díját Sara Forestier a Le nom des gens (Az emberek neve) című politikai vígjátékban nyújtott játékáért ítélte oda a Filmakadémia. Michel Leclerc filmje - amelyben Lionel Jospin volt francia miniszterelnök, a 2002-es elnökválasztás szocialista jelöltje önmagát alakítja - érdemelte ki a legjobb forgatókönyvért járó szobrot is.

A legjobb külföldi filmnek járó Césart David Fincher A közösségi háló című alkotásának ítélte a francia filmszakma: a Facebook közösségi oldal születéséről szóló, Magyarországon is bemutatott produkció volt az amerikai Golden Globe-gála nagy győztese és a vasárnap esti Oscar-díjkiosztón is nagy esélyesnek számít a legjobb film kategóriájában.

<iframe title="YouTube video player" width="420" height="266" src="http://www.youtube.com/embed/lB95KLmpLR4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

A legígéretesebb női színésznő a 26 éves Leila Bekhtia, a legjobb női epizódszereplő pedig Anne Alvaro lett.

Filmes életművéért tiszteletbeli César-díjjal jutalmazta a Francia Filmakadémia Quentin Tarantinót: az amerikai
rendező pályafutása elismeréséül a Becstelen brigantyk két főszereplőjétől, a német Diane Krugertől és az osztrák Christoph Waltztól vehette át az elismerést. A 47 éves rendező a díjat Harry Weinstein hollywoodi producernek ajánlotta, akit "mecénásának és filmes atyjának" nevezett.