film
2011. 02. 25.
Elhunyt Lestár János filmrendező
Péntekre virradóra elhunyt Lestár János Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész - tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.
A rendezőt, aki éppen megérte 80. születésnapját, a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Lestár János 1931. február 24-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1957-ben kapott rendezői diplomát, és a Könyves Kálmán körúton akkor induló Budapest Filmstúdióhoz került asszisztensnek.
Közben rövidfilmek társrendezőjeként is bemutatkozott Raffay Annával (Busójárás, 1958), Kollányi Ágostonnal (Madárdal a kőrengetegben, 1959). Első önálló, egy kiállítást bemutató Színek és képek című dokumentumfilmjével (1959) sikert aratott.
1963-ban a MAFILM Katonai Stúdiójához került, ahol igen sok, a katonai életet bemutató dokumentum- és játékfilmet készített, illetve katonai oktatófilmek létrehozásában is közreműködött. Itt készült produkciói közül jó néhány moziforgalmazásba is került.
1974 és 1987 között a Magyar Híradó és Dokumentum Stúdióban rendezett, majd az 1987-ben megalakult MOVI-ban készítette filmjeit.
Dokumentumfilmes munkái között jelentős helyet foglal el az Amerika. Nyugdíjas munkások életviteli nehézségeiről szól a Helyettük, értük.... A pusztavacsi béketalálkozó filmdokumentálása a Tolerancia. A Fórum Film Kordokumentumok '92 című sorozatának egyik szerzője volt.
A Balázs Béla-díjat 1969-ben, az érdemes művész címet 1981-ben kapta meg.
Lestár János 1931. február 24-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1957-ben kapott rendezői diplomát, és a Könyves Kálmán körúton akkor induló Budapest Filmstúdióhoz került asszisztensnek.
Közben rövidfilmek társrendezőjeként is bemutatkozott Raffay Annával (Busójárás, 1958), Kollányi Ágostonnal (Madárdal a kőrengetegben, 1959). Első önálló, egy kiállítást bemutató Színek és képek című dokumentumfilmjével (1959) sikert aratott.
1963-ban a MAFILM Katonai Stúdiójához került, ahol igen sok, a katonai életet bemutató dokumentum- és játékfilmet készített, illetve katonai oktatófilmek létrehozásában is közreműködött. Itt készült produkciói közül jó néhány moziforgalmazásba is került.
1974 és 1987 között a Magyar Híradó és Dokumentum Stúdióban rendezett, majd az 1987-ben megalakult MOVI-ban készítette filmjeit.
Dokumentumfilmes munkái között jelentős helyet foglal el az Amerika. Nyugdíjas munkások életviteli nehézségeiről szól a Helyettük, értük.... A pusztavacsi béketalálkozó filmdokumentálása a Tolerancia. A Fórum Film Kordokumentumok '92 című sorozatának egyik szerzője volt.
A Balázs Béla-díjat 1969-ben, az érdemes művész címet 1981-ben kapta meg.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat