bezár
 

színház

2011. 02. 24.
Mohácsiék darabja a Nemzeti színpadán
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Egy falusi János vitéz-előadás szereplőit a szovjetek Szibériába hurcolják 1946 nyarán - igaz történetet dolgoz fel a Mohácsi-testvérek Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl eltűnik a semmiségbe című darabja, amelynek ősbemutatóját pénteken tartják a Nemzeti Színházban.

Szkéné színház

Mohácsi János rendező az MTI-nek csütörtökön elmondta: írótársával, Mohácsi Istvánnal először egy recenzióból szereztek tudomást Mong Attila János vitéz a Gulágon című, 2008-ban megjelent könyvéről. A szerzőpáros ezután a monográfia mellett még a korszakról és a szovjet büntetőtáborokról szóló számos munkát elolvasott.

Mint kifejtette, forráskutatás helyett elsősorban az volt a céljuk, hogy a Lovasberényben 1946-ban megkezdődött eseménysort tágabb összefüggésbe helyezzék.

"Az foglalkoztatott, hogyan lehet egy még nagyobb, összefoglalóbb történet abból az országból, amelyik belefordult a negyven éves kommunizmusba, és megkötötte azokat a kompromisszumokat, amelyeket meg kellett kötnie, majd meg is kellett fizetnie értük" - fogalmazott.

Mohácsi János elmondása szerint az Egyszer élünk... apróbb változtatásokkal a valós eseményeket követi, azokat némileg stilizált, a János vitézre és a magyar népmesék világára is utaló környezetbe helyezve.

Az előadás felhasználja a Kacsóh Pongrác-féle János vitéz zenéjét, de a nagyzenekari hangszerelést természetesen nem adhatja vissza a darabbéli falusi zenekar - jegyezte meg a rendező, hozzáfűzve: Kovács Márton zenéje is hasonló fontossággal szerepel a darabban.
Arra a kérdésre, hogy az előadás utal-e a Nemzeti Színház közelmúltban levett János vitéz-produkciójára, Mohácsi János közölte: nincsenek ilyen párhuzamok, pusztán véletlen, hogy a Kacsóh Pongrác-daljáték nemrég még a Nemzeti műsorán szerepelt. "Egy szempontból könnyebbség, hiszen a színészek egy része már tudta a dalokat" - árulta el.

"Alföldi Róberttel először nem ezt a darabot beszéltük meg, hanem a Csárdáskirálynőt, de Kerényi Miklós Gábor (a Budapesti Operettszínház vezetője) nem volt hajlandó ideadni a jogokat. Emiatt keletkezett az Egyszer élünk..., amelyet mi nem is most szerettünk volna megcsinálni, de nagyon örülök, hogy végül így alakult" - idézte fel a színlap meghatározása szerint "zenés katonadolog" születését a szerző.

A Mohácsi-darab szerepeit Bánfalvi Eszter, Dénes Zsolt, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Földi Ádám, Gerlits Réka, Hevér Gábor, Hollósi Frigyes, Kulka János, László Attila, László Zsolt, Makranczi Zalán, Martinovics Dorina, Marton Róbert, Mátyássy Bence, Nagy Mari, Radnay Csilla, Stohl András, Szabó Zoltán, Szarvas József, Szatory Dávid és Tompos Kátya alakítja.

A zenekar tagja Kovács Márton, Rozs Tamás, Csíkvár Gábor, Némedi Árpád, Zságer-Varga Ákos, Sebesi Tamás és Bárány Tibor. A díszletet Khell Zsolt, a jelmezeket Remete Krisztina tervezte; a dramaturg Mohácsi István és Perczel Enikő, a koreográfus Bodor Johanna volt.

A Nemzeti Színház szombaton is ősbemutatónak ad otthont; ekkor a teátrum Biblia-sorozatának záró darabját, Esterházy Péter Én vagyok a Te című színművét láthatja a közönség Gothár Péter rendezésében.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
színház

Az ÖrkényKÖZ 1,5 ezrelék bemutatójáról
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről

Más művészeti ágakról

Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
Bemutatták Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötetét


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés