irodalom
2011. 02. 18.
A nyelvészek szerint kihalt a szász dialektus
A közvélemény-kutatások eredményei alapján a szász dialektus a legkevésbé kedvelt német nyelvjárás. A nyelvészek szerint ugyanakkor egyáltalán nem létezik már a szász dialektus.
Beate Siebenhaar, a Lipcsei Egyetem professzora szerint a szász nyelvjárás mint olyan szigorúan véve megszűnt.
Egy dialektus zárt nyelvi rendszert követ, a kiejtést és a szintaxist illetően világos szabályok határozzák meg. Az a nyelvjárás, amelyet a Lipcse, Drezda és Chemnitz régiójában élők manapság beszélnek, már régóta nem felel meg ezeknek a kritériumoknak - fejtette ki a tudós.
"A szász dialektus tulajdonképpen már 100-150 éve kihalt" - mondta el Siebenhaar.
A nyelvész szerint a ma beszélt szász nyelv egyre inkább az általános német "normanyelv" (hochdeutsch), az irodalmi nyelv felé tendál, csupán a regionális színezeteket őrizte meg az eredeti dialektusból.
Az UNESCO információi szerint egyre több nyelvet érint a kihalás veszélye: a világszerte ma beszélt összesen hatezer nyelv mintegy a felét. Kéthetente eltűnik egy nyelv - jelentette ki a Német Unesco Bizottság csütörtökön Bonnban.
A szervezet az anyanyelv február 21-i nemzetközi világnapja alkalmából a nyelvi sokszínűség fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet.
Az UNESCO szerint csak Németországban összesen 13 nyelv, nyelvjárás áll a kihalás szélén. A leginkább veszélyeztetettek közé tartozik az északfríz és az úgynevezett saterfríz nyelvjárás. De egyre kevesebben beszélik például a bajor, az alemann, az keleti frank, a szorb és a jiddis nyelveket is.
A nyelvek világszintű veszélyeztetettségének hátterében elsősorban a háborúk, üldözések, a stigmatizálás, a migráció és a nyelvek keveredése áll. Emellett az új információs médiumok is egyre inkább erősítik az angol nyelv befolyását.
Ha eltűnik egy bizonyos nyelv, vele együtt elveszik a versekben, legendákban, szólásokban és viccekben rejlő kulturális örökség is.
A Veszélyeztetett Nyelvek Atlaszának 2010-es kiadásában az UNESCO név, veszélyeztetettségi fok és régió alapján 2500 nyelvet sorol fel - közülük 250 nyelv már 1950 óta eltűnt.
Az nemzetközi szervezet figyelmeztetése szerint elsősorban azokra a nyelvekre kell ügyelni, amelyeket kevesebb mint tízezer ember beszél.
Egy dialektus zárt nyelvi rendszert követ, a kiejtést és a szintaxist illetően világos szabályok határozzák meg. Az a nyelvjárás, amelyet a Lipcse, Drezda és Chemnitz régiójában élők manapság beszélnek, már régóta nem felel meg ezeknek a kritériumoknak - fejtette ki a tudós.
"A szász dialektus tulajdonképpen már 100-150 éve kihalt" - mondta el Siebenhaar.
A nyelvész szerint a ma beszélt szász nyelv egyre inkább az általános német "normanyelv" (hochdeutsch), az irodalmi nyelv felé tendál, csupán a regionális színezeteket őrizte meg az eredeti dialektusból.
Az UNESCO információi szerint egyre több nyelvet érint a kihalás veszélye: a világszerte ma beszélt összesen hatezer nyelv mintegy a felét. Kéthetente eltűnik egy nyelv - jelentette ki a Német Unesco Bizottság csütörtökön Bonnban.
A szervezet az anyanyelv február 21-i nemzetközi világnapja alkalmából a nyelvi sokszínűség fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet.
Az UNESCO szerint csak Németországban összesen 13 nyelv, nyelvjárás áll a kihalás szélén. A leginkább veszélyeztetettek közé tartozik az északfríz és az úgynevezett saterfríz nyelvjárás. De egyre kevesebben beszélik például a bajor, az alemann, az keleti frank, a szorb és a jiddis nyelveket is.
A nyelvek világszintű veszélyeztetettségének hátterében elsősorban a háborúk, üldözések, a stigmatizálás, a migráció és a nyelvek keveredése áll. Emellett az új információs médiumok is egyre inkább erősítik az angol nyelv befolyását.
Ha eltűnik egy bizonyos nyelv, vele együtt elveszik a versekben, legendákban, szólásokban és viccekben rejlő kulturális örökség is.
A Veszélyeztetett Nyelvek Atlaszának 2010-es kiadásában az UNESCO név, veszélyeztetettségi fok és régió alapján 2500 nyelvet sorol fel - közülük 250 nyelv már 1950 óta eltűnt.
Az nemzetközi szervezet figyelmeztetése szerint elsősorban azokra a nyelvekre kell ügyelni, amelyeket kevesebb mint tízezer ember beszél.
További írások a rovatból
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
Más művészeti ágakról
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon